Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

10 SZABADIDŐ Kertbarát ---------- 1994- Augusztus 25., Csütörtök H íres borvidékek Dr. Török Sándor Hosszú heteken át közöltük itt a kertba­rátok rovatában a világ legnevesebb, leg­híresebb borvidékeit. Sorozatunkat az egyik legrangosabbal, a hozzánk legköze­lebb álló nagy szőlőskerttel, Tokaj- Hegyaljával zárjuk. Tokaj „Tokaj szőlővesszem nektárt csepegtettél” - így dicsőül meg a legnemesebb magyar bor Himnuszunkban. Világhírét a 16-18. század­ban szerezte, amikor még természettudósok is azt hitték, hogy az itteni borok kiválósága a szőlőtőkében, a vesszőben vagy a bogyóban rejtőző igazi színaranynak köszönhető. A 16. század végén évente már több ezer hektoli­ter tokaji bort szállítottak Lengyelországba, a 18. században pedig majdnem 70 éven át borvásárló bizottságot tartott fönn itt az orosz cári udvar. Három jellegzetes hegy, a sátoraljaújhelyi és az abaújszántói Sátor-hegy, valamint a to­kaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 te­lepülés szőlőültetvényei tartoznak a tokaj- hegyaljai borvidékhez. A legkiválóbb termőhe­lyek Tárcái, Tolcsva, Mád és Tállya községek határában vannak. A borvidék fő fajtája a Fur­mint (60-70 százalék) és a Hárslevelű (körül­belül 30 százalék), kevés Sárga muskotályt is termesztenek. A borvidék szőlőültetvényeinek területe körülbelül 7000 hektár. Kedvező őszi időjárás esetén a túlérett sző­lő betöpped (aszalódik). A töppedt bogyók egy részén megtelepszik a Botiytis cinerea (Scle­rotinia íuckeliana), és nemesrothadást, aszú- sodást idéz elő. Az aszúsodott szőlőszemekben a vízveszteség hatására jelentős cukor- és vo- nadékanyag-töményedés következik be, a ne­mesrothadás hatására pedig különleges aro­maanyagok keletkeznek. Tokaji szamorodni készítése A szőlőt úgy, ahogy termett (ezt jelenti a len­gyel eredetű szamorodni szó), tehát az aszúso­dott és nem aszúsodott bogyókat együttesen dolgozzák föl. Zúzzák, bogyózzák, áztatják és sajtolják. A must cukortartalmától függően száraz vagy édes szamorodni bort készíte­nek.’ Az édes szamorodni legalább 10 g/1 cuk­rot tartalmaz. A Tokaji szamorodnit legalább két évig tokaj-hegyaljai pincében, fahordóban kell érlelni. Tokaji aszú készítése Az aszúsodott szőlőszemeket kiválogatják és kádakban összegyűjtik. Az aszúszemekből sa­ját súlyuk nyomására kisajtolódik az eszencia, ami sok cukrot, extraktot, illat- és zamatanya­got tartalmaz. Az aszúszemeket - régebben taposással, ma már darálógéppel - tésztaszerű péppé dol­gozzák föl, és mustot vagy inkább bort öntenek rá. Az aszútészta és a ráöntött must vagy bor mennyiségének hagyományos mértékegységei a 20-22 kg befogadóképességű puttony és a 136-140 literes gönci hordó. Az aszú puttony­számát az határozza meg, hogy egy gönci hor­dónyi mustot vagy bort hány puttonnyi aszú­tésztára öntenek föl. Legalább 3, legföljebb 6 puttonyos aszú készül. Ma már az aszútésztát kilogrammban, a mustot vagy bort pedig hek­toliterben mérik. Az aszútésztát 12-36 óráig áztatják, köz­ben többször megkeverik, majd kisajtolják. Az aszú eijedése hetekig, hónapokig eltart. Az aszút legalább három évig tokaj-hegyaljai pin­cében, fahordóban érlelik. A kiemelkedő minőségű aszúbort, amely­nek minőségi értékét a puttonyszám feltünte­tésével nem lehet kifejezni, tokaji aszúeszenci­ának nevezik. Az aszú és a szamorodni kisajtolt törkölyé­re tokaji mustot vagy bort öntenek, amelyet 6-8 órás áztatás után újra kisajtolnak. Az így készült bor a fordítás. A máslás az aszú vagy szamorodni seprőjére felöntött borból készül. Az eszenciát, fordítást és máslást nem hozzák kereskedelmi forgalomba, hanem tokaji pecse­nyeborral, szamorodnival, aszúval házasítják. A tokaj-hegyaljai borospincék mélyén föld­be vájt, keskeny pinceágai hűvösek. Ezekben állandó hőmérsékleten, kedvező páratartalom mellett, kis hordókban, évekig érik a darabban tárolt tokaji. A pincefalakat vastagon borítja a nemes pincepenész (Cladosporium cellare) bársonyos tapintású, tömör szövedéke. Dísznövények a lakásban Lakhat vidéken vagy egy nagy­város kellős közepén - a szoba­növények növelhetik az ön éle­tének minőségét. Vannak élet­telen dolgok, amelyekkel körül­vesszük magunkat - például egy festmény vagy egy szobor komoly, tartós örömet szerez­het -, de ezek a tárgyak mozdu­latlanok, soha nem változnak. Az élő növények ezzel szemben na­gyon szépek és állandóan változni tudnak. A szobanövény egyik nap még úgy néz ki, mint egy levéltö­meg, de reggelre hirtelen megjelen­het egy virágbimbó a levélhónalj­ban vagy a csúcson, s napról napra nyomon követhető a fejlődése. Na­gyon megnyugtató érzés annak megfigyelése, hogyan bontakoznak ki a levelek, hogyan nőnek a hajtá­sok. Az, aki közvetlenül a növények közelében él, megcsodálhaíja a leve­lek szerkezetét, finom mintázatát és rajzolatát, egyszerű vagy éppen lenyűgöző, szokatlan formáit. A le­velek és a virágok színe lehet visszafogott és megnyugtató vagy erőteljes és hangulatos. Egyre több ember él társashá­zakban - önként vagy kényszerből -, és egyre erősebb az igényük a nö­vények közelsége iránt. A szobanö­vények nevelése bizonyos, még ha kismértékben is, kapcsolatot teremt a természettel. Azonban ne gondol­ják, hogy a növényeknek az lenne a küldetésük, hogy a városi emberek számára pótolják a kertet. Ezek minden otthonban megtalálhatók. A vidéken élő emberek is nagyra ér­tékelik őket, akiket pedig rétek, fák és virágok vesznek körül. A megfe­lelő növények választéka nagyon nagy. Vannak kis növények, ame­lyek főleg asztalon helyezhetők el jól, továbbá csüngő növények ám­polnák részére és nagy, impozáns növények, amelyek a földre állítva mutatnak leginkább. Változóak a levelek formái és a növények mére­tei, ugyancsak nagy változatosságot mutat a színük; sok növény dekora­tív és szokatlan virágokat növeszt. Ha az ön otthona nagyon világos és tágas, nagyobbak a lehetőségei, azonban vannak olyan növények, amelyek az árnyas helyeket kedve­lik, ott érzik magukat különösen jól. A növényeknek különböző funkció­ik vannak a lakásban. A legtöbb nö­vénygyűjtemény magját a levélnö­vények képezik, melyek egész éven át megörvendeztetik az embert erő­teljes, de mégis finom színükkel. A virágos növények mások. Néhány közülük rövid, de igazán látványos virágzási időszaka után egy ideig kevésbé érdekes, aztán később megint virágzik. Bizonyos növé­nyek, mint például a fokföldi ibolya (Saintpaulia hibridek), a Justicia brandegeana és az Impatiens walle- rana csaknem egész éven keresztül képesek a virágzásra. Ismét mások, mint például a falmingóvirág (Ant- hurium) és a mikulásvirág, habár nem virágoznak folyamatosan, de virágaik különösen pompásak és sokszor hosszú ideig tartják magu­kat. Sokan úgy gondolják, hogy a mikulásvirág csak egy rövid időtar­tamú téli csoda, pedig intenzív szí­nezetű fellevelei gyakran a nyár kö­zepéig is díszítik a növényt. Bizonyos színpompás, virágzó növények csak rövid ideig virágoz­nak és azután vagy azonnal elhal­nak, vagy esetleg még egy évig sike­rülhet eltartani őket. Ezeket egyéves szobanövényeknek nevez­zük. Addig kell a szépségüket él­vezni, amíg szépek, utána távo­lítsuk el őket. Régebben figyelmen kívül hagy­va méretüket, formájukat és díszítő hatásukat, minden szobanövényt ablakpárkányon helyeztek el. Ma jobban odafigyelnek a növények küllemére és jobban átgondolják, hová állítsák őket a lakásban. Az, hogy ön hol helyezi el a növényeit, az ön személyes ízlésétől függ, azon­ban néha mégis hasznosak az erre vonatkozó tanácsok. (Természete­sen nem szükséges minden ötletet rabszolga módon lemásolni.) A Vik­tória korabeli emberek például sze­rették az áspidistrákat (kukoricavi­rág), de nem szükséges ezeket min­dig díszedénybe tenni, magas áll­ványra állítani, díszítő elemekkel körülvenni és vörös bársonyt he­lyezni mögé - egy egyszerű vagy na­gyon modem közegben ugyanolyan hatásosak. A növények dekoráció­ként történő hasznosítására e könyv sok ötletet ad. így például a nagy „architektonikus” növények, mint sok magas növésű pálma, a legjobban akkor néznek ki, ha a te­remben egyedül, egy feltűnő közép­pontot alkothatnak. A kis, virágos növényeket ezzel szemben gyakran előnyösebb csoportban elhelyezni. Például pompás színhatás érhető el, ha több, sötét ibolyakék fokfóldi ibo­lyát teszünk egymás mellé egy la­pos tálkába. A hűvös hatású, zöld levélnövények a spártaian berende­zett helyiséget is emberibbé vará­zsolják, ugyanis a zöld levélnövé­nyek csoportja változatosan, deko- ratívan rendezhető el. Nagy, bokros növények egymás mellé helyezésé­vel akár egy helyiséget is meg lehet osztani, de készíthető a növények­ből függöny is, úgy, hogy egy ablak­ba üvegpolcokat helyezünk be és ezekre kis növényeket rakunk; dú­sakat és lecsüngő számiakat egya­ránt. így például eltakarható a rossz kilátás! A szobanövények el­helyezése ne korlátozódjon az ab­lakpárkányokra és a virágállvá­nyokra: egy fiiggőkosár a sokszínű, lecsüngő tradescantiákkal nagyon dekoratív hatású tud lenni. A legtöbb ember visszafogott a szobanövények alkalmazásában. Sokan egy helyiségben csak egy vagy csak néhány jól ápolt növényt tartanak, ami legtöbbször nagyon jól mutat. Mások azonban egy dzsungelt hoznak létre; amerre csak néz az ember, minden rendszer nélkül, mindenütt virágok vannak. A borital helye a mindennapi étrendben tói vűi: é)PEIÍ HZ? ' " 1 ' { .....................................................í .......... 1 MILYEN BOR? MILYEN SEMMIKÉPPEN SEM?! Étkezés előtt, étvágygerjesztők, aperitifek i Szói az és félédes íirmí»«, [ tói ajl sáéraz *vamorodni Édes hurok, könnyű száraz burok ' ! .onnyii,: így szári z 1 iherborol; F.dcs borok, vorosborok j /űnoj-rt sííurirt vv boniüvAűoSimiííir borok Halételek 1 :!ÍÓ?> í;• hÓ/1 í:(jlŰj: ./f' i iüiiüíyíi roz'tdxyok Vörösborok ipíűníifis ételek ^ ; Könnyű,szar, • ■ u.f-vv-m -WuoL i .-■ídrin:-.; boriik:!: Főzelékek (kivéve babfőzelék i : , :■■■■. iuyn m. dós vagy j { édeskés fehérborok ICefööpliixÉfö'böröi : vín 1 )rok jf|§í|&élék ■ j vünriböiüí.ű'. 'Aj $ jj var i' lv< racin' it nt ihronk Mi; íVűnv káposzta stell k 'vmeny, tüzes, szál a? fehérborok, , könnyít száraz vuro J toruk Édes bői ok Baromfihúsok Íj' Slafaj/yagy édesük- ígbföjy ű fűj/Ají} vagy rozt-borok lélszaraz p< zsgó Kémény fehérborok, A jlílldes borok,­Sert esküitek Marhahúsok Májételek í Tüzes, száraz fehérborok, fölszáraz pezsgő [ - vagy vörösbe ük. | fólpxsruz >'oi os-iczsgő Kémény fehérborok, száraz vorö-homk, ; híj;í'Zaí'OZ pHZSígíjl. ! í . % ;A- f Édes borok j jj Lágy fehérborok ft-i.il rhoiok j Pörköltek : Fanyar vörösborok, koméi)1, ; ifi Kert 1 »ágy fehérborok, édöú ho'rókj. Vadhúsok *0 !• ‘ e - V 1 fi, i fókái i áráéSiíöű■>é-AAj ;rtá.iítí; í d ‘i* ■ i füze pezsgők Könnyű Jf-ht’i burok, j edes i> irok-d Szara/, sütemények . Aj a lágy; édeskés fch érborok,: i iljl ll|í|É | felédes pezsgő 1 tmiónyíchérhorol vörösborok j Édes sütenuhayek, törták Édes fehérborok, ■ukaji aszú, édes pezsgő 'iAvüiüHhöridi® Félzsíros sajtok I i ágy, koo.ríiz iorióriKifok., pezsgő ' Kmény borok, édes borok ; Nehéz, aromás sajtok Könnyű, száraz borok | Gyümölcsök j Félédes fehérborok, félédes pezsgő i- a i i' Kim i Feketekávé : Semmiféle bor nem ajánlható , . - , j Borászati lexikon A szőlészkedő, borászkodó gaz­da különösen a szakfolyóiratok­ban gyakran találkozik ide­gen eredetű szakkifejezésekkel, amelyeknek értelmével, jelenté­sével nincs minden esetben tisz­tába. Nekik kívánunk segíteni a most induló sorozatunkkal. abeug - fejtés abroncs - a fahordót gyűrűszerűén körülfogó és összetartó pánt (régeb­ben /nyír-, mogyoró-/ fából vagy más növényi rostokból, újabban fémle­mezből készül) abstich - a bor lefejtése a seprőről abszint - ánizsízesítéssel készült zöld színű pálinka abszorbeál - elnyel (például bor szén-dioxidot) absztinens - a szeszes italok fo- gyasztásától tartózkodó adszorbeál - a felületén cseppfo­lyós vagy gáznemű anyagot mole­kulárisán leköt aerob - levegő jelenlétében tenyé­sző mikroorganizmus afrométer - nyomásmérő (például a pezsgőspalackban a szén-dioxid- gáz nyomásának mérésére) agar-agar - tengeri algákból ké­szült növényi enyv (mikroorganiz­musok táptalajaként használják) agraf - kapocs (a pezsgősdugót rög­zíti a palackhoz az erjedés és az ér­lelés idején) akó - régi űrmérték akol - a hordó űrtartalmát vagy a hordóban levő folyadék mennyisé­gét a rovátkolt akolórúddal megha­tározza akolóvas - (akolórúd) a hordó űr­tartalmának mérésére szolgáló esz­köz akona - a hordó fölső nyílása, az ebbe való dugó és az a hordódonga, amelyen ez a lyuk van ákovita - (édes) pálinka (Aqua vi­tae) álfenék - rács, amellyel a törköly­kalapot a folyadék felszíne alatt tartják aljbor - az ülepített bor alsó há­nyada, amely sok üledékanyagot tartalmaz alkohol - színtelen, égető ízű folya­dék, a szeszes italok hatóanyaga alkörmös - Phytolacca americana és ennek bogyóiból készült liláspi­ros festék állandó jellegű bor - típusból1, amelyet hosszú időn át azonos összetételben hoznak forgalomba állóképes - (stabil) tulajdonságai tartósak (bor esetében főleg a tiszta­ság és a szín tartósságára vonatko­zik) állópróba - az állóképesség vizs­gálata (rendszerint hideg-, meleg-, levegő- és rázópróbából áll) altli - az elvénült bor íze amfora - tojásdad alakú, kétfülű görög vagy római korsó (bor, olaj, gabona tárolására használták - an­tik űrmérték is) Biokertészek Taktaszada (ÉM) - Háromnapos biokertészeti ismeretszerző kirán­duláson vettek részt a taktaszadai kertbarátok - kezdi a szerkesztősé­günkhöz küldött levelét Schmuczer József, a kertbarátkor ügyvezetője, majd így folytatja. - Közismert az a növekvő veszély, amelyet a külön­böző mérgek, vegyszerek jelentenek az ember és egész élővilágunk szá­mára. A községükben nyolcadik éve működő Kertbarátok Köre a maga környezetében cselekvésre szánta el magát. Egy sikeres pályázat által nyert lehetőséggel élve, az Autonó­mia Alapítvány PARTNERSHIP program keretén belül a biokerté­szet elméletével és gyakorlatával is­merkedtek. Előbb Szolnokon, a Ti­sza klubban fogadták a túra részt­vevőit, és ismertették meg velük a biokultúra lényegét. Majd ezt köve­tően a Baranya megyei Ibafára láto­gattak, ahol az ott működő Gyűrűfű Alapítvány programját tanulmá­nyozták. A három nap keretében természetesen történelmi és idegen- forgalmi ismereteiket is bővítették, így többek között ellátogattak a mo­hácsi Emlékparkba, a siklósi várba, jártak Harkányfürdőn, s a sokak ál­tal korábban még nem látott ma­gyar tengeren, a Balatonon. „Iste­nem, hetvenhárom évet kellett elér­nem, hogy ezekre a helyekre eljut­hassak” - érzékenyült el az egyik alapító tag. A három nap eseményeiről termé­szetesen videofilm, magnófelvétel és sok fénykép készült, ezeket ide­haza megmutatjuk, s ezekkel is népszerűsíteni kívánjuk a körünk munkáját és a biokertészkedést. /"K \ Coleus blumei

Next

/
Thumbnails
Contents