Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Iúlius 19., Kedd-----------APROPÓ----------­F élidő Filip Gabriella Most van a félidő, sóhajtotta tanult kollé­gám. Pedig még csak szünet sem volt. A vár bástyái között hömpölygött, hömpölygött Mozart muzsikája. A szerelmesek szerették és csalták egymást. Szóval a Diósgyőri vár­ban annak rendje s módja szerint folyt a Cosi fan tutte premierje. Csak a futballra­jongó operabarátok aggódtak: mi lesz a vb eredménye!? Szerencsére a döntő meccsen semmi nem dőlt el, a tizenegyesekkel „megvárták” Mozart-operanézőit. A foci-vb tehát befejeződött, és felidejéhez érkezett a Miskolci Nyár. A hagyományos fesztiválokon, a Kalákán és a Dixin már túlvagyunk. Megvoltak az operapremierek, ha az eső is úgy akarja, még két alkalommal: ma és holnap este ad­ják a Cosi fan tuttét. De tartogat még egy­két meglepetést ez a nyár. Szombaton Dél­húsával lírázhatunk az Akropoliszon, jú­lius utolsó hetén a Színház és Filmművé­szeti Főiskola növendékei megmutatják, hogyan kell „sztárt csinálni”. Jönnek még a szatmárnémeti színészek, a„ Windsori víg nők” Erdélyből érkeznek, a kassai színtár­sulat hangulatból, kacagásból, dallamok­ból, mosolyokból összeállított sokfogásos kávéházi menüt kínál a kabarékedvelők­nek. Augusztus 20-án és 21-én reneszánsz vigasságok lesznek a Diósgyőri várban. Majd augusztus 23-án lebbenő szoknyács- kás lányok lepik el a várost, ekkor kezdő­dik ugyanis Miskolcon az első nemzetközi majorette-fesztivál. Mindezeken kívül lesz még orgonahangverseny az avasi templom­ban, táncbemutató az Akropoliszon, kama­rakoncert a lillafüredi Palotaszállóban. Most aztán készíthetik a pótszékeket. Ahá- rom tenor vb-záró gálaműsorával átirányí­totta a focimeccsek közönségét a kultúra (szabadtéri) templomaiba. Táncos születésnap Balatonkenese (ÉM) - Tolnay Klári, a ma­gyar színművészet nagyasszonya 80. születés­napja alkalmából a művésznő életútját bemu­tató kiállítás nyílt. A születésnapi ünnepségre több százan érkez­tek a környező üdülőkből is és virágkosarak­kal, csokrokkal várták a művésznőt. Meglepe­tésként eljött és fellépett a kiállítás megnyitó­ján Tolnay Klári szülőfalujából, Mohoráról az asszonykórus. Az együttes a neves művésznő filmdalaiból is énekelt, s az ünnepelt együtt énekelt és táncolt velük. Tolnay Klári életmű­kiállítása szeptember elsejéig tekinthető meg Balatonkenesén, azt követően a szülőfalujá­ban mutatják be. Erdélyi víg nők a Diósgyőri várban Kisvárda, Miskolc (MTI, ÉM) - A határon túli magyar színházak idei fesztiválján föllé­pett erdélyi művészekből alakított alkalmi nyári társulatot a Kisvárdai Várszínház. A művészgárda először július 29. és 31. között - három este - lép közönség elé, Shakespeare: A windsori víg nők című komédiájában. A Magyar Televízió segítségével színpadra ál­lított darabban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulatának kilenc tagja - Fodor Pi­roska, Fülöp Erzsébet, Gasparik Attila, Gás­pár Imola, Győrffy András, Hunyadi László, Karp György, Mende Gabi és Nagy István - szerepel. A Kolozsvári Magyar Színházból Bí­ró József, Bogdán Zsolt, Bölönyi Zsolt, Keresz­tes Attila, Nagy Dezső, Spolarics Andrea és Tordai Tekla lép fel. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház társulatától Makra Lajos és Patay Sándor, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatától Csiky Ibolya, a Szatmárnémeti Északi Színházból pedig Czintos József kapott szerepet. A rendező, Horváth Z. Gergely nem mindennapi látvá­nyosságot tervez: az előadásra Vízivárossá vál­toztatja a Kisvárdai Várszínház színpadát. Az előadás jelmeztervezője Labancz Klára. A ze­neszerző Selmeczi György, aki egyébként a Miskolci Nyári Fesztivál művészeti vezetője. (Selmeci György ma és holnap Mozart Cosi fan Tutte című operáját dirigálja a Diósgyőri várban.) A windsori víg nők című „vízivári” komédiát a miskolci közönség augusztus 9-én és 10-én (esőnap augusztus 11.) este fél 9-től láthatja a Diósgyőri vár színpadán. Hagyomány már, hogy az Ady Endre Művelődési Ház minden évben meghív egy-egy határainkon túli ma­gyar színházat. De az idén közös produkció­nak köszönhetően több erdélyi színház is kép­viselteti magát a Diósgyőri várban. , Ismételt leszámolás egy illúzióval Miskolc (ÉM - BG) - Sok van mi koc­kázatos, de Miskolcon egy nyáron két szabadtéri operabemutatót is tar­tani már több is, mint kockázatos. A Riaoletto után egyvalamiért mégis feltétlenül érdemes volt ellátogatni a Diósgyőri várba Mozart Cosi tan tut­te című vígoperájának bemutatójára, mégpedig azért, mert ez a kamara­opera valamilyen oknál fogva a ke­veset játszott művek közé tartozik. Pedig az opera cselekménye egyál­talán nem korhoz kötött, sőt: a szakirodalom szerint ez volt az első olyan daldráma, amely leszámolt a sírig tartó, hű szerelem illúziójával, szinte a befogadó képébe vágva, az ember végül is csak emberből van, akit bevallva-bevallatlanul végső soron az ösztönei irányítanak. A két férfi főhős, Ferrando és Guglielmo is csak önteltségétől vezéreltetve mer fogadni a filozofikus vonásokat sem nélkülöző, ám mégis inkább csak intrikus hajlamait kiélő Don Alfon- sóval, miszerint az ó mátkáik bi­zony nem lesznek hűtlenek. Pedig dehogy nem lesznek. A vígjátéki szabályok szerint némi húzódozást követően a két leány beleszeret a másik vőlegényébe (a derék lányok mentségére legyen mondva, a dali­ák álszakállt öltenek), majd a tur­pisság lelepleződik és a szerelmesek visszatérnek eredeti párjukhoz. Ennyi a cselekmény. Az opera talán egyetlen gyenge pontja, hogy ez a rövid kis anekdota közel három órán keresztül köti le hallgatóságát, nélkülözve az igazán akciódús jele­neteket. Pedig a szereplők tényleg mindent megtesznek. Jósé Antonio Campo (Ferrando) a Rigolettóbéli machovonásokat erre az operára is átmentette, de ezen felül bemutat­ja, énekhangján kívül komédiázó hajlamai sem lebecsülendőek. Min­den apró poént lecsap, maximálisan kihasználja a helyzetkomikum adta lehetőségeket. Fergeteges tempót diktáló játéka mellett azonban lega­lább ekkora műgonddal tolmácsolja Mozart dallamait, igazi klasszikus hőstenor-alakítás volt az övé. Csor­dás Klára (Dorabella, Ferrando sze­relmese) naivája az „alamuszi macska nagyot ugrik’-tételt jelení­tette meg. Szendén-sandán epede­José Antonio Campo Fotó: Dobos Klára zik elhaló hangon szíve választottja iránt, de igazán még egy áriányi időtartam sem telik el, már hajlan­dónak bizonyul arra, hogy figyelmét más férfiú felé fordítsa. Ennek az alakításnak rendeli alá az ének­hangját is, mindvégig kitűnően. Né­meth Gábor (Guglielmo) a kezdeti elfogultságot követően machóbb lesz a machónál és komédiázási haj­lamban sem marad el spanyol kollé­gája mögött. Magabiztos baritonja végig uralja a mozarti muzsikát. Darabbéli kedvese, Bátori Éva (Fi- ordiligi) az előadás legkiemelke­dőbb alakítását nyújtja. Egy-két szűknek bizonyult levegővételtől el­tekintve végig az ő szopránja dia­dalmaskodott a legfényesebben, ami feledteti azt, hogy az ő szerepe a leghálátlanabb, neki kell a legto­vább ellenállni a férfiúi ostromnak. Kertesi Ingrid (Despina, a szolgáló­lány) jelenlétével mintha az Ej ki­rálynője lépne a színpadra, aki egy pillanat alatt változik vissza aláza­tos szolgálólánnyá, hogy a harma­dik pillanatban öreg, szepegő figu­rát alakítson. Énekhangja ezt- annyira hűen tolmácsolja, hogy időnként nem is igazán szükséges a színpadra nézni. Az egjetlen igazi hús-vér, „csontig” realista figurá­nak Hercz Péter (Don Albnso) bizo­nyul, aki mindezért nem l,esz mást, „csak” kiaknázza a szerep? által kí­nált lehetőségeket. A tizenkét főt szerepeltető Forrás kam'arakórus hat nőtagja erőteljesen elnyomva férfikollégáit egy barokk-torabeli templomi fiúkórust jelenít meg, ami ha tudatosság eredménye, akkor csak fokozza az opera komikumát, ha nem, akkor véletlen telitalálat. A két részre osztott kamarazenekar (A Miskolci Szimfonikus Zenekar 18 tagja) Selmeczi György vezényle­tével szinte meghökkentően korhű megszólalást produkál. Az előadás helyszínén a darabtól függetlenül is kiderült, nemcsak a kuriozitás miatt volt érdemes eljön­ni. A díszlettervező Duncan Re- usch-Hayler úgy gondolhatta, ka­maraoperához kamarahelyszín il­lik, ezért a nagyszínpadról „lehozta” a játszóteret egy kör alakú dobogóra a közönség sorai közé, ami miatt a publikum megszabadult az állandó kulisszák mögé kukkolni akarás kényszerétől, és teljes figyelmét az előadásnak szentelhette. Á körszín­pad közepén egy forgatható, átlát­szó vitorla található, a vitorla rúd- ján világító neoncsövekkel talán a szerelem irányát mutatandó. Az irány azonban folyamatosan válto­zik, pedig szellő sem rebben, a vitor­la szárnya ide-oda csapdos, a körből azonban mégsem tud kiszabadulni, pályája behatárolt, végül megadóan visszatér eredeti helyzetébe. A ren­dező Henry Akina szándékai alkal­mazkodtak a díszlettervező elkép­zeléseihez (vagy fordítva). A Berli­ner Kammeroper főrendezője maxi­málisan bejátszatja színészeivel a színpadot és annak környékét, egy pillanatnyi üresjáratot sem engedé­lyez, mindezzel azonban nem osztja ■ meg a nézők figyelmét, a némaság­ra ítéltetett szereplők legfeljebb csak kiegészítő információkat közöl­nek a publikummal. Ha mégis fenntartásaim vannak az előadással, az csak és kizárólag az, hogy a közel háromórás játékidő óhatatlanul hosszúnak bizonyul eh­hez a rövid kis történethez. Ez azon­ban egyedül Mozart „bűne”. Százéves a Proms London (MTI) - A BBC zenekará­nak hangversenyével nyitotta meg századik évadját a népszerű londoni Proms - teljes nevén a Royal Albert Hall promenád koncertsorozat. Az 1895-ben Henry Wood karnagy és zeneszerző által alapított rendez­vénysorozat - Wood egyébként 45 esztendőn át állott a Proms élén - nyaranta meghatározója a brit fővá­ros zenei életének. „Nincs a világon még egy város, amely a nyári hóna­pokban ilyen méretű hangverseny-’ sorozatot rendezne. Mi ezt teljesen normálisnak tartjuk, de valójában egészen rendkívüli tény” - nyilat­kozta John Drummond, a Proms je­lenlegi igazgatója. Wood a maga idejében gondosan ügyelt arra, hogy fenntartsa az egyensúlyt a népszerűnek mondott klasszikus muzsika és a nehezebb kompozíciók között. A térzenei hangversenyek nem egy művész karrierjét indították el és számos angliai és világpremier megszólal- tatói voltak. Rajtuk keresztül is­merte meg az angol nagyközönség Debussy, Fauré, Rachmanyinov, Ravel, Saint-Saens, Sosztakovics, Rimszkíj-Korszakov, Sibelius vagy Csajkovszkij műveit. Angol zene­szerzők világpremierje mellett a Proms előadásában csendült fel elő­ször 1912. augusztus 19-én az oszt­rák Schoenberg „Öt zenekari da­rabba. Az idei évadban műsoron szerepel a Proms által elsőnek meg­szólaltatott 68 kompozíció. Az idén augusztusban lesz Sir Peter Max­well Davies és John Tavemer egy- egy művének ősbemutatója is. A hangversenyek eredeti színhelye egyébként a Queen’s Hall volt, de mi­után a második világháborúban a né­metek lebombázták, a Royal Albert Hall adott otthont a koncerteknek. Az idei jubileumi évad ünnepélyes­ségének emelése végett a július 18-i, hétfői hangversenyen részt vett II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg is. A nyolc hétig tartó „térzene hangversenysorozaton” fel­lépnek olyan világhírű karmeste­rek, mint Carlo Maria Giulini, Cla­udio Abbado, Sir Colin Davis és Ló­rin Maazel is. ©GXöíDGj) (D© F,Rl7QlÉ’Ríi,T Fif ¥ 1QQ4 Az idén november 18-án nyolcadik al- Eiil£0£iD£j 1 HÍJ 1»»^. kálómmal nyújtják át az Erzsébet-d(jat. Ezúttal is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt sziniévad kiemelkedő művészi teljesitraényeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a saját kategóriájában ötöt. Közülük mindegyik díjat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy lehet. A közönség - vagyis most Ön - dönti el: a legjobbak között ki legyen az első azzal, hogy az ő neve elé tesz (minden kategóriában) egy X jelet. 1994. ok­tóber 8-ig küldheti be a következő címre: ERZSEBET-DÍJ, BP. 116. PF. 21.1506. Az 1994-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Szolnoki Szigligeti Színházban ren­dezzük. TV-közvetítés november 18-án. Ön is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számítógépes, hiteles feldolgo­zása után a szavazók között 25 db 5000 forintos váráslási utalványt sorsolunk ki. SZÍNHÁZ (Tarján Tamás ajánlatai) A SZÍNÉSZNŐ B SZÍNÉSZ □ 1. BÉRES ILONA (Görög) □ t. GÁLFFI LÁSZLÓ (II. Edward) □ 2. BOZSIK YVETTE (Llrnö) □ 2. GÖRÖG LÁSZLÓ (Görög) □ 3. CSÁKÁNYI ESZTER (Tercett) □ 3. KÉZDY GYÖRGY (Üvegcipő) I~1 4. MÁTHÉ ERZSI (Ma esls improvizálunk) □ 4. KULKA JÁNOS (Görög) (Hj □ 5. TAKÁCS KATAIN (Görög) □ £. SZARVAS JÓZSEF (Oidipus) FILMMŰVÉSZET (Dr. Veress József ajánlatai) C SZÍNÉSZNŐ D SZÍNÉSZ □ 1. ALMASI ALBERT ÉVA (Sátánlangó) □ 1. DERZSI JÁNOS íSálántangó) □ 2. BÁSTI JULI (Az álommenedzser) □ 2. FUNTEK FRIGYES (Balkán' Balkán') □ 3. BÖRCSÖK ENIKŐ (A turné) □ 3. KOVÁCS LAJOS (Woyczek) □ 4. K0VÁTS ADÉL (Köd) □ 4. SZAKÁCSI SÁNDOR (Az álommenedzser) □ 5.0ZSDA ERIKA (Fényérzékeny történet) □ 5 SZŐKE ANDRÁS (Kiss Vakond) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (Dalos László ajánlatai) E SZÍNÉSZNŐ Q 1. ALMASI ÉVA (A nősténylarkas - Rádió) □ 2. CSÁSZÁR ANGÉLA (István király - TV) □ 3. CSOMÓS MARI (Vérnasz-Rádió) □ 4. PÁRTOS ERZSI (A Te szolgálód-Rádió) □ 5. TEMESSY HÉDI (Öregberény -TV) F SZÍNÉSZ □ 1.GERA ZOLTÁN (A pápa öccse -Rádió) □ 2. HORVÁTH SÁNDOR (Öregbereny - TV) □ 3. HUSZTI PÉTER (Szerep. Alibi -TV) □ 4. SINKÓLÁSZLÓ (Oroszország-Rádió) n 5. SZABÓ SÁNDOR (Hárs Ernő versei - Rádió) OPERA (Ütő Endre ajánlatai) G Énekesnő l~l t. BALATONI ÉVA (A Kékszakállú herceg vara) □ 2. MIKLÓSA ERIKA (Varázsfuvola) □ 3 MISURA ZSUZSA (Don Carlos) □ 4. PÁNCZÉL ÉVA (Carmen) □ 5. SZILFAI MARTRA (Aida) I SZÍNMŰÍRÓ (Czine Mihály ajánlatai) ÉJ 1. ESTERHÁZY PÉTER (Egy nehéz nap é|szaká|a) □ 2. F0RGACH ANDRÁS (Tercetl) Lj 3. GÖRGEY GÁBOR (Komámasszony. hol a stukker?) □ 4. NÁDAS PÉTER (Temetés) Cl 5. SZABÓ MAGDA (Régimódi történet) K HUMORISTA (Antal Imre ajánlatai) □ 1. ÉLES ISTVÁN □ 2. IH0S JÓZSEF □ 3. MAKSA ZOLTÁN □ 4. SELMECZI TIBOR □ 5. TRUNKÓ BARNABÁS H ENEKES I I 1. BÁNDI JÁNOS (Dózsa György) □ 2, BERCZELLY ISTVÁN (Don Carlos) D 3. KÁLMÁNDI MIHÁLY (Rajna kincse) □ 4. KELEN PÉTER (Don Carlos) □ 5. MOLNÁR ANDRÁS (Bank bán) J RENDEZŐ (Kállai Ferenc ajánlatai) d t. ASCHER TAMÁS (Jelenetek egy kivégzésből) □ 2. BENEDEK MIKLÓS (lllatszertár) □ 3. ESZENYI ENIKŐ (Heilbronni Katica) D 4. KERÉNYI IMRE (Amadeus: Stuart Mána) □ 5. RUSZT JÓZSEF (II. Edward) !*) A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CÍME: Betűvetők Miskolc (ÉM) - A Betűvetés I. cí­mű kiállítás megnyitójával július 20-án, szerdán délután 5 órakor megkezdődik a Fiatal írók III. Or­szágos Fesztiválja. AII. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban rende­zett tárlatot és a július 24-ig tartó fesztivált Tüskés Tibor1 irodalomtör­ténész nyitja meg. Az Új Bekezdés Művészeti Egyesü­let által szervezett irodalmi találko­zó első napján este 8 órától a Mis­kolci Galéria Múvészklubjában Dinnyés József előadóestjére várják az érdeklődőket. Július 21-én, csü­törtökön délelőtt 10 órától kötetbe­mutatók lesznek a Művészklubban, délután 3 órától Új lírai törekvések címmel rendeznek konferenciát a Megyei Könyvtárban. Este 8 órától a Művészklubban nonstop irodalmi esten mutatkoznak be a fesztivál résztvevői. A júlus 22-i könyvtári konferencia témája a kritika. Meg­hívott előadók: fecske Csaba, Jenei László, Bata Inre, Bohár András. Este 8 órától Vfilon-est lesz a Mű­vészklubban, 11-től az Ad Astra cso­port előadásában Jean Genet Cselé­dek című eliadását láthatjuk. A szombati konferencián a ’90-es években indlló írónemzedékről lesz szó. Az előadók: Kristóf Gábor, L. Simon Lásdó, Papp Mártó, Annus József, Vafs Tibor és Bella István. A fesztivál sárónapján, július 24-én vasárnapeste 8 órától az Avas Kilá­tóban újra megnyitja kapuit az Új Bekezdés irodalmi szalonja. Az est szerepléi: Art Stúdió, Híd együttes és az .Alpaka Kulturális Egyesület. Betűvetés Könyvtári számok Edelény (ÉM) - Elkészült az edelé- nyi könyvtár I. félévi statisztikája. Az összesítés szerint nagyon sokan vették igénybe a könyvtár szolgál­tatásait. Január 1-től június 30-ig 1431 olvasó iratkozott be a könyv­tárba. A látogatók száma 9943 fő. Az első félévben összesen 20 660 kö­tetet kölcsönöztek ki a könyvtárból. Viszont augusztus 15-tól szeptem­ber 15-ig általános leltár miatt zár­va lesz a könyvtár. Ezt a munkát a szolgáltatások szüneteltetése nél­kül nem tudnák elvégezni. A könyv­tár vezetői kérik a város polgárai­nak megértését, türelmét. Azt ajánlják, hogy augusztus 15. előtt keressék fel a könyvtárat, és lássák el magukat a szüneteltetés idejére olvasnivalóval. De a város területén lévő borsodi és finkei könyvtárak is szívesen fogadják az olvasókat. Katonás kiállítás Budapest (MTI) - Hazáért és sza­badságért mindörökké című kiállí­tás Budapesten a XX. kerületi Ady Endre utca 82. szám alatti Napole­on Galériában látható. A tárlat a XX. század magyar katonatisztjei­nek állít emléket. Dokumentumok, fényképek, újságcikkek idézik fel például Szurmay Sándor vezérezre­des, Szentkeresztesy Henrik repülő vezérkari ezredes és Stomm Mar­cell tábornok életét, pályafutását. Szurmay hadseregcsoport, illetőleg hadtestparancsnokként szolgált az I. világháborúban, majd 1917 febru­árjától 1918 októberéig honvédelmi miniszter volt. Szentkeresztesy Henrik jelentős érdemeket szerzett a hazai katonai, majd a polgári re­pülés hálózatának kiépítésében. Stomm Marcell töltötte be a doni 2. magyar hadsereg egyik hadtestpa- 'rancsnoki tisztét 1942-tól. 1943 ele­jén, hogy megakadályozza a hadtest értelmetlen pusztulását, feloszlatta seregét. Az orosz fogságból hazatér­ve letartóztatták, halálra ítélték, amelyet később börtönbüntetésre módosítottak. A Legfelsőbb Bíróság 1989-ben hatályon kívül helyezte az 1951. évi ítéletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents