Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-06 / 184. szám

II ÉM-hétvége ÉM-interfé Augusztus 6., Szombat Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos Naponta hatszor Nógrádi Gábor (Kedves Olvasó, ha az alábbi ötlet hasznosításával sem lesz milliomos, akkor nem tudok Önön segíteni. Ön elveszett em­ber. Kénytelen lesz becsületesen dolgozni és abból megélni, ha tud.) Új módszerünk a legmagasabb rendű szellemi munkán ala­pul. Első lépésben kell találni egy megoldhatatlan emberi problémát és annak megoldására kell írni egy biztos hatású tanácsadó könyvet. Néhány probléma mutatóban a beérke­zett levelekből: Férfi: Nem tudok egy éjszaka, csak egyszer és ötször akarok! Nő: Kétszáz kiló vagyok, de jövő kedden lesz a 35. szülina- pöm, és szeretnék á zsúron megint ötven kiló lenni! Férfi: Havi jövedelmem 20 ezer forint bruttó. Szeretném ezt az összeget három hónap alatt 200 ezerre feltornászni. Nő: Már ráncosodik a szemem alatt, pedig még csak 80 éves vagyok. Mivel kenjem? Férfi: Születésemtől fogva dadogok, jól fejlett paranoiám és nekrofil hajlamaim vannak, de szeretnék elindulni a válasz­tásokon. Hogyan javítsam ki a beszédhibát? Nő: Már felső csoportos vagyok az oviban és idegesít az élet végessége. Hogyan lehet százhúsz évig élni? Még van néhány megoldatlan probléma az életben, de indu­lásnak talán elég lesz ennyi. A feladat egyértelmű: egy-két hét alatt összedob (vagy Összeollóz) a kedves olvasó egy tanácsadó könyvet, és indul­hat a reklámkampány. (Szakmai megjegyzés: ne tessék azt hinni, hogy egy ilyen könyv megírása bármilyen problémát okoz. Teljesen mindegy, mit és hogyan ír a vállalkozó, csak le­gyenek benne ilyen kifejezések: „százszázalékosan megoldha­tó!;. Önnek nem kerül semmibe!... Marilyn Monroe is ezt a módszert használta!... A világon már nyolcmilliárdan ugyan­így...!” stb.) A könyv megírása után adjon fel egész oldalas hirdetéseket százezres példányszámú lapokban. A hirdetésekben minden­kinek, aki 1450 forintért megveszi a könyvet, ígétje meg, hogy naponta hatszor is menni fog, százötven kilót is fogyni fog, kétszázezret is keresni fog, százhúsz évig is élni fog, stb. Az egymillió emberből, aki elolvasta a hirdetést, egymillió lesz kíváncsi a könyvre, százezer szeretné elolvasni, és tíz­ezer rendeli meg. Ekkor gyorsan kinyomtat tízezer példányt, darabonként száz forintért és postázza a felajzott érdeklődők­nek. A tiszta bevétel, adócsalás után körülbelül nyolcmillió forint. Ez az összeg talán elég lesz addig, ameddig a követke­ző tanácsom megjelenik a lapban. NASA-radar a Föld titkainak nyomában Pásadena (MTI) — Az Amerikai Országos hajózási Hivatal (NASA) nemrégiben fényképeket tett közzé egy olyan kráter­ről, amelynek feltehetőleg köze van a dinoszauruszok kihalá­sához, illetve egy ókori arab városról, Ubarról, amelyet több ezer éve temetett be a sivatag homokja. A NASA áprilisban bocsátotta fel azt a speciális úrradart, amelynek segítségével fény derülhet a Föld sok-sok titkára. A most készült fényképek új részleteket mutatnak a mexikói Yucatán-félszigeten lévő Chixulub kráterről, amely valószí­nűleg a Földbe csapódott aszteroid vagy üstökös következté­ben keletkezett 65 millió évvel ezelőtt. A tudósok feltételezé­se szerint az ütközés következtében jelentősen megváltozott az éghajlat, és ezért pusztultak ki a dinoszauruszok. Az, hogy a jövőben is előfordulhat ilyesmi, a Shoemaker/Levy 9 üstökös és a Jupiter összeütközése után került a figyelem középpontjába. Dr. Diane Evans, az űrradar projekt igazgatója szerint a ra­dar segítségével olyan édesvízi forrásokra és geológiai töré­sekre bukkantak, amelyek az ütközés következtében jöttek létre. Az ománi Ubart 1992-ben fedezték fel. A sivatagi város á tömjénkereskedők kedvelt helye volt, és valószínűleg ho­mokviharok temették be Krisztus előtt 2800 és Krisztus után 300 között. Ubarban jelenleg régészek folytatnak ásatásokat. Evans sze­rint a radar ä városba vézető, eddig még feltáratlan régi ke- reskedöutakat is ki tudja mutatni - írja a Reuter. Áz érzékeny műszert egy augusztus 19-re tervezett űrrepülés alkalmával ismét felbocsátják. Ingyenkonyhapénzt terem az étterem New Haven (MTI) - Szerzetesi éttermet vezet, ám koránt­sem csupán szerzetesi ételkínálattal Connecticut államban Denys Cornier atya. A Szent Benedek rendhez tartozó barát a sültcsirkétől a sertésflekkenig sok mindent kínál. Vándor­szerzetes nevű étterme meglehetősen spártai, pontosabban szerzetesi, a hosszú faasztalok, keményfából ácsolt padok még egy kolostorban sem számítanának fényűzőnek, a hát­térzenét gregorián dallamokból állították össze. Az étlapon nincsenek árak, az asztalokon viszont vannak kis perselyek azzal a kéréssel, hogy legalább öt dollárt adakoz­zon a vendég. Denys barát ugyanis a jóllakatás révén lakat jól további gyomrokat, gyermekeket. Ok azonban sohasem :bukkannak fel az étteremben. New Haven városának magá­ra hagyott és nélkülöző aprónépe, összesen 1130 gyermek ré­szesül mindennap Denys barát ingyenkonyájának áldásából, s az „ingyenkonyhapénzt” az étterem révén teremti elő. A kis perselyekben a leggyakoribb a húszdolláros adomány. A gyerekek iránt a végletekig figyelmes barát még arról is gondoskodik, hogy ne sorban állva, segélykonyhai környezet­ben kelljen nekik elkölteni ebédjüket: az adományételeket el­szállíttatja az iskolákba, vagy egyenesen a rászoruló csalá­dok címére. Denys barát nem akarja, hogy a gyerekek túl ha­mar megismerjék az ingyenkonyhára kényszerültek élet­módját. Az étterem hatfőnyi személyzettel üzemel, zömmel önkéntesekből verbuválódottakkal. Kidobóemberre nincs szükség, a Vándorszerzetesben nem kapható alkohol. Ételkí­nálatában viszont a szokásos választék mellett szerepelnek stílusos, „(egy)házikosztot” sejtető nevűek is. Kapható példá­ul remeterák és ördöghal is... Fejleszteni — de miből? Interjú Lotz Károllyal, az infrastruktúrát felügyelő tárca miniszterével Budapest (MTI) - A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumot is új miniszter, Lotz Károly irányítja. Őt kérte az MTI-Press munkatársa, hogy a tárca néhány aktuális felada­tát összegezze. □ A vidék infrastruktúrájának fejlesztése milyen jelentőséggel szerepel a tárca programjában? • Az infrastruktúra fejlesztése döntő jelentőségű a gazdasági fellendülés, felzárkózás megala­pozása, illetve elindítása szem­pontjából. Talán nem annyira közismert az a tény, hogy a tár­ca illetékességi körébe tartozó infrastruktúra-fejlesztés döntő része a főváros területén kívülre esik. A fejlesztési program prio­ritásait a legfontosabb országos célok teljesítése, továbbá az el­maradott térségi fejlesztések ér­dekében kell meghatározni. Er­re példaként említhetem a köz­úti fejlesztés prioritásai között az autópályák hálózattá fejlesz­tését, országhatártól országha­tárig egy alaphálózat megte­remtését, a legterheltebb vidéki nagyvárosok tehermentesítő út­jainak megépítését, továbbá az elmaradott térségek úthálóza­tának pályázati rendszerben történő kiemelt fejlesztését. Természetesen nem közömbös számunkra a főváros közleke­désfejlesztése sem. A távbeszé­lő-hálózat fejlesztését koncesz- sziós pályázatok rögzítik. A vi­déki területi koncessziós fejlesz­téseknél az állomás bekapcsolá­sokat a koncesszió nyertesei az év végén, illetve 1995-ben kez­dik meg. A vállalt fejlesztési ütem rendszeres és folyamatos ellenőrzését a Hírközlési Főfel­ügyelet végzi. Általánossá tenni a jó gyakorlatot □ A közlekedési-távközlési ága­zat privatizációja eddig sokszor átláthatatlan volt a befektetők számára. A tenderek kiírása és értékelése nem mindig kapott kellő nyilvánosságot, olykor a fo­lyamat korrektsége is megkérdő­jeleződött. Hogy kíván változtat­ni e gyakorlaton? • A közúti vonatkozásban a ten- dereztetés és vállalkozásba adás eddigi gyakorlatában is voltak dicséretes, pozitív pél­dák: már a '80-as évek második felétől megkezdődött, majd a mindennapi gyakorlat része lett a nyílt hazai, illetve nemzetközi versenytárgyalások megtartá­sa. A kiértékelést pártatlan tes­tület, szükség szerint tárcától is független bizottság végez­te. Nemzetközi pénzintézetek kontrollja is elősegítette, hogy versenytárgyalásaink előkészí­tése és lebonyolítása e szakterü­leten vitathatatlanul korrekt­nek minősíthető. Ugyanakkor a távközlés területén jogosan éri kritika a tárca korábbi vezeté­sét. Elsősorban azért, mert a privatizációs folyamatot úgy in­dította meg, hogy nem kerültek kidolgozásra a kormányzat táv­közlési irányelvei. A kon­cessziós pályázatok pedig egy sor hiányosságot tartalmaztak, amelyek következményeivel már a közeljövőben számolnunk kell. Egyébként a távközlés te­rületén - figyelemmel a jogsza­bályi alapon kialakított távköz­lési piacra - nincs folyamatban koncessziós eljárás, és újabb pá­lyázat kiírása sem várható. A változtatást illetően tehát azt válaszolhatom, hogy a jó gya­korlatot kell általánossá ten­nünk a tárcához tartozó vala­mennyi területen. □Az ország úthálózatának bőví­tése folyamatos vitákat gerjeszt a közlekedés fejlesztésének, illet­ve a környezet védelmének el­sőbbségét vallók között. Hogyan fogja az ellentétes érdekeket egyeztetni, netán egyértelműen valamelyik oldal mellé áll? Tíz százalék környezetvédelemre • Azt a nézetet képviselem, hogy az infrastruktúra fejleszté­sét csakis a környezet és termé­szet védelmének messzemenő figyelembevételével lehet végre­hajtani. Tudjuk, hogy minden műszaki létesítmény elhelyezé­se egyfajta beavatkozás a ter­mészeti környezetbe, ennek he­lye, módja és mértéke azonban egyáltalán nem közömbös. Be­látható például, hogy egy több száz kilométer hosszú autópá­lya építése, valamilyen érdek sérelme nélkül nem lehetséges. Konkrét esetben az egyes szak­mai szempontok súlyát - bele­értve a gazdaságossági szem­pontot is - kell reálisan mérle­gelni. A magam részéről a kü­lönböző szakmai szempontok összeegyeztethetőségét vallom és várom el, mind a vezetésem alatti, mind a társtárcák részé­ről. Annyit azért hozzátehetek, hogy együttműködési készsé­günkben eddig sem volt hiány. Kidolgoztuk és egyeztettük a KTM-mel például a környezed védelmi tervezés irányelveit. Említésre érdemes, hogy új au­tópályáink beruházási költségé­nek több mint 10 százalékát for­dítottuk környezetvédelmi ha­tású létesítményekre. A legsür­gősebb feladat, hogy az autópá­lyák koncesszióba adási, építési programját is veszélyeztető, né­hány nyomvonalvitát - pél­dául az M7 Balatonfóld- vár-Kóröshegyi szakaszán - a fenti elveknek megfelelően, mi­előbb, kompromisszumok árán, mindenki számára elfogadható módon rendezzünk. □ A tárca ^ eddigi hatáskörében is - örökölt néhány nyomasztó és nehezen megoldható gondot. Melyeket érzi közülük a legsú­lyosabbnak, a vidéket leginkább érintőnek? Van-e köztük olyan, amelynek megoldásában gyors előrehaladást tud ígérni? • Az előző kérdés kapcsán máris említettem konkrét pél­dát. Általánosságban véve azon­ban az infrastruktúra-fejlesztés parancsoló szükségszerűsége, illetve a nemzetgazdaság teher­bíró képessége, pontosabban, a finanszírozási kérdések között feszül a legsúlyosabb ellentét. A finanszírozás rendszerének hoszszabb távra is megfelelő megoldását, ennek kidolgozását és kormányzati jóváhagyását tartom legsürgetőbb feladat­nak. A vidéket érintő, jelenlegi legsúlyosabb és megoldandó probléma egyikének a tranzit- forgalom által érintett települé­sek, útszakaszok, határátkelő­helyek helyzetének javítását ér­zem. Ezek között példaként em­líthetem Gyula, Nagylak, Sze­ged, Makó térségében szüksé­ges fejlesztéseket, de tulajdon­képpen felsorolhatnám a terve­zett autópályák irányába eső valamennyi települést, amelye­ken ma elviselhetetlen nagysá­gú forgalom halad keresztül. .A másik alapvető gondunk a víz­gazdálkodási feladatok terüle­tén jelentkezik. Bár a települé­sek egészséges vízzel való ellá­tásának programja 1995-re be­fejeződik, de az egészséges ivó- vízellátás hosszú távon való biz­tosítása csak a szennyvíz­tisztítás-csatornázás megfelelő szintű fejlesztésével oldható meg. Magyarországon ugyanis 90 százalékban felszín alatti vi­zekből történik az ivóvízellátás, és ezeknek mintegy 65 százalé­ka van ún. sérülékeny hidrogeo­lógiai környezetben. Ezeknek az ivóvízbázisoknak a védelme kie­melt jelentőségű. A tárca részé­ről ezért elsősorban ä vízbázis­védelmet szolgáló szennyvíz- tisztítást és csatornázást kíván­juk támogatni. Sajnos - amint arra előbb már utaltam - gond­jaink lehetnek a távközlés terü­letén is. Előfordulhat, hogy a helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésben vállalat fejlesztési kötelezettségeinek a helyi kon­cessziós társaság - előre nem lá­tott, belső társasági és finanszí­rozási problémái miatt - nem tud megfelelni. Remélhető, hogy nem alakul úgy egyetlen társa­ság sorsa sem, hogy kénytelen legyen a szerződés módosítását kezdeményezni a miniszternél. Ha mégis előfordulna, a minisz­ter új pályázat kiírására kény­szerülhet. Időben gondoskodni... Budapest (MTI) - Mindnyájan tapasztaljuk, hogy a nyugdíjak értékállóságát - legalábbis a magyar gazdaság mai helyzeté­ben - nem tudjuk megőrizni. Aki nemcsak egészségben, ha­nem anyagi biztonságban is sze­retné nyugdíjas éveit leélni erre akkor kap nagyobb esélyt, ha ki­egészítő biztosítást köt - netán éppen a most alakuló nyugdíj- pénztárak egyikénél. □ Milyen céllal kívánja létrehoz­ni az Elelmiszerfeldolgozók Or­szágos Szövetsége nyugdíjbizto­sítási intézményét? - kérdezte a Falutévériportere dr. Oláh And­rást, az ÉFOSZ elnökhelyettesét. • A múlt év decemberében elfo­gadott pénztártörvény szerint a nyugdíjbiztosítási pénztár ala­pításához minimum tizenöt ter­mészetes személy szükséges. Ők önkéntes alapon biztosított pénztárt szervezhetnek. Ez azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen ti­zenöt természetes személy rész­ben nem tud annyi tőkét akku­mulálni, amennyiből egyáltalán egy ilyen biztosító pénztár majd a felhalmozási időszak végén működni képes, részben pedig a megalakulásnak szervezési és egyéb feltételeit sem képes biz­tosítani. Ezért a világon min­denhol, így nálunk is vagy ága­zati vagy területi alapon szerve­ződnek meg ezek a pénztárak. □ Miért jó ez a tagok számára? • Azt, hogy a társadalmi alapú biztosítás, vagyis a kötelező tár­sadalombiztosítás és az üzleti alapú, a biztosító intézetek által kínált különböző biztosítások közé beékelődik egy olyan non­profit típusú biztosítási forma, amely mindkét előbb említett biztosítás előnyeit hordozza ma­gában. Egy olyan hosszú távú öngondoskodási formát biztosít, amely a művelt világban már mindenhol működik. így egy olyan nyugdíjkiegészítés áll rendelkezésére a pénztártag­nak, amely számára egy nyu­godt öregséget biztosít. Annak is köszönhetően, hogy az ilyen biztosítás tízéves ciklusra épül. □ Honnan töltik fel pénzzel? • A pénztártagok kétféle módon jutnak pénzhez. Egyrészt a munkaadó, másrészt a munka­vállaló saját befizetése alapján. Mind a két befizetési forma na­gyon jelentős adókedvezmé­nyekkel könnyített, hiszen itt egy társadalmi igény kielégíté­séről van szó. Személyi jövede­lemadó és társasági kedvezmé­nyek egyaránt érvényesülnek ebben a biztosítási fői-mában. X A lépcsőn Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents