Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-02 / 180. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994- Augusztus 2., Kedd--------------JEGYZET------------­S zenncseloOaqok Bujdos Attila Augusztusbaneldől, miként módosítják az önkormányzati képviselők és polgármeste­rek választását szabályozó paragrafuso­kat. A főbb elvekben a két kormá nypárt már a koalíciós tárgyalásokon megegyezett egy­mással. Bár az általuk elképzelt variáció - például, hogy egyfordulós lenne a válasz­tás - kétségkívül költségkímélő megoldás, az önkormányzatokkal foglalkozó szakem­berek mégis aggódnak a tervbe vett változ­tatások miatt. Itt van például az ajánlás rendszere. A ko­pogtató cédulák esetében nem zárható ki a visszaélés sem. Ha eltörölnék ezeket, ma­radna még megoldás a jelöltállításra. A tör­vény megengedi, hogy a polgármesteri hi­vataloknál személyesen, vagy levélben te­gyenek javaslatot a leendő szenátorokra a választók. Ismerve a magyar mentalitást, aligha vehető komolyan, hogy a polgárok tollat ragadnak, vagy elkutyagolnak a vá­rosházára. Nem lehetetlen, hogy éppen ilyen okokra hivatkozva megszüntetik az ajánlásos szisztémát. Akkor viszont bol­dog-boldogtalan indul(hat). Egy-egy kör­zetben akár több tucat jelölt is ringbe száll­hat, feladva ezzel a leckét a szavazóknak, akiknek szinte lehetetlen lesz majd eldön­teni: ki a valódi népboldogító és ki a sze­rencselovag. Hiszen hogy mást ne mond­jak: például Miskolcon nem elhanyagolha­tó az a javadalmazás, amivel egy megvá­lasztott képviselő fáradozásait honorálja, a város. Valószínű, hogy akad majd, aki csak a pénz miatt próbálja meg a dolgot. Ráa­dásul, ha bevezetik az egyfordulós rend­szert, és leszállítják, vagy eltörlik az érvé­nyességi küszöböt is, a szavazatok elenyé­sző százalékával is mandátumot lehet sze­rezni; bizonyos számítások szerint akár aj városban leadott hét-tíz százaléknyi voks- sal, bárkiből polgármester lehet. Az persze a jelenlegi választási rendszer mellett sem zárható ki, hogy arra alkalmat­lanok kerüljenek fontos posztokra. Jó vol­na viszont, ha csökkentenék ennek esélyét. A m iénknél fejlettebb demokráciákban pél­dául a pártok csak olyanokat indítanak a törvényhozási és helyhatósági választáso­kon, akik többszörösen bebizonyították már az alkalmasságukat. A novemberben esedékes magyar önkormányzati választá­sokon is elkélne egy ilyen szűrő. A legtöbb településenszegényesörókségethagynakaz utánuk következőkre a városatyák. Igazi döntések várnak a leendő döntésho­zókra. Már csak ezért is az lenne a kívána­tos, hogy ne szerencselovagok nyomogas­sák a gombokat a következő években.------A NAP KÉRDÉSE-------­R endkívüli július? Miskolc (ÉM - MSZ) - A forró, száraz napok közepette úgy tűnik, régóta nem esett egy csepp eső, lassan minden kiszárad. Vajon va­lóban rendkívüli a mostani szárazság? - ezt kérdeztük az Országos Meteorológiai Intézet Miskolci Központi Főállomásán. Mint Szűcs Lajos, az állomás vezető helyette­se elmondta, nem számít rendkívülinek a júli­usban tapasztalt csapadékhiány, inkább átla­gosnak mondható. A vasárnap zárult nyári hónapban ugyanis az avasi állomáson 28,1 milliméter esőt mértek. Összehasonlításként: 1992 júliusában 53, 1993-ban 49 milliméter hullott a legmelegebbnek nyilvántartott nyári hónap alatt. S ha emlékezetünkben csak a száraz napok élnek is, az adatok mást mutat­nak: Miskolcon utoljára július 26-án délután dörgés és villámlás közepette hullott 1 milli­méter eső, ami egy gyenge locsolással ért fel. De volt ennél nagyobb is, július 19-én kora délután 14,3 milliméter eső hullott, szintén nyári zivatar, dörgés és villámlás kíséretében. A szakember szerint ez már a ,jó öntözés” kategóriájába sorolható. A júliusban szokásos csapadékmennyiségek egyébként: 28-53-46 milliméteresek, tehát, ha kevesebb jutott is az égi áldásból, a most zá­rult hónap megérdemli a jelzőt, hogy „nem rendkívüli.” Volt egyébként olyan év, amely­ben a jelzett időszak során mindössze 0,4 (!) milliméter esőt rögzíthettek. A hőmérséklet szempontjából már rendkívülibbnek minősít­hető július. 1992-ben 21, 1993-ban 19,3 az idén pedig 23 Celsius-fok volt az átlaghőmér­séklet. Ez így, szemre nem tűnik nagy különb­ségnek, de ha visszagondolunk a hónap elejé­re, emlékezhetünk, bizony meglehetős hűvö­séggel köszöntött ránk a július, majd jöttek a forró napok, 22-étől egyfolytában 30 fok feletti maximumokat mérnek. A csúcsot július 30-án mutatta a hőmérő: 36 fok volt Miskolcon. Expo nélkül is expóznak Az önkormányzatokat nem befolyásolja: lesz-e világkiállítás Miskolcon az expo évében is megrendezik az ásványkiállítást Fotó: Laczó József Miskolc, Tokaj (ÉM - B.A.) - Koránt­sem biztos, hogy a parlament is ne­met mond az expóra - állítja a bor- sod-abaúj-zempléni szocialista kép­viselők csoportjának szóvivője. To­kajban és Miskolcon pedig a tör­vényhozás döntésétől függetlenül mindenképpen megtartják a világki­állítás idejére tervezett programokat. Lapunknak nyilatkozva Tompa Sándor, az MSZP megyei képviselő- csoportjának szóvivője óvatosan fo­galmazott. Mint mondta: nem tud­ják még, hogy miként szavaznak majd a Borsod-Abaúj-Zemplénből mandátumot szerzett szocialista képviselők expo-ügyben. Előbb ala­posan tájékozódniuk kell. így példá­ul szeretnék megismerni azt az elő­terjesztést, aminek alapján a kor­mány nemet mondott a világkiállí­tásra. Nem biztos, hogy a megyei képviselőcsoport egységesen lép majd fel ebben az ügyben, de azt el­képzelhetőnek tartja, hogy a cso­porthoz tartozó képviselők a szava­zás előtt egyeztetik az álláspontju­kat. „Nem egyértelmű, hogy a koalí­ció képviselői valóban nemet mon­danak a világkiállításra. Akár for­dítva is alakulhat a helyzet” - tette hozzá a képviselő, utalva azokra a híradásokra, amelyek szerint a vál­lalkozók fantáziát látnának egy szűkített költségvetésű, kifejezet­ten vállalkozói alapon megrende­zendő expóban is. Nem kínos a helyzet Kérdésünkre válaszolva annak a véleményének is hangot adott, hogy az önkormányzatokat anyagilag nem hozná kínos helyzetbe, ha a képviselőház mégis lemondaná a vi­lágkiállítást. Eddig a megyéből in­formációi szerint Tokajban költöt­ték a legtöbbet az előkészületekre. Ami a várható hasznot illeti: jelen­tős illúziók ebben a térségben eddig sem éltek. Az expótól a fővárosi be­ruházók és a Dunántúl nyugati, északi régiói remélhettek jelentő­sebb bevételt. Májer János, Tokaj polgármestere megerősítette azt az információt, hogy az ő településük fordította ed­dig a legtöbbet a megyéből az előké­születekre. Közel tizenegymillió fo­rintért vásároltak területet a város­ban. A mintegy 2400 négyzetméter alapterületű részen az Ybl-díjas Bo- donyi Csaba - Tokaj főépítésze - tervei alapján épül pavilon. Itt nem csupán az expóhoz kapcsolódó ren­dezvényeknek akartak otthont ad­ni, de később is számta­lan érdekes kiállítást, tu­dományos tanácskozást rendezhetnének benne, így gyakorlatilag nem csupán nyárra korláto­zódna a város idegenfor­galma, hanem egész év­ben fogadhatnának ven­dégeket, akiknek lenne miért felkeresni Tokajt. Kiállítások a pavilonban A tokaji költségvetést egyébként csupán a te­rület megvásárlására fordított összeg terheli. Az expóhoz kapcsolódó rendezvényeket vállal­kozásban bonyolítanák, így az önkormányzatnak nem kell többet költe­nie a dologra - állította a polgármester. Soha nem számítottunk rá, hogy a vidék komoly bevételekhez jut a világ- kiállításból” - mondta Májer János, aki szerint ez már akkor nyilvánva­lóvá vált, amikor kide­rült, hogy központi for­rásból 300 millió forintot akarnak fordítani a vidé­ki rendezvényekre. „Ez igazságtalan dolog is volt” - kommentálta a tokaji politikus. Hozzáfűzte: a parlamen­ti döntéstől függetlenül megtartják a tervbe vett rendezvényeiket. Akár lesz expo, akár nem, jövőre megrendeznék azt a nagyszabású kiállítást, amelyen honfoglaláskori relikviákat kíván­nak bemutatni. Már dűlőre is jutot­tak a megyei múzeum mellett a he­vesivel, a szabolcs-szatmár-beregi- vel, a hajdú-biharival, a szolnoki­val és a Bács-Kiskun megyeivel. A Nemzeti Múzeum is elküldi e kor­ból származó leleteit a kiállításra. Sőt, a kelet-szlovákiai múzeum is kölcsönadja honfoglaláskori ma­gyar anyagát. Visszakaptak félmilliót Tokaj nem mond le arról a kiállítás­ról sem, amelyet Egerrel közösen rendeznének. Ezen a hevesi megye- székhely a vörösboraival, Tokaj pe­dig fehérboraival mutatkozik majd be, 1996-ban. Ugyanerre az évre tervezik azt a ki­állítást, amelyen a Kárpátok ásvá­nyait ismerhetnék meg a látogatók. Lenne egy olyan numizmatikai ki­állításuk is, amelyen I. István ural­kodásától napjainkig valamennyi magyar pénzérmét közszemlére tennének. Miskolc lényegesen kevesebbet for­dított eddig az expóra, mint Tokaj - derült ki T. Asztalos Ildikó polgár- mester szavaiból. Két évvel ezelőtt egymillió forintot fizettek be a világ- kiállítási alapba. Ebből idén visszakaptak félmilliót, s ugyan­ennyi jár még vissza a borsodi me­gyeszékhelynek. A város terveit szintén nem befolyásolja a majdani parlamenti döntés. Eleve olyasmi­vel készültek a világkiállításra, amit Miskolc amúgy is megrendez­ne. így bár az expo elmaradhat, de abban az évben is megrende­zik majd az ásványbörzét és a mis­kolci vásárt - tájékoztatta lapunkat T. Asztalos Ildikó polgármester. Öccse miatt vérzett a szíve Olyat kapott a lapáttal, hogy késestől bucskázott a lépcsőn Feczko János Miskolc (ÉM) - Saját testvérbátyját szúrta szíven az a 24 éves fiatalem­ber, akit emiatt háromévi fegyházra Ítélt a megyei bíróság. A vádlott ími-olvasni nem tudó, kö­zepes fokban gyengeelméjű, egyben fejletlen, kialakulatlan, éretlen, könnyen befolyásolható személyi­ség. Életszervezése rendkívül ala­csony szintű, ismeretanyaga cse­kély, ítélő-, lényegmegragadó ké­pessége, valamint etikai és kritikai i készsége kifejezetten gyenge. Inger­lékeny és robbanékony - sommázta a megyei bíróság B. Attila személyi körülményeit. Hogy miért foglalko­zott a dr. Orbán Dezső vezette bün­tetőtanács ilyen behatóan a 24 esz­tendős fiatalember személyiségé­vel? Attila önnön testvérbátyját szúrta szíven. Ráadásul nem is va­lami fergeteges vita hevében, hirte­len felindulásból, hanem aljas in­dokból. Ennek megfelelően, de Ugyanakkor figyelembe véve, hogy erősen korlátozva volt cselekménye következményeinek felismerésé­ben, a B.-A.-Z. Megyei Bíróság B. Attilát háromévi fegyházra ítélte. Persze a fent említetteken túl - mint minden bűncselekménynek - ennek az ügynek is megvoltak a maga mozgatórugói. S nem is túl szokványosak. Lássuk ezeket. Még valamikor ’88 tavaszán a vád­lott és bátyja, B. József némi apró­pénz reményében alkalmi munkát vállaltak el. Hogy'mennyit dolgoz­tak, arról nem szól a fáma, de hogy rengeteget ittak, az nagyon valószí­nű. Délutáni összeszólalkozásukra ugyanis már erős részegségükben került sor. A civakodást József zár­ta le. Igaz, kicsit rendhagyó módon, hiszen öccse csak alig-alig élte túl a testvéri leszúrást... Azért az élet nem állt meg: Attila, felgyógyulván súlyos sebéből gyak­ran került összetűzésbe a tör­vénnyel, fivére pedig „becsülettel” letöltötte az életveszélyt okozó testi sértés miatt reá rótt éveket. Ahogy ismét mindketten szabadlábon vol­tak, minden ment a „papírforma” szerint, gyakran ittak (de csak rit­kán limonádét!) és szinte naponta veszekedtek. Marakodásaik alkalmával a fiata­labb testvér sose mulasztotta el ki­jelenteni: visszaadja Józsinak a ’88-as szúrást. A báty azonban nem vette komolyan Attiía fenyegetése­it. Legalábbis tavaly június 8-áig. Akkor viszont már késő volt a rá- eszmélés: nem is olyan vicces fiú az öcskös... Az említett napon az ifjabbik B. jó középszerűen leittasodva ment ha­za munkából. Rá egy-két órával ér­kezett vendégségbe J. Jánosné, s már az udvaron felfigyelt a bentről kihallatszó csetepatéra. Odabenn Attila és sógora, L. József vagdalko- zott. Utóbbi csupán szavakkal, előb­bi viszont egy régi fajta, kinyitha- tós borotvával. Am hasztalan ha­donászott, nem érte el a pengével a rokont. Sőt, L. Józsefnek sike­rült elvennie a borotvát és mesz- szire elhajította. Erre nem hogy megcsihadtak volna a kedélyek, a vádlott még jobban be- pörgött, ordítva követelte, hogy só­gora vagy keresse meg a fűben ked­venc szerszámát, vagy vegyen neki újat. Eközben érkezett haza B. Jó­zsef. Kezében kenyérrel, darabka szalonnával igyekezett a házba jut­ni, ám a legfelső lépcsőfokon túl nem engedte öccse. Markában im­már egy jókora kést szorongatott, s kerek perec kijelentette, leszúrja fi­vérét, rendezi végre ötéves „tar­tozását”. A bátyus még mindig nem vette komolyan a dühtől tajtékzó Attilát, s tapodtat sem tágított az ajtó elől. Valószínűleg az ilyesmit máskor jobban átgondolja, mert édestestvére minden további teke­tória nélkül szúrt. Az egykori szurkolóból megszúrttá vedlett B. Józsefet J. Jánosné támo­gatta el a helyszínről, míg a sógor, L. József első ijedtségében egy la­páttal olyat suhintott a vádlottra, hogy az késestől bucskázott le a lép­csőn. Sokat azonban nem hemper- gett, rögvest felugrott és a véres kést szorongatva elrohant. Később a rendőrök fogták el. B. József, bár a kés átjárta hasüre­gét, máját, rekeszizmát és szívét!!) is, ritka szerencsés embernek mondhatja magát (egy ilyesfajta in­zultus szinte minden esetben az örökkévalóságon túl gyógyul): az or­vosok megmentették életét, mi több, panaszmentesen éli tovább csodálatosan megkerült életét. B. Attila kihallgatásai során hol ta­gadta a súlyos bűncselekményt, hol pedig légből kapott történetekkel szórakoztatta a rendőröket, ügyé­szeket, s végül bíráit. Ettől függetle­nül természetesen minden szinten és kétséget kizáróan bebizonyoso­dott bűnössége, s a megyei bíróság úgy döntött, hogy a kirótt éveket fegyházban kell letöltenie. Putnoki városháza Putnok (ÉM - Nyl) - Amikor az el­múlt héten Putnok képviselő-testü- lete elé került az „Expo és Millecen- tenáriumi Bizottság” című előter­jesztés, már majdnem bizonyos volt, hogy Magyarország lemond a világ- kiállítás megrendezéséről...- Függetlenül attól, hogy végül is lesz-e expo, vagy sem, mi készülünk- válaszolta kérdésemre Antal László polgármester. - Azért, mert a mi kistérségi expo-programunk része a gazdaságfejlesztési progra­munknak, s mert szorosan kapcso­lódik a Millecentenáriumi Nemzeti Programhoz. Ha viszont jól akarjuk megvalósíta­ni az egyébként szép terveket, szük­séges egy bizottság életre hívása a feladatok pontos kimunkálására, a koordinálásra, a szervezésre, a ren­dezéssel járó tennivalók folyamatos elvégzésére. A putnoki Expo és Millecentenáriu­mi Bizottság elnöke a polgármester, titkára a Tóth Ede Művelődési Ház igazgatója, tagjai között pedig épp­úgy ott van a kistérség főépítésze, mint az önkormányzati bizottságok elnökei, vagy a Gömöri Telepü­lésszövetség, illetve a vállalkozók képviselői. S hogy végül is mit szeretne Putnok és térsége az expo vagy a honfogla­lás 1100. évfordulóján valóra válta­ni? Az alap a Putnok térségére ki­dolgozott gazdaságfejlesztési prog­ram keretében a „Dél-Gömör feszti­vál” néven futó pályázat, amelyet a Pro Natura Kft. készített el, s ame­lyet a világkiállítás pályázati bizott­sága elfogadott, előjegyzésbe vett, elfogadásra javasolt. Ez utóbbi mintegy garanciája an­nak, hogy a program színvonalas, jó, méltó arra, hogy ha expo nem is lesz, a gömöri kistérség ezzel csatla­kozzon az 1995-2000 között zajló Millecentenáriumi Nemzeti Prog­ramhoz. Kérdésünkre, hogy mi mindenre ké­szülnek, a polgármester hosszan so­rolta elképzeléseiket:- Ami a fejlesztéseket illeti, szüksé­günk van egy városi közművelődési házra. De kell a városnak uszoda, közfürdő, strand, általános iskolai tornaterem, új vásártér és így to­vább. Szeretnénk bővíteni a Gömöri Múzeumot, a köztemetőt, folytatni a földgázhálózat kiépítését, bővíteni a szennyvízcsatornát. Jó lenne, ha elkészülne a 26-os út elkerülő sza­kasza, s hogy be tudjuk mutatni a várost vendégeinknek, kilátótor­nyot építünk a Hegyestetőn. De számos rehabilitációs, rekonst­rukciós és felújítási tennivalót is konkretizáltunk. így például tervbe vettük a Serényi kastély és park, vagy a Serényi tér rendezését, a vá­rosháza homlokzatának felújítását, a putnok-keleméri út burkolatának korszerűsítését. Efott ’94 Budapest-Miskolc (ÉM) - A műe­gyetemi hallgatók diákszövetkezete közzé tette az Egyetemisták" és Fő­iskolások Országos Turisztikai Ta­lálkozójára invitáló felhívását. Eszerint ebben az esztendőben Kecskeméten tartják meg a fiatalok találkozóját, immár hagyományo­san számos, színes és érdekes prog­rammal fűszerezve. A turisztikai találkozó augusztus 11-én kezdődik és 14-én ér véget- Belépőjegyeket elővételben 1200, a helyszínen pedig 1500 forintért le­het vásárolni. Bár ezt a turisztikai találkozót elsősorban a felsőfokú oktatási intézmények diákjai szá­mára rendezik, mégis bárkit szíve­sen látnak, aki kulturáltan kíván szórakozni, szeretné jól érezni ma­gát és kifizeti a jegy árát. Az idei Efott-ra nyilván utaznak miskolci diákok is. A program részletei iránt a budapesti, 181-33-73-as telefonon lehet érdeklődni. Péteri hődíjak Sajószentpéter (ÉM) - A város­ban a távhőszolgáltatás első féléves díjainak felülvizsgálata után nyil­vánvalóvá vált, hogy az árak emelé­se elkerülhetetlen. A díjak mintegy 25 százalékos emelését tartották in­dokoltnak. Az önkormányzat rende­leté alapján, július 1-jétól Sajó- szentpéteren a következő távfűtési és melegvíz-szolgáltatási díjakat számítják fel: a távfűtés úgyneve­zett rendelkezésre állási díja: 109 forint 50 fillér. A távfűtés hódija: 109 forint 80 fillér. A közös helyiség fűtési hődíja 121 forint 80 fillér. A közületi fűtési hődíj 155 forint. f

Next

/
Thumbnails
Contents