Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-15 / 191. szám

1994. Augusztus 15-, Hétfő Tog - Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 15 Megalakult a Területi Kamarák Tanácsa Balatonalmádi (MTI) - Megala­kult a Területi Kamarák Tanácsa Balatonalmádiban, elnökük Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara társelnöke lett. A 27 városi, megyei és regionális kamara képviselői megtartották első ülésüket is. Ezen áttekintették miként halad a közjo­gi kamarák szervezése. Megállapí­tották, hogy az október 31-i határ­időhöz viszonyítva késésben van­nak. Gondot okoz, hogy lassú és hi­ányos az adatszolgáltatás, főként azt kifogásolták, hogy az APEH csak szűk körű információt ad, holott az alakuláskor minden gaz­dasági szervezetet fel kell mérni, a kötelező tagság ugyanis feltételezi a teljes körű regisztrációt. Szó volt a kormány gazdasági programjáról is, erre vonatkozóan kijelentették, hiányolják az élénkítésre, az ex­portnövelésre vonatkozó terveket, hiszen csak megszorításokkal nem lehet a gazdaságot rendbe hozni. Foglalkoztak a tervezett szociális­gazdasági paktummal, s a kamarák képviselői szerint ennek nemcsak a munka világára kellene kiterjedni, hanem a gazdaságpolitikára, a prio­ritások meghatározására is. Környezetbarát termékek emblémája Budapest (MTI) - Egy vállalat már befizette a 80 ezer forintos ne­vezési díjat azért, hogy elnyelje a környezetbarát minősítő embléma használatát. A stilizált fa embléma használatára azok jogosultak, akik pályázatukkal megfelelnek a szigo­rú minősítési feltételeknek. Az em­lített cég a monoetilén glikolmentes fagyálló folyadékra szeretné elnyer­ni a minősítést. A környezetbarát termékek ügyeit intéző, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium által alapított közhasznú társaságnál az MTI érdeklődésére elmondták: a nevezési díjat mások ugyan még nem fizették be, de több cég is ér­deklődött a cím elnyerési feltételei iránt. Több mint 100 vállalat, kis­iparos vásárolta meg a pályázati tá­jékoztatót. Közülük hamarosan pá­lyázik a hajtógáz nélküli szórópa­lackok gyártója, valamint a hulla­dékpapír hasznosításával foglalko­zó vállalat. Néhány termékre a mi­nisztérium már előre kidolgoztatta a minősítési feltételrendszert, ezek­nél a termékeknél a nevezési díj 20 ezer forinttal olcsóbb, azaz 60 ezer forint. Ilyen termék a hajtógáz nél­küli szórópalack, a hulladékpapír hasznosításával készült árucikk, az azbesztmentes fékbetét és kuplung­betét, valamint az ökológiai elvek­nek megfelelő csomagolóanyag. Amennyiben a nevezési díj befizeté­se és a szigorú minősítés után az adott vállalat elnyeri az embléma­használati jogot, a nettó árbevétel 2 ezrelékét kell fizetnie a védjegy- használatért. A védjegyviselési jo­got két évre lehet megszerezni, a közhasznú társaság időközben is el­lenőrzi, hogy a termék továbbra is megfelel-e a megállapított feltéte­leknek. A minisztérium már koráb­ban javaslatokat dolgozott ki, hogy a környezetbarát termékek gyártói bizonyos vám- és adókedvezmé­nyekben részesüljenek. Az emblé­ma reklámértékén túl ezzel is ösztö­nözhetnék a gyártókat, hogy minél többen jelentkezzenek a környezet­barát minősítés elnyeréséért. Hagymaszemle a jászsági földeken Jászladány (MTI) - Határszemlét tartott a Hagyma Terméktanács a felvásárló és a feldolgozó cégek kép­viselőivel együtt csütörtökön a jász­sági hagymaföldeken. A makói kör­zet után az ország második legjelen­tősebb termővidékén a szakembe­rek becslése alapján jó termést vár­nak. Különösen Jászladány környé­kén számíthatnak szép hozamra a makói bronz és holland hibrid fajták­ból, mivel a növények kaptak mester­séges vízutánpótlást. Az átlagtermés a megyében hektáronként 20-40 ton­na között mozog, a szóródást az öntö­zés megléte, illetve hiánya okozza. Ami az értékesítést illeti: a nyugati piacokra szánt, előírásosan csoma­golt hagyma kilogrammjáért 30-35 forint kalkulálható. Az a termelő, aki nem vállalja a csomagolás költségeit egy kilogramm hagymáért 20-24 fo­rintot kasszírozhat a belföldi vagy a keleti piacokon történő értékesítés­kor. A nyékládházi „dinnyekirály” ... ennek az embernek szerelme a dinnye, s csak másodsorban kenyere Fotó: Laczó József Hajdú Imre Ha csak öt perccel később érke­zünk, hűlt helyét találjuk. így utólag azt mondom erre, nagy kár lett volna. Ha másért nem, azért, mert ez esetben továbbra is tévhitben élnék a dinnyét, sót a dinnyéseket illetően. Én ugyanis mindeddig, amíg ide a szakáldi határ több mint 7 hek­táros dinnyeföldjére nem jöt­tem, abban a tudatban éltem, hogy a legprofibb dinnyeter­mesztők a hevesiek, a káliak, a kápolnaiak, a hortiak. Sőt, egyes-egyedül csak ők a profik. Illetve, hogy a legjobb, legízlete- sebb görögdinnye a piacon Hevesi mézédesnek titulált mélyvörös húsú, roppant csábí­tó fajta. Errefel itt a szakáldi határban összehoz bennünket a sors egy nyékládházi emberrel, akiről kide­rül, az ország egyik legprofibb dinnyetermesztóje. Ezt már én állí­tom róla utólag, a hallott, a megta­pasztalt dolgok alapján. O maga ugyanis a boconádi Vurai Gábort tartja a sárgadinnye királyának, a görögben pedig nála a balmazújvá­rosi Rózsa Péter, s a Kenderesen gazdálkodó Vatay Ferenc a csúcs. Mire én újra csak azt mondom: ez a nyékládházi Rácz József sem akárki! Ez az ember - higgyék el ne­kem - a dinnye megszállottja! Sze­relmese, szakértője, hű szolgája. Szóval mindenese. Azzal kezdtem, hogy ha 5 percet késünk Németh László megyei fő­kertésszel és Madarász Jánossal, a megyei növényegészségügyi és ta­lajvédelmi állomás felügyelőjével, a dinnyetermesztők növényvédelmi segítőjével, akkor hűlt helyét talál­juk. Már járt a kocsijának a motor­ja. Indulatos, ideges volt. Kicsit mérges is. Szerencsére nem ránk. Egy kamiont vár Lengyelországból, de az útközben lerobbant. A dinnye meg leszedve a tábla szélén. Nem az a baj, hogy nem tudja eladni, ellen­kezőleg, ezt a lengyeleknek ígért dinnyét is vinnék erővel a magyar kereskedők. Csak hát nála az adott szó szent! Lengyelből viszont késik a telefon, hogy mikorra lesz üzem­képes az a fránya kamion. Szóval minden csupa bizonytalanság. Ezért indult Nyékládházára, hogy telefonáljon Lengyelországba. A helyzetet átlátva, mondom magamnak, itt sem tartózkodunk ma túl sokáig. Az üzlet minden új­ságcikknél fontosabb. Rácz József mindenesetre rend­kívül udvarias volt. - Azért tesse­nek kérdezni, ha mái- itt vannak... S tudják mi történt? Jó két óra múlva már én mondtam a gazdának, hogy most már megyünk, mert alaposan visszaéltünk a vendégjoggal. De ami közben történt, az alap­ján állítom, hogy Rácz Jó­zsef a dinnye megszállott­ja. Ahogy ez idő alatt be­szélt technológiáról, faj­tákról, fajtatulajdonsá­gokról, nem volt ne­héz megállapítani: en­nek az embernek szerel­me a dinynye, s csak má­sodsorban kenyere. Néhány adat... Ezen a két darabban fekvő, több mint 7 hektáros táblán 23 fajta termi az árut, míg további 32 fajta vizsgázik, minősül a fajtakísérleti táblákban! Nem akármi! Az előbb említettem a Hevesi mézédest. Meg­kóstoltatta. Utána a hol­land Crimson Tide, a No 195, a német NUN cég 3218-as fajtáját. Mit mondjak? Nem a Hevesi a mézédes. S mutat sárga­húsú görögdinnyét, zöld­húsú sárgát. Van olyan új fajta, amelyből egy szem mag 35 forint, sőt mutat, kóstoltat olyat is, amelyik magnélküli, s elá­rulja, hogy a japán .Sakata cég No 195 fajtája, ha levágják a száráról, s egy hétig a napon hagyják, akkor is élvezetes, fogyasztható. Józsi bátyám elárulta, hogy sok ■jelből tudnak a dinnye érettségére következtetni. Az érett dinnyén a harmatcseppek megjelennek, fel­száradás után is ott marad a nyo­muk. Ha a kacs elszőrtelenedik, ki­fakul, ez is jele a beérésnek. S per­sze a hang! Minél tompábban, mi­nél dohogósabban szól, annál bizto­sabb, hogy nem téved a dinnyés. Ez az év - gondoltam én - a ke­vés csapadék miatt biztosan kedve­zőtlen volt a dinnyetermesztésre. - Ellenkezőleg - magyarázta. - A dinnye nagyon szereti a napfényt, abból pedig volt bőséggel. Persze a vizet is kedveli, csakhogy a dinnye nagyon mélyre ereszti gyökerét, úgy hogy az utóbbi hetek aszálya sem viselte meg, mert a mélyebb réte­gekből gyűjtött magának csapadé­kot.- Mi a dinnyetermesztés sikeré­nek a titka? - kérdeztem Józsi bá­tyámtól, amikor a tikkasztó meleg­ben bebarangoltuk a végeláthatat­lan dinnyefóldet. Rám nevetett. - Nem titok ez, csupán tudnivaló. Viszont az nem kevés. Például jó szem kell a terület kiválasztásához. „Szűzföldbe” leg­jobb tenni a dinnyét, amelyik még nem fertőzött fuzáriummal. Követ­kezésképp a növényvédelem na­gyon fontos. Időben és eredménye­sen. A levéltetű ellen lokálisan, mi­előtt még az egész területen megje­lenne, érdemes védekezni. Szóval rajzás előtt. Száraz években nagyon oda kell figyelni az atkára. Mindig csávázott vetőmagot vegyünk. Ez­zel elejét vehetjük a fuzáriumfertő­zésnek. A tápanyag utánpótlás ugyancsak fontos. A szerves- és a műtrágya. A foszfortartalom példá­ul a termékenyülésnél nélkülözhe­tetlen, a káli meg a jó ízhez, zamat­hoz szükséges. Soroljam még, mi minden kell?- Nem, nem! Nincs szándékom­ban dinnyetermesztőknek könyvet mű. Ellenben egy dolgot áruljon még el nekünk, Józsi bátyám! Nyékládházáról nekem hamarabb eszembe jut a kavics, mint a dinnye. Szóval hogyan lett egy nyékládházi emberből ilyen „dinnyetudós”? Nem fér a fejembe.- Nem véletlenül, az szent - mondta, egyetértve nem szűnő ámulatommal.- Az apám volt dinnyés hajda­nán Megyaszó mellett, a Szinyei Merse birtokon, a Malomtanyán. Sajnos ő korán meghalt. Később bá­tyám agrármérnök lett, majd a He- jömenti Állami Gazdaságba került igazgatónak. Itt akkortájt is voltak Hevesből dinnyések. Bátyám von­zódott hozzájuk, nyilván a régi em­lékek alapján. Összejártunk a dinnyés családokkal, s én tulajdon­képpen tőlük tanultam vissza a gyermekkorban látott, megtapasz­talt szakmát. Én voltam közben kombajnos, hóközpont kezelő, in- szeminátor és még sok minden. Tíz- tizenkét éve dinnyéskedem ilyen nagyban.- A dinnyés szereti a dinnyét?- A sárgát én nem eszem. Azt hi­szem gyermekkori csömör. A görög­dinnyék közül nálam most a király, a kedvenc a No 195-ös és a holland NUN cég fajtakísérletben lévő 3218-asa. Mi is kóstoltuk mindkettőt. Rácz József nem csak kiválóan, nagy szakértelemmel termeszti a diny- nyét. Az ízlése is kitűnő! Az egyesületek is vállalkozhatnak Miskolc (ÉM) - A Magyar Köz­társaság Alkotmánya az egyesü­lési jogot - a szabad társulás jo­gát - alapvető szabadságjog­ként ismeri el. Az állampolgá­rok országosan és megyénk te­rületén is aktívan gyakorolják ezt a jogukat. De szabályosan teszi ezt? Nem mindig - derül ki a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség munkatársa, Klimon Zsuzsanna írásából. Az 1989. évi II. tv. hazánkban min­denkinek biztosítja azt a jogot, hogy másokkal szervezeteket, közössége­ket hozzon létre, azok tevékenysé­gében részt vegyen, feltéve, ha e jog gyakorlása rrem bűncselekmény, nem jár mások jogainak, szabadsá­gának sérelmével, vállalt céljai, kitűzött feladatai nem törvény- sértőek. A társadalmi szervezetek (egye­sületek) működésének felügyelete, ellenőrzése az ügyészség feladata. Az idei év első felében például tizen­hét miskolci székhelyű egyesületnél végeztünk vizsgálatot. Örvendetes tényként állapítot­tuk meg, hogy a vizsgált egyesüle­tek többsége folyamatosan működik és célja megvalósításán fáradozik. Találtunk azonban olyan szerveze­teket is, amelyeknél a kezdeti len­dület megtört, s több mint egy éve nem működnek. Ilyen esetekben felhívtuk az egyesületek képviselőit a működés folytatására, vagy arra a törvény adta lehetőségre, ami sze­rint kérhetik a bírósági nyilvántar­tásból való törlésüket. Ha a határozatképes közgyűlés összehívása, megtartása akadályba ütközik, s így önmaguk sorsáról ér­vényes döntést nem tudnak hozni, akkor a főügyészséghez fordulhat­nak, amely keresetet nyújt be a me­gyei bírósághoz a szervezet megszű­nésének megállapítása iránt. E jog­körével már több esetben élt az ügyészség, például olyan munka- vállalói érdekképviseleteknél, ahol időközben a munkáltató felszámo­lásra került, jogutód nélkül meg­szűnt, így a szervezet célja vesztetté vált. A hatályos jogi szabályozással el­lentétben az egyesületek működé­sének felügyeletét egyes szerveze­tek alapszabálya az ügyészség he­lyett a cégbíróságra, vagy az önkor­mányzatra „ruházta”, avagy orszá­gos szervének adott lehetőséget a helyi egyesület „feloszlatására”. Er­re azonban csak ügyészi kereset alapján lefolytatott peres eljárás út­ján hozandó bírósági határozattal kerülhet sor. Az egyesületek egy része túlsza­bályozta saját működését, s így a maguk elé állított követelményeket nem tartják be. Más esetekben a szervezeti élet szabályozása nem elégséges. Sokan nem tudják: a tör­vény lehetőséget ad az egyesületi tagoknak, hogy a rájuk nézve sérel­mes, törvénysértő határozatokat bí­róság előtt megtámadják. A határo­zathozatali folyamat hiányos szabá­lyozása esetében azonban a bíróság nem tudja érdemben felülvizsgálni a határozat jogszerűségét. Mindezeket figyelembe véve in­tézkedéseinkben esetenként az alapszabályok kiegészítéseire, a vállalt egyéb szabályzatok megal­kotására bírtuk fel a szervezeteket, valamint arra, hogy az alapszabály az igényeknek megfelelően módosít­ható a törvény adta tágabb keretek között. Nem szükséges például évente közgyűlést tartani, tarthat­ják azt három, sót ötévenként is, de a saját maguk által alkotott alap­szabály előírásait be kell tartani. Megállapítottuk, hogy a vizsgált szervezetek döntő többsége rendel­kezik működése biztosításához szükséges anyagi eszközökkel. A vagyon általában tagdíjakból, fela­jánlásokból, különböző pályázatok útján elnyert támogatásokból tevő­dik össze. Számos közérdekű céllal ala­kult egyesületet támogatott az önkormányzat, de különböző in­tézmények is segítették az egyesü­leteket és az országos vagy helyi alapítványok szintén juttattak tá­mogatást. A kércsi búza, mint „taktikai készlet” Hemádkércs (ÉM - Ha) - Hajdanán is, ilyenkorra már sok minden eldőlt. Attól függően, hogy miként sikerült az aratás. •Ha megtelt a magtár, megnyugodva in­dult az ősznek a parasztember. Baj már nem lehet, hisz megtermett a mindenna­pi kenyérnek való. ínség idején viszont tovább tartott, sőt fokozódott az izgalom. Legalább a kapások sikeredjenek. Nincs ez másképpen manapság sem, pedig lé­nyegesen iparszerűbbé vált a termelés, ám az „égtetejú műhelyben” az időjárás mindmáig nagy diktátor. Hernádkércsen, a négy települést átfogó Mezőgazdasági-Ipari-Kereskedelmi Szövetke­zet központjában Csákány Béla elnök - miköz­ben az idei, befejezett aratás eredményeiről faggatom - arról beszél, hogy e tájon az időjá­rás ebben az évben kegyes volt a gazdálkodó­hoz. Olyannyira, hogy az ezer hektáron ter­mesztett őszi búza 6,7 tonnás hektáronkénti átlagtermést produkált, amire e tájon - akár Árpád apánkig visszamehetünk - nem volt példa. De a 433 hektáron termesztett sörárpá­nak minősült tavaszi árpa 5,7 tonnás átlaga sem akármi. Persze azt, hogy e ragyogó termés egyedül az időjárás számlájára írható, csak az hiszi el, aki a búzával csupán kenyérként találkozik a városi ABC-ékben. Mert például kérdezzük csak meg, hogy e kedvező klímában mennyit teremtek az itt is megjelent nadrágszíj parcellák? 3-3,5 tonnás búzaátlagot. Ugye, hogy van a kettő között né­mi különbség? Á két adat közötti lényeges el­térés egyben igazolása is annak: az időjárás döntő, de nem egyedüli determináns. □ Hogy mi más 'függvénye van még a sikernek ? Nos, ezt kérdeztem én is Csákány Bélától. • Mi a tápanyag-utánpótlást, így a műtrágyá­zást 1990 után sem fogtuk vissza. Nem ezen spóroltunk, következésképp földjeink jó kondí­cióban voltak, vannak. Ugyanez vonatkozik a vetőmagokra. Korábban, fajtakísérletek során kipróbált fajták első, másod fokos változatait vetjük csak. Nagy hangsúlyt fektettünk az ag­rotechnikára, a talajmúvelésre, növényvéde­lemre. Időben és jó minőségben - ez volt á jel­szavunk, s ez nem csupán jelszó maradt. Szö­vetkezetünkben mind a szakmai, mind a gépi feltételek ehhez biztosítottak. Az eredmények igazolják, hogy az agrártermelésnek mate­matika szigorúságú szabályai vannak. Ezek egyike, hogy a kalászosokat, de a kukori­cát, napraforgót is mondhatom, eredményesen csak nagyüzemi módszerekkel lehet termesz­teni. □ A nagy termés - legalább is nálunk Magyar- országon - időnként éppúgy gondot jelent, mintha semmi sem termett volna. Országszerte hallottunk értékesítési nehézségekről. Ez a probléma Kérésén nem jelentkezett ? • Szerencsére nem. Termésünknek csupán egy részét értékesítettük eddig, kétezer tonna árpát és ugyanennyi búzát. Ezt is jó áron. Viszont a termés többi részét tudjuk tárolni, és anyagilag sem vagyunk rákényszerítve, hogy azonnal eladjuk. Tízezer tonnás tároló kapacitásunk van, a többi gabona így most afféle „taktikai készlet”. A kukorica sajnos a júliusi, augusztusi csapadékhiány miatt nem sok jóval kecsegtet sehol sem. Ebből az következik, hogy a takar­mánybúza ára csak emelkedni fog. Érdekünk, hogy kivárjuk a legkedvezőbb árát. □ Említette a kukoricát. Ezek szerint ez a nö­vény itt sem kecsegtet a kalászosokhoz hasonló eredménnyel. • Valóban nem. Ebből, technológia ide, tech­nológia oda, gyenge termés várható. Itt az idő­járás a „részarányokat” tekintve döntő több­séghez jutott. Nekünk szerencsére nincs nagy területen kukorica. A másik kapás, a napra­forgó deszikkálása (vegyszeres leszárítása) e héten kezdődött el. Itt a 298 hektárról jó köze­pes termést várunk. □ A szövetkezet és az egyén kapcsolatának a hernádkércsi szövetkezetben évek óta szép gya­korlati példája a burgonyatermesztés. • így igaz. 1985-ben még csak 5 hektárra] in­dult, de ma már 100 hektárnál tartunk. A ter­mesztés vállalkozásban történik. A vállalko­zók (90 százalékban tagjaink) részt vesznek az ültetésben és a betakarításban. A közbülső munkákat, természetesen meghatározott dí­jak ellenében a szövetkezet végzi. □ Megéri a vállalkozónak? • Én azt hiszem igen. Öt év átlagában egy holdról 80-90 ezer forint tiszta jövedelemhez jutnak a burgonyából. □ Nevükben ott az ipari szó... • Ez azt jelenti, hogy ipari tevékenységet is végzünk. Lakatos üzemünkben például forgá­csolást, de e mellett munkavédelmi kesztyű­ket gyártunk, vegyipari termékeket készí­tünk. Nyolcvanmillió forint körüli az éves ár­bevételünk. □ Ha már a forint szóba került, befejezésül megkérdezem: az eredmények mit mutatnak? Van jövője a szövetkezetnek e térségben ? • Feltétlenül. Én azt hiszem, még 1990-91 tá­ján, amikor országszerte bizonytalanság, egy­fajta szövetkezetellenesség volt, ez akkor sem volt kétséges. Tavaly 9,5 miihó forintos eredménnyel zártunk. Idén is nyeresége­sek leszünk. Százhetven aktív dolgozó­nak adunk munkát. Manapság ez nem semmi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents