Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
8 A Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd- ABAIJJI PORTRÉ — A munkaügyis (ÉM - B.Gy.)-' Boldizsár Lászlóné, Erzsiké nagy riadalommal fogadta megérkezésemet, mert úgy találta: nincs még teljesen rendben a haja. A fotózás előtt ezért még elvonult szépítkezni. Ezalatt az elnöktől, Vadász Istvántól érdeklődök róla: „Bár minél több ilyen kollégám lenne, mint Erzsiké. Neki nem kell mondani, mit csináljon! Óriási ember- és helyismerete miatt rengeteget segít a munkámban!” Aztán csak visszatér Erzsiké, kicsinosítva. Csak úgy árad belőle a szó: - A 23 év alatt voltam én minden a nova- jidrányi szövetkezetben a bérszámfejtőtől a személyzetisig. Most munkaügyi előadó vagyok és adminisztrátor. Titkárnőnek már „vén” lennék. Egy évem van a nyugdíjig. Telkibányán születtem. A tsz-ben 35. éve dolgozom. Hemádpetribe mentem férjhez. Férjem, a MÁV Építési Főnökségéről ment nyugdíjba villanyszerelőként. Ildikó lányunk tanítónő Ináncson. Most gyesen van. A hároméves Tamás után decemberben érkezik a másik unoka. Novajid- rányban építkeztünk, 1971-től az itteni szövetkezetben tevékenykedem. (Előtte a telkibányai tsz-ben dolgozott). A 60-as évek talán még rosszabbak voltak, mint a mostani földtörvény. Akkor se kérdeztek meg minket, hogy mit szeretnénk. Jó tanuló voltam, de nem tanulhattam tovább. Édesapám 1947- ben jött haza orosz fogságból, s 1948- ban már építkeztünk, 1952-ben a húgom is megszületett, így vele kellett lennem. Elküldték rovatos könyvelői tanfolyamra, majd 1960 őszén beiratkoztam az abaúj szántói mezőgazdasági technikumba. Párhuzamosan elvégeztem a kettős könyvvitelit is. Majd Nyíregyházán megszereztem a középfokú munkaügyi képesítést is, sőt 1984-ben Budapesten az alapfokú személyzetist is. Lányoméknak is besegítek ináncsi boltjukba. Tehenet fejek, de a kapát se tudja elhagyni az én korosztályom. Nem tudjuk megtagadni a fajtánkat se, a munkát se. Aki akar dolgozni, az most is megtalálhatja a számítását. Én nyugdíjas korban sem fogok pihenni, ha egészségem engedi. Unokáimmal akarok minél többet foglalkozni. Most van a befőzések ideje. Barackot, lekvárt teszek el. Uborkát rakok el, meg majd muskotályos szilvát, paradicsomot és lecsót. Meggyet nem, mert tavalyelőtt 50 üveggel tettem el, s valamiért nem volt kapós, s maradt még belőle elég. A kútba ugrott az öreg néne, túladagolta a gyógyszert a férfi Encs (ÉM) - Ördög Tibor en- csi lakos meghallgatása során elmondta, hogy már régóta nem látta Garamvölgyi Tibort és úgy tapasztalja, hogy valami bűz áramlik ki az ajtón keresztül. Emiatt ő szólt be az Encsi Rendőrkapitányságra, illetve még előtte létráról a szobaablakon át arról győződött meg, hogy Garamvölgyi Tibor bent fekszik mozdulatlanul. Tudomása van arról, hogy nevezett felesége Sátoraljaújhelyen a kórházban van kezelésen, s más hozzátartozójáról nem tud. A gyerekek a rokonoknál tartózkodnak már egy hónapja, de hogy hol, arról nincs tudomása. Mohácsi Gábor rendőr hadnagy végezte az adatgyűjtést az ügyben, s Hudák József encsi lakos arról számolt be neki, hogy a felesége teregetett az elhunyt nyitott ablakánál és a szúnyogháló előtt sok legyet látott. Az előző hét csütörtökén találkozott utoljára Garamvölgyi Tiborral. Kurek István encsi vállalkozó borozója az elhunyt Garamvölgyi Tibor lakásával szemben található. Ó az előző pénteken látta utoljára a fiatalembert, kezében különféle élelmiszerekkel. Az adatgyűjtés és a helyszíni szemle után az a véleménye Mohácsi Gábor hadnagynak, hogy bűncselekményre utaló jel nem merült fel. Feltehetőleg a gyógyszer, illetve alkoholtúladagolás okozta Garamvölgyi Tibor halálát. Tóth Béla abaújdevecseri lakos az Encsi Rendőrkapitányság hadnagyának, Mohácsi Gábornak elmondta, hogy a szomszédjukban levő Kossuth utca 73. szám alatt található ház lakatlanul áll, s a tulajdonos Pásztor András encsi lakos beleegyezésével a kútjából rendszeresen vizet hordanak. Az udvarra vezető kiskapuban a kulcs mindig benne szokott lenni, de ő az élettársával csak a ház fala mellett levő résen jár vízért. Amikor reggel fél nyolc tájban a kúthoz ment, talált ott egy pár női szandált, egy járóbotot és a kút fedelén az egyik takarólemez a kút mellett volt. Visszatért és közölte élettársával, Büdiné Varga Piroskával, hogy mit tapasztalt. Ezt követően ő a környező lakóknak is beszámolt a látottakról. Büdiné Varga Piroska az adatgyűjtés során elmondta, hogy a szomszédokkal megkonzultálta az esetet és Molnár Istvánná szólt be telefonon az Encsi Rendőrkapitányságra. Pásztor Józsefet odahívta a kúthoz, aki az édesanyja holmijait vélte felismerni az ott lévő tárgyakban. A meghallgatáskor Mohácsi Gábor hadnagynak elmondta Pásztor József, hogy édesanyja, a 89 éves özvegy Pásztor Ist- vánné vele és feleségével élt együtt. Konfliktus nem volt a családban. Öngyilkossági szándékot nem emlegetett. Édesanyja érelmeszesedésben szenvedett, gyógyszeres kezelés alatt állt. Kínzó, erős hasi fájdalmain így sem tudtak segíteni. Gyakran panaszkodott emiatt az idős asszony. Reggel hét órakor ment ki az utcára, amikor a teheneknek adott enni. Felfelé a falunak indult, Pásztor József úgy vélte, bizonyára a nem messze lakó lányához igyekszik, mivel gyakran járt oda. Emiatt nem is keresték. Csak akkor szerzett tudomást a történtekről, amikor Büdiné jött szólni neki, hogy mit tapasztaltak. Mohácsi Gábor rendőr hadnagy az adatgyűjtés során bűncselekményre utaló adatot nem észlelt. Szerinte egyértelmű, hogy az idős asszony nem véletlenül esett be a kútba, hanem elhatározhatta, hogy véget vet az életének, s ezért ugrott bele a kútba. Gyerekek honi rajzasztala Megy a gőzös... A négy és fél éves baktakéki Biró Bolond rajza Vörös kakas a kánikulában Továbbra is tilos mindenütt az erdei tűzrakás! Onga közelében ég a búzatábla, közvetlenül az aratás előtt Fotó: Fojtán László (ÉM - K.L.) - Az utóbbi időszak csapadék nélküli, kánikulai időjárása szinte aszalja a növényzetet. Száraz a fű, kevés a nedvesség a növényzetben - fokozódik a tűzveszély. A legtöbb esetben a felelőtlen gondatlanság okozza a bajt. Egy eldobott cigarettavég, egy el nem taposott gyufaszál, vagy éppen a szalonnasütéshez rakott és gondatlanul elhagyott tűz máris tetemes kárt okozhat. Mint okoz is. Az elmúlt évben már-már azzal büszkélkedhettünk, hogy megyénkben nem, vagy csak alig akadt gabonatűz, idén viszont már több helyütt is égett a búza, az aratásra váró árpa. A mezőgazdasági tűzvédelem szabályai egyértelműek, könnyen betarthatók és betartásuk kötelező is, mégis előfordul hanyagság, könnyelműség, melynek következményei nagyon súlyosak. Nyilvánvaló, hogy ezekben a forró, száraz napokban könnyebben fellobban a láng bárhol is, de ezeket a fellobba- násokat gyakorta okozza emberi hiba. Nem lenne fontos okvetlenül rágyújtani kiszáradt gabonatáblák szélén, hersenő- en roppanó avarú erdőben, a csikket sem kellene elegánsan eldobni, akárcsak az égő gyufát sem, a szalonnasütés is szünetelhetne valameddig. A kiürült sörösüveget is inkább valamely tartóba, gödörbe lehetne helyezni - ha már haza nem cipeli a kiránduló -, nem pedig eldobni, hogy a nap feltüze- sítse, vagy éppen lencseként működtesse. A borsodi erdőségekben eddig szerencsére csak elvétve fordult elő erdőtűz, de például Dubi- csány közelében már 25 hektárnyi, Harsány-Kisgyór között pedig fenyőerdő vált a lángok martalékává. Az Északerdő Rt. több mint százezer hektárnyi, a szlovák határtól a Tiszáig húzódó erdőségeiben továbbra is szigorúan tilos a tűzrakás - még az arra kijelölt helyeken is! Az erdészek, s önkéntes segítőik is szigorúan ellenőrzik - lehetőségeikhez mérten - ennek betartását. Figyelmeztető táblák hívják fel a turisták, természetjárók figyelmét erre a rendelkezésre. Számítanak a kirándulók fegyelmezettségére is. Hiszen minden kirándulóhelyen nem tudnak ellenőrzést, szolgálatot tartani. A múlt évben az erdőgazdaság területén 66 tűzesetet regisztráltak. A vörös kakas 159 erdőrészben mintegy 660 hektárnyi erdőséget tett tönkre. Különösen a Sajó- és a Bán-völgyében, Szendrő környékén, nemkülönben Ózd vidékén fordultak elő tűzesetek. De nem mentesültek a zempléni részek sem a tűzkártól. Az erdészek megítélése szerint az idei kevesebb tűzesethez az is hozzájárulhatott, hogy az erdőprivatizáció kapcsán jobban vigyáznak a már tulajdonukba került erdőre - s természetesen a vele szomszédos, állami tulajdonban maradiakra is. Hiszen a láng nem ismer „mes- gyehatárt”. Ezért hát közös érdek a tűzrakási, -gyújtási tilalmak szigorú betartása! Kétesen befejezték az aratást Novajidrányban és Hernádkércsen nincs ok a panaszra ' (3. oldal) r— A TARTALOMBÓL Ön hol tölti a szabadságát? (1) Milyen jó arról beszélgetni, tervezgetni, hogy a nyáron hol pihenünk, hol töltjük el a szabadságunk, hová utazunk. Sorozatunkban abaúji embereket szólaltatunk meg. Ők vajon hol töltik a szabadságukat? (2. oldal) Nevelési alternatívák Dobos Sándorné, a szikszói Móricz Zsigmond Általános Iskola pedagógusa segítségével betekintést nyerünk az iskolaotthonos oktatás módszereibe. Többek között megtudhatjuk, hogyan csempészik be az első osztályos tantermekbe a gyerekek számára a pár hónapja „elhagyott” óvodát is. (4. oldal) Harmadik hely a világjátékokon Evianban rendezték meg a 15. Orvosi Világjátékokat június 26. és július 3. között. Összesen 14 sportágban mérték össze tudásukat az orvosok és orvosnők. Dr. Bazsó György garadnai körzeti orvos is tagja volt a Magyar Labdarúgó Orvosok válogatottjának. Bazsó doktor még egy kicsit mindig csalódott, mert „csak “ a harmadikok lettek 36 csapat közül. (7. oldal) A munkaügyis Boldizsár Lászlóné, Erzsiké nagy riadalommal fogadta megérkezésemet, mert úgy találta: nincs még teljesen rendben a haja. A fotózás előtt azért még elvonult szépítkezni. Ezalatt a novajidrányi szövetkezet elnökétől, Vadász Istvántól érdeklődök a munkaügyisről: „Bár minél több ilyen nagyszerű kollégám lenne, mint Erzsiké. Neki nem kell mondani, mit csináljon! Óriási ember- és helyismerete miatt rengeteget segít a munkámban.”
