Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-08 / 185. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés 1994- Augusztus 8-, Hétfő A Formatervezett kapcsolószekrény Sokan nem tudják, hogy mit rejt magában ez a Litvin József iparművész által tervezett szekrény a miskolci Centrum Áruház zászlóinál. Eláruljuk: a kívülről hirdetőtábla funkciót is ellátó doboz belsejében egy másik iparművész, a Balatoni Klára nevéhez fűződő kút- rendszert működtető kapcsolószerkezet kapott helyet. A miskolciak és az áruház vásárlóinak nagy örömére néhány napja a szökőkút is működik már... Fotó: Fojtán László Jogszabály Milyen esetekben bontható fel az örökbefogadás? Előfordul, hogy az örökbefogadási kapcsolat megromlik, kudarcba fullad. A teljesen tartalmatlanná vált kapcsolat felbontására a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság, egyéb esetekben pedig a bíróság jogosult. A gyámhatóság az örökbefogadás felbontását a felek egyetértő kérelme alapján is csak akkor engedélyezi, ha az közérdeket nem sért. Kiskorú örökbefogadott esetében további feltétel az is, hogy a felbontás a kiskorú gyermek érdekében álljon. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbe fogadott gyermek vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya. Az örökbefogadást a bíróság bontja fel, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás a célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. (Az örökbefogadó halála esetén a vér szerinti szülő családi jogállásának visszanyerése érdekében történő felbontásáról már korábban szó volt.) A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy valóban tartós, az örökbefogadási kapcsolatot végérvényesen meghiúsító eset került-e elébe, vagy pedig átmeneti, orvosolható, például nevelési gondokról van-e szó. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy nevelési problémák a vér szerinti családban is előfordulhatnak. Indokolttá válik azonban az örökbefogadás felbontása, ha az örökbe fogadott gyermek bűncselekményeket követ el, züllött, erkölcstelen életmódot folytat. Előfordulhat olyan sajnálatos eset is, amikor az örökbe fogadott gyermek esetleg még veszélyezteti a családban élő más kiskorú gyermekek életét vagy fejlődését is. Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbe fogadott gyermek érdekében az örökbefogadás felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.-SZERKESZTŐI ÜZENET Tóth Mária (Miskolc, MAV-telep): Kár, hogy nem szerzett egy-két, tanút a történtek bizonyítására. Honnan tudjuk, hogy valóban úgy volt-e, ahogyan leírja. A helyszíni pótdíjelis- mervény önmagában nekünk nem mond sokat. Levelét mindenesetre továbbítjuk a cég illetékeséhez, aki minden bizonnyal kivizsgáltatja az ügyet. Bodnár Ildikó rovata Nyári töprengések, melegben Nyár van. Hőség és szünidő. A házgyári kínzókamrák kopár kőközeit a gyerekzsivaj tölti ki, teszi még nehezebben elviselhetővé. Aki csak belehallgat, vagy kényszerű elviselője ifjúságunk, (4-18 évesig) kurjongatásainak, nagyon elszomorodik. Válogatott sértések, káromkodások közepette folyik a kergetőzés, idétlenkedés. Szánniva- ló ezeknek a gyerekeknek a nyomorúsága, fantáziátlansága. A strandbelépő, a mozijegy a nélkülözhető luxus kategóriába került számukra, akkor is ha apa-anya cigarettája, söre még nem szerepel ugyanezen a listán. Elgondolkodhatunk azon is, hogy ezek a gyerekek három évig jártak óvodába, mégsem tanultak meg játszani! Nincs úttörőcsapat, cserkészet, bármi, ami értelmes szünidős elfoglaltságot adna ezeknek a gyerekeknek. Miért van ez így? Miért kell ennek így lennie? A pénztelenség nem mentség az áldatlan állapotra. Kevés olyan város van az országban, amely ilyen nagyszerű környezettel rendelkezik mint Miskolc, a kirándulás, túrázás szempontjából. Mégis csekély az érdeklődés a Bükk iránt. Ennyire csak szólam az egészséges életmódra nevelés, a környezetváltozás, a környezetismeret szükségessége? Miért van az, hogy az iskolai kirándulás célpontja mindig csak Eger, Szilvásvárad, Sárospatak, stb., és eszköze az autóbusz? Ugyanakkor Fehérkőlápa, Nagysánc, Létrástető, Felsőforrás, stb. ismeretlen nevek a többség számára. Ismernek-e ezek a gyerekek a verében és galambon kívül más madarat, fát, virágot egyet is? Az autótípusokat persze típusszám szerint köpik a legkisebbek is... Sokunkat belekényszerítettek az erdész apám által csak nyúlólnak nevezett házgyári házba. Tényleg van létjogosultsága a hasonlatnak. Valakinek ki kellene azonban nyitnia már a körülmények mókuskerekét, hogy visszatalálhassunk a természetbe, és kitapasztaljuk az erdő, a csend örömét. Békés Gábor Miskolc Bükkszentkereszt első temetője Ma már nyomai sem léteznek. Létezését az egyházközség plébánia hivatal „Halotti anyakönyvei” és a „História Domus” latin nyelvű leírásai örökítették meg. A fenti leírásokban kutatva jöttem rá, hogy a település temetője a templomot körülvevő templomkert volt. Általában szokás volt a hívek papjait haláluk után a templom mellett eltemetni. A község jelenlegi kőtemplomának elődje egy fakápolna volt, melyet a község alapítója, nemes Simonides János hutamester saját költségén építtetett a hívek számára és lelki gondozásukra. Homonnáról egy szlovák származású ferences rendi papot hozatott Mazuska Mátyás személyében, aki 1782-ben elhunyt, és a témplomkert kőkeresztjénél temették el. A hívek lelkigondozását 1783-tól 1788-ig a miskolci Minorita templom plébánosa vállalta. Őt szintén a szlovákiai Péter Sztankovics ferences szerzetes követte, és 9 évi működése után itt halt meg, elődje mellé lett eltemetve 1797-ben. A település vezetői úgy döntöttek, hogy a templomkert legyen továbbra is a temető. Abban az időben 290 volt a település lakóinak száma. A „História Domus” leírása szerint a temetőt 1792-ben főtisztelendő Horváth Gáspár miskolci paró- kus áldotta meg. A fakápolna 22 évig tudott ellenállni az idő pusztításának, és az 1800-as év első hónapjában, egy vasárnapi szentmise után, mikor a hívek elhagyták a kápolnát, összeomlott. Nemsokára, 1800. március 3-án lerakták a kőtemplom alánját, és 1801. húsvét ünnepén felszentelték „Szentkereszt Felmagasztalása” névre. Újhuta így változtatta meg nevét Bükkszentkeresztre. A település alapítója a kőtemplom alapjának lerakásakor még életben volt, de március 9-én ugyancsak a templomkertben eltemették. Felesége, Sály Katalin 60 évesen 1800. december 2-án mellette lelt örök nyugalomra. Ezek után a település halottai itt találtak végső nyughelyét, mígnem 1866-ban létrejött a község jelenlegi temetője. A templomkertben a fent felsoroltak emlékére Vasiszta Imre kőfaragó mester támogatásával 1993. november 3-án síremléket állítottunk fel, melyet Kovács László diósgyőri római katolikus plébános ünnepélyes keretek között szentelt meg. Balogh Sándor a bükki üveghuták történeti magánkutatója Az ellopott virágot pótolni kell... Sokba kerül a megyeszékhely parkosítása, virágosítása. S ha kevés is a városnak a pénze, azért a frekventált helyeken ezen a nyáron is díszük a virág. Mint például a városi sportcsarnoknál. Egyesek gyönyörködnek a színpompás virágágyásban, mások azonban belegázolnak, letördelik, vagy éppen lopnak belőle. Ezért azután időnként pótolni kell a hiányt... Fotó: Laczó József Válaszol az illetékes „Rovatuk foglalkozott a Szabó Lőrinc sétány környékének szemetes állapotával, fényképpel is illusztrálva azt. Cikkükből úgy tűnt ki, mintha a szemet bántó állapotért netán az önkormányzat, vagy a köztisztasági vállalat lenne a felelős. Ez merő tévedés. A város köztisztaságával és rendjével foglalkozó hatályos ön- kormányzati rendelkezés szerint 10 méteres körzetben az illető intézménynek kell gondoskodni a terület tisztán tartásáról. Ez vonatkozik a fotón látható intézményre is. Dr. Ráski László, a Miskolci Közteriiletfenntartó Vállalat igazgatója”. „Gondolom nemcsak én, hanem sok más miskolci kereskedelmi szakember is érdeklődéssel és felháborodással olvasta rovatukban Csömök Jenő Kereskedők kerestetnek című eszmefuttatását. Nem tudom, hogy hol él Csömök úr, de hogy Miskolcon nemigen ismeri a szaküzleteket, az kitűnik írásából. A miskolci Iparcikk Áruházban minden bizonnyal nem nézett körül, hiszen nálunk folyamatosan van az üzletben és raktáron ventilátor. Annyira, hogy az utóbbi hetekben engedményes áron voltunk kénytelenek árusítani. Mintegy 2600 darabot adtunk el, s legalább 400 ezer forintunkba került a reklám és az árengedmény. Ezek után arról olvasni, hogy Csömök úr nem kap sehol Miskolcon ventilátort, enyhén szólva is idegesítő... De nem értek egyet a kereskedőket, eladókat minősítő észrevételeivel sem. Aki ismeri a mai kereskedelmet, tudja, hogy az az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül, s ma már azzal az eladói magatartással, amit a levélíró jelez, legfeljebb csak egy-két napot dolgozhat munkahelyén egy eladó, mert ha észreveszik a lazsálást, az udvariatlan kiszolgálást a főnökei, repül. Arról már nem is beszélve, hogy a magánkereskedelemben, vagy a társaságok üzleteiben ilyen ma már nehezen képzelhető el, hiszen nagyon is mindenkinek a zsebére megy a játék, vagyis a forgalom nagysága, a vevő megtartása, minél jobb és udvariasabb kiszolgálása. Sárosi Pál a Miskolci Iparcikk Áruház igazgatója” Temetőtolvajok Hiába ég a bejáratnál éjszakánként lámpa, hiába látunk arrafelé időnként rendőrjárőröket is, mégis vandálok pusztítottak Kazincbarcika ősi református, katolikus és zsidó temetőjében. Pontosabban nem is vandálok, hanem tolvajok, rablók, akik a jól rögzített sírköveknek speciális munkagépekkel estek neki, autóra pakolták, majd eltűntek velük. Igaz, ebbe a régi temetőbe már nem lehet temetkezni, gazos is, ám mindezt figyelembe véve is felháborító és visszataszító az eset. Milyen emberek lehetnek azok, akik a kegyelet színhelyén, a temetőben lopnak?!... Minket a szüléink gyerekkorunkban arra tanítottak, hogy a temetőben még a sírok körül se ugráljunk, nehogy a virágok letörjenek. Most pedig már az is mindennapos, hogy a temetőből lopott virágot a piacon árulják, a lopott sírköveket, márványlapokat pedig újra feldolgozzák, s eladják! Mi lesz ennek a vége? Hová jutunk így, hová fejlődik az ország?!... „Egy kazincbarcikai olvasójuk” Nem rajtunk múlik Az elmúlt héten két olvasónk is telefonált, hogy lemaradtak az általunk szponzorált hétvégi kirándulásról. Mi azonban csak közöljük, hogy melyik utazási iroda hová szervez előfizetőinknek hétvégi kedvezményes árú kirándulást. Ha megtelt egy busz, természetes, hogy a további jelentkezők lemaradnak, hacsak nem indul két busz, vagy három, de előfordul az is, hogy egy, vagy két hét múlva megismétlődik a kirándulás. Ne minket hibáztassanak...