Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-13 / 190. szám

II ÉM-hétvége ÉM interjú Augusztus 13., Szombat Szószólóban Gyarmati Béla Nem sokkal a déli harangszó után állunk meg Réthy István apát úrral Apor Vilmos domborműve előtt. A templomból a Lorétói litánia hangjai hallatszanak: „Mária aranyház, I Frigynek szent szekrénye, / Mennyország ajtaja, / Hajnali csil­lag, / Betegek gyógyítója, / Bűnösök menedéke, / Szomorúak vigasztalója...” Ünnep van Gyulán, ezen a forró nyári hétköznapon. A fa- timai kegyszobor - a koronás Istenanya - érkezett meg a vá­rosba. Részlet az alkalomra kiadott ima- és énekfüzetből: ,A helyi adottságok szerint a kegyszobor érkezését ajánlatos harang­szóval jelezni. Alkalmas helyen a szobrot feldíszített állványra, helyezik és vállon viszik a templomba. A papság karingbe, vagy albába öltözötten körmenetben kíséri a szobrot. A hívek a templom előtt várakoznak és sorfalat képeznek. A szobor elha­ladása után ők is csatlakoznak a körmenethez. A kegyszobor fogadása történhet a templom előtt, vagy a templomban. A körmenet alatt a résztvevők Mária-énekeket énekelnek... A Belvárosi templom plébánosa most vetette le az albát; úgynevezett papi civilben lép ki a sekrestye ajtaján. Elégedett lehet: minden az ajánlott forgatókönyv szerint zajlott, s zajlik a következőkben is - egészen az éjszakába nyúló virrasztásig... Most azonban nyilván ebédelni siet az apát úr. Ekkor állítom meg, hogy legendás elődje -Apor Vilmos mártír püspök -gyu­lai éveiről tudakozódjam. Mit éveiről? - évtizedeiről! Hisz’ Apor Vilmos csaknem negyedszázadon át szolgálta gyulai hí­veit. De ki kutatja a 23 áldozatos év emlékeit? Mindenki csak arra a pillanatra kíváncsi, mikor a szovjet tiszt kezében eldör­dült a fegyver, s a győri püspök - hívei védelmében - elesett. Az újkorban tényleg nem sok példa van ilyesmire. Ám hősöket, mártírokat a pillanat is teremthet. S ez nem csökkenti a tett er­kölcsi értékét. Legendáriumát viszont növeli... Képzeljük csak el, mikor ez az impozáns külsejű, erőteljes férfiú HINÁUS-t ki­ált az ellenséges tisztnek, aki martalócaival a püspökvár vé­delmét élvező lányok és asszonyok kiszolgáltatását követeli. S, ha már a bátor főpapot - az erdélyi arisztokratát - felidéztük magunkban, fantáziánk könnyen megteremti azt a hadnagyot is. Aki ugyebár nyilván nem leningrádi professzor, hanem egy félanalfabéta kalmük... A drámát még növeli, hogy éppen nagypéntek van... Innen már csak egy lépés, hogy rémtörténet legyen az áldo­zatból. Hagyjuk hát a pátoszt, a regényességet, mely esetleg el­fedi a jó pásztor emberséges alakját. Számomra Apor Vilmos­nak nem eme győri pillanata emlékezetes csupán, hanem azok a gyulai évtizedek is. Amikor - talán még káplán korában - le­húzta cipőjét, hogy egy mezítlábas szegényembert megóvjon a téli fagytól. KÉTSZER AD, AKI GYORSAN AD! A sekrestye falába süllyesztett reliefen - profán jelképként - egy cipő is lát­ható. S mi még? Egy felkarolt csecsemő, aztán pénzeszacskó, mely az alamizsnálkodásra utal. (Az apát megjegyzi, hogy Apor Vilmos leginkább saját vagyonából juttatott a szegények­nek.) De rávéste a Dávid-csillagot is domborművére a mes­ter, hiszen a főpap az üldözött zsidóság érdekében is felemel­te a szavát. 1918 szeptemberében lett gyulai plébános, és 1941-ben szentelték győri püspökké. S most idézzük Erdész Adám, a Bé­kés Megyei Levéltár történésze korábbi nyilatkozatát: „Püspökként is lelkipásztor maradt... Nagy tervekkel érkezett Győrbe, azzal a tervvel, hogy az egész püspöki javadalmat szo­ciális és pasztorális célokra fogja fordítani... A püspöki karban egy modern szociális gondolatot, perszonalitást hirdető, ke­reszténydemokrata irányzat legfőbb képviselője, és a mozgal­mak világi szervezeteinek legfőbb támogatója lett... Politikai tevékenységének egyik legfontosabb területe éppen az üldözöt­tek védelme volt.”-Egy olyan embert, olyan papot tessék elképzelni - magya­rázza nekem a gyulai apát-plébános -, akinek egész személyi­sége feloldódik a csecsemőotthon, az iskoláztatás gondjaiban, meg az öregek istápolásában. Gondolom, ilyenkor egész mentalitásában egyszerű falusi pap. Mikor azonban - még 1919-ben - a román megszállók gyulaj férfiakat internálnak, akkor Báró Apor Vilmosként - minden családi, rokoni összeköttetését felhasználva -fordul a román királynéhoz, s eredménnyel! Ez a történet máig él Gyulán - mert szájról-szájra jár. Ki tudja hány papja volt a városnak a negyvenes évek óta? Idő­közben generációk nőttek fel, de Apor plébános úrra úgy emlé­keznek, mintha csak most ment volna el... Voltaképpen nem is ment el. Mert már utca is viseli a nevét? Dehogy! A relief utolsó profán jelképe - az általunk nagyon is jól is­mert - dobtáras géppisztoly. A püspök három sebet kapott - a haslövése volt halálos. Történelmietlen gondolatom támad hirtelen: Serédy után - minden bizonnyal - ő lett volna a hercegprímás, ha... A templomban most régi magyar Mária-ének zendül: „Szép Nagyasszony sírj Te is velünk,! Könnyeiddel mentsd meg nemzetünk...” A fatimai szobor kicsi, törékeny, légies. Nincs benne semmi nagy asszonyos... Ahol az állampolgár interpellálhat A tisztelt háztól várják a segítséget, a jogorvoslatot Fotó: Nagy Gábor Budapest (MTI) - Az állam­polgár interpellál a parla­mentben. Személyesen. Ami­óta az Országgyűlés új elnö­ke közzétette: bárki elmehet az Országházba, hogy el­mondja panaszát, vélemé­nyét, javaslatát, sokan élnek e lehetőséggel. Kis emberek az ország minden részéből érkeznek a Parlament Xl-es kapujához, ahol jogászok, közigazgatási szakemberek fogadják őket. A nemrég megnyitott úgynevezett pa­naszirodában nincs nyári szünet, csak a honatyák szá­mára. Miért volt szükség erre a fórum­ra, amikor a Miniszterelnö­ki Hivatalban is szinte minde­gyik főhatóságnál van tájékoz­tató és panasziroda? - kérdez­tük Havas Aladárt, az Or­szággyűlés elnöke panaszirodá­jának vezetőjét. Jelzés a törvényalkotóknak- Ezt firtatták egyes hivatalok is. A válaszunk az volt: több ezer levél érkezett az állampol­gároktól az Országgyűlés elnö­kéhez, ezek többsége egyéni pa­naszt tartalmaz ugyan, összes­ségükben azonban gazdasági, társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet. Jelzik a tör­vényalkotók tennivalóit is — mondotta az iroda vezetője. - A levelek zömének írója azért for­dul a parlamenthez, mert az il­letékes állami szervek, intézmé­nyek, hivatalok intézkedéseivel elégedetlen. A tisztelt háztól várják a segítséget, a jogorvos­latot. Bizalommal fordulnak az Országgyűlés elnökéhez, s a vá­lasz nem szorítkozhat csupán az ismert mondatra: panaszát to­vábbítottuk az illetékes szer­vekhez. Érdemi intézkedés szükséges, ez pedig csak úgy le­hetséges, ha szakemberek fog­lalkoznak mindegyik levéllel. De még a levélírók közül számo­sán kérték az Országgyűlés el­nökét: tegye lehetővé, hogy sze­mélyesen elmondhassák problé­máikat. A népfelség kérését tel­jesítették, amikor megnyitották az Országgyűlés panaszirodá- . ját. Már kezdetben annyian je­lentkeztek személyesen és tele­fonon, hogy a hétfői, és szerdai fogadónap kevésnek bizonyult. A következő héten kedden és csütörtökön is fogadták az ál­lampolgárokat. Többségük - miként várható volt közérdekű problémákat vetett fel. Sokan a kárpótlás intézésének módjára panaszkodtak. Mint írták és elmondták, a kárpótlási hivatalokban azt mondják az érdekelteknek, hogy a földhivatal 60 napon be­lül kiadja számukra a telek­könyvi kivonatot. Azt azonban hiába váiják hónapok óta. Az érdeklődőknek a földhivatalban azt válaszolták: fizessenek 500 forintot, s akkor intézkednek so­ron kívül. A licitálás egy évvel ezelőtt volt - mondották az em­berek - földjüket még nem kap­ták meg, illetéktelenek műve­lik, az általuk bevetett földet pe­dig az arra pályázók kiszántot­ták. Jogos az elkeseredésük. A nehéz anyagi helyzetben levő emberek helyett mi kérdezzük meg az illetékes hivatalokat, miként szünteti meg sürgősen ezeket a visszásságokat. Sok a kiszolgáltatott polgár A nyugdíjasok nyomaték­kai kérik, hogy a törvény elő­írásainak megfelelően, az inflá­ció mértékének növekedésével arányban növeljék a nyugdija­kat. Kifogásolták azt is, hogy a gyógyfürdőkben már nem része­sülnek minden szükséges keze­lésben. Felháborodásuknak ad­tak hangot amiatt, hogy miköz­ben a nyugdíjak emelésére nincs pénz, sok-sok milliót fizet­nek ki végkielégítésként azok­nak, akiktől rossz munkájuk miatt meg kell válni. Számosán az önkormányza­toknál tapasztalt bürokratikus eljárásra, lélektelen ügyintézés­re hívták fel az Országgyűlés el­nökének, illetve irodájának fi­gyelmét. Az egyik budapesti ál­lampolgár például lakáskiuta­lással kapcsolatos visszaélést tárt fel, konkrét adatokkal. Né­melyek azt sérelmezték, hogy az újrakezdési hitelek kamatai megfizethetetlenek, mások azt, hogy egyszerű bírósági eljárá­sok évekig húzódnak, amiatt hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindegyik esetben az illetékes tárcához fordulunk, tájékozta­tást kérünk az ügyről, s a lehet­séges, gyors intézkedésükről. Válaszukat csak akkor továb­bítjuk a panaszosnak, ha az kie­légítő. A hozzánk forduló lako­soknak elmondjuk: a helyi vagy a főhatóság hivatott intézkedni, nem az Országgyűlés. Mi csak azt tehetjük, amit a honatyák tesznek a parlamenti üléseken: választóik nevében interpellál­nak a minisztereknél, a kor­mánynál. Az Országgyűlés elnökét is rendszeresen tájékoztatjuk. A panaszosok is abban remény­kednek, hogy az Országgyűlés közbenjárására problémáikat megoldják az illetékesek. Egyeztetett időpontban Egyes hivatalokban már nem nagyon bíznak. Jellemző, hogy az egyik állampolgár a minisz­terhez címzett levelét is hoz­zánk hozta el azzal a kéréssel, hogy az Országgyűlés elnöke to­vábbítsa. így biztosan kézhez kapja - mondotta. Megtisztelő ez a bizalom, szolgálatunkkal szeretnénk megfelelni ennek - hangsúlyozta Havas Aladár. Azt fontolgatjuk, hogy miként lehetne kedvezőbb feltételeket teremteni az állampolgári be­szélgetésekhez. A jelenlegi fogadóhelyiség ugyanis kicsi, ebben egyszerre csak 6-8 ember foglalhat helyet. Addig is, amíg tágabb helyisé­get kapunk, előzetesen megbe­széljük a hozzánk fordulókkal: melyik időpontban jöjjenek. Szeretnénk megkímélni őket a várakozástól. A Panama-csatorna nyolcvanéves Panama (MTI) - Még az óriásokat is pórá­zon vezetik a két világtenger között. A jobb és a bal parton két-két dízelmozdony húzza a Boreas nevű teherhajót lassan be az első zsilipkamrába. A mozdonyok-vontatta hajó három fokozatban halad át 26 méter szint- különbségen, mielőtt szabadon továbbme­het az Atlanti-óceán felé. Naponta 34 hajó halad keresztül az at­lanti oldalon lévő Gatun-zsilipen és a Pana­ma-csatorna csendes-óceáni kijáratának kö­zelében lévő Pedro Miguel és Miraflores zsi­lipeken. Útban a két óceán között évente több mint 12 ezer hajó úszik át a 81,6 kilo­méter hosszú vízi úton a Gatun-tó magassá­gára emelve, majd leengedve a tenger szint­jére. A Panama-csatorna augusztus 15-én ün­nepelheti 80. születésnapját. Az egykor mérnöki mesterműnek - egye­nesen a világ nyolcadik csodájának - tartott Panama-csatorna korosodott ugyan, de - üzemeltetői szerint - még nem avult el. Csaknem egy évszázaddal azután, hogy az Egyesült Államok először támogatta Pa­namát Kolumbiától való elszakadásában, majd saját költségére - 75 ezer munkással - átvágatta az Észak- és Dél-Amerika közötti kontinentális hidat, a csatorna kicsivé vált ugyan a tartályhajó-óriások számára, to­vábbá vetélkednie kell a csővezetékekkel és konténeres vonatokkal, mégis sokáig a leg­fontosabb vízi összeköttetés marad az Egye­sült Államok nyugati és keleti partja között, 8 ezer tengeri mérfölddel (csaknem 15 ezer kilométerrel) rövidítve meg a tengeri utat. „Egyáltalában nem tartunk attól, hogy ne győznénk a jövő évszázadban is a forgal­mat” - mondotta Richard A. Wainio, a Pa­nama-csatorna Bizottság tervezési igazga­tója. Néhány év óta a bizottságban egyesült államokbeliek és panamaiak közösen igaz­gatják a csatornát. Tény, hogy a zsilipek ka­pacitása maximum 65 ezer tonnás és legfel­jebb 300 méteres hajókra korlátozódik. De e feltételek mellett is az óceánjáró hajók 93 százaléka áthaladhat a csatornán. Az évi 550 millió dolláros költségvetésből 100 milliót karbantartásra és korszerűsítés­re költenek. Egy egyesült államokbeliekből, panamaiak­ból és japánokból álló vegyes bizottság né­hány hónappal ezelőtt ismertette több éves tanulmánya eredményeit a csatornával kapcsolatos különböző továbbfejlesztési vál­tozatokról. A szakértők költségokokból nem taná­csolják, hogy a csatornát végig tengerszint­magasságon építsék újjá, mint korábban többször lehetőségként felmerült. Azt java­solják ezzel szemben, hogy új zsilipek megé­pítésével növeljék meg - legfeljebb 150 ezer tonnás hajók fogadására - a mesterséges ví­zi út kapacitását - mindazonáltal ennek megvalósulása is csak 2020-ban esedékes. Még ez előtt viszont egy másik jelentős esemény következik be a csatorna „életében”. Az évszázad végén, 1999. decenv bér 31-én az Egyesült Államok átadja a vízi utat minden hozzátartozó létesítménnyel együtt Panamának. Wainio csatornaigazgató biztos ben­ne, hogy a Panama-csatorna 2014-ben kitű­nő állapotban ünnepelheti majd 100. szüle­tésnapját. Ezüstpénzek Rettegett Iván idejéből Moszkva (MTI) - A Kremlben folyó ásatások során 4 évszá­zaddal ezelőttről származó ezüstpénzeket találtak. A Kreml múzeumának vezetője, Tatjana Panova azt mondta a Reuter brn hírügynökség tudósítóinak, hogy a pénzérméket valószí­nűleg 1612-ben ásták el, amikor orosz csapatok ostromolták a Kremlét, amelyet akkor lengyel csapatok tartottak birtokuk­ban. A lelet 3426 orosz kopekből és egy lengyel pénzérméből áll. A pénzek Rettegett Iván és Borisz Godunov idejéből szár­maznak, abból az időből, amelyet „zavargások korszakának” neveznek a történészek. Szakértők szerint a pénzérmék elrej­tése idején értékük 35 rubelre rúgott. A modem Oroszország­ban, ahol egy doboz gyufa 50 rubelbe kerül, ez értéktelen összegnek tűnik, de mint Panova asszony elmondta, a XVI. század második felében egy ló vagy egy tehén ára egy rubel volt. A legkorábbi pénzérmék III. Vaszilij moszkvai herceg idejéből származnak. 1510 és 1533 között verték őket. 600 ér­me Rettegett Iván és fia Fjodor arcképét viseli. A legértéke­sebb az a három egykopekes, amely Éjodor tízhetes uralma idejéből, 1605-ből származik. A régi szenátusi épületben egyébként nemrégiben más le­letre is bukkantak. Az épületben volt Sztálin irodája, uralmá­nak korai időszakában. Az iroda falaiban olyan üregeket ta­láltak, amelyek megerősítik azt a feltevést, hogy valakik le­hallgatták a diktátor beszélgetéseit. Világbanki jelentés: csökkenő magyarság Washington (MTI) - A Föld lakossága 2030-ra eléri a 8,5 milliárd főt, s ötven szá­zalékkal gyarapodik a jelenlegihez képest. Földrészenként azonban igen egyenetlenül: Afrikában például 116 százalékos növeke­dés várható, Európában viszont csak egy­százalékos - áll a Világbank előrejelzésé­ben, melyet Washingtonban hétfőn hoztak nyilvánosságra. A jelentés szerint Magyarország népes­sége 7,9 százalékkal csökken 2030-ig, de más európai országokban is hasonló ten­dencia figyelhető meg: Olaszország lakossá­ga 8,1 százalékkal csökken majd, Spanyol- országé 3,6-del, Németországé 9,4 százalék­kal, Belgiumé pedig 2,7-del. A leggyorsabb népességnövekedéssel Ománnak kell szá­molnia (209 százalékossal), Niger lakossága 198, Jemené 187, Etiópiáé 180, Angoláé 175 százalékkal növekszik majd. Várhatóan 208 százalékkal gyarapszik majd a földkerekség egyik legsűrűbben la­kott térségének, a Gáza övezetnek a népes­sége. A Világbank felméréséből, mely a kai­rói világnépességi és fejlesztési konferencia egyik dokumentuma lesz, az is kitűnik, hogy az emberiség lélekszámúnak gyarapo­dásából a fejlődő világ 90 százalékban ré­szesül majd. A 116 százalékos afrikai növe­kedés azt jelenti, hogy a fekete kontinensen élők száma 720 millióról 35 év múlva 1,6 milliárdra emelkedik. Ázsiában 47 százalé­kos növekedés várható: 3,4 milliárdról 5,1 milliárdra, Latin-Amerikában 51 százalék­kal élnek majd többen: 475 millió helyett 715 millióan. Európa lakossága ezzel szemben alig egy százalékkal növekszik majd: 731 millió főről 742-re.Érdekes fejleménynek számít, hogy a „harmadik világban” a három-négy évvel ezelőtti előrejelzéshez képest gyorsabban csökken a születési arányszám. Ez azt je­lenti, hogy a korábbi hathoz képest átlago­san háromra csökkent az egy nőre eső gyer­mekek száma. Ugyanakkor a nők száma húsz év alatt lényegesen gyarapodott, így hát a három gyermek összességében véve sokkal többet jelent, mint annak idején a hat, akit kevesebb anya hozott a világra. A Világbank kidolgozta a szeptember 5-13. között tartandó kairói konferencia elé kerü­lő elveit is, melyeket a 162 ország elé ter­jeszt. Az ÁFP jelentése arra enged követ­keztetni, hogy a Világbank - a Szentszékkel ellentétben - nem ellenzi az abortuszt, csak annak törvénytelen változatát, mert azt az anya egészségét veszélyeztetőnek tartja. Sürgeti, hogy a születésellenőrzés­nek egészséges, hatékony és kulturált, elfo­gadható rendszerét dolgozzák ki. A Vatikán ellene szegül az abortusznak, és visszatérően bírálja a kairói népesedési konferencia elveit. II. János Pál pápa vasár­napi az Úr angyala imájában újfent leszö­gezte: az emberiség joga és igazsága látná kárát, ha törvényesítenék az abortusz gya­korlatát. Nafis Sadik, a kairói konferencia elnökasszonya szerint összejövetelük az utolsó nagy lehetőség a 2000-ik év előtt ar­ra, hogy programot fogalmazzanak meg a fejletlenség ellen, a vágtázó demográfiai nö­vekedéssel szemben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents