Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-04 / 182. szám
4 ÉSZAKIM ág yarorszáo ......... ............ Megyei Körkép ~— 1994» Augusztus 4.» Csütörtök-------------JEGYZET-----------K isasszony hada Brackó István Nemcsak a júliusról augusztusra áthúzódó gutaütéses meleg, hanem a csízió is arra figyelmeztet, hogy „Kisasszony havában igen mértékletesen élj, ha akarod magad betegségtől megoltalmazni. Ne egyél káposztát, sem oly étkeket, amelyek szaporítják a melancholiát. Sáros tóhalaktól és csíktól óvjad magadat. Ne igyál se méh- sört, seszaladsört;útfüvet, polétésAcrimo- niát tarts borodban; alkalmas borsos ételekkel élhetsz; eret ne vágass, reggeli kihányás igen hasznos.” A javallatok némely passzusát nem értem, némely dolgot pedig óhatatlanul betartok (a csík fogása és elpusztítása tilos), más ügyekben pedig a jelenáremelései (cigaretta, kávé, sör, benzin) intenek önmérsékletre. Augusztus a csillaghullás hava. A historikus történések szépszavú krónikása, Xan- tus János himnikusan szép szavakban vall erről. Jíz augusztusi éjszaka egének bársonyos kupoláján szinte izzani látszanak a csillagok. A látszólag mozdulatlanul álló égitesteken kívül ott látjuk ilyenkor a szabályosan mozgó égitesteket, de gyakran suhannak át rajta fényes nyomot hagyó hullócsillagok vagy meteorok is.” A szerelmesek és csillagászok kedves látványa annak tudható be, hogy e hó 9-14. napja között halad át Földünk azon a hatalmas meteorrajon, amely a Perszeusz csillagképben szokott feltűnni. A „tüzes mennykőhöz” számtalan legenda fűződik. Sokáig nem hitték, hogy ez égi tünemény, s még a XVIII. században is úgy vélték, „valószínűtlen, hogy az égből vas hulljék”. Maradjon hát a szép, régi, szomorú történet: ha lehull egy csillag az égről, akkor meghal egy ember... Visszatérve a Földre, a 10-iLő- rinc nap nem az amelyik - finoman fogalmazva - elrontja a dinnyét. Ám vajákos asszonyok tudják, hogy ekkortájt, akétMá- ria-nap közötti időszakban kell szedni az orvoslásra szánt gyógyfüveket, hiszen a természeti megfigyelésen alapuló tapasztalat szerint a növényekben éppen ebben az időszakban „halmozódnak fel a drogok, tehát gyűjtésük ekkor (augusztus 15. és szeptember 8. között) a legajánlatosabb”. Gondolom, ez vezérelte a hazai, indiai kendertermelőket is, bár egy kicsit korán kezdték a szüretet, s időben ébredtek, illetve kaptak szagot ezekben az erdőtüzekkel teli napokban a kábítószeres elhárítok is. A rendőrök bilincset, a tűzoltók gyufát vittek. A „kenderesek” a hűvösre, a hódító szerek alapanyagai a tűzre kerültek. Ilyen ez nyár, Kisasszony havában, 1994-ben.------A NAP KÉRDÉSE------A fagyik minőségéről Szerencs-Tiszaújváros (ÉM) - A nyár csemegéje a fagylalt, amely azonban a torokgyulladáson kívül más - súlyosabb -- megbetegedést is előidézhet, amennyiben nem megfelelő a minősége. Ezért az ÁNTSZ városi szervezetei rendszeresen és folyamatosan járják a fa- gyizókat, ellenőrzik a készítmények fogyaszt- hatóságát, árusításuk egészségügyi, higiénés körülményeit. Ezek tapasztalatairól érdeklődtünk Szerencsen és Tiszaújvárosban. Mogyorósi István, az ÁNTSZ szerencsi hivatalának közegészségügyi felügyelője kedvező tapasztalatokról számolt be. Mint elmondta, ennek talán egyik oka, hogy évek óta rendszeresek és elég kemények az ellenőrzéseik. Szerencs és vonzáskörzete, összesen 31 község, mintegy 200 fagylaltárusító hely tartozik hozzájuk. Az árusok általában betartják a fagy- laltrendeletet - derült ki az ellenőrzések során, amikor is többek között vizsgálják a fagylaltpor szavatossági idejét, a bekevert fagylalt tárolását, a személyi és a környezeti higiéniát, az árusítás körülményeit. Természetesen mintát is vesznek (bakteriális fertőzést sehol nem találtak), s ellenőrzik, hogy rendesen vezetik-e a fagylaltkönyvet. Ebbe kell beírni az aznap készített fagylaltra vonatkozó adatokat. A szerencsi ANTSZ egyébként valamennyi fagylaltárust kötelez arra, hogy elvégezze az úgynevezett élelmiszer-egészségügyi minimum tanfolyamot. Tiszaújváros és a vonzáskörzetéhez tartozó 23 település fagylalto- zóiban sem fordult elő fagylaltmérgezés - tájékoztatott Rácz Károlyné, a városi ÁNTSZ munkatársa. Ellenőrzési tapasztalataik a szerencsiekéhez hasonlóan jók, egy-két kivételtől eltekintve nem kellett szabálysértésért büntetést kiszabniuk. A szabálytalanság ennél a pár esetnél abból adódott, hogy az eladók nem vezették rendesen és pontosan a fagylaltkönyvet, amiből megállapítható lett volna a készítmények fogyaszthatósági ideje. Könnyebb lesz az iskolatáska Segélyt kapnak a családok a tanévkezdéshez ZSIDAI PÉTER Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely, Ózd, Sárospatak (EM) - Az ónkormányzatok eltérő módon, de mérsékelni próbálják a családok iskolakezdéssel kapcsolatos kiadásait. Ez derült ki a lapunk kérdéseire adott válaszokból. A miskolci önkormányzat szociális osztályának vezetője, Tohainé Orendi Éva elmondta, a rendelkezésükre álló átmeneti alap húsz százalékát, azaz 7 millió forintot tudnak fordítani erre a célra. Azok a családok részesülhetnek a támogatásból, amelyekben az átlagjövedelem nem éri el a nyolcezer forintot. Tavaly mintegy 5300 igényt elégítettek ki, és az idén sem számítanak többre. A miskolci önkormányzat szociális osztálya időben megküldte a nyomtatványokat az iskoláknak, ahol az igazgatói javaslat egészíti ki az igénybejelentéseket. Az elbírálás legfőbb kritériuma a jövedelmi igazolás, ugyanis a hivatal csak a legrászorultabbakon kíván segíteni. Jól tudva, hogy a körülbelül 1600 forint értékű segély nem mérsékli jelentősen még a tanszer- vásárlásra fordított kiadásokat sem. Tokajban Puskás Ildikó hivatalvezető helyettes arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat 400 ezer forintos támogatásának köszönhetően valamennyi helyi általános iskolás ingyen juthat tankönyvekhez. Ehhez az összeghez járul még 100 ezer forint tanszervásárlási támogatás az általános alapból, amelyet egyéni kérelmek alapján, osztanak ki a tanárok javaslatára. így további 400-600 forint juthat egy-egy diákra. Tavaly százötvenen részesültek ebből a segélykeretből. Sátoraljaújhelyen a 15/93-as önkormányzati rendelet szabályozza a tanévkezdési támogatást. Ä szociális alap 2 százalékát, mintegy 820 ezer forintot fordíthattak az elmúlt évben tanszervásárlási segélyek folyósítására - informálta lapunkat Zborai Csabáné, a városi ön- kormányzat illetékese. A támogatást az egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján utalják ki, amely az egyéb szociális támogatásokkal együtt az egyszülős családokban nem lehet több, mint az öregségi nyugdíjminimum 150 százaléka, kétszülős családokban pedig 120 százaléka. Tavaly 982- en részesültek a segélyből, és idén is nagy érdeklődésre számítanak. Ozdon az átmeneti segélyalap 5 milliós keretéből néhány százezer forintot különítettek el beiskolázási segélyekre - tájékoztatott Kissné Király Éva, önkormányzati főelőadó. Az igénylők köre az óvódásoktól egészen az egyetemistákig terjed. Az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül egyedül azok nem kaphatnak támogatást, akik rendszeres nevelési segélyben részesülnek. Az óvodások 1000, az általános iskolások 1500 forintra számíthatnak. Két gyermekre 3000, három gyermekre pedig 4000 forint jár. Sárospatakon Kiinga Ágnes jegyző elmondta: 2238 főt érintett tavaly a tanszervásárlási segély, amit automatikusan megkapott minden kiskorú a városban. Az 1 millió 500 ezer forintos alapból kiutalt támogatások fedezik a tankönyv- és füzetvásárlásra fordítandó összegeket. A segélyhez jutás egyetlen kritériuma, a sárospataki állandó lakhely. De nem feledkeznek meg a környező településen élőkről sem - ha sárospataki intézményben taTanszervásár. A legtöbb önkormányzat igyekszik megkönnyíteni a rászoruló családoknak a tanévkezdést. nulnak -, hiszen nekik is jut pénz. Ok az iskolájukból hozott igazolás alapján kaphatják meg a támogatást. Az általános iskolát kezdő kisdiák teljes felszerelése egyébként 10 ezer forintba kerül, tájékozódtunk Kádár Miklósné gazdasági vezetőnél a miskolci Vörösmarty úti iskolában. Csak a tankönyvek ára eléri a 3000 forintot, de tagozatos osztályokban ez az összeg még tovább emelkedik. Ehhez járulnak még egyéb költségek is, melyeket az íróeszközök, füzetek, tornafelszerelések, köpenyek, iskolatáskák és egyéb tanszerek vásárlására kell kiadnia a szülő(k)nek. Miskolc fürdőváros lenne Egy szezont keveselnek az érdemi változásokhoz Miskolc (ÉM — Nyl) — Egyelőre kevés idő teli el ahhoz, hogy érezhető hatása legven Miskolc fürdővárosi ambícióinak. A borsodi megyeszékhely tavaly decemberben csatlakozott a fürdővárosok országos szövetségéhez, abban a reményben, hogy ez a lépés jótékonyan hat majd a helyi idegenforgalomra. Tavaly november 13-án Gyulán tizennyolc magyar város, település önkormányzati képviselői dr. Pocsy Gábor, gyulai polgármester javaslatára megalakították a Magyar Fürdővárosok Szövetségét (MFSZ). Az érdekszövetségi együttműködés alapszabályát Miskolc önkormányzata nevében Petrasovszky István alpolgármester írta alá. A tíztagű elnökségben helyet kapott Miskolc is. A megyeszékhely közgyűlés nem sokkal ezután, 1993. december 29-i ülésén döntött a szövetséghez történő csatlakozásáról. Mire jó ez az érdekszövetség, mi hasznot hozhat a borsodi megye- székhelynek? Köztudott, hogy hazánk milyen gazdag gyógy-, illetve gyógyhatású, továbbá termálvizekben. Ez a kincs azonban megközelítőleg sincs annyira kihasználva, mint kellene. A hazai és a külföldi turizmusból sem profitálnak annyit az úgynevezett fürdővárosok, mint lehetne egy szélesebb körű összefogással. „Mindenekelőtt információ gyűjtésre van szükség a szövetségbe belépett városok fürdőiről. Országos fürdőkatalógust kellene kiadni, gyógyászati és turisztikai túrákat kellene szervezni. Mivel a hazai fürdőkben elsősorban magyar állampolgárok fordulnak meg, nem szabad hagyni, hogy az állam kivonuljon a fürdők támogatásából, hiszen ma semmi támogatást nem kapnak a fürdők. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a külföldi befektetők ide- csalogatására, s fel kell venni a kapcsolatot az Országos Idegenforgalmi Hivatallal, a Nemzeti Üdülési Alappal, a társadalombiztosítással” - hangoztatta Petrasovszky István, miskolci alpolgármester a szövetség megalakulását követően. Mindezekben - tudtuk meg a miskolci polgármesteri hivatalban - máris történtek kezdeményezések, lépések, noha a szakértők szerint még meglehetősen kevés idő telt el ahhoz, hogy a szövetség tevékenykedésének érezhető hatása legyen. Hasonló véleményének adott hangot Vojtilla László, a Miskolci Vízművek igazgatója is.- Egy ilyen munka beindításához kevés egyetlen fürdőszezon — állította. - Természetesen mi is örülünk, hogy az önkormányzat belépett a szövetségbe. Miskolc hat fürdőjéből ugyan egyik sem gyógyvíz, de gógyhatásuk kétségkívül van. Gondoljunk csak a tapolcai Barlangfürdő kiváló adottságaira, a Várfürdő szép környezetére. Ezeket sokkal jobban lehet hasznosítani egy érdekszövetség keretein belül. A gondok úgyszólván hasonlóak minden településen: befektetők kellenének. Egy szövetség jobban ide tudja csalogatni a tőkét, mint ha egy-egy város egyedül erőlködik. Ha a külföldi turista egy nemzetközi katalógusban olvas Miskolctapolca kiváló adottságairól, s idejön, az mindenkinek jó. Ám legközelebb csak akkor jön el ismét a Barlangfürdőbe, hajói érzi magát, ha megfelelő szolgáltatásokban részesül, ha minden pillanatban érzi, hogy ő itt megbecsült, s jól ellátott vendég. Ehhez viszont pénz kell, befektetés, vagy állami támogatás, amiben viszont ma senki nemigen hisz. Mint azt fentebb mondottuk, a MFSZ-t 18 település hozta létre. Azóta máris sok új önkormányzat csatlakozott - értesültünk róla -, azaz mások is fantáziát látnak az ilyen szövetségben. A kapu mindenesetre mindenki előtt nyitva áll, aki az alapszabályt magára nézve kötelezőnek tartja. Információink szerint más országokban is érdeklődéssel fogadták a szövetség létrejöttének hírét, máris szó van gyümölcsöző kapcsolatkeresésről. Az érintettek kedvező hírnek tartják, hogy az új parlamentben a környezetvédelmi bizottság albizottságaként képviseletet kapott az idegenforgalom, vagyis az új törvényhozás - úgy tűnik - megfelelő jelentőséget tulajdonít majd ennek az ágazatnak. Tapolca. Egy szezon kevés az érdemi változásokhoz. Fotók: Farkas Maya A megyeháza hírei Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hónap végén, július 25-e és 29-e között 4 tagú francia delegáció tett látogatást Borsod-Abaúj-Zemplénben. A küldöttség tagjai az Elzászi Helyi Kezdeményezéseket Fejlesztő Szervezetet, továbbá az Európai Régiók Gyűlését képviselték. A francia szakemberek találkoztak Miskolcon a megyei idegenforgalmi tanáccsal, ellátogattak Szanticskára, ahol a Csereháti Településszövetség vezetőivel folytattak eredményes tárgyalásokat. Sárospatakon megbeszéléseket folytattak dr. Jánosdeák Gábor polgármesterrel, és a város kulturális életének vezető személyiségeivel. Ez a látogatás elsősorban a kapcsolatfelvételt szolgálta, de a különböző megbeszélések nyomán ígéretes együttműködés esélyei bontakoznak ki megyénk és a francia településszövetség között. A millecentenárium és az önkormányzatok Az expóra vonatkozó legutóbbi kormánydöntés ismeretében különösen érdekes lehet az a kongresszus, amelyen a megyei önkormányzat hivatalának képviselői vettek részt a parlamentben. A millecentenáriu- mi rendezvény országos tanácskozásán részletes tájékoztatást adtak a szervezők az eddigi munkáról és tapasztalatokról. Megyénkből Má- jer János, Tokaj polgármestere szólt hozzá, és beszámolt róla, miként készül a város a millecentenáriumi rendezvénysorozatra. Ezen kívül javaslat hangzott el arról, hogy a rendezvényekről ne kormányrendelet intézkedjen, hanem az Országgyűlés is foglaljon állást. A kongresz- szuson ismételten kérték, hogy a megyei és a helyi önkormányzatok minél nagyobb számban támogassák az ünnepségsorozatot. Csatornázás a Hemád mentén Ugyanezen a napon a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban a megyei önkormányzat képviselői részt vettek egy világbanki hitelismertetö tárgyaláson. A Világbank ugyanis felajánlotta, hogy a Hemád bal partján lévő települések csatornázásához a hiányzó erőforrások pótlására hajlandó hitelt nyújtani: Az első megbeszélésen ismertették a hiteligénylő nyomtatványok kitöltésére vonatkozó szabályokat. Emellett a megyei önkormányzat ígéretet kapott rá, hogy megfelelő szakmai segítséget nyújtanak számára a hitelkérelmek összeállításához, gondozásához. a vállalkozásokról A megyei önkormányzat vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai ágazatának szakemberei részt vettek Ormosbányán a Bányászlakta Települések Szövetségének rendezvényén. Itt hangzott el, hogy a térség számára egy jól hasznosítható, a jellemző irányvonalakat kijelölő és számos, hasznos javaslatot, praktikus adatokat, információkat tartalmazó kézikönyv készül. A kötetben sorra veszik a különböző stádiumban lévő kezdeményezéseket, a vállalkozásokat és a tennivalókat. Pillanatnyilag az egyik legfontosabb feladatnak látszik a térségi fejlesztési iroda életre hívása, a rudabá- nyai égetőmű lehetőségeinek tudatosabb kihasználása. Idegenforgalmi pályázat Tokaj és térségének idegenforgalmi hasznosítását, a fejlesztést nemcsak megyénkben, hanem országosan is elsőrangú feladatnak tartják. Ezért hívtak össze megbeszélést a városban, amelyen a házigazdákon kívül jelen voltak az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a megyeháza képviselői is. A megbeszélésen bemutatták a város és térsége idegenforgalmi értékeit, és meghatározták a fejlesztés tennivalóinak szakaszait. Az OIH vállalta a feladatok végrehajtásának menedzselését, a projektek véleményezését. Anyagi segítséget is kilátásba helyeztek, de konkrét összeget nem neveztek meg. k
