Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-06 / 157. szám
1994« Július 6«, Szerda Megyei Körkép ÉS Z AK-M AG YARORSZÁG5 Készül a hermanos csarnok hídja Folytatódik a tornacsarnok építése. Az átadást jövőre, júniusban tervezik. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Várhatóan még ezen a héten beemelik a járólapokat a Tízeshonvéd utcai gyalogos felüljáróba. A szerkezet a Hennán Gimnáziumot köti össze az utca túloldalán épülő tornacsarnokával. A villamos sínek fölött átvezető felüljáró fém- szerkezetét az előző hónapban emelték rá a korábban elkészült pillérekre. A felüljáró teljes átadását jövő februárra tervezik. Addigra elkészülne a burkolat és valamennyi szereléssel is végeznének a kivitelezők. A felüljáró ugyanis fedett és szigetelt lesz, az időjárás viszontagságaitól is megvédi majd a diákokat, miközben a gimnáziumból a tornacsarnokba igyekeznek. Erre viszont a következő tanévben még nem lesz alkalmuk - tájékoztatott a városháza illetékese, Gedeon Miklós, aki elmondta: a következő évben, június 15-én lesz a csarnok hivatalos átadása. A Herman tornacsarnokának építése a városban jelenleg zajló egyik legnagyobb beruházás. A kivitelezésre a munkálatok költségvetése szerint 375 millió forintot fordítanak. A zsiványok nem vakációznak Miskolc (ÉM - FJ) - Legalábbis nem mindegyik. Mert, ha világrengető gazságokat nem is követnek el, azért minden nap adnak felderíte- nivalót a rendőröknek. Alsózsolcán például egy kft. asztalosmúhelyét lepték meg hétfőn éjszaka. Az ajtó- feszítéses módszerrel dolgozó mákvirágok 82 ezer forint értékben loptak el különféle szerszámokat. A kistokaji szőlőhegy egyik víkend- házába szintén hívatlan látogatók kopogtattak be a napokban. Kopogtatóként valami súlyos fémtárgyat használhattak, amivel először a rácsot, majd a nyílás zárót hatástalanították. Az eltűnt ruhák, élelmiszerek összértéke cirka 30 ezer forintra rúg. De nehogy a gépkocsi-feltörők megsértődjenek, essék néhány szó róluk is. Egyelőre ismeretlen, de vélhetően ügyes képviselőjük fényes nappal feszítette föl egy Miskolc belvárosában parkoló autó záiját. A járgány tulajdonosa, L. Emőke, egy tizenöt ezer forintos CB-rádióval vallhatja szegényebbnek magát. Ne menjen hát éberségünk rovására a meleg, figyeljünk oda úgy saját, mint mások értékeire. S amennyiben módunkban áll, értékeinket lássuk el vagy riasztó berendezéssel, vagy biztonságos zárakkal. Mindkét megoldás kifizetődőbb, mint egy esetleges alvilági látogatás. Helyi csoport Riese (ÉM) - A zempléni településen megalakult a mozgáskorlátozottak helyi csoportja, amely a sárospataki egyesület kebelén belül fejti ki tevékenységét. A körzeti csoport leglényegesebb tennivalójának tartja összefogni a Bodrogközben élő mozgáskorlátozottakat. A csoport ügyeleti szolgálatot tart minden hónap első szerdáján, a ricsei kultúrházban, 14-től 16 óráig. Hangulatos nyugdíjasnap Miskolc (ÉM) - Kifejezetten jól sikerült az a nyugdíjasnap, amelyet június 25-én, a Csanyikban rendezett meg a Nyugdíjas Klubok Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete. A nap programjában szerepelt versmondás, tréfás jelenet, és nótá- zás egyaránt. A köszöntések, a szereplők meleg hangú szavai egyaránt azt adták az idősebb embereknek, amire igazán várakoznak: a szeretetet. Hazug halálhírek telefonon Nem rossz tréfáról, a versenytárs lejáratásáról lehet szó Udvardy József Miskolc (ÉM) - A temetkezési vállalkozó cáfolja, hogy köze lenne azokhoz a rémes telefonokhoz, amelyekkel miskolciakat zaklattak a napokban. Nem zárja ki ugyanakkor, hogy a morbid ügy a konkurencia számlájára írható. Az elmúlt napokban Miskolcon rémes hívások érkeztek különböző telefonszámokra. Az ismeretlenek Kerékgyártó Imre temetkezési vállalkozó nevét felhasználva a családtagok halálára, koporsó szállítására tettek félreérthetetlen és mint később kiderült hazug célzást. Elképzelhető, milyen döbbenetét és kétségbeesést kelt egy ilyen kegyetlen vicc. Kerékgyártóék szerint azonban nem annyira rossz tréfáról, mint inkább tudatos lejáratásukról van szó. Már visszük is a cinkoporsót A vonalban Kupcsik Istvánné. A 46 éves, miskolci hölgy a telefonáló egyik áldozata. □ Asszonyom! Elmondaná nekünk, mi történ t ? • Ez kérem egy minősíthetetlen eset. Közöljék csak le, hogy legalább másokat megmentsenek az olyan traumától, ami engem ért. Körülbelül két hete, úgy este hét és fél nyolc között csörgött a telefon. Felvettem, bejelentkezett egy férfihang és... □ Bocsánat, bemutatkozott ez a férfi? • Természetesen. Kijelentette, ó Kerékgyártó Imre, temetkezési vállalkozó. Ezután annyit mondott, hogy készüljünk, mert húsz percen belül itt lesz a cinkoporsó amiben elviszik tőlünk a halottat. Elképzelheti, hogy megfagyott bennem a vér. Hirtelen nem is tudtam, mire gondoljak. Én egyre csak azt kérdezgettem tőle: ki adta fel a megrendelést, ő pedig csupán annyit ismételt, hogy készüljünk, mert jönnek a hulláért a cinkoporsóval. Konyíthatott valamit a temetkezéshez, mert megjegyezte, a tölgykoporsót csak később bocsáthatja a rendelkezésünkre. Idővel belebonyolódott a mondókájába, mire én lecsaptam a telefont. Q Azután? • Azonnal tárcsáztam egy ismerősünk számát. Ott volt ugyanis a gyermekem, és én az első, rémült pillanatomban arra gondoltam, hogy talán vele van valami baj. Sajnos nagyon jó alany vagyok az ilyen kegyetlen tréfákra. Márciusban halt meg az édesapám, aki nagyon közel állt hozzám. Kétségbeesett pillanat • Már több éve jelen vagyunk a piacon, mégis nehezen visel el bennünket a konkurencia - mondja Kerékgyártó Imréné. - Minden elképzelhető, és elképzelhetetlen eszközzel próbálják a rossz hírünket kelteni és tönkre akarnak bennünket tenni. Ez a telefontrükk nagyon aljas dolog. Már beszéltünk a távközlési üzemmel. Szinte lehetetlen kideríteni, hogy ki csinálja ezt velünk, és a gyanútlan emberekkel. □ Ön kire gyanakszik ? • Feltételezem, sőt talán tudom is ki a megbízó. Közzé tenni azonban nem lehet, mert bizonyítékaink nincsenek. □ Viszont csak ideig-óráig lehet hatásos az ilyen akció. Az érintettek előbb-utóbb rájönnek, hogy csak szórakoznak velük. • Igen, de addig eltelik néhány kétségbeesett pillanat. Már nem is azon vagyok felháborodva, hogy nekünk kárt tesznek, hanem az embereket sajnálom, akik szenvedő alanyai lesznek egy ilyen „tréfának”. Akad olyan páciensünk, aki nem tudta ellenőrizni a hívást és a legnagyobb kétségek közepette vergődött ágyában egy éjszakán keresztül. Volt akit felhívtak, hogy az egyik étterem előtt a hozzátartozóját elütötte a villamos. És jelzik, hogy viszik a koporsót. □ Általánosan elterjedt gyakorlat volna, hogy a temetkezési vállalkozó értesítené a hozzátartozókat ? • Szó sem lehet róla! Mi nem értesítünk senkit. Ha temetésről van szó, nálunk kell megrendelni a szolgáltatást. Nem mi házalunk a halálhírekkel. Ez képtelenség. □ Megfordulhat az emberek fejében, hogy öltök a reklám kedvéért saját maguk találták ki a telefonálgatást, • Nahát, ez engem nagyon felháborít. Mi okunk lenne saját magunkról rosszat terjeszteni. Mi mindig becsületesen jártunk el, és csakis az egyenes utat választjuk. A szakmában már van olyan hírnevünk, hogy ne szoruljunk ingyenreklámra. Szomorú kötelesség □ Váratlanul a legtöbben közúti, vagy munkahelyi balesetbe, szerencsétlenségbe halnak bele. Esetleg a kórházban hunyhatja le szemét végleg a hozzátartozó. Bár esetünkben - úgy tűnik - nem a halottak adatairól van szó, megkérdeztük az illetékest: mi a rend, hogyan közlik a hirt a családtagokkal? • Közúti baleset esetén — mondja Pónus Ferenc, a megyei rendőr-főkapitányság főtanácsosa, a közlekedési osztály vezetője - a rendőrség szomorúan végrehajtott kötelessége a család, a hozzátartozó értesítése. E feladatunknak általában két módon teszünk eleget. Az első eset, amikor helyszínelők közül megy ki egy rendőr a címre. Amennyiben a halott esetleg távolabb lakik, úgy a közelben szolgálatot teljesítő járőrt értesítjük, és adunk utasítást a haláleset bejelentésére. Ha pedig valaki a kórházban hal meg, táviratban értesítik a hozzátartozókat. Telefonon sem a rendőr, sem a kórház nem ad hivatalos információt. A temetkezési vállalkozókat pedig nem értesítik a rendőrök, tőlünk ók nem jutnak információhoz. Következésképp hivatalosan nem szerezhetnek tudomást a halálesetekről a vállalkozók. Csak a strandokon biztonságos Miskolc (ÉM - FJ) - Bár az igazi slrand- idő alig néhány hete tombol, országszerte számos vízibaleset történt már. Megyénkben pedig csak az elmúlt hétvégén három vízbe fulladt ember holttestére bukkantak. Mindhárman tiltott helyen merészkedtek a vízbe. Tavaly majdnem minden napra jutott egy tragikus kimenetelű vízibaleset: 333-an vesztették életüket, főleg folyókban és tavakban. Könnyelműség, meggondolatlanság okozta halálukat? Valószínűleg ez is, az is. De millió más - a tragédia előtt elhanyagolhatónak vélt - momentum közrejátszik még a nyár egyik leggyakoribb, de mindenképpen legszömyűbb haláleseteiben. Prókai Zoltán őrnagy, a Miskolci Rendőrkapitányság tisztje ezekből ismertet néhányat. • Legfőbb okként természetesen a tiltott helyeken való fürdőzést kell megemlítenem. Mert 99 százalékban a folyóvizekbe, bányatavakba fulladnak bele az emberek. Persze az előttünk is nyilvánvaló, hogy a szabad vizeknek óriási a vonzereje (tisztábbak, tágasabbak a túlterhelt strandoknál), de sokkalta veszélyesebbek is. Egyrészt mert szinte tízméterenként változik a hőmérsékletük, omladékony a médiáik, s ráaA szakemberek szerint csak a strandokon biztonságos a fürdőzés dásul - ezt főleg a fejesugró-bajno- kok figyelmébe ajánlom - sosem tudni, miféle víz alatti akadályba ütközhetnek. □ És akik mégsem tudnak ellen állni a csábításnak? • Azok legalább többedmagukkal menjenek a mély vízbe, így egy nem várt rosszullét esetén is partra segíthetik a bajbajutottat társai. □ A bányatavak látogatói meglehetősen ritkán találkozhatnak a fürdőzést tiltó táblákkal. • Ezek kihelyezésé minden esetben a tulajdonos (általában önkormányzatok) feladata lenne. Persze nem az ó hibájukból nincsenek a táblák. Általában úgy járnak, mint Kómí- ves Kelemen Déva várával: amit kiraknak estig, eltűnik reggelre... □ Bármennyire is biztonságosabbak a strandok, tragédiák ott is időről- időre megtörténhetnek. Mire figyeljünk, s figyeljenek a szülők az uszodákban? • A már fentebb említetett általános tudnivalókat mindig figyelembe kell venni, pancsoljunk akár folyóban, bányatóban vagy strandon. Ez utóbbi helyen egyébként leginkább a kisebb gyerekek forognak veszélyben. Ök ugyanis általában még nem tudnak úszni, de ugyanakkor kíváncsiak szeleburdiak is. Elég egy óvatlan mozdulat és máris a kétméteres vízben találják magukat. Ha ilyenkor a szülő nincs a közelben, vagy éppenséggel egy ulti-parti vonja el a figyelmét, bizony súlyos szerencsétlenség történhet. S még egy „apróság”: ismeretlenül is figyeljünk a legkisebbekre, hiszen ki tudja, mikor szorul embertársunk segítségére saját csemeténk... Kevesebb a fácán és a vadásza Miskolc (ÉM - K.L.) - A megemelkedett árak és a vadásztársaságok megcsappant anyagi lehetőségei miatt csökkent a megyében a fácánállomány. Ennek viszont az lett a következménye, hogy kevesebben érkeznek ide külföldről zsákmányt ejteni. Megyénket elsősorban nagyvadas területként tartották számon, s a külföldi vadászok is főleg szarvasbika, muflon és vaddisznó elejtésére érkeztek hozzánk. De például a Bodrogközben, a Tisza mentén, a Miskolctól délre eső területeken számottevő volt az apróvadállomány is. Elsősorban a fácán. A vadásztársaságok a növekedést a viszonylag csekély természetes szaporulat mellett mesterségesen keltetett fácáncsibék továbbnevelésével, „vadhúsával” érték el. Nem egy vadásztársaság tízezernél is nagyobb számban „telepített” mesterségesen nevelt csibéket. Az idén azonban részint a megemelkedett árak, valamint a társaságok megcsappant anyagi lehetőségei miatt erre sajnos igen korlátozott körülmények között került csak sor. Közrejátszott az is, hogy külföldről is kevesebb vadász érkezett, mert nem tudnak olyan „terítéket” ajánlani számukra, ami a vadászatot megérné. Ezen, egymásra ható tényezők miatt csökken megyénk apróvadas területein is a fácánállomány. A vadásztársaságok abban bíznak, hogy a földtulajdonban bekövetkezett változásokkal területileg módosulnak a növényi kultúrák, s mmdez érezteti majd a hatását a természetes szaporulatban is. A kemizá- lás visszafogása, a biztonságosabb fészkelő-költóhelyek a korábbi éveknél jobban kedveznek a természetes szaporulatnak. Ez nemcsak „olcsóbb”, hanem az igazi vadász számára nagyobb „élvezetet” is jelent majd. Hiszen az állat természetes ösztönének engedve, jobb zsákmányt ígér, mert „vadabb”, azaz nem kell hajtani, hogy „felgallyazzon” a fácánkakas a fára. A vadászat eddig sem volt „olcsó mulatság” - most még annyira sem az. Mert nemcsak a töltény ára emelkedett - de nőtt a kilőtt vad ára is, így a fácánkakasoké is. Ezért hát az ősszel „visszafogottabban” puskáznak majd azokra.------INNEN SZÓLVA------S zőlő és kender Brackó István Szójátéknak is jó, hogy Cserkeszőlőn kendert termelnek, Nem akármilyet, hanem indiait, amelyből kábítószert lehet előállítani, az enyhébb fajtát, a cigarettába valót, A bor is butít, de ez a drog-akció már nem állam i monopólium, hiszen a június utolsó napján keltezett hír szerint a szőlőjéről ismert tájon - hazai megrendelés nyomán - több tucat hallucinogén tüneteket okozó palánta várt kiültetésre. A tetteseket lefülelték, az árut elkobozták és megsemmisítették, Ám ez a kísérlet arra utal, hogy nem egyedi esetről van szó. Ki tudja, hogy mit melengetnek a melegházak? Máraz is iszonyú, hogy kábítószeres tranzit ország lettünk, s engem bizony nem tölt el nemzeti büszkeséggel, hogy a határon, vagy Ferihegyen rekord mennyiségű fűre, porra bukkantak az őrzők. Ez a siker csak azt jelzi, hogy rosszabbodik a helyzet. Viszik, hozzák, értékesítik és termelik. Magyarország, 1994. Nincs nekünk elég bajunk? A tavalyi, félhivatalosjelentések szerint a szabolcsi és a borsodi mákültetvényeket megdézsmálták. Nem a bejglibe való csemege okán, hanem a még zöld gubából kinyerhető tej miatt. Ez, köztudottan nyugtató és ajzószer. Sok- dolgú nagyanyáink mákgubóból készített főzetet itattak a nyughatatlan csecsemővel. Máshol a pálinkás kenyér járta, de az utólag is bebizonyosodott, hogy a dajkálás, a cicizés többet ér. A cserkeszőlői akció is ar- ra figyelmeztet, hogy maradjunk a hagyományoknál, s hagyjuk a francba a máko- nyos kendert, termeljünk szőlőt. A bor nem árt annyira... S ne feledjük, hogy a Himnuszban is a Tokaj szőlővesszein csepegtetett nektár szerepel. ÉM-portré Fotók: Laczó József Ártim Attiláné Miskolc (ÉM - B.A.) - „Szeretem a szakmámat, de a gyerekeimet lebeszéltem róla, hogy ók is ezt válasszák” - mondja Ártim Attiláné (35), a miskolci Bigatton Ady-hídi cukrászdájának helyettes vezetője. Gyöngyösön született, a miskolci Berzeviczy- ben tanulta a vendéglátást. A borsodi megye- székhelyen ismerkedett meg a férjével, aki alsóvadászi. Szirmabesenyóben telepedtek le, itt nevelik két gyermeküket. „Először a Balatonnál, a Tihany motelben voltam felszolgáló” — emlékszik vissza a munkakezdés éveire. „Később miskolci vendéglátóhelyeken dolgoztam, amíg meg nem születtek a gyerekek. Volt két évem, amikor nem mentem vissza a vendéglátóiparba. Az Országos Földtani és Kutató Vállalatnál helyezkedtem el. Akkor jöttem rá, hogy - bár korábban mást hittem - mégis szeretem a szakmámat, ez áll hozzám a legközelebb.” A kétéves kitérő után vissza is tért: előbb a Bigatton pizzériájában, majd az Ady-hídi cukrászdában dolgozott. Az utóbbinak tavaly március óta helyettes vezetője. Ennek ellenére - vagy ezzel együtt is - beáll a pult mögé. Elárulja, hogy az elmúlt napokban a kánikula miatt jobban fogyott a fagylalt, mint előtte. Elvileg huszonnégy félét tudnak a hűtőpultjukba tenni, ám a helyi ízlés inkább csak a vaníliát, a csokoládét és a puncsot részesíti előnyben. Szívesen mesél a családjáról, buszvezető férjéről. Úgy tartja: ez a munka tőlük is nagy áldozatokat kíván. És ezért beszélte le a lányát arról, hogy a nyomdokaiba lépjen. Világbanki osztályban tanul majd ősztől, a 3-as szakközépben. A fia még általánosba jár. A jövőjéről nincsenek konkrét elképzelései, de a műszaki dolgok érdeklik.
