Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

1994» Augusztus 22., Hétfő zzzz Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 A Szent Jobb körmenet Budapest (MTI) - Hívők sokasága vett részt szombaton késő délután a hagyományos -1989 óta immár ha­todik alkalommal megrendezett — augusztus 20-i Szent Jobb körme­neten. A magyar nemzeti zászlóval és a pápai állam lobogójával feldí­szített Szent István Bazilikában már reggeltől a Szent Jobbhoz já­rulhattak a hívek. A körmenetet megelőzően a Szent István Bazilika előtt szentmisét ce­lebrált Paskai László bíboros, prí­más, Esztergom-budapesti érsek, aki tolmácsolta II. János Pál pápa Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő táviratának szövegét is. A szenta­tya táviratában apostoli áldásáról biztosította a magyar nemzetet, és reményét fejezte ki, hogy a magyar­ság erkölcsi és keresztényi értékei­nek tudatában képes gyarapodni a demokráciában. A szentmisén - amelyen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, valamint Angelo Acerbi pá­pai nuncius - a győri megyéspüs­pök, Pápai Lajos mondott szentbe­szédet. A szentmisét követően kez­detét vette a bazilika körül a Szent Jobb körmenet. A hányatott sorsú ereklyét 1848-as zászlókkal a honvéd díszszázad kí­sérte, mögötte haladtak Angelo Acerbi vezetésével a Magyar Püspö­ki Kar képviselői, Göncz Árpád köz- társasági elnök és a Habsburg-csa- lád tagjai. Mellettük a plébániák, a szerzetes- és lovagrendek, cserké­szek és zarándokok, valamint a hí­vők tömege kísérte útjára a Szent Jobbot a bazilika körül. Fellobbant a gázláng Bogácson is Bogács (ÉM) - Jelképes gáz­lánggyújtás adta a dél-borsodi üdü­lőfalu, Bogács lakóinak tudtára, hogy elkészült az idei év egyik leg­nagyobb beruházása a településen, a gázvezeték-építés. Augusztus 20- án a község ünnepén - ahol Szajlai Sándor polgármester tartott ünnepi megemlékezőt, s ahol átadták az önkormányzat által alapított, a Víg Rudolf-, az Alkotói- és a Bogácsért életműdíjakat - Tompa Sándor or­szággyűlési képviselő, a szocialista párt parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője gyújtotta meg jelképesen a gázlángot. 800 millió forintos szerződés Budapest (MTI) - A svéd Ericsson konszern magyarországi leányvál­lalata, az Ericsson Technika Kft. megközelítően 800 millió forintos szerződést írt alá a Monor Telefon Társasággal (MTT). A szerződés az AXE 10 típusú, digitális, tárolt programvezérlésű telefonközpont rendszerek, áramellátó berendezé­sek és vonali rendezők szállítására és üzembe helyezésére vonatkozik - tájékoztatta a kft. az MTI-t. Az MTT egy magyar-amerikai ve­gyes vállalat, amely a nebraskai Huntel Kft.-t, a pennsylvaniai Den­ver és Ephrata Távközlési Társasá­got, valamint a lincolni, nebraskai Egyesült Telefon Társaságot foglal­ja magában. A vállalat két magyar tagja a Tápiótel és a Detcom. A cég május 19-én írt alá koncessziós szerződést a hírközlési tárcával. A megközelítően 70 millió dolláros be­fektetéssel a társaság a jövő évben Monor, Vecsés, Nagykáta és Gyál körzetek jelenlegi előfizetői vonalai­nak számát kívánja megnégysze­rezni. Ez a távközlési rendszer a te­rület 31 települését látja majd el te­lefonszolgáltatással. Az üzembe he­lyezést 1994 szeptemberében kez­dik meg és az első szakasz a tervek szerint az év végéig lezárul. Elhunyt a távúszó Szénási Imre Budapest (MTI) — Életének 63. évében elhunyt Szénási Imre, hat­szoros hosszútávúszó világrekor­der, aki több tízezer km-t úszott me­dencében és nyílt vizen: folyamok­ban, tavakban, tengerekben. Több alkalommal részt vett a Capri-Nápoly távúszó versenyen, egyszer a második helyen ért célba. 1976-ban 9:20 óra alatt átúszta a La Manche-csatornát, teljesítményéért aranyérmet kapott. A Magyar Úszó Szövetségben a hosszútávúszó szakág elnökeként dolgozott. Központi ünnepség a Szent István szobornál Budapest (MTI) - Napjaink Eu­rópája kísértetiesen hasonlít a Szent István-kori Európára, hi­szen ma is egyidejűleg működ­nek benne széttagoló és egyesí­tő erők - mondotta Göncz Ár­pád köztársasági elnök a Budai várban álló Szent István szo­bornál tartott augusztus 20-i ünnepség szónokaként. Az állami ünnepségre nemcsak bu­dapesti és vidéki polgárok érkeztek a várbeli Dísz térre, hanem a hatá­ron túli jeles falvak”, azaz a ma­gyar királyok nevét viselő települé­sek is elküldték képviselőiket. A központi rendezvényen jelen volt a kormány több tagja, számos diplo­máciai testület képviselője, s ugyancsak részt vettek a központi ünnepségen az egyházi és katonai vezetők, illetve a politikai közélet személyiségei.- Az államalapító szobránál fel­sorakoztak azok a lovasbandériu­mok, amelyek a Kossuth térről ér­kezve hozták a Szent István korát idéző országzászlót, valamint a Köztársasági Őrezred zászlaját. Göncz Árpád beszédében — pár­huzamot vonva napjaink és a Szent István-i kor között - rámutatott: századunk keleti fenyegetése ismét fölerősítette Európa olykor lappan­Az ünnepség szónoka Göncz Árpád köztársasági elnök volt Fotó: Szekeres Tibor (ISB) gó, de mindenkor létező egyesülési ösztönét, és a kelet-közép-európai államok, amelyek Szent István ide­jén is a Nyugathoz igyekeztek fel­zárkózni, maf ugyanezzel a gonddal küzdenek. Államalapító királyunkról szól­va a köztársasági elnök úgy fogal­mazott: Szent István művének kö­szönhető, hogy bár Kelet vonzáskö­rében éltünk, mégsem váltunk kele­tivé. Ezzel kapcsolatban Göncz Ár­pád kiemelte: most újra a felzárkó­zás kényszerével kerültünk szem­be, s hazánk szeretne immár végle­gesen lehorgonyozni a Nyugat biz­tonságos partján.- Ma nincs Szent Istvánunk, aki ezt a feladatot számunkra elvégez­né - hangsúlyozta az államfő, majd hozzátette: népünk azonban ugyan­az, és az Istentől származtatott ki­rályi hatalom helyett ma a néphata­lomra, a lelkiismeret, bátorság, ki­tartás és áldozatvállalás polgári erényére és erejére kell támasz­kodnunk. A Szent István-i korból levonha­tó történelmi tanulságokat taglalva Göncz Árpád megállapította: a csal­hatatlan valóságismeretet minden­képpen érdemes megtanulnunk X-XI. századbeli eleink példájából.- Ez a valóságismeret nyilván akkor sem volt közkincs - mondotta a köztársasági elnök, majd így folytatta:- Van ember, akinek valóságis­meretét a múlt homályosítja el, van, akiét a képzelt jövő. Van, akiét a gyűlölet, van, akiét a hiúság, van, akiét a vakhit, van, akiét az előíté­letei. De azt minden polgár joggal várhatja el, s kérheti számon, hogy választott vezetői fölismerjék a va­lóságot, s annak ismeretében csele­kedjenek az ország javára, a jövője érdekében. A Parlament alelnöke szerint: Abaúj élni akar Szanticska (ÉM - B.Gy.) - „Örömmel jöttem az ünnepre Szanticskára, ebbe a kicsiny fa­luba, amely a pusztulás és a fel­támadás szimbóluma is egy­szerre” - így kezdte Szent Ist- ván-napi beszédét a parányi csereháti „zöld szigeten” G. Nagyné dr. Maczó Agnes, a Par­lament alelnöke. Ezt követően így folytatta megemlékezését: „Nem először vagyok itt és nem is csak ünnepekkor járok ide. Szívemhez nőtt, s elhatároztam, hogy felhívom az ország figyel­mét az abaúji gondokra, s ahányszor csak tehetem: szót emelek az érdekükben, mert Abaúj élni akar!” István királyra emlékezünk, első keresztény Mrályunkra, akit a nép örökre a szívébe zárt. Pedig ke­ménykezű uralkodó volt. Eltiltott egykori múltunktól minket, s mégis ünnepeljük. Vajon miért? — tette fel a kérdést a szónok. A választ is megadta rá: ,Azért, mert minden tettével, még tévedéseivel is saját hazáját és népét kívánta szolgálni rendíthetetlenül. Fölismerte, hogy megmaradásunk érdekében mit kell tennie, s azt meg is tette: római kereszténységre térített, erős ma­gyar államot szervezett. Értünk, nem pedig ellenünk! Ez volt az ő ha­talmának a lényege. A megmaradá­sunkért volt szigorú király. Sajnos ezt nem mondhatjuk el hosszú ideje vezetőinkről, hogy megmaradásun­kért lennének szigorúak. Pedig most is a megmaradás a tét. A ve­szélyeket, a bajokat napokig tudná sorolni bárki. Fogy a népesség, az emberek vállaira egyre súlyosabb terheket raknak. S hány olyan falu van, ahol csak a kocsmák száma nőtt, miközben fo­gyott a reménység. Az alelnökasszony drámai han­gon jelentette ki: -„Lassan Tibor- cokká válik az ország, annyi a baj, a panasz, és mintha mégsem akarná meghallani senki. Miféle távlat egy nép számára, hogy állandóan csak azt hallja, hogy fizetni, fizetni, fizet­ni, mert adósság volt, van és lesz idők végezetéig! Nem az a baj, hogy vannak adósságok - hisz’ a hitel fontosságáról már Széchenyi is írt -, hanem az a probléma: miért vannak és meddig?! Mi hát a megol­dás, ha a diktatúra megszűnt, ha magunk választhatjuk vezetőmket, és szinte mégse változott semmi? Igen, mert az emberek jogosan ér­zik, hogy nélkülük, s fölöttük dől­nek el a dolgok. Ha a hatalom nem hajlik a néphez, altkor a népnek kell a szükséges lépéseket megtennie, ha módja van erre. Mert nem az a nemzeti egység, ha néhány pártve­zető egyetért egymással, hanem az, amikor a nép különböző rétegei ér­tilt meg egymást, s rákényszerítik vezetőiket arra, hogy ígéreteiket megtartsák, s érdekükben cseleked­jenek. Ratkó József örökségül hagy­ta ránk: „Meg kell laknunk az or­szágot, mert különben meglakják előlünk!” Csak nézzék meg, hogy mire jutott egy ember itt Szantics- kán néhány esztendő alatt. Mire juthatnánk akkor együtt?! Tudom, hogy szellemi jobbágy sorban van az ország, s a bajokról is beszéltem ele­get. De Szent István ünnepén az ad­jon reményt, hogy ő a veszélyt felis­merve így szólt: Minden tíz falu építsen templomot! S ha most nem szól senki, tudván a bajokat, lás­sunk mi magunk hozzá a hit kövei­nek lerakásához!” Ünnepélyes koccintással, jelké­pesen felavatta ezután a Parlament alelnöke Szanticska vezetékes ivó­vízrendszerét. Ezt egyébként a Cser Kft. 4 millió forint helyett másfél millióból is megvalósította, melyben jelentősek az érdemei Komjáti Mik­lósnak, aki a cég ügyvezető igazga­tója és Hegymeg polgármestere. Dr. Maczó Ágnes végezetül azt jelentet­te be, hogy hamarosan crossbar-te­lefonhálózatot is kap ez az idegen- forgalmáról egyre ismertebb abaúji település. Pál István ünnepélyesen lemondott „egy lakosú” titulásáról, mert mint mondotta: „Ma mái- nem ez a jellemző. A 19 ház tulajdonosai valamennyien egyetértenek a falu­felújítási koncepcióval. Ä szép számú látogatósereg Szanticskán a hagyományos népi életmód rekvizitumaival is megis­merkedhetett: a kenyérsütés, a fa­zekasság és a szövés eszközeivel. Hétszáz esztendő százötven sor versben Ünnepségek Sajóvelezd fennállásának 700. évfordulóján Sajóvelezd (EM - FG) - A SEtfóve- lezdiek és az innen elszárma­zottak a Szent István-napi ün­nepségek keretében emlékez­tek a község fennállásának 700. évfordulójára. Valószínű, hogy ennél régebben is laktak ezen a tájon, de felelhető dokumentu­mokban először 1294-ben emlí­tették a falu nevét. Augusztus 20-ra nem készült ugyan el a falu monográfiája, viszont a Sa- jó-parton összesereglett ünneplők ízelítőt kaphattak Sajóvelezd múlt­járól. Kövér Balázs bácsi 150 soros versben mondta el a hétszáz év tör­ténetét. De Dienes József polgár- mester is beszélt az elmúlt száza­dokról. Az első adatok szerint a Hunt-Pázmány nemzetség birtoka volt a község, ők építették fel a vá­rat is. Felsővelezd községet 1555- ben pestis pusztította el, később a törökök rabolták ki a falut. Az újra és újra magára találó, felépülő falu 1781-ben teljesen leégett. Á község­nek 1596 óta önálló egyháza van. A református templom 1802-ben nyerte el mai nagyságát. Néhány évvel később megépült a jelenleg is látható kőtorony. A polgármester által felsorolt adatok közül érdemes Szabó György, a B.-A.-Z. megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képvi­selő szegte meg a sajóvelezdi új kenyeret Fotó: Laczó József kiemelni, hogy a falu lakossága mindig is ezer körül mozgott. An­nak ellenére, hogy innen is sokan elköltöztek, nem csökkent a lélek- szám. S igazán biztató, hogy a négy éve újra önálló intézményként mű­ködő általános iskolában már száz diák tanul. A falu jövője szempontjából nem elhanyagolható, hogy megújultak a középületek, elkészült a vízvezeték, a gáz is elért a faluba. S mostanra sikerült berendezni a falu múltját őrző tájházat is. Ugyancsak a hétszázéves évfor­duló tiszteletére avatták fel a kul­túrotthon előtt Ráczi István putnoki fafaragó kopjafáját. Vastagh Pál az alkotmányozásról Sarkad (MTI) - Annak az állami politikai be­rendezkedésnek az építői vagyunk, amelyet jogállamnak nevezünk, amelynek erényeit és örömeit nem túl régen élvezzük. Magyarorszá­gon jogállam, jogbiztonság, demokrácia, sza­badság van s marad, amíg a jogállam követel­ményeit tiszteletben tartjuk - mondotta szom­baton Sarkadon a helyiek és a nagyszalontai- ak közös Szent István-napi ünnepén Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Ezért kívánjuk eze­ket az elveket ismételten megerősíteni, kívá­nunk új alkotmányt létrehozni, amely remél­hetőleg széles nemzeti támogatásra számíthat - folytatta a szocialista politikus. Olyan új al­kotmányra van szükség, mely képes lesz hosz- szú távon biztosítani Magyarországon a polgá­ri demokrácia alkotmányos kereteit. Ha sike­rült eleinknek ezer esztendővel ezelőtt a kor színvonalára emelni Magyarországot és sike­rült valóban európai országgá tenni, akkor mi­ért ne sikerülne ez nekünk a 21. század hajna­lán, a honfoglalás 1100. évfordulója előtt - mondotta a nagygyűlésen a miniszter. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón Vastagh Pál az MTI munkatársának kérdésé­re válaszolva elmondotta, hogy bár valóban vannak, akik túl lassúnak, s vannak, akik túl gyorsnak tartják a szocialisták elképzeléseit az alkotmányozásról, a kormányprogram sze­rint a honfoglalási évforduló előtt, 1995 végén be kellene fejezni az új alkotmány létrehozá­sát, s ezt követné a népszavazás. A tudomá­nyosan megalapozandó jövendő alkotmány­ban lényegesen új nem lesz, az alkotmányozás a mai közjogi berendezkedés alapvető elemeit nem változtat)' a meg - nyilatkozta a miniszter. Új gázhálózatok Az iskolások kultúrműsorral küszöntötték a je­les esemény résztvevőit Fotó: Farkas Maya Újcsanálos (ÉM) - Három községben (Új- csanáloson, Sóstófalván és Alsódobszán) is gázvezetéket avattak augusztus 20-án. Mun­katársaink az újcsanálosi ünnepségen vettek részt. Hosszú éveken keresztül a községből rengetegen vándoroltak el az áldatlan állapo­tok miatt - emlékeztetett beszédében Kame- nyiczki Lajos polgármester. Nemrég egészséges ivóvíz sem volt a falu­ban, s még a fürdéshez is a szomszédos telepü­lésekről hoztak vizet maguknak az emberek. ’91-től aztán ugrásszerűen kezdett fejlődni a falu. A vezetékes vízellátó-rendszer kiépítése után orvosi rendelőt, iskolát építettek, fejlesz­tették a telefonhálózatot, szombaton pedig mái- vezetékes gázhálózatukat avatták fel. Az ötvenmillió forintos beruházás rekordidő alatt, néhány hónapon belül elkészült, így ősz­től már gázzal fiíthetnek az újcsanálosiak. A jelképes fáklyagyújtásra a polgármester Mol­nár Áttilát, a Tigáz igazgatóját kérte fel. Az újcsanálosi ünnepség után fél háromkor Sóstófalván, négy órakor pedig Alsódobszán lobbant lángra jelképesen a gázcsóva. Az idei gazdasági kilátások Budapest (MTI) - A kormány tervezett taka­rékossági intézkedései hatására a lakosság fo­gyasztása 0,5 százalékkal kisebb mértékben fog növekedni, s a beruházások bővülése sem éri el a 15 százalékot, maximum csak 13 szá­zalékos növekedésre lehet számítani. Mindezt a Pénzügyminisztérium ez évi pótköltségveté­si irányelvei tartalmazzák, melyet a napokban kapott meg az Érdekegyeztető Tanács. A takarékosság várhatóan a belföldi fel- használás növekedésének mérséklését ered­ményezi. így az idén a belföldi felhasználás nem növekedhet 2—4 százalékkal az elmúlt évi 7 százalékhoz képest, csupán 1-3 százalékos bővülés lehetséges. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a folyó fi­zetési mérleg várható 3,5 milliárd dolláros hi­ányát 3 milliárd dollárra lehessen mérsékelni és a nettó adósságállomány 17,7 milliárd dol­lár helyett 17,2 milliárd dollár legyen. így is a nettó adósságállomány egy év alatt több mint kettő milliárd dollárral növekszik. A megszorító intézkedések hatására kissé gyorsabb lesz a fogyasztói árak és a termelői árak emelkedése. Várhatóan az áremelkedés mértéke a fogyasztási cikkeknél eléri a 19-20 százalékot. A termelői árak 13-14 százalékkal emelkednek 1994-ben. Tavaly a termelői árak inflációs rátája csupán 10 százalék volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents