Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-08 / 185. szám

4 Z Itt-Hon 1994. Augusztus 9., Kedd Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium AUGUSZTUS. A kertben. A veteménymagvak összegyűjtésének most van az ideje. Öntözést, gyomirtást szorgalmasan kell folytatni, káposztaféléket kapál­juk, töltögetjük. A kiürült ágyakba még vethetünk téli fejes salátát, kelt, tarlórépát, hónaposretket, borsót. A korai burgonyát kiszedjük. Új eperte­lepek létesítésének a legjobb ideje. A mák érett tokjait időszakonként le­szedjük. A gyümölcsösben. Az alvószemre va­ló nemesítés folytatható. Őszi faülte­tésekhez a gödrök ásását meg lehet kezdeni. A különféle nyári gyümölcsök magvai most gyűjthetők. A baromfiudvarban. A korai kelte- tésű, magnak hagyott jércék e hó vé­ge felé elkezdenek tojni, viszont az öreg tyúkok vedlése erre az időre esik, amikor azok nem tojnak. Ilyenkor azo­kat a szokottnál jobban kell tartani. A tojások télire gyűjthetők. A méhesben. Ha még szűz rajok jön­nének, vissza kell verni, mivel a méh- legelők már ilyenkor nagyon megfogy­tak. Különösen most kell vigyázni ar- ra, hogy az anyát vesztett családokat utórajjal vagy termékenyített anyával javítsuk fel. A szőlőben. Utolsó kapálás megkezd­hető. Ha peronoszpóra mutatkoznék, újból permetezni kell. A szüreti edé­nyeket, eszközöket elő lehet készíteni. A korai csemegeszőlők már leszedhe­tek. A pincében. Csak a töltögetés és az üres hordók gondozása egyedüli teen- dóixk. A külső gazdaságban. Friss tarlóba tarlórépát még lehet vetni. Lábon lé­vő gabona aratása, valamint a lencse, borsó, köles, tavaszi repcéé is folya­matban van. Kezdetét veszi a cukor­répa kiszedése is. Az ősziek alá a ke­verőszántást el kell végezni; 20-áig a repcevetést befejezzük. E hóban van az ideje a bíborhere és az őszi takar­mánykeverékek elvetésének. Mohart szénának lekaszálják. ,£SWi' Az évszak változásai Szűz hava 31 nap A Hold fényváltozásai. Holdtölte: 4-én 13 óra 39 perc. Utolsó negyed: 11-én 3 óra 52 perc. Újhold: 18-án 21 óra 25 perc. Első negyed: 27-én 0 óra 39 perc. A Hold földközelben: 5-én 23 órakor. Földtávolban: 21-én 7 órakor. Augusz­tus 1-jén a nap hossza 14 óra 58 perc, a hónap végéig 1 óra 37 perccel fogy. Nyolcvanból húsz tanulhatott Szigeti Ferenc: ez a műfaj mostohának számít hazánkban Sok szakmai fogást sajátítottak el idén is a fiatalok a táborban Fotó: Laczó József Tokaj (ÉM) - A kezdetekről: az első rocktábórt 1988-ban tartották Tokajban. Ezt mege­lőzően (’87-ben) gondolta ki Szi­geti Ferenc, hogy szervezni kel­lene egy tábort azoknak a fia­tal zenészeknek, akik a rockra adták a fejüket. Akik szeret­nének valahogy bejutni ebbe a világba, de még nem tudják, hogyan induljanak el ezen a gö­röngyös pályán. Illetve, akik­nek még sok-sok szakmai fo­gást el kell sajátítani ahhoz, hogy egyáltalán valamilyen elismertségre tegyenek szert. Mert ez a műfaj (a pop-rock) valójában mostoha gyeiteknek számít kies hazánkban. Amit a múltról tudni kell A tokaji rocktáborban Szigeti Ferenccel, a tábor vezetőjével beszélgettünk. Elmondta, hogy az ötlete, mármint’«4áfeor in­dításának az ötlete onnan jött, hogy tudja, a kezdő zenész.efc=- nek ebben a műfajban nehéz a pályakezdése. Mikor ő kezdte - igaz még teljesen más körülmé­nyek közt - nem voltak ilyesfé­le táborok, képzőhelyek, ők a nagy külföldi együttesek szá­mait „koppintották le”, s így tettek szert az alapokra. Ez jó is volt, meg nem is, hiszen olyan alapokat, eszköztárt tud­hattak így magukénak, mely­re a későbbiekben építeni lehe­tett. Annak idején a Metró klubban szervezett egy tehet­ségkutató vei-senyt, ezen kívül - mikor már befutott zenész lett - több kezdő zenekart hí­vott meg előzenekarnak kon­certjeikre. így segítve őket a pályakezdésben. Híres zenészek a Bodrog partján De mindezt kevésnek találta, jött hát az elgondolás: egy rock­tábort kellene létrehozni. Ak­kor még nem volt meg a hely­szín, csak az elképzelés. Egy­szer összefutott Májer József­fel, aki akkoriban a bodrogke- resztúii művelődési ház veze­tője volt, s akivel baráti viszo­nya kapcsolatban állt. Neki is elmondta ötletét, s az akkori igazgató, ma Bodrogkei'esztúr polgármestere ajánlotta neki a tokaji helyszínt tervei megva­lósítására. Az első tábor megszervezése persze, sok nehézséggel járt. Felkeresték a tokaji polgármes­tert, Májer Jánost, aki segítő-, késznek bizonyult, hiszen jónak találta a í'ocktábor gondolatát. Akkoii találkozásukkor hatá­rozták el, hogy 1988-ban „tető alá hozzák” a Bodrog parti tá­bort. S íme, idén már a hato­dikat rendezték meg. Szigeti Ferenc elmondta, hogy a fiatalokat neves tanárok ok­tatták, s oktatják most is. An­nak idején fogásokat leshettek el az ide érkező kezdő zenészek például Balázs Fecótól, Benkő Lászlótól, Pataki Attilától, Nagy Ferótól, hogy csak néhá­nyat említsünk a nevesebb ze­nészek közül. Az utóbbi néhány tábor alkalmával már egy olyan gárda állt össze, akik év- ről-évre visszatérnek a Bodrog parti táborba. Gidófalvy Attila, Kicska László, Alapi István, Donászi Tibor fémjelezték az idei rock gyermekei tábort. Az ifjú zenészek már nagyon várják ezt az évente megismét­lődő július végi egy hetet, amit jól jelez az, hogy a tábor veze­tőjét, Szigeti Ferencet már ja­nuárban megkeresik: lesz-e most is tábor, jöhetnek-e ismét? S nem csupán ők, hanem a ta­nárok is: az Edda úgy tervezi a nyári koncertkörútját, hogy eleve beszámítják, július vé­gén Tokaj... A Ladánybene 27 is itt kezdte A sikert jól jelzi még az is, hogy a jelentkező együttesek száma ebben az évben már elérte a nyolcvanat, s ezek közül húsz zenekar fejlesztheti tovább a tudását Tokajban. S hogy milyen eredmények szü­lettek? Nos, az elmúlt években jó néhány olyan együttes for­dult meg a táborban, melyek azóta már befutott bandák. Említhető a Ladánybene 27, a Bonanza Banzai vagy a Beat- hoven ezek közül. S idén is fel­lelhető több olyan csoport, me­lyek nevével a jövőben bizony­nyal fogunk még találkozni. 1994. Augusztus 9., Kedd Itt-Hon = Z 5 Tűzzománc kiállítás a rendházban Sátoraljaújhely (ÉM) - Az új­helyi Pálos-Piarista Templom és Rendház gótikus kerengójé- ben tekinthetik meg a művé­szetek kedvelői Fuggerth J. Fe­renc iparművész alkotásait. A szeptember 18-ig nyitva tartó tűzzománc kiállítás megnyitó­ján dr. Kelényi István művé­szettörténész ajánlotta a láto­gatók figyelmébe a műveket. Ebből a beszédből idézünk most. * A zománcozás modern, rohanó korunkban is a maradandóság érzetét kelti, ipamiűvészeti és festői törekvései az örök em­beri célkitűzést példázzák: megragadni a végtelenségből valami állandót, érvényeset. A szépség a tűzzománc-műfaj­ban a fény által tündöklik föl, megjeleníti az érzéseket is a színek bizonyossága; igaz, is­merni kell a színharmóniát és az égetés által nyerhető színek változékonyságát. A művész tehát e kettősség bű­völetében alkot; ha tehát bizo­nyos színnek a megvalósulásá­ra készül, ugyanazon fölrakott szín a hőfok és az idő függvé­nyében „más” lesz, nem éppen az elképzelt. De hát ez a koc­kázat minden műalkotásban is megvan. Fuggerth J. Ferenc lassan már negyedszázada, hogy megis­merkedett a „technikájával”, egyre inkább megszerette és fölfedezte a benne rejlő lehető­ségeket, a változatosságot és a lehetséges állandóságot is. Kez­deti lépéseiben a régi korok at­titűdjei (ékszer-zománc) is föl- sejlettek, s régi koiTiangulatok, egyiptomi és ősi-keleti motívu­mok, Ország Lili bűvköréből a szimbolikus mondandó tágítot­ta művészi meglátásait és lát- tatásait. Kísérletezéseit megfe­gyelmezte az anyag törvénysze- rűsége, és a festői tűzzománc­táblakép útjára lépve, a másik utat se feledte. Egyszeribe ké­szíti tehát máig is mindkettőt; a test ékesítésére szolgáló ék­szereket: függőket, lánc-fitye- gőket, kitűzőket - egyre újsze­rűbb formákat produkálva. Tud itt is „stil”-ben gondolkod­ni; pontosabban látni-tanítani, ma már a szecessziós és barokk valamint a dekoratívan „absz­trakt” foi'mációk ötletei játékos­kedvéből fakadnak tetszetős ki­állításban. A kiállítások kiegé­szítő színfoltjaiként is mutató­sak és egyúttal repx-ezentálják Fuggerth művészetét. Bennük a régiek hasznosság-használha­tóság elve is kitetszik, - horda­ni lehet őket. A táblakép-zománcok pedig a kisebb méretekből a fali - mu- rális (szobánk falára kívánko­zó) keretekig nőttek, a sejtel­mes emlékezések világából a misztikus képzetek világképe­iig hordozzák a szépség üzene­tét. Szenvedélyeink és szenve­déseink téi'képjelei voltak ele­inte, majd átváltoztak az em­beri érzések hoi'dozóivá, szép­ség-erővonalaivá az egyszerre festői és a rajzosdekoratív ele­mek... „közeledés és távolodás” volt ez ember és ember közt. A gondolat - érzelem kapcsoló­dásának emberi magatai'tásai jelennek meg bennük szünte­len. Alakok és ablakok (mint­ha a reneszánsz) emlék-nyomai hirdetnék a művész világ-néze­tét, a „fenestra” egyszerre befe- _ lé és kifelé is látni engedi a né­zőt. S utóbb az ikon-világ haj­dani varázslata fogta meg, át­tételesen is fölidézve egy mód (látás-és festő-) modoil is, mi­közben régi mesterek iránti hó­dolat is fölsejlik ezekben és ko­rábbi képeiben. Különösen a szakrális vonatko­zások sorozata, Mária „álom”- életének jelenetei és az angya­li üdvözlet „hommage” hódola­ta jelzi irányulását, - és a mi­tikus ősemlékezet-nyomokat őrző „bika” metamorfózisok embei'i e világiságai világla- nak így elő. A műfaj alkalmas az őselemek, a tűz-víz-föld-ég ókoií-klasszi- kus filozófiai elképzelések szim- bolikusságának megmutatásá­ra is. A vízzel lemezre fölvitt földpátok és őrölt kristályok - (a szintetikus festék korában is így értendő) festék-alapanyag - a tűz segítségével válnak áttet­szőén ragyogóvá. Mintha a Nap-istenségnek (Egyiptomtól- Szent Ferenc középkori elra­gadtatásáig jelenlévő - koran- kig ható) sugárzásának köszön­hetően kelnének életre, ahogy a földi létben minden. Egyúttal az „égi” szerelemről is vallanak, s Fuggerth Ferenc játékosan komoly elképzeléseiről, világról- emberiül - művészetről és életről. A művészi valóság az élet vál­tozékonyságának örökkévalósá­gát hirdeti - a művész-arc kör­vonalaiban ama bizonyos „lát­hatatlan ember” arcának lenyo­mata jelenik meg: minden ké­pe egy-egy „Veronika-kendő”. A művész tekint ránk - képlete­sen, ahogy a megidézett iko­nokból a Teremtő és a Megvál­tó Isten-Ember néz bennünket. A másodlagosan tei-emtett vi­lág: a művészi produktum, a MU ekként szólítja meg a te­remtményt magát, ha nyitott lélekkel közeledik hozzá. Ránk kacsintott a szerencse... (ÉM - B.Sz.) - Kérem szépen én nyertem, ha úgy vesszük. Ezért arra kérem a Tisztelt cí­met, hogy szíveskedjék részem­re az összeget kiutalni. (Termé­szetesen a legnagyobb diszkré­cióval! Akkorával, hogy még a feleségem se tudjon róla). A nyerés tényét egyébként a mellékelt kupakkal is bizonyí­tom. Önök ugyanis azt ígérték, hogy a Borsodi Sörgyár kész­pénzért visszavásárolja a hár­mas számmal (és több hái-mas számmal) megjelölt kupakokat. Ez azt jelenti, hogy ha a kupa­kon rejtett nyerő szám 3, akkor a nyeremény le sem merem ír­ni - szóval a nyeremény há­romszázezer forint. Végre, egy­szer az életben nekem is sike­rült. Mert, kérem én még egy szocialista brigádérmet sem nyertem soha. Sőt! A lottón még kettes találatom sem volt. Se tái’gynyeremény, se békeköl­csön sorsoláson, de még falusi batyusbáli tombolán se nyer­tem. Helyette megkaptam min­den gyerekbetegséget, leg­rosszabb beosztás jutott nekem a katonaságnál, munkahelyen, ha sorban álltam, biztosan előt­tem fogyott el a szénutalvány, a kenyér, az orvosnál a sor­szám. Abszolút balek voltam! Eddig! Mert most mind ennek vége! Itt a tenyeremben az a csepp söröskupak, s benne - igaz, alig láthatóan egy hánnas szám. Meg a hármas szám előtt egy nulla, de azt kérem nem fi­gyelembe venni, mert a nulla, az úgyszólván—semmi'. A sem­mivel pedig nem kell foglalkoz­ni. Szóval, hála Istennek, ránk kacsintott a szerencse. Az iga­zat megvallva - rám is fért már egy kis önbizalmat ei'ősítő, a múltamat megalapozó anyagi biztonság. Szó szerint „mega­lapozó” mert egy csupasz tel­ken az ötödik X-hez közeledve kezdtem egy szerény kis hajlék építéséhez. Húszezeréi! ásták az alapot, hatvanháromezeiTe mondták a kevert betont, 88 ezer a blokk, kilencvenezer a tető, egy ajtó és két ablak összesen harminchétezer formt, ez összesen 298 ezer forint. Ma­rad tehát kétezer, azt sem tu­dom, hová tegyem majd... lehet, hogy veszek rajta jövőre egy pár üveg sört. Hátha nyerek majd megint a kupakon. Ha arra járnak Ha arra járnak, tekintsék meg Neptunus szobrát is Tokajban, a Bodrog partján

Next

/
Thumbnails
Contents