Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-26 / 201. szám

1994» Augusztus 26., Péntek Világpolitika ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Négy év Leninért Moszkva (MTI) - Négy év börtön- büntetésre ítéltek és 75 millió rubel (körülbelül 35 ezer dollár) pénzbír­ság megfizetésére köteleztek hétfőn az oroszországi Észak-Oszétiában egy 22 éves fiatalembert, mert fel­robbantott egy bronz Lenin-szobrot. A vlagyikavkazi bíróság Vlagyimir Banyint a város központjában talál­ható, közel 50 éves emlékmű lerom­bolásáért közvagyon megkárosítá­sában mondta ki bűnösnek. Banyin tavaly december 5-én követ­te el bűntettét, egy nappal azelőtt, hogy Borisz Jelcin orosz elnök az et­nikai viszály miatt Ingusfölddel fegyveres konfliktusban álló orosz- országi tartomány fővárosába láto­gatott. Akkor az őszét nacionalistákat gya­núsították a merénylet elkövetésé­vel. A fiatalember valódi indítékára nem derült fény. A tartományi igazságügyi miniszté­rium szerint Banyin Kazahsztánból érkezett Vlagyikavkazba, majd csatlakozott az ottani kozák ezred­hez. így jutott őrszolgálat közben robbanóanyaghoz. Heves szerzetesek Peking (MTI) - Tibet fővárosában, Ihászában letartóztattak három szerzetest, mert megrongáltak egy tibeti zászlót és a terület független­ségét követélő jelmondatokat kia­báltak. A szervezet szerint a rövid tüntetés még kedden történt a város törté­nelmi negyedének központjában. Augusztus folyamán ez már a har­madik ilyen jellegű tiltakozás volt. Augusztus 14-én a rendőrség - gu­mibotokkal ütlegelve a résztvevőket 'feloszlatta öt szerzetes tüntetését, augusztus 3-án pedig szintén letar­tóztattak három szerzetest, mert függetlenséget követelő jelszavakat kiabáltak. Az emberi jogi szervezet 8zerint a tüntetéseken részt vevő szerzetesek valószínűleg a Ihászá­tól mintegy 45 kilométerrel északra fekvő mezőgazdasági területről ér­keztek a fővárosba, és jelenleg vala­mennyinket őrizetben tartják, függetlenséget követelő tüntetések 1987 óta fordulnak elő Tibetben. Peking hangoztatja, Tibet 700 éve része Kínának, számos tibeti sze­rint azonban valójában függetlenek Voltak a történelem nagy részében. Kiadott terroristák Montevideo (MTI) - A montevide- ói hatóságok átadták spanyol kollé­gáiknak az ETA baszk terrorszerve­zet három feltételezett tagját, akik­nek kiadatása miatt előzőleg véres összecsapásokba torkolló tömegtün­tetésre került sor Uruguay főváro­sában. A két éve Montevideóban őrizetben tartott baszkokat a Car­rasco repülőtérre szállították, ahon­nan a spanyol légierő egyik mentő­repülőgépével utaznak tovább, te­kintettel a kéthetes éhségsztrájktól megromlott egészségi állapotukra. A királynő kulcsa Hága (MTI) - Egy tolvaj ellopta a holland királyi palota bejárati ka­pujának a kulcsát, de lelkiis­meretére hallgatva visszaküldte — azért, mert aggódott az uralkodó biztonságáért. Az esetről a De Te- legraaf című lap számolt be, amely­nek szerkesztőségéhez az ismeret­len férfi a kulcsot eljuttatta. A 12 centiméter nagyságú kulcsot a zár­ban felejtették, és a tolvaj azért vet­te magához, hogy „eldicsekedhessen, azok közül, akiknek a kulcsa nála van, az egyik Beatrix királynő”. Iliescu egészsége Bukarest (MTI) - Traian Chebeleu nagykövet, a román államfő szóvi­vője csütörtökön „teljesen légbólka- pottnak” nevezte az Evenimentul Zilei és a Ziua című bukaresti napi­lapok aznap közölt hírét, amely sze­rint Iliescu elnök egészségi állapota romlott és ezért több kötelezettségé­nek, többek között külföldi látogatá­sának lemondására kényszerült. Az elnökön július 22-én epekőműtétet hajtottak végre, ezt követően au­gusztus 22-én jelent meg először a nyilvánosság előtt és beszédet mon­dott. Chebeleu szerint az elnök egészségi állapotáról szóló alapta­lan híresztelések beilleszkednek ab­ba a kampányba, amelyet a két lap folytat az államfő ellen. Carlos magyar kalandozásai Párizs (MTI) - Jean-Louis Brü- guiere szeptember 5-én hallgat­ja ki Carlost a Marbeuf utcai robbantás ügyében. Ez lesz az első érdemi kihallgatás abban az ügyben, amelynek alapján Carlost augusztus 16-án vizsgá­lati fogságba helyezték. Lehetséges, hogy a vizsgálóbíró megragadja az alkalmat, és vizsgá­lat alá helyezi a terroristát két má­sik, vele kapcsolatba hozott me­rénylettel, a marseille-i Saint-Char- les pályaudvaron, valamint a „Capi- tole” Express ellen elkövetett pokol­gépes merényletekkel összefüg­gésben is. E két utóbbi merénylet ügyében megbízott vizsgálóbírók az igazságügy-miniszter döntésének megfelelően elrendelték a vizsgálati anyag átadását Bruguiere-nek. Jacques Vergés-nek, Carlos vé­dőügyvédjének szerepével kapcso­latban tovább gyűrűzik a vita, amely magyar vonatkozású fejlemé­nyeket is produkált. A Stasi-tól származó dokumentumok a Carlos- csoport operatív tagjaként, de leg­alább is a terrorista közvetítőiéként állítják be a kalandos sorsú ügyvé­det, aki viszont a vádak hallatán el­lentámadásba ment át. Többek között azt állította, hogy 1982-ben maga a francia kormányzat ren­dezte el Magdaléna Kopp perét. Annak idején ő védte a német ter­roristanőt és svájci bűntársát, akik­nél robbanóanyagot találtak egy párizsi parkolóban. Az egyre terebélyesebbé váló ügyben kedden este a France-2 té­véadó bemutatott egy riportfilmet is a magyar titkosszolgálat értesülé­seire hivatkozva. Eszerint Vergés 1982-ben kétszer is járt Budapesten a Kopp-Bréguet per előtt és után is. A riport során a magyar titkosszol­gálattól származó felvételeket is be­mutattak, bár azokon Vergés egy­szer sem volt látható. A dokumen­Carlos, az első számú közellenség tumok szerint Carlos és az ügyvéd a Termál Hotelben találkozott és kí­vül is sétáltak. Beszélgetésüket azonban technikai okok miatt nem sikerült rögzíteni - hangzott el. A francia állami tévéadó ugyanebben a riportjában közreadott egy Lisz- kai László magyar újságíróval ké­szült beszélgetést is. Az újságíró, akinek Carlosról írt könyve Franciaországban is megje­lent, megerősítette, hogy a magyar titkosszolgálat két tisztje egyszer felfedte neki, hogy Vergés 1982 márciusában Budapesten járt és akkor az ügyvéd útjának célja egy Carlos és a francia kormány közötti „tranzakció” volt, amelyben a viet­nami származású ügyvéd közvetítő­ként szerepelt. Liszkai könyvében név szerint is megemlített két tit­kosszolgálati tisztet, Kovács ezre­dest és Rédey tábornokot. Vergés közvetítő szerepével fog­lalkozott a TF1 szerda esti híradója is. A tévéadó Budapesten járt forga­tócsoportja a magyar fővárosban megszólaltatta Varga József ezre­dest, aki a magyar titkosszolgálat antiterrorista részlegének tisztje­ként Carlos figyelésével volt meg­bízva. Az ezredes megerősítette, hogy Vergés Budapesten járt, de a Carlos-csoportnak nem tagja, ha­nem sokkal inkább közvetítője volt. Ezt már akkoriban így vélte a ma­gyar titkosszolgálat és az ezredes szerint e véleményük nem járt messze a valóságtól, mindezt közöl­ték a Stasival is. Varga ezredes, akinek a fedőneve Kovács volt, meg­erősítette azt is, hogy Carlos felvet­te a kapcsolatot az ügyvéddel, a pontos dátumra azonban nem emlé­kezett, de mint mondta, ezt meg kell nézni a magyar titkosszolgálat dossziéiban. Jacques Vergés a maga részéről továbbra is azt állítja, hogy koráb­ban sohasem találkozott Carlos- szal, és szemtől szembe most látta először a Santé börtönben. A France-2-nek adott nyilatkozatá­ban megerősítette azt is, hogy ügy­védként sohasem járt Budapesten, de azt elismerte, hogy diákként igen (Vergés 1951-54 között Prágában élt). Az ügyvéd meglehetősen éles formában utasította vissza a ma­gyar titkosszolgálati tiszt állításait és emlékeztetett arra, hogy a téma körüli vita annál is inkább hiábava­ló, mert Carlos-szal ügyvédként jo­ga lett volna találkoznia, annak az asszonynak a férjével, akinek védel­mét ellátta. Carlos ügyében a L’Express cí­mű hetilap legújabb számában megszólalt Giscard d’Estaing egy­kori francia elnök is. Giscard d’Es­taing sajnálattal állapította meg, hogy az elnöksége alatt Carlos fel­derítésére kezdett akció az 1981-es elnökválasztást követően félbesza­kadt és így lehetséges, hogy elsza­lasztottak egy alkalmat a terrorista ártalmatlanná tételére is. Mint mondta, 1976-ban elrendelte a két francia titkosszolgálatnak: minden eszközzel keressék Carlost, és szer­vezzék meg letartóztatását. Abdic tündöklése és bukása Belgrád (MTI) - Fikret Abdic, a lázadó nyugat-boszniai enldávé parancsnoka állama összeom­lása után elmenekült, s ez való­színűleg azt jelenti, hogy az üz­letemberként induló majd poli­tikussá, és végül lázadóvá vált „nyugat-boszniai államfő” vég­leg eltűnik Bosznia-Hercegovi­na politikai és gazdasági szín­padáról. Az 1939-ben, Velika Kladusa köze­lében született Abdic először a sike­resen tevékenykedő Agrokomerc vezérigazgatójaként vált ismertté szűkebb környezetében, ám az igazi ismertséget a kereskedelmi cég vál­tóbotránya hozta meg: Abdicot és társait azzal vádolták, hogy mint­egy 900 millió dollár értékű hamis váltót hoztak forgalomba, s ezzel „ellenforradalmi módón aláásták a szocialista önigazgatási rendszert”. Abdicot, akit a per kezdetekor, 1987 közepén letartóztattak, 1989 végén engedték ki a börtönből, aho­va annak ellenére sem kellett visszamennie, hogy 1990 januárjá­ban - első fokon - négy év börtön- büntetésre ítélték. Abdic később úgy nyilatkozott, hogy az ügy a fele­dés homályába merült és végül minden érdekelt nyilvános megbo­csátásban részesült. Adbic sikeresen szerepelt az 1990 novemberében rendezett bosz­niai választásokon és a Demokrati­kus Akciópárt második embereként bekerült a köztársaság elnökségébe is. Amikor 1992 áprilisában Bosz­nia-Hercegovina az önállósodás mellett döntött, s ezt követően na­pokon belül kirobbantak a szerb-muzulmán harcok, Abdic je­lentős szerepet vállalt a szarajevói laktanyák és a repülőtér szerb blo­kádjának feloldásáról folytatott tár­gyalásokon. Mindig Izetbegovic ol­dalán szerepelt, s úgy tűnt, teljes a harmónia a két vezető között. A szakításra 1993 közepén ke­rült sor, amikor úgy tűnt, hogy a vi­lág teljesen magára hagyta a mu­zulmánokat, s belement abba, hogy háromfelé osszák az egykori jugosz­láv tagköztársaságot. Abdic a horvát-szerb terv elfogadása mel­lett volt, és kijelentette, hogy min­denféle javaslatot meg kell vizsgál­ni. Azt is hangsúlyozta, hogy szülő­földje, a nyugat-boszniai bihari kör­zet beleunt a harcokba, és már csak azok a muzulmán vezetők akarnak harcolni, akik már biztos helyre, külföldre menekítették családtagja­ikat. Egy ideig úgy tűnt, hogy az el­nökség többsége Abdic mellé áll, azonban Izetbegovic és Ejup Ganic végül diadalmaskodott a „sza- kadárok” fölött. Abdic ekkor egy időre eltűnt és csak szeptemberben jelent meg, amikor bejelentette a „Nyugat-bosz­niai Autonóm Körzet” megalapítá­sát. A szerbek, akiknek kapóra jött a szakítás, és felhasználták a körze­tet a krajinai, boszniai és szerbiai területek közötti kapcsolattartása, természetesen a lázadó mellé áll­tak, s amikor kitörtek a muzulmán belharcok fegyverrel és tüzérséggel is támogatták a „nyugat-boszniai el­nököt”. Egy ideig úgy látszott, hogy Ab­dic „állama” életképes lehet, azon­ban ahogy erősödött a szarajevói kormányhadsereg, úgy vált egyre reménytelenebbé a lázadók helyze­te. A kegyelemdöfést az utóbbi he­tek harcai adták meg: a kormánye­rők Velika Kladusába szorították vissza Abdicot, és a zendülő kato­nák százszámra adták meg magu­kat, vagy menekültek szerb ellenőr­zés alatt lévő területekre. A királyi család példás összefogása London (MTI) - A brit uralkodó­család a jelek szerint Összefo­gott Diana walesi hercegnő, Ká­roly brit trónörökös külön élő feleségének becsülete, azaz pontosabban a királyi család te­kintélyének védelmében. A hercegnő, királyi családtagtól szo­katlan módon, hétfőn lapnyilatko­zatban cáfolta, hogy másfél éven át éjszakai telefonhívásokkal zakla­tott volna egy gazdag londoni műke­reskedőt, aki bennfentesek szerint a szeretője volt. Diana a feltétele­zett viszonyt is keményen tagadta, habár elismerte, hogy az illető mű­kereskedő, bizonyos Oliver Hoare, aki a tulajdon felesége révén bejára­tos az udvarba, jó ismerőse. A her­cegnő később, szakértő királyfigye­lők szerint ugyancsak példátlanul önmegalázó módon, nyilvánosságra hozta naplójának azon részleteit is, Károly herceg szerint az összees­küvés célja lejáratni az egész mo­narchiát Fotók: AP melyek szerinte bizonyítják, hogy a kérdéses időpontokban nem szu­szoghatott bele szótlanul semmiféle telefonba. A felső körökben, habár nyíltan nem mondják ki, de a Rupert Mur­doch ausztráliai-amerikai sajtócé­zár birtokában lévő brit lapokat, el­sősorban a The Sun című pletykala­pot gyanúsítják a monarchia lejára­tásának szándékával. Az újságok által célzatosan megszólaltatott pszichológusok rendre úgy vélték, hogy az eset a dologtalan, unatkozó Diana hercegnő fokozatos megórü- lésének a jele. Sir Paul Condon angol rendőrfő­kapitány megerősítette, hogy a Scotland Yard 1983 elejétől idén márciusig nyomozott a zaklató tele­fonhívások ügyében, és valóban megállapította, hogy a hívások for­rása Diana hercegnő Kensington palotában lévő magántelefonja, to­vábbá hordozható telefonja, vala­mint Diana nővérének otthoni tele­fonja és több telefonfülke volt. Ám hozzátette, a vizsgálatot március­ban Hoare műkereskedő kérésére abbahagyták. Ezzel válaszolt ellen­zéki, munkáspárti képviselők azon kérdésére, hogy a rendőrség miért nem állapította meg a hívó sze­mélyazonosságát is. Rangfosztva Lima (MTI) - Alberto Fujimori perui államfő közölte, hogy a kormányt megengedhetetlenül támadó és nyíltan az elnöki posztra pályázó feleségét megfosztja hivatali címétől, és az asszony first ladyként nem láthatja el tiszte­letbeli teendőit. Az elnök kedd este a perui televízióban mondott, az ország népéhez intézett üzeneté­ben jelentette be döntését. - Higuchi asszony (Susana Higuchi) mostantól - mint bármely más állampolgár-bárhol és bármikor nyíltan kifejthet a kormánnyal szemben álló, ellenzé­ki politikai tevékenységet, de mint first lady nem! - szögezte le Fujimori. Az elnököt szemmel láthatóan felbosszan­tották feleségének nyilatkozatai. Az asszony még e hónapban nyilvánosan tiltakozott a vá­lasztási törvény egy cikkelye miatt, amely szá­mára megtiltja, hogy induljon a jövő áprilisi általános választásokon, vagy hogy bírálja fér­je vezetési politikáját. Fujimori azóta külön él feleségétől, négy gyermekük közül hárommal már két hete a perui hadsereg „Kis Pentagon­nak” nevezett parancsnokságán lakik. Öngyilkos pilóta London (MTI) - A marokkói belföldi útasszállító repülőgép vasárnap éjjel történt katasztrófája azért következett be, mert a pi­lóta elhatározta, hogy öngyilkos lesz - állapí­tották meg a marokkói légiközlekedési ható­ságok. A marokkói televízióban beolvasták a balesetet vizsgáló műszaki bizottság közlemé­nyét. Ebben a francia polgári repülésügyi ha­tóság által a gép „fekete dobozán” végzett vizs­gálat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a pilóta leállította a gép automatikus irá­nyító berendezését, majd a föld felé fordította a légijárművet.- Ä vizsgálat során az elsőként megismert adatokat elemezve megállapítható, hogy Aga­dir közelében a Royal Air Maroc marokkói lé­gitársaság ATR-42 típusjelű gépének balese­tét a pilóta azon elhatározása okozta, hogy vé­get vet az életének - így a közlemény, amelyet a műszaki vizsgálóbizottság elnöke, Mohamed Mufid írt alá. A dokumentumban azt is leszö­gezték, hogy a pilóta tapasztalt, szaktudásban és pszichikaiig alkalmas volt feladatára, és szakmai rátermettségét július 30-áh ellenőriz­ték utoljára. A gépen tartózkodó 44 személy életét vesztette Flamand nyelyvita Brüsszel (MTI) - Röpiratokat osztottak szét hétfőn és kedden Belgium északi, flamandok lakta nagyvarosainak pályaudvarain a Brüsszelbe induló vonatok utasainak. A röp­cédulákon arra szólították fel őket, hogy csak flamandul beszéljenek a belga fővárosban. Ez az akció, amely részben a vasárnapi, az első világháborús flamand hősökre emlékező Yser menti zarándoklat lélektani előkészíté­sét szolgálta, heves vitákat vált ki Belgium- szerte. A francia nyelvú La Libre Belgique keddi kommentálja emlékeztetett arra, hogy Gaston Geens, a flamand országrész volt kormányfője, a napokban megvédte azt az ál­tala egy évtizede kezdeményezett döntést, amellyel a flamand közösség Brüsszelt Fland­ria fővárosává (is) nyilvánította. A belga lap szerint Geens és a röplapok teijesztőmek né­zetei semmiben sem különböznek a szélsősé­ges íranciaajkúak álláspontjától, akik ellenzik egyetlen flamand szó kiejtését is a fővárosban. A nyelvhasználattal kapcsolatos indulatok jelzik, hogy Belgiumban egyre élesebb vitákat vált ki egy ennél is nagyobb jelentőségű kér­dés, az országot alkotó régiók hatalnú jogköré­nek tisztázása. Egyes radikális flamand té­nyezők ugyanis folytatni akarják az alkot­mány megreformálását és a szövetségi hatás­körből Flandria, illetve Vallóma illetékességé­be utalnának több kérdést, miközben csök­kentenék a harmadik régió, Brüsszel befolyá­sát. A La Libre Belgique szerint teljesen ért­hető, ha egy közösség a gyökerei megőrzésére törekszik, ám elfogadhatatlan, ha távol akarja tártain magát a külvilág hatásaitól (az egy­milliós Brüsszelben mintegy kétszázezer fla­mand él, jórészt a város északi részén). Ä lap úgy véli, sokkal hasznosabb lenne, ha a külön­böző közösségek elfogadnák egymás értékeit.

Next

/
Thumbnails
Contents