Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

oldal oldal oldal oldal oldal oldal Reklám nélkül nincs üzlet! Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méret­ben. Továbbá felvesszük * az Észak Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon A lovasok sikereinek tapsoltak Háromnapos verseny Bükkalján, a kisgyőri pályákon Kisgyőr (ÉM - N.J.) - Feljö­vőben a hazai lovassport, amelynek népszerűsége folya­matosan növekszik. Ezt igazol­ta a közelmúltban megtartott Bükkalja Kupa kettes fogathaj­tó és díjugrató verseny is. A há­rom napon át tartó, igen szín­vonalas küzdelem jó eredmé­nyeket hozott . A házigazda kis- győriek most is kiváló rende­zéssel rukkoltak elő, mara­toni és akadálypályájukat Eg­ri Zoltán szövetségi kapitány az ország egyik legnehezebb és egyben legszebb pályájának nevezte. A közönség az első naptól hoz­záértéséről és szeretetéről biz­tosította a versenyzőket, akik­nek ilyeténképpen kijutott a biztatásból, a tapsokból. A legjobbak között Négy-ötezren voltak kíváncsi­ak a pályákon zajló küzdelmek­re, így tehát nem áll a régi fel­Kettesfogat-hajtás akadálypályán Fotók: Nagy Józse1 tevés, hogy ezt a sportágat vidéken csak a hozzátarto­zók kísérik figye­lemmel. Csak rész­ben sikerült a két helyi hajtónak a versenyzés, Sel- meczky Zoltán ösz- szetettben az 5. he­lyen végzett, míg Hulyák István soro­zatos balszerencsé­vel, „műszaki hibá­val” küszködve nem hozhatta tőle meg­szokott formáját. Ugyanakkor a vil- mányi Bártfai Jó­zsef, a nyékládházi Kapás János, vagy a mezőcsáti Kuli Sándor, az izsófal- vai Szarka Béla, az emődi Hadzsega László megint megmutatták: helyük van a te­rületi bajnokság legjobbjai kö­zött. Erősödőben van a Miskolc Bükkalja Lovas­kor tagjai között a színvonalas fel­készülésre való törekvés, a ver­senyzők lelki­ismeretességé­nek köszönhető­en újra, meg új­ra előállnak va­lamilyen szak­mai többletet fel­mutató teljesít­ménnyel. Kovács Károly kisgyőri polgár- mester és Grúz Attila, a helyi művelődés fele­lős embere egy pillanatra sem hagyták el az esemény színhe­lyét, a sikerhez A díjugratók egyike mindketten hozzájárultak. Az előkészítésből a pályán is szereplő Hulyák István vette ki leginkább a részét, s ki tud­ja pontosan megmondani hányán a lovassport helyi támogatói közül. A sportág növekvő presztízsét jelzi az is, hogy elég szép szám­mal akadtak szponzorok, akik­nek a segítségével vált igazán rangos eseménnyé a Bükk­alja Kupa első fordulója, a közép-magyarországi területi bajnokság. Jó visszhangja volt A kreatív és olvasótáborok szervezésében hosszú évek óta jeleskedő Kisgyőrben még a lo­vasnapok nézőinek is jutott egy szépséges csokor a környék népdalaiból, táncaiból, emléke­zetesebbé téve az amúgy is ran­gos eseményt. Kisgyőr háromnapos lovasren­dezvényének híre már nem­csak a környéken vált ki jó visszhangot. Napozó lányok a strandon — HETI JEGYZET-------­ú öcjnieley klíma nélkül Mészáros István Persze, tiszta bolond az ember ebben a nagy fene kánikulában. így aztán nem is csoda, hogy olyan elképesztő gondolatok cikáznak az agyában, melyek ugyebár, télvíz idején még ál­mában is ritkán jönnek elő. Biztos en­nek tudható be, hogy például az em­berfiának legjobb barátja, Lajos olya­nokkal jón elő, hogy ő ezt már nem bír­ja. Hogy valószínű csak ő olyan hü­lye, mert nézd meg ezt az X-et, aki pe­dig annak idején senki nem volt a vál­lalatnál, most micsoda luxuskörül­mények közt él. Kocsi ilyen meg olyan, gyermeke nem is tud már választani, hová menjen nyaralni, Spanyolországba avagy a mit tudom én milyen szigetekre. Pedig si­ma árubeszerző volt annak idején és most? Vajon miképpen tehetett szert ek­korajólétre? Nem értem, mormogja La­jos. Nyugtatgatom, öreg ne izgasd ma­gad, majd elmúlik - mármint ez a dög­meleg -, aztán helyrebillen a lelki egyensúlyod is. Tudod, ha sokat süti az ember fejét a nap, az meglehetősen felmelegszik. Aha, replikázik, akkor azért látok én oly sok egyént az utcán, akik csak a hűvös oldalon hajlandók közlekedni, hiszen gondolom a vaj könnyedén megolvad a napsütéstől... Reménytelen eset ez a Lajos. Minden­ben csak a rosszat látja, jóra már nem is tud gondolni. Például arra, hogy mi­lyen frappáns dolog az, ha valaki - aki olyan, de olyan sokat tett,... a miért is?, no ez mindegy... - akinek csak úgy be­szüntetik valami ok miatt tevékenysé­gét bizonyos munkahelyen, s már kap­ja is azt a végkielégitésecskét. Amit ter­mészetesen a hatályban lévő jogsza­bályok lehetővé tesznek. Úgy pár mil- liócskát. Annyit, amit Mari néni sze­gény - aki életében két házasságot kö­tött, az egyiket a megboldogult János bácsival, a másikat pediglen a kapá­val - még sosem látott. Mondom, rémes ez a meleg. Eső egy szem se, a népek meg csak úgy tikkad- nak. Géza is fel van nagyon háborod­va, mert betrafált a klíma a Merőiben. Káromkodik is rendesen, ami bűnöket majd nem fogja győzni meggyónni, mert különben hívő ember ő, csak né­ha elfeledkezik magáról. Mint legutóbb is, amikor egyik beosztottja késett két, azaz kettő percet az ő magánboltjában. Feje elvörösödött - nem kis mértékben köszönhetően a nagy kánikulának -, levegőt is alig kapott, miután lehord­ta a hűvös sárga földig kicsike beosz­tottját. S ez volt az utolsó eset, mert itten rendnek kell lenni! - búcsúzott szépen kedves emberétől. Aztán beült a klímátlan autójába és elrepesztett. Sze­gény, ebben a hőségben... Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd FEKETE JOHANNA Szegilong Születésnapod alkalmából sok szeretettel köszöntenek: nagyszüleid, szüleid, testvéred Anita, Editke néni és Zoli bácsi TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! ^C smerőseiknek, szeretteiknek, bará- taiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztősé­günknek, s a beérkezés utáni héten, a ked­den megjelenő ITT-HON hasábjain a fény­képes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk Közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents