Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-25 / 200. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Augusztus 25., Csütörtök _MOZI Végzetes ösztön (ÉM - CsM) - Vidám hétnek nézünk elébe. Az egyik bemutató a Palira vettem a papát, amo­lyan igazi Macaulay Culkin-féle komédia. A másik pedig a Végzetes ösztön. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy az utóbbi alcíme az Elemi komédia, akkor a gyakori mozilátogató rögtön gyanakodni kezd, mert eszébe jut az Elemi ösztön és a Végzetes vonzerő. Segítségként még mondok néhány címet: Egy ágyban az el­lenséggel, Cape fear, A postás mindig kétszer csenget... Ezek után nemigen kell elmesélni, miről is szól ez a komédia. Azt azonban kár lenne elhallgatni, hogy a forgatókönyvíró David O’Malley nem csak si­keres filmeket, de ismert művészeket is célba vett a paródia elkészítésekor. így sikerült megnyernie a főbb szerepekre Armand Assan- tet-t (Maradok hűtlen híve, 1492), Kate Nelli- gant (Hullámok hercege, Krumplirózsa, Nyom nélkül), Sean Young (Szárnyas fejvadász, Tőzsdecápák, Ace Ventura) és Sherilyn Fenn (Boxing Helena, Twin Peaks). Carl Reiner pe­dig - ha nálunk nem is túlzottan ismert a ne­ve, bár ő jegyzi a Házi nyálra nem lövünk című opuszt - igazi profi vígjáték rendező. Hogy az abszurd humorhoz is van érzéke, azt pedig jel­zi ez az elemi komédia, még akkor is, ha nem egy nagy durranás. Macaulay Culkin, aki most ismét egy betörő­vel kerül összetűzésbe, igaz a mostani palira vett bűnöző a papája (Ted Danson) jrÁRIAT Ünnepi parafrázisok Miskolc (ÉM) - Parafrázisok Végvári Lajos megjelent könyveihez címmel Máger Ágnes festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás au­gusztus 27-én, szombaton délelőtt 11 órától a Mini Galériában (Kossuth u. 11.) a Miskolci Kulturális Menedzser Iroda rendezésében. A kiállítás apropóját a művészettörténész 75. születésnapja adja. Végvári Lajos 1919. augusztus 28-án a Sop­ron megyei Zsira községben született. Soproni, sümegi tanulmányai után a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetemen művészet- történetet, keresztényrégészetet és összeha­sonlító irodalomtudományt hallgatott. Szovjet hadifogságból való visszatérte után 1948-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. A Fővárosi Népművelési Központban, majd a Fővárosi Képtárban dolgozott. 1950-53 között a Fővá­rosi Képtár igazgatója és a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. Egy évvel később a Képzőművészeti Főiskola művészet- történeti tanszékének vezetője lett. 1981-től a miskolci Herman Ottó Múzeum képzőművé­szeti gyűjteményét gondozta. Előadásokat tar­tott a budapesti, debreceni, pécsi és miskolci egyetemeken. Alapító tagja a Miskolci Böl­csész Egyesületnek. Több mint negyven köny­ve, számos tanulmánya jelent meg. A festészet története mellett fotóelmélettel is foglalkozott. Idén augusztus 20-án tudományos munkássá­ga elismeréseként átvehette a Magyar Köztár­saság Érdemrend Kiskeresztjét. A szombaton nyűé tárlaton Czigány György költő mond köszöntőt, majd Végvári Lajos 1945 után megjelent publikációit mutat­ja be Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egye­sület elnöke. Délután négy órától ünnepi hangversenyt rendeznek a művészettörténész tiszteletére a Bartók-teremben. Ha kell, elfájják a Szupersztárt is Beszélgetés Kalmár Péterrel a miskolci MÁV fúvószenekarról Miskolc (ÉM - BG) - Augusztus 28-án, vasárnap délután öt óra­kor tartja idei utolsó térzenéjét a Miskolci MÁV Koncert-fúvós­zenekar a tapolcai sétányon. Ebből az apropóból beszélget­tünk Kalmár Péterrel, a társu­lat karmesterével többek kö­zött a zenekarról, az „amatőr- ségről” és a közönségcsalogatás „fortélyairól”. □ Ön több évtizeden keresztül a Mis­kolci Nemzeti Színház zenekarának volt a karmestere. Nem volt túl nagy váltás egy egészen mást stílust kép­viselő társulat élére állni'? 9 A színház mellett egy időben a MÁV Szimfonikus Zenekart is ve­zettem, ez utóbbiból pedig adódott, hogy egy-két térzenén vendégként a fúvószenekart is dirigáltam. Tulaj­donképpen nem is gondoltam arra, hogy ezt a társaságot valamikor ál­landó karmesterként fogom vezé­nyelni. Sajnos az élet közbeszólt, négy évvel ezelőtt tragikus hirtelen­séggel elhunyt a fúvószenekar ak­kori dirigense. A zenekar vezetése és a zenészek engem kértek meg ar­ra, hogy vállaljam el ezt a posztot. □ Nem okozott nehézséget a váltás? • Különösebb problémát nem jelen­tett, ami többek között annak volt köszönhető, hogy a legmagasabb amatőr besorolással rendelkező, na­gyon jó zenekart vettem át. Nekem csak annyi volt a feladatom, hogy meg kellett tanulnom a fúvószene­kar nyelvét, hangszerelését és azt kellett elérnem, hogy a közönség és az együttes zökkenőmentesen jus­son át ezen a váltáson. Nincs két karmester, aki egyformán dolgozna, ennek ellenére nem terveztem gyö­keres változtatásokat. Munkám so­rán két fő szempontot kellett figye­lembe vermem. Az egyik: egy ama­tőr zenekar tagjai abban különböz­nek leginkább a profiktól, hogy őket nem a zenélésért fizetik, a társaság a napi munkája után áldozza sza­badideje egy részét az együttmuzsi­Kalmár Péter dirigálás közben kálásra. Ez pedig csak akkor műkö­dőképes, ha a zenészek szívesen ze­nélnek. Á zenészek pedig akkor jön­nek örömmel a próbára, ha olyan a repertoár, amit szívesen játszanak. A másik: azt kell elérni, hogy a pro­duktumunk ne csak a nyugdíjasok­hoz szóljon, térzenéinken az aktív korosztály is megálljon néhány percre. Egyebek mellett ezért tart­juk repertoáron a Jézus Krisztus Szupersztár-egyveleget, de ját­szunk Morricone-filmzenéket és részleteket a Macskákból. Mind­emellett igyekszünk a műsorainkat az aktuális évfordulókhoz is igazíta­ni. Tavaly az Erkel-évforduló miatt játszottuk minden térzenénkén a Hunyadi-nyitányt és a Dózsa György című operából a fegyvertán­cot. Idén a Hunyadi László „születése” 150. évfordulójának ap­ropóján vettük be műsorunkba a Hunyadi indulót és a palotást. □A jövő évi jubileum? Fotó: Dobos Klára • Goldmark Károly halálának 90. évfordulója lesz 1995-ben. Már hosszú ideje próbáljuk megszerezni a Sába királynője második felvoná­sának élőzenéjét. A „remény” már háromnegyed részig megvan, kotta egyelőre még sajnos nincs. □ A hétvégi hangverseny után téli pihenőre vonul a zenekar? • Nem, mert az idén esedékes az ötévenkénti minősítő hangverseny, amelyen a Magyar Fúvószenekari Szövetség is képviselteti magát. Ez a minősítő hangverseny annál in­kább fontosabb, mert a zenekar kasszájába elég vékonyan csordo­gálnak a forintok. Hiába támogat minket a városi mecénás alap és a miskolci Vörösmarty Művelődési Ház, gyakran kénytelenek va­gyunk az életben maradásunkhoz különböző pályázatok révén pénz­hez jutni - és a pályázatok elbírálá­sánál a zenekar minősítését is fi­gyelembe veszik. Kötelező-roham a könyvtárakban Miskolc (ÉM - CsM) - Aki volt valaha diák, az tudhatja, a több­ség nem a kötelező olvasmá­nyok beszerzésével és olvasásá­val tölti a nyári szünetet, a tan­évkezdés tájékán indul meg a könyvtári roham, ami nem is igen csitul egészen a következő vakációig, hiszen sokan csak akkor járulnak a könyvespol­cokhoz, ha már a körmükre ég a munka. De fel tudnak-e készül­ni a könyvtárak? Van-e elég pénzük és információjuk a be­szerzéshez? A megye néhány in­tézményét megkeresve úgy tű­nik, a válasz röviden ez: kis könyvtár, kis gond, nagy könyv­tár, nagy gond. Kezdjük a legnagyobba!, a II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtárral. Őket kevés miskolci, vagy miskol- con tanuló diák kerüli el, néha azonban csalódniuk kell. • Rendkívül nagy a kereslet, hiába próbálunk, nem tudunk maradék­talanul felkészülni - mondja Csőry Lászlóné, az olvasószolgálati osz­tály vezetője. - Sajnos nincs annyi pénz, így nincs annyi példány, amennyi kellene. Az általános isko­lákban inkább csak ajánlott olvas­mányok vannak, azokat meg is le­het találni gyerekkönyvtárukban, igaz, csak helyben használhatók. A középiskolákkal már más a helyzet, és amióta a bölcsészképzés is bein­dult, csak fokozódik az igény. □ Az elmúlt években a kötelező olvasmányok címlistája is módo­sult. Mennyire tudják követni a változásokat? • Bekértük a tanároktól a kötelező és az ajánlott irodalmak listáját. A Diákkönyvtár sorozat nagyon jó, új­ra és újra kiadják a könyveket, ugyanakkor könnyen rongyolódik, állandóan pótolni kell. De ez még a jobbik eset, van, amit szinte lehetet­len beszerezni, mert nincs új kiadá­sa. Sok művet nem is elég elolvasni­uk a diákoknak, elemezni is kell. Petőfihez persze bőven találni szak- irodalmat, de mit kezdjen egy gim­nazista például Eszterházyval? Ezért most készítünk egy középis­kolai bibliográfiát: a szépirodalmi művek mellett feltüntetünk 3-8, az elemzéshez használható forrást, így a mintegy 140 nevet tartalmazó lis­ta a végén 1000-1500 tételre bővül. A bibliográfiából egyébként világo­san kiderül, egyre több hangsúlyt fektetnek a versekre, és háttérbe szorultak a regények a novellákkal szemben. Például Déry Tibortól a Felelet helyett a Miki és a Szerelem kell, Sánta Ferenctől a Nácikra cse­rélték le az Ötödik pecsétet. De van­nak teljesen új nevek: Galgóczi, Má- rai, Nádas Péter, plusz példányokat kellett beszerezni a határon túli magyar alkotók munkáiból és a Bibliából is. És a történelem is ke­mény dió, nincsen egy alapmű, ösz- sze kell szedni a különböző korsza­kok anyagait. Ezért tervbe vettünk egy összeállítást, amiben az adott korról szóló tanulmányokat is fel­tüntetjük. De ez még a jövő zenéje. * A Szentpéteri kapui Gyermek- könyvtárban Kertész Katalin az ál­talános iskolások igényeit ismeri, és tudja, nem kell roham ahhoz, hogy nemet kelljen mondania. • A Szent Péter esernyőjéből három ősrégi példányunk van, pillanatok alatt elviszik. Vagy az ilyen újmódi kötelezők, mint a Huckleberry Finn és a Twist Oliver - vagy nem érte­sültek a változásról a kiadók, vagy nem foglalkoznak vele, de lehetet­len beszerezni. Ráadásul jött a Zsol- nay, a Tolnai program - ahány módszer, annyiszor sok könyv. Ed­dig a kötelező olvasmányok változá­sáról is csak akkor értesültem, ha a gyerek kérte a könyvet. Most úgy tervezem, elmegyek a környékbeli iskolák tanévnyitó értekezleteire, és elkérem a tanároktól a listát. Időm még így is lesz a beszerezésre, csak pénz is legyen, mert iszonyúan kevésből gazdálkodunk. * A sárospataki, az edelényi és a fel- sőzsolcai könyvtárak bizonyos szempontból speciális helyzetben vannak. Patakon az új Árpád Vezér Gimnáziumnak még kicsi a könyv­tára, így szinte teljes egészében rá­juk hagyatkoznak a diákok, tájé­koztatott minket Stumpfné Gyön­gyösi Etelka. Viszont minden isko­lával (a főiskolával is) jó a kapcsola­tuk, megkapják a könyvek listáját előre, és ha nem is sikerül újat be­szerezni, a régi raktárkészlet sok esetben kisegíti őket. Végső esetben pedig ott a fénymásoló. Akárcsak Édelényben. Bár ná­luk - mondta Diczházi Lajosné - sok példányban megtalálhatók a „hagyományos” kötelezők, az újab­bakból viszont csak 2-3 van a kész­letben. Mivel nem kértek az isko­láktól előre listát, meglepetésként jön a változás, de komolyabb gond még nem volt belőle. Az idei amúgy is különös év, ketté vágta a csúcsi­dőszakot az augusztus közepén kez­dődött egy hónapos leltár. Felsőzsolca különlegességét pe­dig az adja, hogy közel a segítség - a miskolci könyvárak. Burkus Éva így is a forgalom 60 százalékának saccolja a kötelező olvasmányokat, amiket annak ellenére nem könnyű beszerezni, hogy nemcsak a kiadói, de a gyerekek olvasmány-listáját is figyelik. Könnyebbség, hogy az álta­lános iskolások először az iskolai könyvtárhoz fordulnak. A középis­kolásoknál viszont egyrészt vannak speciális igények, egyes kiadvá­nyoknál már lehet tudni, melyik gimnáziumba jár a kölcsönző, más­részt viszont vannak könyvek (pél­dául az Ábel), amiből akkor sem tudnának eleget venni, ha bőven lenne pénzük. * Könyvet persze nemcsak kölcsönöz­ni, venni is lehet. Csakhogy egy évi olvasmánybeszerzés 2000 fo­rint fölé is felmegy. Ilyen árak mel­lett mennyire vásárolják a köny­veket? - kérdeztük Szabó Lajosnét, a miskolci Kazinczy Könyves­bolt vezetőjét.- A régi 30-70 forinthoz képest valóban drágának tűnik a mostani Diákkönyvtár, de ha a mai könyvá­rakat nézzük, és azt, hogy 200 forin­tért megvehetik a Bűn és bűnhő- dést, akkor már szinte olcsó. Kere­sik is a kötelezőket, sokan akár az utolsó pillanatig várnak rájuk. A baj inkább a versekkel van. Nem adtak ki például Arany-válogatást, a gyűjteményes kötet viszont na­gyon drága az iskolai munkához. Teakoncert Lillafüred (ÉM) - Britten Simple symphoniáját, Rakov Szimfoniettá- ját, Grieg Holberg szvitjét és Stra­uss Piticcato polkáját játssza el a Reményi Ede Kamarazenekar (Gál Károly vezetésével) augusztus 28- án, vasárnap délután öt órától a lil­lafüredi Palotaszállóban. A „tea­koncertet” a Lillafüred Alapítvány és a Fesztiváliroda szervezi. Franciául, otthon Budapest (ÉM) - A magyarországi Francia Intézet oktatócsomagot kí­nál a francia nyelv elsajátítására olyan kezdőknek, akik nem tudnak vagy nem szeretnek tanfolyamra járni. Az oktatócsomag három rész­ből áll: a könyvből, mely 15 leckét tartalmaz (párbeszéd, nyelvtan, szószedet, írásbeli és szóbeli felada­tok); két 90 perces hangkazettából, melyen megtalálható a párbeszédek szövege, a szavak kiejtése és a szó­beli feladatok; egy 30 perces video­kazettából a párbeszédes jelenetek­kel. Ezeket egészíti ki a tanári se­gítség, amely szintén három részből áll. Havonta egy (összesen hat) pos­tán beküldött feladatcsomagot javí­tanak ki, havonta egyszer szombati konzultációt tartanak a budapesti Francia Intézetben valamint az Al­liance francaise vidéki helyszínein, így Miskolcon is, illetve hat hóna­pon keresztül hetente egyszer esti telefonügyeletet tartanak a Francia Intézetben a problémák megvála­szolására. Az októberben kezdődő hat hónapos program iránt érdeklő­dők további felvilágosításért a Francia Intézet tanulmányi osztá­lyához fordulhatnak a 202-11-33-as telefonszámon vagy levélben a 1011 Budapest, Fő utca 17. címen. Herder-évforduló Weimar (MTI) - A weimari Péter és Pál-templom előtt áll Johann Gottfried Herder patinával bevont emlékműve. Míg Goethe és Schiller szobra a nemzeti színház előtti teret uralja, a német klasszikus irodalom úttörőjének szobra körül gépkocsik parkolnak. Csak a filozófus szobrá­nak lábánál elhelyezett táblát von­ták be frissen arannyal. Herder 1744. augusztus 25-én szü­letett. Életének csaknem felét a szász-weimari kis hercegség fóin- tendánsaként élte le. Itt írta legfon­tosabb művét, Az emberiség törté­netének filozófiájáról szóló gondola­tok című könyvet. Goethével és Schillerrel ellentétben Weimarban nincs Herder-múzeum. A ház, amelyben hivatalát gyakorolta, még áll, és továbbra is ugyanaz a hi­vatal működik benne. A kertet szü­letésnapjára rendbe hozták. A születésnapot Herder szellemé­ben ünnepük meg. Meghívó nélkül és utcai ruhában vehet részt bárki az irodalmi esten. Egészen más stí­lusú lesz az a konferencia, amelyre a Herder-alapítvány Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália kutatóit meghívta: háromnapos ülést ren­deznek Nemzetek és kultúrák cím­mel. Első ízben szentelnek külön ta­nácskozást Herder teológiai mun­káinak is. A szakértők remélik, hogy a humanistát ezután nem fe­lejtik el, hiszen Goethe, akinek köz­vetítésével költözött Herder Wei- marba, kijelentette, hogy Herder gondolatai hihetetlenül nagy szere­pet játszottak a nemzet műveltségé­nek kialakulásában. Ribári Alapítvány Budapest MTI) - Valamennyi mű­vészeti ág szellemi műhelyeinek otthont kíván nyújtani az idén ta­vasszal megalakult Ribári Művé­szeti Alapítvány. Tevékenységének alapvető fokmérője a kultúra min­den területén csakis az lehet, hogy színvonalas rendezvényekkel szol­gálja a pesti polgárt. A névválasztás ugyanakkor tisztelgés Ribári Géza ügyvéd emléke előtt, aki fellépési le­hetőséget biztosított az eltiltott mű­vészeknek, és színházat teremtett e falak között. Füzesi Róbert művészeti igazgató elmondta Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című darabját tűzik mű­sorra elsőként, november közepén. A vígjátékot Balázs Péter rendezi. A főbb szerepekre Szilágyi Tibort, Lu­kács Sándort és Kováts Adélt sze­retnék megnyerni. Ezenkívül ter­veznek sanzonestet, és Molnár egy további művét, az Olympiát is szín­padra állítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents