Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-25 / 200. szám
1994« Augusztus 25., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján Pozsony (MTI) - Göncz Árpád köz- társasági elnök a tervek szerint szombaton Besztercebányán részt vesz a Szlovák Nemzeti Felkelés 50. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségen, amelyet a Nácizmus ellen harcolók szlovákiai szövetsége rendez. Az ünnepségen Magyarország mellett Bulgária, a Cseh Köztársaság, Fehéroroszország, Horvátország és Szlovénia képviselteti magát államfői szinten. Göncz Árpád úton hazafelé a tervek szerint megnyitja a Szálkát Letkéssel összekötő határátkelőt is, amiről Horn Gyula hó eleji pozsonyi látogatásán született megállapodás. Bőd Péter Ákos Japánba utazik Budapest (MTI) - Csütörtökön a magyar jegybank elnöke, Bőd Péter Ákos Japánba utazik. Á kormány felkérése alapján a japán Export- Import Bankkal 10 milliárd yen összegű, hosszú lejáratú kölcsön- megállapodást ír alá. A hitelt Várpalota nyolc ipari üzemének környezetvédelmi fejlesztésére fordítják. Bőd Péter Ákos szeptember elsejéig tartózkodik a szigetországban. Kétoldalú tárgyalásokat folytat a japán pénzügyi élet vezető képviselőivel és részt vesz az ASPEN Intézet által szervezett konferencián, amely a világgazdaság jövőjével foglalkozik. Erre Ke- let-Európából a cseh Nemzeti Bank elnökét, az orosz privatizációs központ vezetőjét, valamint a korábbi lengyel pénzügyminisztert is meghívták Bőd Péter Ákos mellett. Több turistavaluta ebben az évben Budapest (MTI) - Július végéig 40 százalékkal több konvertibilis valutát váltottak ki a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban szerdán elmondták, hogy az elmúlt hónap végéig 340 millió dollárt adtak el a lakossági valutakeret terhére, míg tavaly 243 milliót. Csak júliusban 76 millió dollár fogyott, ami 65 százalékkal több az 1993júliusában kiváltott mennyiségnél. Eddig a magyar állampolgárok 1,2 millió alkalommal éltek a valutavásárlás lehetőségével évi 800 dolláros keretük terhére. Ez alkalmanként mintegy 300 dolláros igénybevételt jelent, míg tavaly ez 200 dollár körül volt. Valószínű, hogy a forintleértékelési várakozások miatt is növekedett a valutavásárlási kedv, mert a magyar állampolgárok külföldre utazásai korántsem nőttek olyan mértékben -16 százalékkal -, mint a valutavásárlások - 40 százalékkal. A nagycsaládosok a miniszterelnöknél Budapest (MTI) - Az adótörvények módosításánál, valamint a szociális reform során az arányos közteherviselésre kell helyezni a hangsúlyt. E kérdésben egyetértés mutatkozott a miniszterelnök és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetői között. Horn Gyula szerdán fogadta hivatalában a NOÉ képviselőit. A miniszterelnök meghívására létrejött találkozó után Ben- kő Ágota, a NOÉ elnöke az MTI-nek elmondta: elsősorban a nagycsaládosokat érintő szociális ügyek, a gyermeknevelés, valamint az oktatás kérdései kerültek szóba a beszélgetés során. A konzultáción megállapodtak abban, hogy a szociális szférát érintő témákban a népjóléti tárca egyeztetést kezd a Nagycsaládosok Országos Egyesületével. A NOÉ képviselői egyúttal tolmácsolták a kormányfőnek, hogy nem értenének egyet azzal, ha a jövőben jövedelem- arányossá tennék a gyed összegét. Keleti György a szomszédokkal Budapest (MTI) - Keleti György honvédelmi miniszter a hét végén folytatja tárgyalássorozatát a szomszédos országok honvédelmi tárcájának vezetőjével. Augusztus 28-án, vasárnap osztrák területen, Burgenlandiján folytat megbeszélést Wemer Fasslabenddel. Egy héttel később pedig horvát és szlovén kollégájával folytat megbeszélést. Napirenden az új házszabály A tervezet az ellenzék javára tér el a korábbi gyakorlattól Horváth Magdolna Budapest (ISB) - A parlament augusztus 29-i, első őszi ülésnapján a honatyák minden valószínűség szerint az új házszabálytervezet szövegéről fognak vitatkozni, miután az Alkotmányügyi Bizottság szerdán egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az előző hetekben folyó hatpárti szakértői konszenzussal kialakított javaslatot. Míg a még hatályos házszabály nem szembesül azzal a ténnyel, hogy a parlament több pártból tevődik össze, addig az új tervezet a munka alapegységének a képviselő- csoportokat jelöli meg, és a korábbinál pontosabban és részletesebben rögzíti a frakciók jogait, kötelességeit. Új intézményként jelenik majd meg a Bizottsági Elnöki Értekezlet. Egymástól pontosan elhatárolt jogokkal felruházott állandó, és ideiglenes bizottságok működnek a tervek szerint. Áz új házszabálytervezet pontosan rendezi a napirendi, valamint a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét, bevezeti az azonnali kérdés óráját, ahol a politikai vita intézményes lehetőséget kap. A bizottságok szerepe a vitákban növekedne, amennyiben bizonyos kérdéseket, mégpedig azokat, amelyekről a vita is a bizottságokban folyt, ott is dönthetnének el. Miután a végrehajtó hatalom ellenőrzése fontos, és legfőképp ellenzéki feladat, ezért az elkészült házszabálytervezet az ellenzék javára eltér az eddigi szabályoktól, és gyakorlattól. A vizsgálóbizottság felállítását kisebbségi jogként rögzíti a tervezet, amelyet a képviselők 20 százalékának javaslatára fel kell állítani. (Eddig a képviselők több mint fele kezdeményezhette csak ilyen bizottság létrehozását.) Az ellenzéknek tett további gesztusként értelmezhető az a szabály, mely szerint a képviselők ugyancsak 20 százalékának (azaz 77 képviselőnek) javaslatára politikai vitát kell tartani. Ezenkívül minden héten kötelező lesz interpellációra és kérdésre időt szánni, és a kérdezettnek személyesen kell majd megadnia a választ. Újabb vízügyi tárgyalások Pozsonyban Pozsony (MTI) - „Pozitív, mozgalmas és operatív” tanácskozásnak minősítette Tatár György miniszteri biztos a szerdán Pozsonyban tartott szlovák - magyar vízügyi tárgyalásokat, amelyeken - mint mondta - kedvezően tudták hasznosítani a Horn Gyula hó eleji, pozsonyi látogatásán tartott kormányfői találkozó adta lendületet, s „a megegyezésre való törekvés volt érzékelhető”. Derűlátóan nyilatkozott a megbeszélésről Jozef Oblozinsky, a szlovák Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat helyettes igazgatója is. A pozsonyi megfigyelők szerint a megszokottnál rövidebb és jobb légkörűnek tűnő tárgyaláson megállapodás született arról, hogy az eredetileg tervezett, másodpercenkénti húsz köbméternél több vizet juttat a szlovák fél a jövőben a Mosoni Dunába, s fennáll a lehetősége,- hogy ezt a mennyiséget a duplájára, azaz 40 köbméterre növeljék, ennek azonban egyelőre a szlovák fél szerint műszaki akadályai vannak. A magyar fél tájékoztatása szerint a szlovák küldöttség ismét felvetette a fenékküszöbökre vonatkozó javaslatát, ám Magyarország számára ez továbbra sem elfogadható, mivel számos szakmai érv szól ellene. Ugyanakkor Dunakiliti feltöltésével kapcsolatban a magyar fél kész megfontolni az esetleges szlovák javaslatokat. Jozef Oblozinsky a megbeszélés után kifejtette: tisztázták annak a műszaki megoldásait, hogyan lehet a Mosoni Dunába juttatott víz mennyiségét emelni, de a szlovák fél bizonyítékokat szeretne kapni arra nézve, hogy a megnövelt víz- mennyiség valóban az ágrendszerbe kerül. A szlovák fél erről való meggyőződését szolgálja majd egyebek között a tervezett augusztus 26-i bejárás. Tatár György ugyanakkor ezt szlovák részről a bizalmatlanságjeleként értékelte. A magyar zsidóság tervezett kárpótlásáról Budapest (MTI) - Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta Izrael Singert, a Zsidó Világkongresszus főtitkárát, valamint Keller Lászlót, a szervezet kelet-európai elnökét, Maram Stemt, a brüsszeli iroda vezetőjét és Ambassador La- vit, a Zsidó Világkongresszus Alapítvány ügyvezető igazgatóját. A találkozón főként a magyar zsidóság kárpótlásáról ejtettek szót. Egyetértettek abban, hogy erkölcsi és jogi szempontból meg kell oldani a kárpótlás kérdését, s Gál Zoltán jelezte, hogy ennek érdekében gyakorlati intézkedések várhatók. Megoldhatónak ítélte például, hogy a különböző zsidó szervezetek működésének tárgyi feltételeit a közeljövőben biztosítsák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpótlás ügyét nem lehet a magyar politikai és gazdasági helyzettől elszakítva kezelni. A kárpótlás egész rendszerét, annak időpontját, mértékét és a megvalósítás ütemét pedig további tárgyalásokon kell majd kialakítani. Az elmúlt napok során a küldöttséget fogadta Horn Gyula miniszterelnök, valamint a kormány több tagja is. Az eszmecseréken elsősorban a zsidóság kárpótlásáról ejtettek szót. Tapasztalatuk szerint az új kabinet másképp közelít e témához, mint elődei. Újra itthon a zsinagóga műkincsei Budapest (MTI) - Épségben hazaérkeztek Romániából a tavaly decemberben a budapesti Zsidó Múzeumból elrabolt, felbecsülhetetlen eszmei értékű műkincsek. A román rendőrség szerdán délelőtt adta át a műkincsek Romániában megtalált részét a magyarorsazági zsidó hitközségek képviselőinek. A különleges kegytárgyakat a magyar légierő repülőgépe hozta haza rendkívüli biztonsági intézkedések közepette szerda este a tököli katonai repülőtérre. A műkincseket szerda délelőtt Bukarestben Kacziba Antal vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója vette át a román rendőrség vezetőitől. Itthon a repülőtéren Kuncze Gábor belügyminiszter fogadta a műkincsekkel hazatért delegációt és megjutalmazta a sikeres nyomozásban részt vett rendőröket. Az elrabolt műkincseket, pontosabban annak mintegy 90 százalékát még júniusban találták meg a román rendőrök Bukarest közelében. A bűnügy részleteit a tervek szerint hétfőn, Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón ismertetik. Az esti órákban visszaérkeztek az elrabolt kincsek a tököli katonai repülőtérre Fotó: Szekeres Tibor (ISB) Lengyel lap interjúja Paskai Lászlóval Varsó (MTI) - Paskai László bíborossal, a magyar katolikus egyházfővel készített interjút közölt szerdán a tekintélyes lengyel Rzeczpos- polita című újság. Ebben Paskai László többek között kifejtette, hogy az egyház a politika felett áll, és nem támogathat egyes pártokat, küldetése mindenekelőtt vallási jellegű. Ezért is őrizte meg semlegességét a magyar egyház a választásokkal kapcsolatban, ami azonban természetesen nem közömbösséget jelent. A magyar társadalom helyzetét, a főpap rendkívül bonyolultként jellemezte. Úgy vélte, az egyház legfontosabb feladata az erkölcsi válság legyőzése, az erkölcsös és tisztességes életnek a keresztény normákkal, s az emberi méltósággal összhangban lévő alapelvei elterjesztése. Mint mondotta, sok függ attól, milyen mértékben sikerül katolikus nevelést biztosítani a fiatal nemzedékeknek. Paskai annak a véleményének adott hangot, hogy talán még a többi európai országnál is nagyobb szükség van Magyarországon az egyház megújulására, ezt azonban - különösen ami a szerzetesrendeket illeti - rendkívül megnehezíti á 40 éves elnyomatás öröksége. Bár a rendszerváltás után nőtt a hívők száma, de még mindig számos magyar család mutatkozik teljesen közömbösnek, és nem kívánja gyermekeit a katolicizmus szellemében neveltetni - mondotta Paskai bíboros. Kovács Pál dániai tárgyalásairól Koppenhága, Bonn (MTI) - A magyar egészségügy és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális központja közötti együttműködésről írt alá megállapodást szerdán Koppenhágában Kovács Pál népjóléti miniszter. A középtávú egyezmény elsősorban egészségmegőrző és egészségfejlesztő programokat tartalmaz. A WHO regionális központja főleg szakmai támogatást nyújt, de anyagilag is hozzájárul a programok megvalósításához. Szó van különböző egészségmegőrző technikák együttes kidolgozásáról, s másutt már bevált módszerek magyarországi bevezetéséről és alkalmazásáról. Ä Népjóléti Minisztérium hamarosan egy népegészségügyi programról is megállapodást köt a világszervezet európai regionális központjával. Ennek részeként sor kerül egy kömyezetegészségügyi információs rendszer kiépítésére. A WHO regionális központja segítséget nyújt a magyar egészségügy szerkezet-átalakításához és folytatódik közreműködése a magyarországi AlÚS-prog- ramban. Kovács Pál népjóléti miniszter szerdán fejezi be kétnapos koppenhágai látogatását, amelyen megismerkedett a WHO regionális központjának munkájával, programjaival és vezetőivel. A szlovák parlament az iskolaügyről Pozsony (MTI) - A szlovák parlament kedden jóváhagyta az iskolákról szóló törvény azon módosítását, amely a gyakorlatban törvényesíti a más országokkal kötött kulturális egyezmények nyomán létrehozott kétnyelvű iskolákat és osztályokat. A vitában Vladimír Meciar volt kormányfő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának (HZDS) képviselői megpróbálták keresztülvinni, hogy a kétnyelvű iskolákban az államnyelv oktatásán kívül bizonyos tantárgyakat kizárólag szlovák nyelven taníthassanak, továbbá csakis olyan mértékű lehessen az anyanyelvi oktatás, amely elősegíti az illető nemzeti kisebbség fejlődését (e mértéket az illetékes minisztéiium határozná meg). A Duray Miklós vezette Együttélés képviselői mindkét indítványt alkotmányellenesnek minősítették, s ezeket a parlament végül nem is fogadta el. A 37. ülésszakába ékelt rendkívüli ülésén a szlovák parlament jóváhagyta azt a törvényt is, amely - a Meeiar-kormányzat idején kiadott kormányrendelettel ellentétben - visszaállítja a tankönyvek kölcsönzésének ingyenességét. A tankönyvek kölcsönzéséért 1993 óta évi 150-200 koronát kellett fizetni Szlovákiában, s a HZDS képviselői ezúttal is azzal érveltek, hogy a bevétel a tankönyvkiadás költségeihez szükséges. Annak idején a rendelet nagy visszhangot váltott ki, s a Demokratikus Baloldal Pártja (DBP) még az alkotmánybírósághoz is fordult, amely azonban alkotmányosnak találta a kormányrendeletet. Most a DBP képviselőinek egy csoportja módosító javaslatot nyújtott be. Ezt a kormány megvitatta és el is fogadta, ám mivel a képviselők nem szavazták meg, hogy a javaslatot a 37. ülésszak napirendjére tűzzék, ezért rendkívüli ülést hívtak össze. Ezen végül újra ingyenessé tették a tankönyvek kölcsönzését azzal, hogy az ingyenesség csakis a kötelező tantárgyak tankönyveire vonatkozik - azaz a drágább, külföldi tankönyvekre nem s a korábbiakkal ellentétben nem vonatkozik az iskolai segédeszközökre sem. Az új parlament, amikor a képviselők esküt tettek Fotó: Nagy Gábor (ISB)
