Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-25 / 200. szám
14 ÉSZAK-Magyarország Magyar Múlt 1994» Augusztus 25». Csütörtök Egy miskolci magyar halálára Gyöngyösi Gábor A távolság miatt is meglehetős késéssel vettük a szomorú hírt, hogy ez év április 24-én az argentínai Cordobában elhunyt Jánszkyné Papp Éva, A Nap Fiai című, magát szerényen csak közlönyként meghatározó, Argentínában megjelenő kéthavi folyóirat főszerkesztője. A lap szerint munkája közben, tragikus hirtelenséggel érte a halál, még nagyobb űrt hagyva így maga után abban a tevékenységben, amelyet fáradhatatlanul végzett a magyarság ügyének szolgálatában. Mindazt amit életében tett, írt és szerkesztett, a magyarság származásának megismertetéséért és elismertetéséért, a magyar haza és nép sorsának jobbrafordulásáért tette. Jánszkyné Papp Éva 1925-ben született Miskolcon és elemi valamint középiskoláit is itt végezte. Ezután, még 1945-ben szüleivel együtt Németországba menekült, ahol feleségül ment Jánszky Érvin közgazdászhoz, akivel 1948-ban Argentínába vándoroltak, ahol gyorsan bekapcsolódtak az ottani magyar közéletbe. A család ebben jelentős szerephez jutott, különösen miután Jánszkyné édesapjával, Papp Kálmánnal együtt megalapította A Nap Fiai című folyóiratot, amelyet apja halála után, 1981-től baráti segítséggel maga szerkesztett. A folyóirat különben a Buenos Airesben jó harminc esztendővel ezelőtt megalakult Turáni Népek Érdekközösségének volt a közlönye, amely kezdetben Túrán címmel jelent meg. Ebből vált ki 1967-ben ugyancsak Papp Kálmán vezetésével egy csoport, amely a magyar történelemtudomány új, idehaza elhallgatott eredményeinek megszólaltatása, közlése céljából hozta létre A Nap Fiait, amely kiváló cikkeivel, új történelemszemléletével az egész világon szétszóródott magyarság összetartó és útbaigazító folyóirata lett. Jánszkiné Papp Éva halálával a külföldi magyar lapkészítés és magyar tudatőrzés jelentős és ismert lakja távozott az élők sorából. Munkáját Barczikai Klára elődje iránti mélységes tisztelettel folytatja. A nemzet ébredezése - Martinovics Benedek Elek József császár utódja, II. Lipót (1790-92) is a nép igaz barátja, s alkotmányos érzelmű is. Az első uralkodó a Habsburg-családban, aki alkotmányos úton próbálja meg az újításokat. Az ország szívébe, Budára hívja össze a koronázó országgyűlést, mely 1790. június 10-én nyílik meg az egész ország nagy érdeklődése közt. Harmadfél- száz esztendő (1530) óta nem volt országgyűlés Budán, s rengeteg nép verődik: össze Mátyás király városában. A követek nagy része az arisztokraták köréből került ki, akik elérkezettnek látták az időt arra, hogy újra feltámasszák az arisztokrácia régi hatalmát. Új hitlevelet kívántak a királytól, s az új hitlevélben a Mária Terézia előtti állapotok visszaállítását. Megkoronázták II. Lipótot nagy pompával s nagy örömmel, mert a király megígérte előzetesen, hogy kész teljesítem a nemzet minden jogos kívánságát. A koronázás után munkának láttak s 74 cikkből álló törvényt alkottak. Nevezetes törvény ez az 1790-91-iki törvény. Legnevezetesebb e törvény 10-ik cikke, mely kimondja, hogy „noha Magyarország és az uralkodóház többi országai közt a trónöröklési rend ugyanaz, Magyarország a hozzákapcsolt részekkel szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg független, vagyis semmi más országnak vagy résznek alávetve nincs”. Mindenféle adót s újoncot is csak az országgyűlés szavazhat meg. Biztosítja a protestánsok vallásszabadságát, érvényben tartja a jobbágyok szabad költözködését. Ennek és sok egyéb nagyfontosságú ügynek a rendezésére országos bizottságokat küld ki az országgyűlés, de a szebb jövő reményét kegyetlenül megsemmisítette II. Lipót váratlan halála s az egész Európát megrengető francia forradalom. A következő húsz esztendő: a francia háború kora, s ez a kor a visszaesés, a hanyatlás kora a magyar nemzet történetében. Mert a francia népszabadság diadala, melytől a népek világszerte szolgaságuk megváltását remélték, Magyarországon az önkényuralmat juttatta diadalra. Már Lipót, kinek örökébe fia, I. Ferenc lépett, szövetkezett a porosz királlyal a forradalom leverésére. De a franciák nem várták meg a szövetségesek támadását, s Lipót halála után alig egy hónappal hadat üzentek Ferencnek, „Magyarország és Csehország királyának”. Az országgyűlés négymillió hadisegélyt, ötezer újoncot és ezer lovat szavazott meg a királynak, aki minden jót ígért a jövőre nézvést. Közben a franciák leverik a poroszokat, kikiáltják a köztársaságot, nyaktilóval végzik ki a királyt s a királynét, tömegesen kerülnek nyaktiló alá a kiváltságosok. Európa összes országaiban érthető rémület szállja meg a koronás főket, s kiváltságos osztályokat. Ösztönszerűleg szövetkeznek egymás védelmére s az ébredező népszabadság elfojtására. A szabad gondolkodás kegyetlen üldözése titkos társaságok szervezésére kényszeríti azokat a férfiakat, kik a népszabadságért, a kiváltságok megsemmisítéséért nyíltan harcoltak eddig. Az üldözés teremti meg a Marti- novics-féle titkos társaságot, melynek többé-kevésbé részese volt Magyarországnak az időben csaknem minden tollforgató embere. A társaság feje Martinovics Ignác, Ferenc- rendi barát volt, nagyműveltségű, jótollú ember, aki tanár is volt a lembergi egyetemen s Lipót király hívására jött Bécsbe és onnét ugyancsak a király küldötte Pestre, hogy terjessze - a szabad eszméket. Martinovics Bécsben is, Pesten is titkos társaságot alakított s a társaság tagjaival megismertette a francia forradalmi kátét, mely kérdések és feleletek alakjában magyarázta a szabadság eszméit. Körülbelül 75 tagja lehetett a titkos társaságnak, írók, tisztviselők, fiatalemberek s négy katolikus és egy protestáns pap. De nem juthattak odáig, hogy forradalmat csináljanak: a bécsi rendőrség nyomára jött a titkos társaságnak, Martinovicsot elfogták Bécsben, csakhamar elfogták Haj- nóczyt is, el a társaságnak még két tagját, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet. A vezetők vallomása alapján harmincnál több „összeesküvőt” tartóztattak le Pesten, Budán s az ország különböző részeiben. Ezek közt volt Kazinczy Ferenc, Bacsányi János, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László is, a magyar irodalom e jelesei. Fej- és jószágvesztésre ítélte a királyi tábla az összeesküvés vezéreit: Martinovicsot, Laczkovi- csot, Hajnóczyt, Szentmarjayt és Sigray grófot. Rajtuk kívül még kilencet ítéltek halálra (köztük Kazinczy Ferencet és Szentjóbi Szabó Lászlót is), tizenötöt 2-10 évig terjedő fogságra. 1795. május 20-án, a budai „generális kaszáló-réten”, melynek azóta Vérmező a neve, Martinovicsot és négy igazgató társát le is fejezték. A többi halálra ítélt közül a király kettőnek erősítette meg halálítéletét - Öz és Szo- lárcsik volt e kettő -, a többiét nehéz fogságra változtatta. Két hét múlva a Vérmezőn kivégezték mindkettőt. Bécsi domonkosok állásfoglalása Bécs (MTI) - A bécsi domonkos rendház nyilvánosan helytelenítette Dóczy Zsigmond magyar domonkos tartományfőnök antiszemita megnyilvánulásait. Az izraelita hitközség folyóiratához, a Die Gemeindéhez intézett levelükben a bécsi domonkosok a Kathpress bécsi székhelyű nemzetközi hírügynökség jelentése szerint biztosították a szerkesztőséget, hogy határozottan elhatárolják magukat a magyar tartományfőnök kijelentéseitől. A bécsi domonkosok levelét aláíró szerzetes testvérek között van P. Martin Gyöngyös perjel is. A magyar tartományfőnöknek az újonnan megalapított nyilas utódpárt iránti rokon- szenv-megnyilvánulásairól a Die Gemeinde számolt be - olvasható a Kathpress jelentésében, amely egyúttal feleleveníti, hogy a nyilasok 1944-ben Hitler támogatásával kerültek hatalomra, s e szélsőjobboldali, antiszemita párt számláját a háború utolsó hónapjaiban zsidók tízezreinek üldöztetése és halála terhelte meg. E gyilkosságokkal kapcsolatban Dóczy a 168 óra február 8-i számában úgy vélekedett, hogy a tettesek „nyilas egyenruhába öltözött közönséges bűnözők” voltak, akiknek „semmi köze nem volt a hivatalos párthoz”. Szerinte a nyilasok érdeme az volt, hogy „az országot megvédték a zsidó szellemmel és a zsidó túlhatalommal szemben”. Dóczy a hetilapnak adott nyilatkozatában kiemelte a hungarista mozgalom, a nyilasok „pozitív vonásait”, és hangoztatta, hogy a zsidók számarányukon felül voltak és vannak ma is képviselve a szellemi életben. A tartományfőnök kijelentéseitől egyértelműen elhatárolta magát a Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája is. Lovaggá avatás Esztergomban Esztergom (MTI) - A Károly Róbert által 1326-ban alapított, majd 1990-ben újjáalakult Szent György Lovagrend szervezésében megtartották a II. Középkori Akadémiát Esztergomban, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán. Az ötnapos kurzus célja a korszerű nemzettudat és a tárgyilagos történelemszemlélet kialakítása volt. Az akadémián több mint félszáz, határokon túli magyar pedagógus vett részt, akik neves előadókat hallgatnak meg a magyar középkor fontosabb eseményeiről. Emellett megismerkednek a vendéglátó város és Visegrád történelmi emlékeivel is. Ez alkalomból Könözsy László, Esztergom polgármestere fogadást adott a városháza dísztermében. Az ünnepségen a Szent György Lovagrend tiszteletbeli tagjává választották Schweitzer, József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját a zsidó-keresztény párbeszéd, a történelmi megbékélés és a testvéri együttélés érdekében kifejtett eredményes tevékenységéért. Lapok a berzéki emlékkönyvből Palocsay Erzsébet Nincs a mi községünknek pergamenre írott emlékalbuma, bár igaz, régmúlt emlékekben bővelkedünk. Az apáról-fiúra szálló emlékeink sem kevesek! Berzék, mint település, sok-sok évszázaddal ezelőtt is létezett. A mélyre döngölt berzéki út porát taposta török-tatár, de itt élt községünk közelében, Sajóládon a nagy Pálos-rendi fejedelem, Fráter György, akinek bölcsességét, tudását elismeréssel őrzi a magyar történelem. Szerzetesei, de minden bizonnyal ő maga is bejárta a környéket. És az Isten a tudója, kik és milyen neves történelmi személyiségek jártak még e vidéken. Talán a legrégibb nagynevű berzéki lakos: a Szemere de Huba leszármazott Szemere Miklós, aki ugyan Kis-Azaron született, de Berzéken nevelkedett a Szemere utcában, az ősi kúriában. Édesapja itt mesélt neki igaz történeteket a nagy ősökről, Huba vezérről, aki az 1280 körül élt Aba nemzetségbeli Gereven comes őselődje volt és akinek tizennyolcadik egyenesági leszármazottja nem volt más, mint II. Rákóczi Ferenc- fejedelem. A Szemerék ott voltak Muhi- pusztánál, Rozgony mezején, s a mohácsi csatatéren. A múltra tekintő édesapa, Szemere István gazdag emléktára kimeríthetetlennek bizonyult. Igyekezett minden tudását ráhagyatékolni fiára, aki a gimnáziumot Miskolcon és Sárospatakon végezte. Apját mindig áhítattal hallgatta, de igazi, gyengéd, rajongó szálak édesanyjához fűzték felnőtt korában is. Olyan magas hőfokú tiszteletet soha más nő iránt nem érzett, mint imádott édesanyja iránt. Szemere Miklós elméje egyre több tudást tárolt a Theresianum falai között, majd Genf egyeteme után Oxford univerzitásán gazdagította tudását. Aztán az évek szaporodásával megismerkedett a zöld asztal varázsával, a kártyával. Ebben elszenvedett vereségei, csalódásai megkeményítették. Krúdy Gyula szavai szerint: Szemere Miklós zárkózott és titokzatos volt, mint valami ázsiai fejedelem. És közben a diplomata pályán járta a nagyvilágot.-Időközben megismerkedett a zöld gyep, a lóverseny adta izgalmakkal, annak örömeivel, kudarcaival. Ezen az útvonalon haladva ismerkedik meg az igazi gazdagsággal, mert a berzéki 250 holdas jó birtok addig csak megrajzolta a lehetőségeket. Egyik nyári pihenése alkalmával, a berzéki öreg kúria viharedzett verandáján pihent. Egyszer csak szélsebesen átvágott az udvaron egy kis parasztló, a szőrén egy helyes, pirosképű kölyökkel. A kamarás úr, Szemere Miklós szeme felvillant: ez igen! És itt kezdődött Bonta Feri, berzéki parasztgyerek története. Sikert, sikerre halmozott a lóversenyeken, hihetetlen gyorsasággal első zsokéja lett nemcsak Szemerének, de az ország színeiben is győzedelmeskedett. 99 versenyen győzte le és parancsolta maga mögé a babéijaikról leghíresebb angolokat, Eddie Jonest, Charlie Grayt, Hamiltont és még sorolhatnám a dicső neveket. És a többi nagy emlékű berzéki- ek? Ma is itt él a községben Magyar- ország első honvédtábornokának, Perczel Mór unokájának, Perczel Olivér tábornoknak az özvegye, Adrienne asszony. Saját, szüleitől örökölt ősi kastélyában. A legnehezebb időkben sem hagyta el szeretett berzéki népét, amiért nemcsak tisztelet, de őszinte szeretet veszi körül. De itt éltek századokon át a Po- toczkyak, a Brajtschvérok. Mindkét földbirtokos, nagy család, neves, nagy tudású professzorokat, orvostudósokat adott a nemzetnek. Öregbíti Berzék község hírnevét Tom- csányi István és felesége, Margit asszony emléke is, akik elsők voltak, mint rádiómémök és rádió bemondónő, a Magyar Rádió történetében. Margit nénire, mint egy szentre, úgy emlékeznek az idősek, mert jóságos és szolid szeretetével mindig ott volt a betegek és elhagyatottak mellett, még ha gondozásról volt is szó. De nem feledkezik meg Berzék népe a második világháborúban odamaradt hőseiről sem. Örök tisztelettel emlékezik a világháború után elhurcolt és odaveszett hősökre, Major Pálra és Kádár Zsigmond- ra. Mai életünkben is jó példát mutatva él ez az apró kis község, 900 főnyi lakost számolva. Három vallású a falu lakossága, de mert lelkipásztoraik is jó példával szolgálnak, a szeretet, szerete- tet eredményez közöttük. Berzék minden lakója azon munkálkodik és úgy él, hogy becsülete, tisztessége megmaradjon az utódoknak példaként. A Magyar Nyelvészek VI. Kongresszusa Eger (MTI) - A lexikológia és a lexikográfia címmel kedden Egerben megkezdődött A Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi kongresszusa. A négy napon át tartó tanácskozásra ezúttal a világ minden tájáról 300 olyan nyelvtudós és pedagógus érkezett, aki magyar nyelvészettel, a magyar nyelv kutatásával, illetve oktatásával foglalkozik. Szűts László nyelvész, a szervezőbizottság főtitkára az MTI tudósítójának elmondta: a magyar lexikológia, nagyon elavult, hiszen A magyar nyelv értelmező szótára immár 30 éves, A magyar értelmező kéziszótár 22 éve jelent meg utoljára és a kétnyelvű szótárak szókészlete is idejétmúlt. Ugyanakkor, elsősorban az elektronikus médiák hatására, a nyelvtudomány az egyik legdinamikusabban fejlődő terület; a politikai változások következtében is egészen új kifejezések kerültek be mindennapi szóhasználatunkba. A kongresszusnak az elsődleges feladata ezeknek az új szavaknak a szótárazása, pontos jelentésük meghatározása, hiszen sokszor azok sincsenek tisztában egy-egy szó hangulatával, stílusértékével, akik hivatásszerűen használják a nyelvet. Az új magyar értelmező szótárak kiadására 4-5 éven belül lehet számítani. Keifer Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a konferencia megnyitója alkalmából hangsúlyozta, hogy a pontos, modem, friss szókészletet tartalmazó kétnyelvű szótárak hiánya, megakadályozza a pontos kommunikációt, márpedig a jó kommunikáció az európai integráció alapvető feltétele. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, valamint az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola által rendezett, csütörtökön záruló konferencia résztvevői nyolc szekcióban 200 előadást hallgathatnak meg. Rákóczi-szobor avatása Rodostóban Rodostó (MTI) - A törökországi Rodostóban (török nevén Tekirdag- ban) II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronzszobrát avatta fel kedden dr. Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára és Timuréin Savas török kulturális miniszter. A hat és fél méter magas emlékmű török költségen épült. Jánosi György törökországi látogatása megelőzi a török köztársasági elnök szeptember elején esedékes magyarországi látogatását, amelynek során jelentős kulturális eseményekre kerül sor: a Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílik Nagy Szu- lejmán és kora címmel, Szigetváron pedig felavatják Szulejmán szultán emlékművét. Öt éve sugározza műsorát a Nap TV Budapest (MTI) - A Nap TV az Angol utcai székházban megünnepelte ötödik születésnapját. Ez alkalomból Gyárfás Tamás producer, a Nap TV többségi tulajdonosa az MTI-nek elmondta: születésnapi ajándéknak is tekinthetik, hogy szeptember 5-étől ismét háromórás a Nap TV műsorideje, azaz reggel 6 órakor kezdődik és 9 óráig tart a Nap-kelte műsora. Hozzátette: ugyanakkor szomorúak azért, hogy az AM Micron sugározható napi két és félórás műsorukat - annak ellenére, hogy startra készek - még nem tudják indítani, mert a frekvenciapályázaton e csatornára engedélyt kapott két másik társaság még nem tudja műsorsugárzását elkezdeni. Gyárfás Tamás csak azt reméli, hogy már nem kell sokáig várniuk. Az MTI kérdésére miszerint, ha a médiatörvény elfogadása után privatizálják a TV2-t, pályáznak-e? - Gyárfás Tamást azt válaszolta: a TV2 még csak illúzió, perspektivikusan inkább egy műholdat pályáznának meg, amely olcsóbb is. Ugyanakkor kifejtette: egészségesebbnek tartaná, ha egy olyan magyar „csoport” kezébe kerülhetne privatizáció esetén a TV2, amely már itthon ismert és bizonyított, s amely számára könnyebb lenne a nemzeti tévéhez való igazodás. Meggyilkolták a zentai plébánost Belgrád (MTI) - Kedd hajnalban a vajdasági Zentán meggyilkolták a Szent Ferenc-templom plébánosát, Bús Andrást. Vajdasági források szerint a gyilkosságot valamikor az éjszaka folyamán követték el, s az 51 éves pap holttestét kedd reggel találták meg. Egyelőre nem tudni, hogy rablógyilkosság történt, vagy pedig más indítékok vezérelték a tettest. A plébániáról származó értesülések szerint Bús Andrást a tettes, vagy a tettesek agyonverték. A vizsgálatot vezető bíró megerősítette a gyilkosságról szóló híreket, azonban közölte, hogy egyelőre nem mondhat további részleteket. Monográfia a szerb népköltés fordítójáról Gyula (MTI) - Gyulán a Békés Megyei Levéltár kiadásában megjelen t Elek Lászlónak a szerb népköltészetet magyarra ültető Székács Józsefről, a tudós múlt századi evangélikus papról írott tanulmánykötete. Székács József (1809-1876) Orosházán született, Mezőberény- ben, Sopronban, Besztercebányán, Eperjesen, Berlinben és Lipcsében tanult, évekig a Délvidéken (Rud- nán és Karlócán) házitanítóskodik egy szerb családnál s ott ismerkedik meg a szerb népköltéssel, amelyet akkoriban Európa-szerte nagy tetszéssel fogad az olvasóközönség. Fordításkötete 1836-ban látott napvilágot; később a szerben kívül görögből és latinból fordított, s költemények, cikkek szerzője is. Pesti lelkészként ő temette Petőfi szüleit, 1865-től már püspökként Orosháza országgyűlési képviselője. A monográfia sok érdekes adalékkal szolgál mindazoknak, akiket érdekel a múlt századi magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar-német kapcsolat, az evangélikus egyháznak s iskoláinak története. A kötet, félezer példányban, Orosháza újratelepítésének 250. évfordulójára jelent meg.
