Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-20 / 196. szám

1994« Augusztus 20., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Nem drágít a Richter Gedeon Rt. Budapest (MTI) - Nem emeli ter­mékei árát a Richter Gedeon Rt. Gyógyszergyár. Erről a társaság ügyvezetése döntött azt követően, hogy a közelmúltban a kormány je­lentősen, 8 százalékkal leértékelte a forintot a konvetibilis valuták­hoz képest. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az rt. nem kéri az idén a tár­sadalombiztosítótól gyógyszerké­szítményei árainak emelését. An­nak ellenére döntött így a társaság ügyvezetése, hogy a leértékelést kö­vetően nagymértékben drágultak a vegyianyagok és a kiszerelőanya­gok is. Elsősorban a cég versenyké­pességét tartják szem előtt, vala­mint figyelembe veszik a lakosság, a nyugdíjasok nehéz helyzetét. A Richter készítményei már jelenleg is lényegesen olcsóbbak, mint a kül­földi gyártóké. Ezt az árelőnyt a jö­vőben is meg kívánják tartani. Döntöttek a búza garantált áráról Budapest (MTI) - A tőzsdei minő­ségű étkezési búzát tonnánként 8800 forintért vásárolja fel az ál­lam. A döntést Lakos László föld­művelésügyi miniszter jelentette be. A miniszter elmondta: a búza garantált ára nem szeptembertől érvényes. Az aratás első napjától le­het ezen az áron értékesíteni az ál­lamnak az étkezési gabonát, azaz július 1-jétől. A miniszter szerint az idén is megtermett az ország által igényelt kenyérgabona-mennyiség. Elmondta: a cél olyan mezőgazda­ság megteremtése, amely megfizet­hető élelmiszerrel látja el az ország lakosságát, továbbá hatékony a kül­piacokon is. Elérése érdekében meggyorsítják a tulajdoni rendezést, a kárpótlás végrehajtását. Segítségre pedig mindenekelőtt azok számíthatnak, akik sikeresen gazdálkodnak. A kamara a gazdaságpolitikáról Budapest (MTI) - A jelek szerint a kormány gazdaságpolitikájában háttérbe szorulnak a növekedést elősegítő intézkedések, az erőteljes gazdasági megszorító lépésekkel szemben - állapítja meg a Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség (MGK) állásfoglalása. A dokumentum, amelyet pénteken Budapesten ismertettek az újság­írókkal - a munkaadói érdekvédel­mi szövetség szervezeteinek és tag­vállalatainak véleménye alapján született. A kormány eddigi és a kö­zeljövőre tervezett intézkedései egyoldalúan az egyensúly javítását, a költségvetési hiány lefaragását célozzák, miközben szó sem esik a gazdaság dinamizálását segítő, a kormányprogramban is szereplő in­tézkedésekről - fejtette ki a sajtótá­jékoztatón Orbán István, az MGK elnöke. A gazdálkodók hiányolják a gazdaságot új pályára állító straté­giát, amelynek már meg kell fogal­mazódnia, tekintettel arra is, hogy a vállalkozóknak szeptembertől már meg kell kezdeniük a felkészü­lést az 1995-ös üzleti évre. A megszorító politika — amelyet a belső kereslet szűkítése, a magas kamatszint, az adóemelés és utóbbi­val együtt a fekete gazdaság széle­sedése is jellemez - csak átmeneti és látszateredményeket hozhat, a gazdaság egyensúlyát csak növeke­dés közben lehet megteremteni - hangsúlyozza a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása. Orbán Ist­ván elmondta: az MGK veszélyt lát az állami beavatkozás erősödésé­ben, semmiképpen sem ért egyet például a központi bérszabályozás bármilyen fajtájának bevezetésével, és ezt az álláspontot a gazdasági­szociális megállapodás tárgyalásai során is képviselni fogja. A gazdasági-szociális paktummal kapcsolatban Simsa Péter alelnök elmondta: fennáll annak a kockáza­ta, hogy a megállapodás, elkésve születik meg, hiszen a kormány in­tézkedéseivel megindult egy konk­rét irányba, mielőtt még a szociális partnerekkel egyeztetett volna. A tárgyalások során sok kérdésben azonban már előzetes konszenzusra lenne szükség. Számos drasztikus intézkedés még hátra van, ezért nem volna jó, ha a kormány az egyeztetések elmulasz­tásával máris hozzákezdene a vá­lasztásokon szerzett bizalmi tőke elfogyasztásához. Szuper, mega... magamutogatás „Érzik a reklám fontosságát, de általában erre nem marad pénzük" Ha komolyan vesszük, ha nem, reklám nélkül nincs üzlet Fotók: Farkas Maya Méhes László Miskolc (ÉM) - Nem is oly* rég, a kettes buszon egy félmeztelen úriember állt meg a széksorok között, s fennhangon, az alábbi szavakkal „támadta” az utazó- közönséget: „Felkínálom önök­nek megvételre...” Hölgyek búj­nak elő a televízióból... O.K., s megliatódottan mesélik „első él­ményeiket”; Laci tutira „szu­pert” mond; szinkronizált „ma­gyar” családunk sem szakács- könyvből tudja meg a „pompás” amerikai reggeli receptjét; a mi autónkban más ül; de ott látha­tó az a nagyi, aki inkább a „rek­lámpiacra” megy valami „zöld­ségért”, és levesporból koty­vaszt „etvaszt”. Elutasíthatjuk persze az ajánlato­kat, bosszankodhatunk, hogy „már megint palira akarnak venni”, de akár pozitív, akár negatív a reakci­ónk, már állást is foglaltunk. Ez volt, van és lesz egy jó reklám célja. Mi pedig szépen besétálunk a csap­dájába. Pénz, pénz, pénz... Mióta a magyar megavállalatok nagy része megszűnt, a kis- és kö­zépvállalkozások aligha tudják rek­lám terén felvenni azt a versenyt, amit a multinacionális konszernek diktálnak. A pénzösszegek, amiket ők e célra fordíthatnak, eredmé­nyüknek akár 20-40 százalékát is elérheti (lásd pl. Coca-Cola). Nem titok: azok - az elektronikus médiák tálalta - néhány másodper­ces reklám-etűdök (a leghatéko­nyabb propaganda) milliókat emésztenek fel. Milyen esélyekkel indulhat a reklám-háborúba a „multikkal” szemben — teszem azt - a Borsodcsoki Kft. a maga félmilli- ócskájával (bevételük 0,5-1 százalé­ka), vagy akár az Északtej Rt., amely mintegy 4 milliót (bevétele 0,13 százalékát) költhet termékei propagálására? Beetetés- A nyugati cégek - jelenlegi visszafogott reklámpolitikájuk el­lenére is — verhetetlenek - hallom a ,jó hírt” Szabó Jánostól, aki a Ma­gyar Reklámszövetség ügyvezető el­nökségi tagja. - Ha azt nézzük, hogy például a magyar vegyipari cé­gek néhány százmilliót fordítanak kimondottan reklámcélokra, addig a külföldi „nagyok” ennek többszö­rösét. Nálunk most az látszik meg­valósulni, hogy egymásrautaltsá­gukban egyes cégek összefognak a hirdetés terén. Azt azonban honi cé­geinknek is észre kell venniük, hogy a puszta propaganda nem ele­gendő. Meg kell ismerniük a vásár­lói szokásokat, végig kell járniuk azokat az utakat, amiken keresztül a vevő az általuk reklámozott ter­mékhez eljut. Csak így kaphatnak választ hirdetésük hatékonyságára, s csak akkor nem lesz kidobott pénz a reklám, ha többet hoz, mint a be­fektetés. Míg korábban jóformán csak a gyártók propagálták magu­kat, mára az a gyakorlat, hogy a nagy- és a kiskereskedelem is „beszállt” a reklám finanszírozásá­ba. Céljuk a piacérzékeny területek „bombázása”, de azt sem hagyhat­ják figyelmen kívül, mekkora kon­kurenciával kell számolniuk azon a területen. Mondok rá egy példát: amíg Miskolcon csak egy Audi-VW márkaképviselet volt, elegendőnek bizonyult egy szinten tartó propa­ganda. Mióta viszont megnyílt egy újabb, ugyanezen márkákat forgal­mazó autószalon, ez már megköve­teli a versenyt a vevőkért. Egy cég vagy vállalkozás, legyen az bármilyen apró, ha a „nagyok­nak” nem is ellenfele, az egymás közti versenyben mégsem adja fel a harcot. Szükségük van arra, hogy saját területük vásárlókörét megis- meijék, bizonyos szintű reklám- kampányt folytassanak, kialakít­sák sajátos arculatukat (image). Az ő kiszolgálásukra alakultak az utóbbi idők reklámstúdiói, -ügynök­ségei, de önállóan dolgozó grafiku­sok is foglalkoznak kiadványok, szóróanyagok tervezésével, kivitele­zésével. Márkaőrület- A pénztelenségre vall - állítja Blachné Csaba Katalin, aki egy miskolci reklámügynökség cégveze­tője -, hogy azoknak, akik reklá­mozni akarnak valamit, első kérdé­sük többnyire ez: „Mennyibe kerül?” Pedig a folyamatnak ez csupán utol­só összetevője, s inkább azt mutat­ja, hogy ügyfeleink nem tudják, mit akarnak. Egy cég karakterének be­mutatása azért fontos, hogy termé­keit, szolgáltatásait el tudja adni. Érzik is a vállalkozások a reklám, az arculat kialakításának szüksé­gességét, de a kezdő vállalkozóknak általában éppen erre nem marad pénzük. Gyakran kénytelenek arra hagyatkozni, hogy egy áru majd­csak „eladja magát”. Ä kereskedők pedig általában olyan terméket ren­delnek, aminek eladását reklámok­kal már előkészítették. Nem csoda hát, hogy egyre kevesebb magyar áruval találkozhatunk a boltokban. Az első „lépcső” októberre várható A gázszolgáltatók szerint 80 százalékos emelésre számíthatunk Miskolc (ÉM - ME) - A közel­múltban elkészült a Tigáz félé­ves mérlege. A vállalat 250 mil­lió forintos nyereségének 20 százalékát - vagyis 50 milliót - a Borsod és Heves megyét ellátó miskolci üzemigazgatóság pro­dukálta. Az eredménynek való­színű, sok társaság örülne, Mol­nár Attila, az igazgatóság veze­tője mégis azt mondja, az szinte egyenlő a nullával. Véleményét máris alátámasztja: - Éves szin­ten 120 ezer fogyasztót köt be a vállalat, 2 milliárd köbméter gázt forgalmazunk. Ezt a mennyiséget figyelembe véve a nyereség nem számottevő. □ Magyarország a Nemzetközi Va­lutaalappal kötött megállapodás szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy 1997-ig az energia árakat a vi­lágpiaci árszinthez alakítja. Mit je­lent ez a gáz esetében - kérdeztük Molnár Attilát? • A gázszolgáltatók számításai sze­rint a jelenlegi háztartási gázárak­hoz képest 80 százalékos emelésre lehet számítani, több lépcsőben. Ha ez megtörténik - 1997. január else­jéig -, majdnem eleijük a Nyugat- Európában érvényes normát. Ami ránk, gázosokra nézve kellemetlen az egész emelésben, az az, hogy a fo­gyasztók úgy gondolják, mi dön­tünk erről, holott az ármegállapítás joga az ipari minisztérium hatáskö­rébe tartozik. □ De a bevételek növekedése a szol­gáltatók eredményében jelentkezik. • Ez valóban így van, ám ehhez hoz­zátartozik az a tény, hogy a mostani árak mellett nem tudunk a nyere­ségből visszaforgatni a fejlesztések­re. Ezért vált gyakorlattá, az önerős gázépítési program. A nyugatihoz közelítő tarifa esetén nem kellene elvárni a lakosságtól, hogy a teljes gázbevezetés értékét megfizesse. □ Mikorra várható az „első lépcső”? • Információink szerint a nyári sze­zon befejeztével, októbertől lesz ki­sebb mértékű emelés. □ Már eddig is sok probléma szár­mazott abból, hogy ügyfeleik - első­sorban a nagyfogyasztók - nem ren­dezték számláikat. Gyakran éppen a Tigáz volt a csődeljárások kezdemé­nyezője. Nem tartanak attól, hogy a folyamat folytatódik, illetve a lakos­ság körében mind többen kénysze­rülnek-az egyébkén t igen veszélyes -gázlopásra? • A gázlopások száma már így is nö­vekedett az előző évekhez képest. Amíg két évvel ezelőtt mindössze kétszer fordult elő, addig tavaly hat -, az idén pedig tizenkét esetet jelentettünk a rendőrségnek. Fele­lőtlenül - gumi-, vas-, vagy akár porszívó csővel is - áthidalják, kikö­tik a mérőket. Az emberek veszé­lyeztetik saját magukat és kör­nyezetüket is. A baj elkerülése ér­dekében rendszeres ütemterv sze­rint viszszajárunk azokhoz, akiknél leszereltük a mérő szerkezetet. A nem fizetés tapasztalataink szerint az 1992-93-as évekkel ellentétben, a nagyfogyasztók körében mostan­ra csökkent, szinte megállt ez a ten­dencia. Bár meg kell mondanom, most is van olyan miskolci cég, amelyet három hónapja kikapcsol­tunk. A lakosságnál inkább a kése­delmes fizetés volt eddig a jellem­ző, aminek ritkán volt a vége a kikapcsolás. □ Az árak után térjünk most át a tu­lajdonosi viszonyokra. A Tigáz je­lenleg egyszemélyes állami tulajdo­nú cég, várható ebben változás? • A tervek szerint még ebben az évben megtörténik a részvények egy bizonyos hányadának átadá­sa az önkormányzatok részére. Hogy ezek után sor kerül-e a priva­tizációra, az a kormány dönté­sétől függ. A külföldi gázszolgál­tatók körében mindenesetre nagy az érdeklődés.-JEGYZET ___ A benzin és az ára Illésy Sándor Felszállt a fehér füst, fellebbent a fátyol, hosszas hezitálás után a Mól Részvény- társaság csak eldöntötte, hogy mikortól és mennyivel emeli a benzin árát. Marad­junk annyiban, hogy sokkal, de legalább nem voltak ünneprontóak, hagytak időt az autósoknak, teletankolhatják járgányai­kat. Már aki ezt még megteheti... Tartok tőle, nem lesz tolongás a kutaknál, ahol egyébként kétségtelenül nem unatkoznak azok, akiknek feladata az árak aktualizá­lása. Csak ebben az évben, eddig hatszor nyúltak az ártáblákhoz - keddtől hétre emelkedik ez a szám -, hathatós közre­működésüknek is köszönhető, hogy a ja­nuári 75 forint 50 filléres 92-es oktánú benzin ma - egészen pontosan majd csak kedden - 88 forintba kerül. Nyolc hónap alatt 13 forint. Nem semmi. Az különben egészen biztos, hogy az ola­josok régen gondolkodtak ennyit áreme­lésen, mint most. Az augusztus 4-i forint leértékelés óta több mint két hétig medi­táltak az időponton és a mértéken. Pedig teljesen biztos volt, hogy nyolcszázalékos forint devalválódást áremelés nélkül nem tudja elviselni. Igaz, már korábban meg­mondták, hogy várhatóan mennyi lesz a drágulás, ez végül majd' fillérre be is jött, ezt a csaknem három hetet pedig tekint­hetjük ajándéknak. A Mól szerény aján­dékának. Hírek szerint ez nekik napi húsz­millió forintba került, de lenyelték. Mint ahogy az áremelést lenyeli az autóstársa­dalom is. Nem tehet mást. Illetve tehet. Bojkottálja a kutakat. Hogy el ne felejtsem: nem ez a harc lesz a végső. Ha a parlament elfogadja a kor­mány javaslatát - s miért ne tenné azt! -, akkor a fogyasztási adó emelésével ismét csak munkához juttatják az „áraktua- lizálókat". Cirka 5-6 forint újból kinéz. És akkor aztán valóban elérjük a mediterrán árakat, ahogy ezt egy illetékes emlegette. Jobb lenne már fázni egy kicsit... ÁRFOLYAMOK. Budapest — 230 üzletben összesen 269,953155 millió forgalmat bonyolított le a Budapesti Ér­tékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyamérté­ken. A részvények forgalma 198 promt kötés­ben névértékben 28,77330 millió forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 90,152515 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i MTI. ISO, co N«.u, ElMt B.OMX Nm. Von. B-o*. I a.u.i Ifipliil M49S , 1 — t.Vscioi olnclásiátiagár-Qörbe | ■ nőm volt kötös j v minimális vútelára|ánlat a brókercégektől A a brókercégek maximális elndáslár-aiéninta MiittHitttttitMtriirttttnlittliiMtttimrhmftiilirtftirtirittilmiiH" ......... .............................. hnrm Ö S 2 SS 8 2 S k S í 2 a S 8 2 a üs: s 5= g 5S í § g s 5 5 Tőzsde Index (ideiglenes) aug. 19-én: 1679,57 -2,99 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. augusztus 19. Valuta Deviza Pénznem Véle! Eladás Középért. Angol font 165,92 168,92 167,22 Ausztrál dolW ' 79 32 80,66 \ 79,AT ' Belga fiánk* 336,99 342.49 340,07 Ihm korona 17,54 17.84 >MBMM Finnmarka 21,02 21,36 21,27 Franci* franki 20.26 20,00 ' MH 1 Holland forint 61.91 62.95 62.47 ír font 163,67 166,47 .161,92 Japán yen* 108,85 110,71 109,92 Kanadai dollar 77,64 79.16 Kuvaiti dinár 359,52 366,18 Német márka 69,57 70,77 Norvég korona 15,81 16,09 68,15 ; 69,37; , Osztrák schill* 988,88 1005,58 Puitugnl esc.* Spanyol pes Svájci frank 82,91 34.28 'WSSKSB Svéd korona 13,89 14,13 14 Ól USA-dollar 107,02 109.02 106,04 ECU (KP) 132,07 134,31 133,19 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 15,93 1.7,32 .18 46 6S.1U 82,93 84.39 83,70 An

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents