Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-17 / 193. szám

10 ÉLETMÓD------- ... VZöld Oldal =z= ------ 1994- Augusztus 17-, Szerda H elyreállítják a környezetet Róma (MTI) - Példátlan ajánlatot kapnak Velence rajongói: jelképes összegért, esetleg csak 1 líráért, hamarosan bérbe vehetnek 13 kisebb, lakatlan szigetet a lagúnák városának közvetlen körzetében. Vasárnapi római lapjelentések szerint a vá­rosi tanács azért határozta el a szigetek bérbe adását, hogy megmentse őket a teljes lepusz­tulástól. Az egyenként később megállapítandó ár az esetek többségében jelképes lesz, ellen­ben kötelezik a vevőket a sziget építészeti és természeti környezetének helyreállítására,. megóvására. Velencét összesen 34 kisebb sziget övezi, de ezek közül csak néhányat laknak. A többiek teljesen elhagyatottak, annak ellenére, hogy templomok és más műemlék épületek találha­tók rajtuk. Tucatnyi sziget van magánkézben, kettőt szerzetesrendek birtokolnak. Az állami kézben lévő és kihasználatlan szigetekre lehet majd licitálni. Korábban is születtek tervek a szigetek hasznosítására, de a bérleti díj megállapításá­nál az állam mindeddig nem volt hajlandó fi­gyelembe venni az állagmegóvás költségeit és ezért minden terv kútba esett. A bérbe adásra kijelölt szigetek: Trezze, Santo Spirito, Campalto, San Secondo, Lazza- retto Nuovo, San Giacomo in Paludo, La Cer­tosa, Lazzaretto Vecchio, Sant,Angelo della Polyere, Poveglia és a három Ottagoni-sziget. Felmérik a gólyamadarakat Salgótarján (MTI) — Számítógépes nyilván­tartásba veszi Nógrád településeinek gólyaál­lományát a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület megyei csoportja. A nyilvántartás alapja az a nemrég befejező­dött állományfelmérés, melyet az egyesület tagjai az általános iskolás diákok segítségével végeztek. A számlálás szerint becses gázlómadara­inknak jó évük az idei: nemcsak több a tavalyi­nál a „gyermekáldást” vállaló párok száma, hanem a korábbi 2-3 helyett a fészkek zömé­ben négy fiókát nevelnek a szülők. Ez arra készteti a madárvédőket, hogy jövő tavaszra kissé javítsák a gólyák lakáshelyzetét: az egyesület - az ebben eddig is szerepet vállaló Eszak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-vel közösen újabb fészektartó kosarakat szeretne kihelyezni a villanyoszlopokra. Az új fészkek építésére ezzel elsősorban az Ipoly-menti fal­vakban kínálnak alkalmat a gólyáknak, ahol a meglévő élethelyek a meglévőnél több költőpár eltartására alkalmasak. A nyilvántartásba vé­tellel egyidőben az egyesület valamennyi gó­lyafészket táblával jelöl meg, rajta a fészek azonosító számával, valamint az egyesület ne­vével, címével, hogy a gólyacsaládok megfigye­lésében, védelmében segítséget vállaló helybe­liek minden rendkívüli eseményről értesíthes­sék az egyesületet. Nem túlzás a gólyákkal szembeni aprólé­kos gondoskodás, hiszen számuk Európa-szer- te csökkenőben van. Egy-egy viszonylag ked­vező évtől eltekintve az élőhelyek csökkenése Magyarországon is veszélyezteti e szívünknek különösen kedves madarat. S jóllehet fészkelé- sét segítik a természetvédők, igazi védelmet az élethelyek megóvása jelent számukra. Erdőtüzek vannak Korzikán is Párizs (MTI) - Múlt héten, pénteken reggelre