Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
6 Z Itt-Hon 1994. Augusztus 16., Kedd Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zempléni Regionális Vállalkozói Központ 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 18. Postacím: 3981 Pf.: 8. Tel.: 47/322-331; 322-603 322-827; 322-259 Fax: 47-322-919 A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kisvállalkozások megalakulásának és már működő kisvállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében HlTELimTÉimER: A vállalkozások által pályázható hitel összege 100-500 ezer Ft, melyet kizárólag beruházásra, a vállalkozáshoz szükséges új gépek, berendezések vásárlására lehel fordítani. A kölcsön futamideje; maximum 3 év Türelmi idő: maximum 6 hónap Kamata: a mindenkori Jegybanki alcipkarmt Saját erő Igény: minimum 10% Fedezet: minimum 100% '5412&TH' Részletes felvilágosítást központunkban és az alábbi információs irodáinkban kérhetnek. • Tokáj| Polgármesteri Hivatal, Galatóczki Istvánná 47/352-516 • Szerencs Polgármesteri Hivatal, Varga Sándor 47/362-103 • Sárospatak Polgármesteri Hivatal, Szabó Dánielné 47/324-559 • Cigánd Polgármesteri. Híva tál, Gönczi Zotánné 47/321-253 • Pálháza Polgármestéri Hivatal, dr. Lóntai Lászlóné 47/321-346 • Riese Polgármesteri Hivatal, Vitányi Szilvia 47/322-009 Pályázhatnak gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. A pályázóknak a hite! futamidejére (3 évre) üzleti tervet kell készíteni, melyhez a szükséges nyomtatvány irodánknál beszerezhető. A pályázatokat Zemplén térségéből (Tokaj. Szerencs, -Sárospatak. Sátoraljaújhely városokból és vonzáskörzeteiből) fogadja központunk. Pályázási határidő: 1984. augusztus 15-től szeptember 15-ig. 64. születésnapja alkalmából sok szeretettel köszöntik: leánya Mari, veje Gyuri, I unokái Gézu és Hajni. * i BÉNYEI MIKLÓS Mezőzombor HIRDESSEN AZ ÉSZAK- MÁGYARORSZÁG ZEMPLÉNI REGIONÁLIS » * triTT ÍVIHí JUJL& J&jüllt 1 Xu JtS JcL# ÜN: • SÁTORALJAÚJHELY, DÓZSA GYÖRGY U. 12. SZ. ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ARAI: 2/1 oldal 71.300.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 35.65Ö.-Ft + AFA 1/1 oldal 34.o00.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 17.250.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 8.8Ö0.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 4.4Ö0.-Ft + ÁFA ' Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseikét is! 1994. Augusztus 16., Kedd Itt-Hon = Z3 A petróleumlámpa romantikus, de... Az itt élő gyerekek petróleumlámpa fényénél készülnek a fényesebb jövőre Fotó; Mészáros István Hatház-tanya ÍÉM - M I.) „Petróleumlámpa, milyen szép a lángja...” - énekelte annak idején híres számában az Omega együttes. Valóban, sajátos hangulatot áraszt ez a régi világítóeszköz, fényénél az ember hajlamos nosztalgiázni, régi időket megidézni. Jóllehet, annak idején, kis parasztházakban meg lovaskocsik esti jelzésére használták a petróleum- lámpát, ám bármily hihetetlen, itt-ott még napjainkban is ezzel világítanak - lakásokban. Mert hogy más, pontosabban elektromos áram nincs... A Sárospataktól nem messze - a cigándi úton, Páterhomok és Nagyhomok között - található Hatház-tanya, mely mindössze néhány házból áll. Innen írt nekünk levelet Hajdú Béla, aki elmondotta: nagyon örül például annak, hogy a Bodrogközben bevezetik a gázt, hogy ez a térség is fejlődik, ám ő azzal is megelégedne, ha hozzájuk csak a villanyt vezetnék be. így a XX. század végén azért mégsem járja - mondotta -, hogy kisgyerekek a pislákoló petróleumlámpa fényénél tanuljanak. A szomszédjánál három kisgyerek kénytelen ily fénynél gyakorolni például az iskolában feladott leckét. A másik házban állatokat tartanak, bizony itt is elkelne az elektromos áram. De hát miért is soroljuk mindezen tényeket, hiszen teljesen egyértelmű, hogy 1994-ben már egyáltalán nem nevezhető valamiféle luxusnak az, hogy árammal világítanak egy házban. Mint Hajdú úr elmondotta, ez idáig nem történt semmi kedvező változás. Gondolja ő, hogy azért, mert nincs pénz, mert sokba kerülne a hálózat kiépítése. Igaz, a tanyától nem messze húzódik a távvezeték, de oda transzformátor, oszlopok, vezetékek kellenének, ami mai árakon számítva tetemes összeget tenne ki. Az ÉMÁSZ Rt. Sárospataki Üzletigazgatóságán Kovács Gábor üzemviteli osztályvezetőtől érdeklődtünk: mégis mennyit? Nos, hozzávetőlegesen úgy egymilliót, válaszolta némi számolgatás után, persze, ez csupán becsült összeg. A a pontos bekerülési költség csak a helyszínen történő felmérés alapján állapítható meg. Egyébként az EMASZ-nak nincs ilyen jellegű fejlesztésekre pénze, az áram- szolgáltató csak a már megépített hálózatot tudja - teljesítmény növelés céljából úgymond megerősíteni. Hatház-tanya egyébként Sárospatakhoz tartozik. Kiss József a polgármesteri hivatal főmérnöke sem lát sok esélyt arra, hogy itt áram legyen, hiszen a jelentkező költségek oly magasak (az itt élők számához képest), amit a város pénztárcájából nem valószínű, hogy elő tudna teremteni. Persze, nem zárkózik el a hivatal teljesen, mert - kérelem benyújtásával - a testület elé vihető a probléma, amit megelőzne egy felmérés - a költségek megállapítására. Mindenesetre - tájékoztatott a főmérnök - elég kicsi az esélye a kérés teljesítésének a fent leírtak miatt... Akár kínál, akár cserél az ITT-HON-ml mindent elér! Illlilps----HETI JEGYZET — F elezett gyógyszer Priska Tibor Ismerősnek kijáró örömmel, szíves vendéglátással fogad az idős nénike, kerít is az asztalra hamvas szilvát, sa- vanykás almát, édes barackot, mit terem a kert. Az asztal pedig a verendán várja a vendéget, az öreg almafa árnyékában, szellősen, ahol is jó elbújni most a rekkenő hőség elől. A nénike restelkedve kis türelmet kér, itt az ideje a gyógyszernek, mit éppen érkeztünkkor felezett ketté. Kisiet a konyhába, hogy bekapja és jöjjön is vissza. Várakozás közben az ember csak-csak rátekint a gyógyszeres dobozra. Magas vérnyomás ellen való pirulát tartalmaz... De biz’ sehol sem írták rá, hogy felet. Mármint, hogy a tablettát el kellene vágni ketté. Kérdés is elhangzik ez ügyben a visszaérkező nénikéhez. Miért vágja ketté, miért felezi, amikor egészet kellene lenyelnie? Rövidke várakozás után pironkodva jön a válasz. Bizonyára elég abból egy fél is. Ugyan minek kéne egy teljes, egy egész? Mire jó az a sok gyógyszer? Meg ugye... csak- csak előjön az igazi miért. Drága a patika, ráadásul egyre drágább, nem futja rá, hogy havonta szaladgáljon bárki is a gyógyszertárba. A nénike akként spórol, hogy elfelezi a tablettát. No, nem mindig, hetente egyszer egy egészet is bekap, de a többi napon csupán a felet. Megteszi az is! Biztatja magát is, minket is. Hát... Tény, hogy jó pár évvel ezelőtt pocsékoltuk a gyógyszert. Majdnem ingyen kaptuk, valójában ingyen is. Gyűlt a dobozba, a sublótba annyiféle, hogy nem is igen tudtuk, melyik mire való és főként mióta pariik, kuporodik a zacskóban. Pedig ezek előállítása akkor is sokba került, a pazarlás, a pocsékolás akkor sem tett jót senkinek. Mellesleg: a mindenféle gyógyszer - ha kell, ha nem - szedése sem. Mára viszont szokásunk szerint a ló másik oldalán vagyunk. Naponta tapasztalhatjuk a gyógyszer- tárakban: sehogyan sincs annyi pénz a bukszában, hogy elég legyen a gyógyszerekre. Naponta látjuk: idős emberek a már megkapott dobozok között válogatnak, adogatják vissza, mert az egészre mégsem telik. A nénike felezé- ses módszere nyilván nem egyedüli. De az is nyilvánvaló, hogy ha egy egész tabletta kellene, akkor a fél nem éri el a kívánt hatást. És a tablettán kívül még mit felezünk? A tejet, a kenyeret, a húst talán már inkább negyedeljük, elfelezzük esetleg az alvást, a pihenést, majd, ha jön a rossz idő elfelezzük a fűtést és egyáltalán csökkentünk, felezünk amit tudunk... Vajon a még hátralévő éveinket is elfelezzük? i
