Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
8 A : Itt-Hon 1994- Augusztus 16., Kedd — ABAÚJI PORTRÉ A nagy ho-ho-ho Hidasnémeti (ÉM. - T.J.) - Na nem a Balázs Péter szinkronhangján megszólaló, minden gyermek és felnőtt által megszeretett halak részéről kikacagott egykukacos rajzfiguráról van szó, hanem egy valódi, 81. életévében járó, korát meghazudtoló, erős fizikumú, káros szenvedélyektől mentes férfiról, Gulyás Feri bácsiról, akivel a csobádi kavicsbánya Észak-magyarországi Horgász Egyesület által fenntartott és üzemeltetett tónál ismerkedtünk meg. Épp a vízben szeretett volna megmártózni, de ebbéli tevékenységét felfüggesztette kedvünkért s arcán sugárzó mosollyal beszélt önmagáról, a családjáról, s legfőképpen hobbijáról: a horgászatról. Csehszlovákiában látta meg a napvilágot először, s ott is lakott szüleivel, Csap községben. Egész kicsi volt még, amikor az édesapja megtanította úszni, és úgy gondolták, ha már vízközeiben vannak, akkor akár pecázhat- nak is. - 17 éves voltam, amikor kifogtam egy kis segítséggel életem eddigi legnagyobb halát - meséli Feri bácsi. - Vasárnap reggel kiszaladtam a holtághoz, vittem magammal a mogyorófaágamat, amely majd 3 méter hosszú volt, rajta ugyanolyan hosszú finánczsinór, pedző, jó nagy egyes horog. Bementem a vízbe, az iszapból kikotortam egy pár kérészt (tiszaviráglárvát), feltűztem a horogra és vártam. A pedzőm lemerült, alig bírtam tartani a botot. Ekkor egy mellettem horgászó cseh finánc odajött segíteni. Beszúrta a botot az iszapba, egy jó félórán át fárasztotta a halat, majd így szólt, hogy: „Na Feri, most menj be a vízbe és segíts!” Egy 17 kilós, jellegzetes tiszai kecsege tokot emeltünk ki együttes erővel. Mintha ma történt volna, úgy adja elő a történetet Gulyás Ferenc, aki Hidasnémetiben lakik feleségével, Sárika nénivel. A gyerekek: két fiú és egy lány már kiröpültek a családi fészekből. Mindhárman mérnöki diplomát szereztek, s négy unokával örvendeztették meg a szülőket. Tavaly valamennyien egybegyűltek Hidasnémetiben, mivel aranylakodalom volt a szülői házban. Feri bácsi 1939-ben, mint géplakatos került a vasúthoz, majd amikor a felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz, határállomási kocsivizsgálóként dolgozott 1974-ig. Ekkor nyugdíjazták, s újra lehetősége nyílt gyerekkori szenvedélyének hódolni: a horgászatnak, kisebb-nagyobb sikerekkel. Mint mondja, csak otyan vízben horgászik, ahol fürödhet is, mivel az úszásnál és a tiszta vízből fogott halnál nincs jobb. Projekt-hét Waldemsben Szombaton elérkezett a búcsú pillanata Szikszó (ÉM. - T.J.) - Szikszó és Waldems testvérváros kapcsolatának jóvoltából Kri- ván Jánosné Barbara és Brigitte Homing szervezésében 15 szikszói diák, 10 fiú és 5 lány utazhatott Németországba. A kiutazás során ért bosszúságaikat leszámítva 4 órás késéssel a késő esti órákban érkeztek meg autóbuszukkal Wal- demsbe. Két gyermek kivételével valamennyi nebuló - a kísérőket is beleértve, Kriván Jánosné és Hadházy István tanárok - más-más családoknál lettek elszállásolva. Megtudtam Durda Ágnes, De- rekas Beáta és Monostori Csaba szikszói diákok élménybeszámolójából, hogy valamennyien vittek ajándékot piciny országunkból (egri bikavért, pirospaprikát, kalocsai és matyó mintával hímzett térítőkét, tokaji aszút, piros-fehér- zöld színű tollkészletet, stb.) Mivel a megérkezésük a vasárnapi éjszakába nyúlt, így a hétfői napot pihenőnappá nyilvánították a szikszóiak. Kedden és a hét többi napján azonban már a Riedelbach-i általános iskolában projekt-héten ismerkedhettek a vendéglátó diáktársakkal és azok tanáraival. A projekt-héten nincs tanítás, helyette a diákok és nevelőik festettek és díszítették az osztály- termeket, ablakokat, az iskola udvarán parkosítottak. Pihenőképpen színdarabot adtak elő vendégeiknek a német gyerekek, melynek mondanivalója környezetük védelméről szólt. De a projekt-hét nem csak munkából állt. Délutánonként összeverbuválódtak a vendéglátó családok, waldemsi és szikszói diákok és együtt töltötték a nap hátralévő részét. Szerdán például a németek szerveztek grill-estet, míg pénteken a szikszóiak lepték meg gulyáslevesükkel a vendéglátóikat, melyet Danes Mariann „főszakács” segédletével készített el az öt magyar leányzó. A kiadós vacsora elfogyasztása után újabb meglepetés érte a waldemsie- ket. A szikszói tanulók népi táncot adtak elő - saját koreográfiájuk alapján — nóta énekléssel fűszerezve. Szombaton elérkezett a búcsú pillanata. Fájó szívvel váltak el vendéglátóiktól a diákok, de azzal a tudattal, hogy októberben viszonozhatják a vendégszeretetet. Ennek kapcsán kéri Kri- vánné Barbara, hogy örömmel várja lakásán vagy az iskolában azon családok jelentkezését, akik egy hétre szívesen fogadnak egy-két német diákot (12-13 évesek) otthonukba. Gyerekek honi rajzasztala Úszkálás a tengeren A hatéves szikszói Zsebesi Nelli rajza Nyári disznóölés Szikszón Gyuricskó András szikszói portáján nyáron is zajlik a disznóölés, s ennek külön pikantériája az, hogy nem a szokásos téli időszakban történik. Gyuricskóéknál most itthon vannak a gyerekek, így a perzseléssel is könnyebben haladtak. Nagy palávbert nem csináltak a dologból, ezért a bámészkodó népséget is sikerült távol tartaniuk... Fotó: Laczó József Aki nem ismeri a gombát, az ne is szedje, s ne fogyassza! Szikszó (ÉM) - Talán hihetetlenül hangzik, de megyénk erdőségeiben, a Bükkben, a zempléni részeken csakúgy, mint a Putnok környékiekben, több mint 600 ehető és mérges gombát tartanak számon. Ebből mintegy nyolcvanat minősítenek emberi fogyasztásra alkalmasnak. Meg kell azokat is említeni, amelyek ugyan fogyaszthatok, azonban étkezésre, éppen nehéz emészhetőségük miatt nem ajánlott. Régi szabály: aki nem ismeri a gombát, ne szedje és főként ne fogyassza!, mert az „amatőrködésnek” rendszerint mérgezés a vége. Éppen ezért fontos, hogy amit az erdőben begyűjtötték, azt szakemberekkel vizsgáltassák meg s csak azután fogyasszák. Ilyen gombavizsgálatra van lehetőség Miskolcon a Csanyikban lévő Herman Ottó emlékparkban, valamint Tapolcán. A Bükk lábánál lévő emlékparkban ottjártunkkor Aranyosi István gombaszakértő tartott „ügyeletet”. A hétvégeken, valamint ünnepnapokon 13 és 18 óra között várják az erdei gombázókat, akiknek díjmentesen vizsgálják meg „zsákmányukat”. Noha még nem tömegesen, de már tucatszám keresik fel vizsgálatra az állomást. Egy-egy alkalommal 20-30 fő is megfordul előttük. Mostanában éppen a tinóm különböző fajtáit, az aranyokker színű vargányákat, a pereszke gombákat szedik a bükki erdőkben. Viszonylag - szerencsére - még kevés a mérgező gomba, melyeket szigorúan kiválogatnak és megsemmisítenek. Ezek közé tartozik mostanság a selyemgomba, avagy piruló galóca és a susuly- ka, a begöngyölt szélű cölöpgomba. A legveszélyesebb, a tetszetős külsejű gyilkos galóca még nem került a vizsgálók elé. A gombaszakértők szerint a szezon jónak indul - várhatóan az elkövetkező hetekben jelenik majd meg zömmel az erdei gomba. Mind a fogyasztási'a alkalmas - mind pedig a mérgező. Ezért fontos, hogy minden begyűjtöt- tet megvizsgáltassanak! Projekt-hét Waldemsben Szikszó és Waldems testvérvárosi kapcsolata élő (8. oldal) — A TARTALOMBÓL Magtárból templom épül Halmajon A 759 éves Halmajon soha nem volt református templom. A hívek az 1960- as évekig a kiskinizsi templomba jártak. Ez a község körülbelül 5 kilométerre van Halmajtól. A gyülekezet ugyan szegény, de a 270 egyháztag áldozatkészsége csodálatra méltó. Magtárból építenek templomot. Jelenleg a templomtorony vasbeton alapzatát készítik. (2. oldal) Ön hol tölti szabadságát? A nyári időszak - az erre tartalékolt szabadság - mindig kellemes elképzelések, tervezgetések elé állította és állítja ma is a családokat. Milyen jó arról beszélgetni, tervezgetni, hogy nyáron hol töltjük el szabadságunkat, hová utazunk. Sorozatunkban abaúji embereket szólaltatunk meg, ők vajon hol töltik szabadságukat? (2. oldal) Görög katolikus templomok Abaújban A Kossuth Rádió görög katolikus vallásos félórájában július 18-án és augusztus elsején fél kettőtől kétszer öt perces riport hangzott el dr. Petrase- vits Dénes csobádi plébános az abaúji, csereháti görög katolikus egyházközösségek templomairól nyilatkozik sorozatunkban. Először a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus történelmi múltjáról, jelenéről és reménybeli jövőjéről. (4. oldal) Abaúj szántó ékessége lesz Fálvainkban ritka dolog ma az építkezés, még a renoválás, a felújítás csak- csak elmegy, de új épületet elkezdeni és befejezni ugyancsak elvétve látunk. Ezért is állnak meg és nézelődnek Abaújszántó főutcáján. A terveknek megfelelően halad a beruházás, s ősszel már új épületben lesz az OTP. (5. oldal)