sikerült lokalizálni a Korzikán és Franciaor­szág déli részén elsősorban Provance-ban és a Cote d' Azur-ön az utóbbi napokban nagy terü­leten pusztító erdőtüzeket - erősítették meg az illetékes hatóságok. A tűzoltók azonban még messze nem pihen­hettek meg, mert a térségben még nem mér­séklődött az Afrika felől fújó forró, erős szél. A franciák által csak „Ile de Beauté”, a „Szépség szigetedként emlegetett Korzika több helyen is vigasztalan látványt nyújt. A szigeten 7 ezer hektár erdő égett le. A tüzeket szinte a sziget minden részén sikerült lokalizálni. Az oltásban hatszáz tűzoltó és a polgárőrség egy­ségei vesznek részt. A legfrissebb hírek szerint péntek délután tűz keletkezett a solenzarai légitámaszpont területén. Egy hangár leégett és több épületet is ki kellett üríteni. A mentőalakulatok to­vábbra is teljes készültségben vannak, annál is inkább, mivel a tüzek egy részét gyanítható­an szándékos gyújtogatás okozta. Egyelőre nem tudni a légibázison keletkezett tűz is ilyen eredetű-e. , Dél-Franciaországból szintén jelentős erdó- és bozóttüzekról érkezett hír. A legsúlyosabb helyzet csütörtök délutánra alakult ki, amikor az Alpes-Maritimes megyéhez tartozó Bon- sont, egy Nizzától 30 kilométerre lévő, 250-la- kosú kis települést a tűz teljesen elzárt a kül­világtól. A levegőből hat tűzoltó-repülőgép, a földön pedig négyszáz tűzoltó küzdött a lán­gokkal. Az erdőtüzeknek eddig egy halottja van, egy korzikai asszony. A természet kaleíidáriuma Mit láthatunk környezetünkben augusztus második felében Augusztusban már rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válnak az éjszakák Fotó: Laczó József Az Ökológiai Intézet projektjeiből Miskolc (ÉM) - A város és kör­nyezete az elmúlt évtizedek el­hibázott gazdaságpolitikájának következményeit kénytelen el­viselni, s emellett a rosszul szer­vezett és elavult járművekkel zajló közlekedés, valamint a kommunális hulladékkezelés és elhelyezés megoldatlansága sú­lyosbítja a helyzetet. Az Ökológiai Intézet a jelenlegi álla-v pótot és lehetőségeket figyelembe véve 15 éves futamidejű tervet kí­nál a város önkormányzatának, mely megnyugtató megoldásokat tartalmaz az alapvető és sürgető kérdésekre. Tizenöt éves terv A terv kiinduló pontja az a tény, hogy a rossz városi infrastruktúra - a nagy üzemanyag-igényű és szennyező gépjárműpark a tömeg- közlekedésben, az úthálózat és a vá­rosszerkezet összhangjának a hiá­nya, az ivóvízhálózat abnormális vízvesztesége, a nagy fogyasztású közvilágítási struktúra, az elégte­len szigetelések miatt előálló óriási hőveszteségek az energetikai ellátó struktúrából stb. - fenntartása év­ről évre nagyobb költségvetési rá­fordításokat igényel. Egy új, környezetbarát megoldás alkalmazásából akár oly mérvű költségmegtakarítás is előállhat, amely rövid fútamidő alatt lehe­tővé tenné a beruházások meg' térülését. AndrésiPál Augusztusban, a nyár utolsó hónap­jában megfakul az erdők üde zöldje, kiégnek a rétek, és a mezők felett megjelennek a kacskaringózva libe­gő ökörnyálak - apró pókok repülő-' Szőnyegei. Ebben a hónapban is igen változatos rovarvilágban gyö­nyörködhetünk. A lepkéknél gyak­ran a második, esetleg már a har­madik nemzedék példányai szívo- gatják a nektárt a virágokból. Alko­nyaikor a kolibriszerű röptű szen- dereket tanulmányozhatjuk. A ki­sebb testű kacsafarkú Széndér mel­lett gyakoribb vendégáfolyófűszén-; der is. A kertekben szinte észrevét­lenül surrannak a virágokhoz, ahol egyhelyben lebegve hosszú pödör- nyelvükkel szívogatják a nektárt, majd egy gyors libbenéssel odébb is- állnak. Az augusztusi rétek, legelők leg­jellemzőbb rovarai az egye- nesszámyúakhoz tartozó sáskák. Mintegy 60 hazai fajuk ismert, me­lyek többsége növényévő. Közöttük több jelentékeny kártevő is akad. A korábban igen kártékony keleti vándorsáska. Magyarországról gya­korlatilag kipusztult, ma már vé­dett faj. Több más sáskafaj is hajla­mos a nagy tömegű elszaporodásra. Éppen az 1993:as év során derült ki, hogy sáskajárásra még manap­ság is számítanunk kell. Vizeinkben a halak szaporodása befejeződött. A milliárdszám lera­kott ikráknak egy jelentős részét más halfajok, egyéb ragadozók fo­gyasztották el. A kikelőapró halak­ra is ezernyi veszély leselkedik. A ragadozó halak mellett rengeteg ví­zi rovar is fogyaszt apró halakat. Gondoljunk csak a szitakötő lárvák­ra, amelyek a maguk nemében fé­lelmetes ragadozók. Az apró halak száma az idő múlásával rohamosan csökken, miközben a túlélők egyre gyarapodnak. A frissen kikelt pontylárvák 6-7 milliméteresek. Eleinte kerekesférgekkel, 'evezőlá­bú rákokkal táplálkoznak. Folya­matosan növekedve a táplálék nagysága is nő. Később már szú­nyoglárvákat is fogyasztanak. Az egyéves pontyok átlagosan 147 mil­liméter hosszat érnek el. A harcsai­vadékok a kelés után 5-7 nappal kezdenek önállóan táplálkozni, ele­inte apró rákfélékkel. A háromhetes ivadékoknál előtérbe kerül az árva­szúnyog fogyasztás, majd fokozato­san áttérnek a ragadozó életmódra. Vizeinkben a gőtelárvák átala­kulása augusztus második felében, szeptember elején fejeződik be. Eb­ben az időszakban még a vízben úszkáló példányokkal és már tüdő- vei lélegző, a szárazföldet meghódí­tó példányokkal egyaránt találköz-' hatunk. Ez utóbbiak a szüleikhez, hasonlóan a nappalt, avar vagy kö- . vek alatt töltik és éjszaka járnak ro­varzsákmányra, vadászni. Békafajaink többségének a lár­vái augusztusban, illetve szeptem­ber elején alakulnák át: így az ásó­békák, zöld varangyok, leveli békák apró utódai is ekkor népesítik be .a szárazföldeket: A kicsiny békák előtt igen nehéz feladat áll. Hiszen' túl kell élniük a téli álom előtti né­hány szárazföldi hőriápöt. ’ Ez igén nehéz feladat, hiszen számtalan madárfaj, így a fehér gólya is elősze- - retettel táplálkozik ezekkel a nagy számban előforduló, ráadásul köny- nyén zsákmányul ejthető békapo­rontyokkal. Még nyár Végén is rend­szeresen hallatják hangjukat a le­velibékák valamelyik bokor vagy magasabb fa rejtekéből. Á hazai gyíkjaink többsége által korábban lerakott és sorsukra ha­gyott tojásokból augusztus folya­mán kelnek ki az utódok. így ekkor találkozhatunk apró fürge, fali és pannon gyíkokkal is. Az elevenszülő vagy Regyi gyíknál az újszülöttek az anya testében annyira kifejlődnek, hogy a lerakott tojásokból szinte azonnal kibújnak. A kígyók egy ré­szének utódai is augusztus második felében kelnek ki. A viperák utódai átlátszó, hártyás falú burokban jön-, nek a világra, amelyből perceken belül kibújnak és megkezdik önálló életüket. Még javában tart a nyár, de au­gusztus utolsó hetében a vízi élet­módú kockás siklók többsége el­hagyja a vizeket és attól távolabb eső, magasabb helyeken a kövek kö­zé vagy földi lyukakba bújnak el és megkezdik téli nyugalmi állapotu­kat. Madarainknál az augusztus az őszi madárvonulásra való felkészü­lésjegyében telik. A legtöbb fészek­ből a fiókák kirepültek, ám nagyon sok fiókás fészekkel is találkozha­tunk még. Az énekesmadarak több­sége kétszer költ évente, míg né­hány faj, mint a házi veréb, füsti fecske évente háromszor is költ. Au­gusztusban még sok fióka ül a fé­szekben, ami az elhúzódó fészkelé- sekkél is magyarázható, A kígyászölyv egyetlen, lassan növő fiókája is. csak augusztusban hagyja el a fészkét. Az őszi madárvonulásra sok jel utal. Nyár végén mindenütt látha­tóak a villanyvezetékeken gyüleke­ző fecskecsapatok. Néha több szá­zan is összeverbuválódnak. Olykor felrebbennek, nagy csiviteléSsel né­hány kört írnak le, azután újra a drótokra telepednek. Előfordulhat, hogy egymás mellett láthatjuk mindhárom fajt - a villásfarkú füsti fecskét, az elegáns molnárfecskét és a barna tollruhás partifecskét. Augusztus derekán a fehér gó­lyák is elhagyják fészkeiket és ki- sebb-nagyobb csapatokra verődve gyülekeznek a mezőkön. Olykor több száz fő is összegyűlik. A vonu­lásig hátra lévő időt vadászgatással töltik, a fiatalok pedig repülőtudo­mányukat tökéletesítik. Augusztus közepén intenzíveb­ben megindul a madárvonulás. Kü­lönösen sok faj gyűlik össze az érett termésével csalogató bodzásokban és környékükön. A madarak egy ré­sze csak feltölti energiakészleteit és folytatja a vonulást, míg mások hu­zamosabb ideig a bodzások környé­kén maradnak. Különösen a poszá­tafélék, légykapók, fülemülék, rozs- dafarkúak táplálkoznak előszere­tettel a bodza terméséből. Egyes madárfajok már augusz­tusban elvonulnak. Ide tartozik a karvalyposzáta. Őszi vonulása már augusztus elején megkezdődik, és a hónap derekán éri el csúcspontját. Téli szállása Kelet-Afrika. Augusz­tus végéig a kék vércsék többsége is útra kel Afrika középső és déli ré­szei felé. Emlőseink egy részénél az au­gusztus már a télre való felkészülés jegyében zajlik. A hörcsög, az ürge és a fóldikutya is igyekszik minél több élelmet bespájzolni télire. A hörcsög fő tápláléka a gabona, amelyből egy egyed 10-20 kilo­grammnyit is összegyűjthet. Más fajok, így a nagy pele vastag zsírréteg növelésével készül a télre. Erre igazán megfelelő az augusztus, hiszen dúskálhat a magvakban, gyümölcsökben. Azért a biztonság kedvéért téli szállása közelében is rejt el táplálékot, mert enyhébb téli napokon előbújik rejtekéből és ezzel az élelemmel táplálkozik. Augusztus végén erdeinkben megkezdődik a szarvasbőgés. Ezt az időszakot előbőgésnek nevezik. A bikák eleinte csak mordulnak néhá­nyat a sötétbe boruló erdőkben, majd hűvösebb éjszakákon kezdetét veszi az igazi bőgés, amely már az ősz biztos jele. Sugárzásvizsgálat a tengaralattiárón London (MTI) - Egy brit Polaris atomtengeralattjáró „kisebbnek” minősített hibája miatt sugárzás­vizsgálatnak vetették alá a tenger-, alattjáró legénységét. A tenger­alattjáró, az HMS Renown a skóciai Faslané-nél horgonyoz. A brit védel­mi minisztérium közleménye nem szólt á ,kisebb hiba” vagy baleset természetéről. Azt mondták, hogy a vizsgálat rutinszerű óvatosság,, su­gárzó szennyezés nem szabadult ki a tengeralattjáróból és „nincs ok”, amiért arra kellene gyanakodni, hogy a legénységet veszély fenye­gette. Az HMS Renown és két má­sik Polaris-társa további intézkedé­sig, a hivatalos vizsgálat tartamára, a skóciai kikötőben marad. Az in­terkontinentális ballisztikus raké­tákat hordozó amerikai gyártmá­nyú Polaris atomtengeralattjárókat a hatvanas években állították rend­szerbe a brit haditengerészetnél, és a kilencvenes évek végéig négy, brit építésű Trident atomtengeraíattjá- róval váltják fel őket. Rekonstrukció Tokajban Tokaj városa, szerte a világon, a to­kaji bornak köszönhetően vált is­mertté. A Tokaj környéki hegyoldalak spe­ciális élőhelyi adottságai azonban nemcsak a hues szőlőfajták ter­mesztésére alkalmasak, hanem végső menedékei az egykori erdős- sztyeppek állat- és növénytársulá­sainak is. E fontos területek egyik legértéke­sebbje a tokaji Nagykopasz-hegy, ahol megfelelő beavatkozással meg­állítható a foltokban még létező élő­helyek zsugorodása. A projekt az eredeti viszonyokat igyekszik visz- szaállítani, kiküszöbölve az emberi beavatkozás romboló hatásait, eltá- volítva az oda nem illő fafajokat (akác, feketefenyő). A projekt célja olyan ökotechnikai rekultivációs módszer kialakítása, amely alkalmas e pótolhatatlan in situ génbank megőrzésére, és amely példaként is használható más, hasonló élőhelyek rekonstruk­ciójához. A program fontos eleme, hogy a ter­mészetes élőhelyek megőrzésének érdekében a hegylábon fenntartha­tó gazdálkodást folytató szóló- és kertkultúra alakuljon ki, amely pufferzónaként is működik. Az öve­zet egyben fajtagyűjteményként is szolgálna, megőrizvén az ősi fajták génkészleteit. A biodiverzitás megőrzése A volt szocialista országokban jelen­leg a legfőbb törekvés a gazdaság mindenáron történő fejlesztése. Ez a gazdasági nyomás veszélyezteti a térség természetes élőhelyeit, pedig ezek a térség legjelentősebb értékei. Az egyes érintett országok külön- külön nem képesek megvédem ter­mészeti értékeiket, természeti erő­forrásaikat, ezért létrehozták a Kö­zép- és Kelet-Európai Munkacso­port a Biodiverzitás Megőrzéséért és Fejlesztéséért elnevezésű szer­vezetet, melyben minden közép­kelet európai ország képviselte­ti magát. A csoport célja az, hogy képessé te­gye a térség természetvédelmi, tár­sadalmi szervezeteit a biodiverzi- tás-politika sikerre vitelére, céljai­nak megvalósítására. A munkaprogram helyet kap a bio- diverzitás-politika minden szintje a helyi önkormányzatok meggyőzésé­től a kormányok befolyásolásáig, a hálózat hírlevelének megjelenésétől a különféle tréningek szervezéséig, szakemberek cseréjéig. A munkacsoport létrehozásának egyik kezdeményezője az Intézet volt, amelynek egyik alapítója, a Zöld Akció Egyesület, már ko­rábban kidolgozta a biodiverzi­tás megőrzésének magyarországi programját. A Biodiverzitás Munkacsoport a ta­gok döntése értelmében hamarosan átalakul önálló nemzetközi szer­vezetté. Titkársági, koordinációs te­vékenységét az Ökológiai Inté­zetlátja majd el. i x

Next

/
Thumbnails
Contents