Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-28 / 176. szám

8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1994» Július 28., Csütörtök--------------MOZI--------------­A páca-show 2. (ÉM - FG) - Egyszer yolt, hol nem volt, volt egyszer egy iskola. Ebben az iskolában a gye­rekek nagyon rosszak voltak. A papokból és apácákból álló tanári kar egyáltalán nem állt helyzete magaslatán. Mire gondoltak egyet a nővérek, az iskola megmentéséért „beöltöztet­tek” apácának egy bárénekesnőt... Ha valaki most azt mondaná, hogy ilyen nincs, az nézze meg a mozikban az Apáca- show 2. című amerikai filmet. Ebből kiderül: létezik ilyen iskola. Legalábbis az alkotók sze­rint. Sőt, a rendező, Bili Duke abban is bizo­nyos, hogy ez a történet sokkal izgalmasabb, humorosabb, mint volt az első rész. No, most csak képzeljék, milyen lehetett az eredeti show, ha onnan indulva olyan csúcsokig jutot­tak, mint a ragasztóval bekent tanári szék öt­lete, vagy például a Boci, boci tarka kezdetű dal előadása. Miután mindezeken jól kiröhög­jük magunkat, rághatjuk a kezünket a fene nagy izgalomtól. Mi lesz, ha bezárják az isko­lát?! Mi történik, ha nem sikerül összegyűj­teni az énekversenyen való részvételhez szük­séges pénzt?! Vagy mi lesz, ha az álapáca által vezetett kórus nem nyeri meg a versenyt?! Azon meg már időnk sincs gondolkodni, hogy hol tanultak meg ilyen jól „rap”-elni az apá­cák! Vagy miért éppen az a pap vezeti a kocsit, akinek nincs jogosítványa?! Csak úgy utólag gondolja az ember, hogy nyilván mindez a mi szórakoztatásunk miatt történik. Ha gondoltak ránk az alkotók, ez igazán ked­ves tőlük. De ha már eszükbejutottunk, ennél azért többet is feltételezhettek volna rólunk... Whoopi Goldberg apácaként Sztárcsinálók Miskolc (ÉM) - Több mint tíz éve annak, hogy a Rock Színház bemutatta Várkonyi Má­tyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című rock­operáját. A társulat vendégjátékának köszön­hetően ’82 augusztusában a miskolci közönség is láthatta az előadást. Akkor a Diósgyőri vár színpadán elevenedett meg Néró császár „si­kertörténete”, s most - július 28-án, 29-én és 30-án este fél 9-től - a Színház és Filmművé­szeti Főiskola növendékei a tapolcai Akropoli- szon mutatják be a rockoperát. Az előadás eredetileg vizsgadarabnak készült, de a főiskolán aratott sikernek köszönhetően meghívást kaptak Szegedre és a Miskolci Nyári Fesztiválra is. Az előadás rendezője Nagy Viktor, aki az elmúlt évadban Shakes­peare Hamlet című drámáját rendezte Mis­kolcon. A szereplők nevét is jó lesz megjegyez­ni, hiszen rendkívül ígéretesen kezdik színé­szi pályájukat. Crespo Rodrigo (Juvenalis), Hevér Gábor (Néró), Vida Péter (Seneca), Timkó Eszter (Agrippina), Kardos Róbert (Ca- ludius, Péter apostol), Mészáros Tamás (Brit- tanicus, Pál apostol), Major Melinda (Ulrika), Gubás Gabriella (Octavia, „Bővérű nővér”), Kovács Vanda (Poppea, „Bővérű nővér”), Ko­csis Pál (Kiprios), Viczián Ottó (Tigellinus), Nyári Oszkár (Burnus), Varga Zsuzsa (Locus- ta, „Bővérű nővér”) és Léner András (Zodius). Akik látták a Rock Színház előadását, azok­nak is érdemes megnézniük a darabot, hiszen némileg megváltoztatták az eredeti művet: bi­zonyos jeleneteket kihúztak, és Kosztolányi Dezső Néró, a véres költő című regényéből prózai jeleneteket illesztettek a rockoperába. Felvételünk még a keddi próbán készült Beszélgetések az Emberről Kisgyőr (ÉM - FG) - Ma este ellob­ban a mézillatú gyertya lángja, elkö­szönnek egymástól a XI. kisgyőri ol­vasótábor résztvevői. Hazamennek a gyerekek, de ha otthon megkérde­zik, mit olvastak a táborban, nem fognak tudni válaszolni.- Természetesen itt vannak a köny­vek, használjuk is ezeket, de az ol­vasótábor lényege nem az olvasás — mondja Kéthely Anna könyvtáros, a tábor vezetője. - Az Ady Endre Saj­tóalapítvány, a Rákóczi Szövetség, a Kisgyőri Polgármesteri Hivatal és az ÉMÁSZ Rt. segítségével megje­lentettük olvasótáborunk króniká­ját, ebben a füzetben is megpróbál­tunk válaszolni a kérdésre, hogy mi is az olvasótábor. A Könyvtárosok kislexikona szerint „...népszerű ren­dezvény, melynek célja a hátrányos helyzetű gyermek és ifjúsági olva­sók ízlésének, könyvismeretének 10-14 napos táborozáson való to­vábbfejlesztése az olvasáspedagógia és olvasáspszichológia módszerei­vel.” Létezik ennél tömörebb meg­határozás is. Kamarás István sza­vaival: ,Az olvasótábor - beszélge­tés az Emberről”. A tábori kis trak- tánkban pedig így fogalmaztuk meg a választ: olyan tábor, ahol önma­gad lehetőségeit jobban feltárhatod, új barátokat szerezhetsz, új közös­ségre találsz. Nem kell könyvből ol­vasnod egész nap, mégis felfedezhe­ted a magyar nemzeti hagyomá­nyok, a nagyszüleink, a régiek szo­kásait; segítséget adunk, hogy rájöjj mennyire hasznos a nagy-nagy ter­mészet részének lenni, és hogy mi­lyen az ember és a természet kap­csolata... Az olvasótábor számára igazán ki­váló helyszín Kisgyőr. Ez a vidék, az itt élő emberek számtalan lehetősé­get kínálnak a természetismeret, a honismeret és az önismeret elmélyí­tésére. Mint minden évben, most is elzarándokoltak a gyerekek a sokat Népdaltanulás Grúz Attilával látott erdésszel, Zódor Laci bácsival a Gályára, elmentek a palabányá­hoz, megtudhatták a fák, bokrok, virágok titkait. Juhász Bamabás- né, Juliska néni a kisgyőri körsétán újabb történeteket mesélt a falu múltjáról, jelenéről, az itteni szoká­sokról. Szabados Tamás Nekem ne lenne hazám című filmjének segít­ségével bejárták Észak-Magyaror- szágot, esti mese helyett Ábellel ba­rangoltak, a tábor állandó vendégével, Bócz Sándorral a zené­ről, Lukács Lászlóval a néphagyo­mányokról, Kosa Csabával Kárpát­medencei közös dolgainkról beszél­gettek. És persze maguk is megta­nulták, hogyan kell körömfonni, ba­tikolni, gyöngyöt fűzni, csujjogatni, ugróst járni. Megpróbálták külön­választani a lényeges és lényegtelen dolgokat, megfogalmazni, kik ők, honnan jöttek, hová tartanak. A korábbi években a miskolci Váro­si Könyvtár és a városkörnyék gyer­mekolvasói számára szervezték meg ezeket a táborokat. A közigaz­gatási átszervezés miatt megsza­kadt a kapcsolat a hálózati központ és a kistelepülések könyvtárai kö­zött. Elsősorban a falvak lakói fog­ják megérezni ennek a következmé­nyeit. Hiszen önmagában, szakmai segítség nélkül egy tiszteletdíjas könyvtáros, minimális könyvbe­szerzési kerettel nem sokat tehet az olvasókért. Természetesen az olva­sótáborokba a közösen meghatáro­zott célok szerint készítették fel a gyerekeket. Bár az idén is érkeztek a táborba a Miskolc környéki fal­vakból gyerekek, de sokkal keve­sebben, mint korábban. Meg kell vi­szont említeni, hogy jöttek vendé­gek Erdélyből és a Felvidékről is. Hogy lesz-e jövőre is tábor, erre a két kiscsoportveztő: Grúz Attila (kisgyő­ri népművelő, tanító, könyvtáros, néptáncos) és Csabai Józsefné (óno­di tanító, könyvtáros, természetgyó­gyász) a tábor vezetőjével egyetér­tésben igennel válaszol. Lesz olvasó­tábor. Es itt lesz. Mert csak itt ta­pasztalhatják meg, milyen jó ízű az a barack, amit a kötényéből kínál egy kisgyőri nagymama. Történelem törött cserepekből Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Telis-teli a raktár tö­rött cserépdarabokkal, tán' több má­zsa is van belőlük... Nem lehet lépni a látszatra teljesen szokványos, ér­téktelennek tűnő, bezsákolt csontok­tól... Úgy gondolná az ember, egy szeméttelepen volna a helye ennek a sok kacatnak, ami itt a miskolci Szputnvik utcai raktárban több szo­bát elfoglal. Csakhogy ezek nem akármilyen cserépdarabok. Ezek le­letek, amelyek az M3-as régészeti ásatásról kerültek elő, s van közöttük hétezer éves is... — Az egyik szobában csak kelta anyag van, mondja Papp Beáta, aki Tóth Saroltával együtt restaurátor­kisegítő. Ok mossák a cserepeket, az állat- és embercsontokat, ame­lyek azután további vizsgálatra és megóvásra restaurátorokhoz, illet­ve. antropológusokhoz kerülnek. Bár eléggé monoton, sőt kilátásta­lan munkának tűnik, de látszik a lányokon, szeretik a tárgyakat. Egymás szavába vágva mondják, mutatják, mit kellene, mit lenne ér­demes külön is lefotózni. Legyen az egy kis idol, vagy egy már nagyjából összeragasztott edény. — Nemrég a garázs még háromne­gyedig tele volt tárgyakkal - mesé­lik a lányok. — Szinte folyamatosan érkeznek be a leletek. Ezért is cso­dáljuk annyira a restaurátorokat, óriási memória szükséges hozzá, hogy tudják, a rengeteg cserépből mit hová tettek, mikor restatuál­tak, melyik lelőhelyről való. Csak ránéznek a rengeteg kiborított cse­répre, s kikapnak néhányat, ami ugyanabból az edényből való. Éhhez biztosan óriási gyakorlat kell... Kováts Tibor, a Herman Ottó Múze­um fémrestaurátora szinte minden délutánját a Szputnyik utcában töl­ti. Először a gyönyörű, sírmelléklet­ként megtalált császárkori fibulá- kat mutatja, majd mesélni kezd: —Ez az ásatás hatalmas lehetőség a múzeumoknak. Korábban a Tisza II. vízlépcső volt ilyen magy munka, de ott sokkal szerényebbek voltak a körülmények. Az M3-as út nyomvo­nalán hatalmas anyag kerül elő, ki­tűnő szakemberek ásnak, párhuza­mosan folyhat a régészeti munka és a restaurálás, és mindez nem a mú­zeum költségén. Persze a feldolgozás nagy feladat A „kelta teremben" elé állít minden múzeumot. Annak idején, mikor az Ml-es útépítés volt soron, a múzeum munkatársai ellá­togattak tapasztalatokat szerezni a győri múzeumba. Az látszott ideális megoldásnak, hogy a múzeumon kí­vül dolgozzák fel az anyagot, ami „beomlik” mostanában, és még más­fél éven keresztül. A múzeumban el sem fémének, ezért kellett raktárát bérelni. így ez tulajdonképpen szükségállapot, de mégiscsak az ideálisnak tűnő megoldás. A feldol­gozás teljes folyamata itt zajlik majd, a restaurálástól a számítógé­pes leltározásig, mivel az anyagot nem nagyon lehet mozgatni. Szeret­nének a feldolgozásban tényleg pár­huzamosan haladni az anyagok be­érkezésével, de ez ilyen mennyiség mellett képtelenség.- Fontos, hogy az alapvető munká­kat minél hamarabb megcsináljuk — mondja a szakember -, hiszen könnyebb most tisztítani, mint mi­kor már rákarbonátosodik a szeny- nyeződés, végbemennek bizonyos kémiai folyamatok. Nagyon büsz­kék vagyunk arra a kemencére, amit „in situ”, a helyszínen kieme­lés után hoztuk olyan állapotba, hogy azóta már része a papszeri ál­landó régészeti kiállításnak. Egyéb­ként a feldolgozás módszeres, nyu­godt tempójú, nem nagyon lehet si­ettetni. Kevesen is vagyunk restau­rátorok, és a múzeumban természe­tesen más munkákat sem hanya­golhatunk. Azt mondja a szakember, hogy bár a sírokból előkerülő kerámiák össze fognak állni látható edényekké, ám az anyag mégis inkább a tudomá­nyos munka számára nagyon erős, a látogatóknak talán kevésbé lesz látványos. Ez érthető is, hiszen pél­dául a Szentistván határában meg­talált hétezer éves település házait, jellegét másodpercek alatt eltörli majd a munkagép. A véletlenül arra vetődő szíve is szakad a gondolattól, s eszébe jut a kérdés: nem lehetne ebből szabadtéri múzeumot csinál­ni? Valahogy konzerválni, megőriz­ni? A restaurátor gondolkodik ezen, majd így válaszol: - Ha a szakma úgy ítélné meg, lépéseket tenne. De nem hiszem, hogy lehetne pályamó­dosítást kérni. És az, hogy itt meg­találtuk a telepet, nem jelenti azt, hogy nincs egy kicsit arrébb is. Kon­zerválni egyébként nagyon nehéz lenne. Ugyanaz a probléma, mint a váraknál: az időjárás viszontagsá­gainak nem nagyon tudnak ellen­állni azok az anyagok, amiket mi használunk. Hogy végül is mi lesz az anyag sor­sa? Hová fér el ennyi minden? Min­denképp’ szükséges bizonyos selej­tezés, de a nagyobb részt meg kell őrizni. A tudományos feldolgozás az ásatás után még hosszabb időt fog igénybe venni. A restaurátorok eb­ben már kevésbé vesznek majd részt, hiszen az ő feladatuk „csak” az, hogy összeiugasszák, kiegészít­sék a tárgyakat, az évszázadok, évezredek emlékeinek a mi korunk origo legyen, s itt „újjászületve” az időben előre is eltöltsenek még (ha nem is) ennyi időt... Dreamer magyarul Miskolc (ÉM) — A Magyar Conti­nental Singers keresztény ének-ze- ne-tánc együttes öt évvel ezelőtt a Rónai Művelődési Központban ala­kult meg, Tornay András vezetésé­vel. Azóta minden évben új progra­mot állít össze az amerikai conti­nental’s központ, az itteni együttes ezt adaptálja a magyar ének, zene és tánc „nyelvére”. Égy hónap alatt felkészülnek és másfél hónapig kon­certeznek megyénk kisebb települé­sein, a fővárosban és vidéki váro­sokban, illetve a határon túl is. Az idén kettős évforduló jegyében szervezik előadásaikat. Áz ötéves magyar csoportot és a tíz évvel eze­lőtt írt amerikai Continental Sin­gers musical felújítását ünnepük, mely a Dreamer (álmodó) címet vi­seli és 1985-ben megnyerte a „Dove’-díjat. A történet bibliai ala­pú, 3500 évvel ezelőtt játszódik, amikor Józsefet eladják testvérei, aki rabszolga, majd (megfejtvén a fáraó álmát) Egyiptom uralkodója lett. A musical aktualizálja a meg­bocsátás és a szeretet ősi zsidó-ke­resztény hagyományait, és e ki­pusztulófélben lévő érzelmek újraé­lesztésére hívja fel a figyelmünket a koreográfia, a színvonalas zene és énekszövegek által. Az idei országos turné július 10-én kezdődött, s harmincöt sikeres előa­dás után a finiséhez közeledik. Au­gusztus 11-én Arnótoh, 12-én a Ró­nai Művelődési Központban este hat órakor adják elő a „Dove”-díjas musical magyar változatát. Belépő­díj nincs, de a jó szívvel felajánlott adományokat a keresztény magyar zenei mozgalom támogatására kö­szönettel elfogadják. Az év utolsó koncertjét augusztus 13-án, szombaton délután négy órá­tól a sajószentpéteri Művelődési és Sportközpontban tartják. Othello Itáliából Szeged (MTI) - Verdi remekmű­vét, az Othellót mutatják be csütör-. tökön és szombaton a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok idei har­madik produkcióját az Operaház fő­rendezője, Vámos László állította színpadra. A világ operaszínpadainak három ismert sztárja lép a két estén közön­ség elé. Itáliából érkezett Szegedre a karmester, Piergiorgio Morandi és a címszereplő, Gianfranco Cecchele. Desdemonát Tokody Ilona alakítja. Jagó megformálója az erdélyi szár­mazású, Európa-szerte népszerű baritonista, Szilágyi Károly. Zenés kiállítás Lillafüred (ÉM) - A Lillafüredi Alapítvány július 31-én, vasárnap délután négy órától a Lillafüred Ga­lériában (Palotaszálló) Szalay Lajos grafikusművész alkotásaiból ren­dez kiállítást. A tárlatot Végvári Lajos művészettörténész nyitja meg. A megnyitót követően öt órá­tól a Zenés teadélutánok a Palota­szállóban című rendezvénysorozat keretében Tóth Mariann zongora- művész Bach-, Haydn-, Debussy-, Chopin-, Liszt- és Beethoven- mű­veket ad elő. Beethoven-nyitány Martonvásár (MTI) - Martonvá- sáron, az MTA Mezőgazdasági Ku­tatóintézetének parkjában levő „hangversenyszigeten” ismét fel­csendülnek Beethoven zeneművei. Az idei koncertsorozat első rendez­vényét az elmúlt szombaton tartot­ták. A második hangverseny program­ján, augusztus 6-án a Fidelio-nyi- tány, valamint az V. és a VI. szimfó­nia szerepel a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában, Győriványi Ráth György dirigálásá­val. Augusztus 19-én Lukács Ervin lesz a koncertévad záróhangverse­nyének a karnagya. A Magyar Álla­mi Énekkar, valamint Csavlek Etelka, Takács Tamara, Molnár András és Bercelly István közremű­ködésével, a hangversenyzenekar tolmácsolásában a Coriolan-nyi- tányt és a IX. szimfóniát hallhatja majd a közönség. Az ősparkban az 1950-es évek óta •rendszeresen megtartott Beetho- ven-estek minden esztendőben a hazai zenei élet kiemelkedő esemé­nyei közé tartoznak. A hangver­senyre nemcsak Európa különböző országaiból, hanem Jápánból, illet­ve az Egyesült Államokból is vár­nak vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents