Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994« Iúlius 19., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Moszkvában a Biogal termékek Budapest (MTI) - Szentpétervár után Moszkvában is bemutatko­zik a napokban gyógytermékeivel piackutató céllal a Biogal Gyógy­szergyár - tájékoztatta az MTI-t Moldován Judit, a gyógyszergyár képviselője. 1 Az oroszországi bemutatkozás része annak a törekvésnek, hogy év végé­ig a Biogal tízféle gyógynövényter­mékéből növelje forgalmát. A Biogal gyógyszerexportjának 80 százalé­kát a volt szocialista országokban bonyolítja le, az elmúlt évben összesen 8 millió dollár értékű ké­szítményt adtak el. Az idén cél az export szinten tartása, majd a kö­vetkező években fokozatos bővítése. A keleti piacokon való megkapasz­kodás érdekében Szlovákiában már létrehozták, augusztus elsejétől Moszkvában, később pedig Csehor­szágban is megszerezik az orvoslá­togató hálózatot, amely a magyar gyógyszerek megismertetését szol­gálja. A Biogal elmúl', évi 9,5 milli­árd forintos árbevótekt az idén 10,5 milliárd forintra kívánják emelni. Ennek érdekében új, jelenleg még törzskönyvezés alatt álló gyógy­szert és -készítményt débnak majd piacra. Magánkézben a sütőipar Szolnok (MTI) - Befejező szaka­szához érkezett a korábban egész Jász-Nagykun-Szolnok megyét ke­nyérrel és pékáruval ellátó Közép- Alföldi Sütödék Vállalatának priva­tizációja. Az Állami Vagyonügynök­ség által vezényelt folyamat a napi tíz tonna kapacitású, úgynevezett kisüzemek eladásával kezdődött! A döntést az motiválta, hogy a kívá­natos versenyszellem érdekében nö­vekedjen a piaci résztvevők száma, és egyben kínálatot teremtsenek a kisbefektetőknek. A megvételre pá­lyázók ugyanis a kiírás szerint a tel­jes vételár feléig kárpótlási jeggyel fizethettek, és Egzisztencia-hitelt is felvehettek. A pályázati alapár va­lamennyi kft.-vé alakított kisüzem állami üzletrészére Összesen 69 mil­lió forint, míg a tényleges vételár - a túllicitáló ajánlatok miatt - 80.5 millió forint volt. Ebből 21,6 millió forintot tett ki a vásárlók saját pén­ze, 50,4 milliót kaptak E-hitelként, míg kárpótlási jegyből né'vértékben 8,5 milliót használtak fel fizetőesz­közül. A kisüzemek adásvételével a vállalati összvagyon 11,3 százaléka került új tulajdonosokhoz. Ismét gyártanak cellulózt Dunaújváros (MTI) - Csaknem egyéves kényszerszünet után pén­teken ismét megkezdték a cellulóz­gyártást Dunaújvárosban. A tervek szerint az év végéig mintegy 6 ezer tonnát készítenek a fontos papíripa­ri alapanyagból. Az előállított mennyiség egy részét a Dunaújvá­rosi Finompapírgyár Kft. használja fel - fedezve vele a gyártás rost­szükségletének mintegy egynegye­dét - egy kisebb részét pedig Né­metországba exportálják. Tekintet­tel arra, hogy a dunaújvárosi gyár sorsa még mindig bizonytalan, a privatizációjával kapcsolatos egyez­tetések most folynak, a gyártás új­raindítására betéti társaságot hoz­tak létre. A bt. negyven — nagyobb részt a cellulózgyár egykori, eddig munkanélküli - dolgozója szerződés alapján, két műszakban végzi a cel­lulózelőállítást. A gépek újraindítását a fontos pa­píripari alapanyag hiánya, vála- mint világpiaci árának nagymérté­kű emelkedése tette szükségessé. Míg tavaly a gyári önköltségnél ol­csóbban, tonnánként 380 dollárért lehetett cellulózt vásárolni, az idén már tonnánként 630 dollárért jut- hatnak hozzá a feldolgozók. Röviden ■ -= Több jnint 11 ezer elhelyezkedni próbálkozó-ügyfélnek ajánlottak ál­lást a térségi munkaügyi központ kirendeltségei Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A munkaerő-köz­vetítés révén végül csaknem hatez­ren kerültek alkalmazásba a külön­böző cégeknél és egyéni vállalkozók­nál. Négy darab, FOKKER - 70 típusú repülőgépet szerezhet be rövidesen a Malév Rt. Az ezzel kapcsolatos döntést a többségi tulajdonos ÁV Rt. tudomásul vette. Privatizációs helyzetkép Borsodban A külföldiek a feldolgozóiparban szereztek többségi tulajdont Országosan 1728, a megyében 92 vállalat került az Állami Vagyonügynökséghez átalakult felszámolás, végelszámolás alatt álló más állami vagyonkezelő Miskolc (ÉM - M.E.) - Az elmúlt évek­ben elkezdődött tulajdonosi szerke­zet-átalakításban meghatározó sze­repet játszik az állami vállalatok pri­vatizációja. A megyében zajló ma- gánositási folyamat alakulásáról Kapros Tibornét, a központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgatóságának tájékoztatási osztályvezetőjét kér­deztük. — Az elmúlt három esztendőben Borsodban 92 vállalat került az ÁVÜ kezelésébe. Ezek 60 százaléka 1993 novemberéig átalakult, közel 25 százalékuk felszámolás alatt áll, 15 százalékuk pedig még átalakí­tásra vár. Az átalakítandó és a fel­számolás, végelszámolás sorsára ju­tók aránya meghaladja az országos átlagot. (A szóban forgó cégek több mint 40 százaléka az iparban, közel 30 szá­zaléka pedig a kereskedelem, közú­ti jármű- és a közszükségleti cikk javítása gazdásági ágba tartozik. Hasonló a gazdasági ágak aránya a már átalakultak körében is. A még átalakítandó 14 gazdálkodó szerve­zetből 6 a feldolgozóiparban, 5 a ke­reskedelem, közúti jármű- és köz­szükségleti cikk javítás, egy-egy az építőipar, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás, illetve az ingat­lanügyletek, bérbeadás és gazdasá­gi tevékenységet segítő gazdasági ágban működik. □ Milyen arányban sikerült vevőt találni a cégekre? • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ÁVÜ-höz került 77 gazdasági társaság 27 százalékát a tavalyi év decemberéig teljes egészében elad­ták, több mint húsz százaléka több­ségi, 6 százaléka kisebbségi ÁVÜ tulajdonban maradt, 3 százalék fel­számolás, végelszámolás alatt áll, s még több mint 40 százalék privati­zálandó. □ Kik kapcsolódtak be a privatizá­cióba? • Teljes egészében hazai befektetők vásárolták meg a kereskedelem, közúti jármű- és közszükségleti cikk javítása gazdasági ágba tarto­zó 4, illetve az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatás ágba tartozó 2 társaságot. A külföldiek a feldolgozóiparban és az építőiparban szereztek többségi tulajdont. Ezen társaságok összes jegyzett tőkéje 5,5 milliárd forintot tett ki. Kisebbségi ÁVÜ tulajdon­ban 5 társaság maradt. A többségi ÁVÜ tulajdonú 16 társa­ságban a külföldiek nem vásároltak tulajdonrészt, s a hazai befektetők is mindössze 5,2 százalékát jegyez­ték le a 4,7 milliárd forintos tőké­nek. A Munkavállalói Részvény Program keretében 1993 novembe­réig országosan 17,5 milliárd forint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a feldolgozóiparban, valamint az ingatlanügyletek, bérbeadás és gaz­dasági tevékenységet segítő szolgál­tatás gazdasági ágban) összesen 192 millió forint értékben jutottak üzletrészhez, részvényhez a mun­kavállalók. I A piac összeszűkült és ki is tágult Sajószentpéter (ÉM - N.J.) - Két év­vel ezelőtt lezárult egy szakasz a je­lentős tradíciókkal rendelkező sa|ó- szentpéferi ipari szövetkezet életé­ben. Az új szövetkezeti törvénynek megfelelően az 1951-ben alapított - később a különböző ktsz-ekkel tör­tént egyesülés során számottevően megerősödött - Vegyesipari Szövet­kezet új tulajdoni formát vett fel, s annak keretein belül folytatja terme­lői, szolgáltatói tevékenységét. A korábbi évtizedekben történt fej­lesztések, a profilon belüli változá­sok egyértelműen hasznára voltak a termelésnek. Egy időben nem ke­vesebb, mint 13 szakmában álltak a lakosság szolgálatára. A múlt azon­ban önmagában még senkinek sem ad menlevelet a továbbéléshez. A fennmaradásért, a fokozatosan kia­lakuló piacgazdasági viszonyok kö­zött, minden működő cégnek, azon belül minden egyes munkavállaló­nak igen keményen meg kell küzde­ni. Mert a piac egyszeriben össze­szűkült és ki is tágult. Összeszűk­ült, mert lényegesen visszaesett a hazai és szinte teljesen megszűnt a volt keleti felvevő piac. Adott ellen­ben a nyugati értékesítési piac, ahol viszont rendkívül igényes a vevő, hiszen a kínálat hatalmas, a minő­ségi versenyben pedig egymásra h- citálva jeleskednek a gyártók. Kétségtelen, hogy a megváltozott, új körülmények egyszerre óriási terheket raknak az átalakult cég vezetői, tulajdonos-dolgozói vállára. Jelenleg építő, építő szakipar, asz­talos, lakatos, konfekció-részlegek­kel rendelkeznek, amelyeket a köz­ponti raktár, a garázs és az iroda szolgál ki. ígéretesnek, sót bizonyítottan hasz­nosnak mutatkozik a központi te­lephely egyik épületében a Mátra Füszérttel közösen kialakított disz­kont áruház. De gyártanak az isko­lák számára számítógépasztalokat, tanulóasztalokat. Amerikai partne­reiknek konfekció-árut szállítanak, szoknyákat, blézereket, nadrágo­kat. Ázért sem mutatkozik túlságo­san egyszerűnek a nyugati cégek számára dolgozni, mert megnöve­kedtek az alapanyag-, energia-, szállítási stb. költségek. Már nem olcsó Magyarországon termeltetni a nagyszámú és aránytalanul magas egyéb elvonások, megkerülhetetlen fizetnivalók miatt. Ha a készáruért nem kínálnak magas árat - hiszen hasonló termékek kint is találhatók -, ha az előállítás drága, jóformán megkérdőjelezhető az üzleti kapcso­lat fenntartása. A termelőnél ugyanis alig marad valami haszon. Á szövetkezet ta­valy 48 millió forintos ál-bevételre tett szert. 1989-ben tíz-, 1990-ben tizenhat, 1991-ben pedig 30 száza­lékos bérfejlesztést hajtottak végre, most az átlagkereset 15 ezer forint körül van. Új piacok felkutatására, a technológiák jelentős fejlesztésé­re, a szakmai színvonal emelésére lesz szükség ahhoz, hogy a cég si­kerrel vegye a megváltozott köve­telmények által támasztott aka­dályokat. Tózsér János, a szövetkezet elnöke joggal bízhat abban, hogy a résztu­lajdonosokká vált dolgozók ipari, szolgáltatói tevékenységük új sza­kaszában sem hagyják magukra gondjaikkal a vezetőket. Reménye­ik szerint a megbízható üzleti part­nerként számon tartott szövetkezet a jövőben is egyik meghatározó cége lesz a fiatal városnak, Sajószentpé- temek. Emelkedtek a termelői- felvásárlási átlagárak Budapest (MTI) — Az előző év azo­nos időszakához képest idén május­ban 28,7 százalékkal emelkedett azoknak a mezőgazdasági termé­nyeknek az ára, melyeket a terme­lők feldolgozásra és továbbeladásra értékesítettek - tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal az MTI-t. A megelőző, áprilisi hónaphoz ké­pest a búza és a kukorica termelői- felvásárlási átlagára tonnánként 300, illetve 100 forinttal emelke­dett, az árpáé viszont 1400 forinttal csökkent. Tavaly májushoz képest idén a búza és a kukorica 17,6 százalékkal, illet­ve 19,4 százalékkal kerül többe. A piaci átlagárak 1993 májusához vi­szonyítva mindhárom gabonater­méknél jelentősen emelkedtek, ez­zel szemben az előző hónaphoz ké­pest a búza és az árpa piaci átlagá­ra csökkent, a kukoricáé pedig emelkedett. A vágósertés, a -marha, a -baromfi és a tehéntej felvásárlási átlagára jelentősen meghaladta a bázisidő­szakét, s ez a piaci átlagárakban tükröződik. Áprilishoz viszonyítva azonban a vágósertés és a tehéntej felvásár­lási átlagára csökkent, az élőálla­toknál a piaci átlagárak viszont emelkedtek. Kamatot emelt az Agrobank Budapest (MTI) - Emelkedtek hétfőtől (júhus 18.) az Agrobank be­téti kamatai. Az erről szóló döntés az MNB repókamatainak emelése nyomán született. Az emelés átla­gos mértéke 1,5-2 százalék. A ka­matok minden betéti fajtában, vala­mennyi futamidőben növekednek. A lekötött betétek kamata július 18- ától féléves lekötésnél 23,5 száza­lék, 365 napnál hosszabb lekötés esetén 24,5 százalék. Az Agrobank Dukát Betétjegye hétfőtől 91-180 napos lekötésre évi 22 százalékot fi­zet, s évi 25,5 százalék a kamat a 365 napnál hosszabb, de 540 napnál rövidebb lekötés esetén. A pénzinté­zet legutóbb június 24-ével hajtott végre betétikamat-emelést.------------JEGYZET------------­B akancsosok kiűzetése Nagy József Jó néhány éve már, hogy lecsengett a tu- ristaház-sirató utolsó felvonása is, ami gyakorlatilag egybeesett az ilyen szolgálta­tást ellátó épületek teljes lepusztulásával. Amelyik turistaház még úgy-ahogy tartot­ta magát, rövidesen átvedlett osztályba so- rolhatatlan büfévé, italozóvá. Rossz példá­kért a mi megyénkben sem kell messzire tú­rázni, elszomorítóbbnál elszomorítóbb ese­teknek lehettünk tanúi. A régi értelemben vett menedék- és turis­taházak, ahol megpihenhetett a kirándu­ló, sőt szégyenérzet nélkül kicsomagolhat­ta hátizsákjából a magával hozott elemó­zsiáját, vélhetőleg örökre eltűntek. Helyü­ket eredményt termelő „vendéglátó egysé­gek” vették át országszerte. Ahol meg márványlépcsők, rézfogantyús korlátok vezetnek az emeleti szobákig, ott a régi bakancsos nem érzi jól magát, hiszen lábbelijére, botjára az erdő avarja, az út pora tapad, ami kényelmetlen a fény es ven­déget várók számára. A fizetnivalóról már nem is szólva, a régi kétszámjegyű ital- és ételárak lassan vég­képp a feledés homályába tűnnek. A kony­haruhából szertartásosan kicsomagolha­tó, bicskával aprózható hazai falatok pe­dig megakadnának a rá bámulok értetlen­ségét látva. Sokat változott a világ a turistáknál is, akik természetesen ma is terepbíró cipőben, ruhában indulnak el, s magukkal hozzák a saját kezűleg készített szendvicseiket is, legfeljebb tisztások hűvösében ülve, a tér­dükre terítve étkeznek. így jobban is esik a fáradsággal megszolgált falat, a kulacs bor, vagy tea. A hazai turizmus rendelkezik elegen dő ha­gyományokkal ahhoz, hogy ne kényszerül­jön másolni más turistákat. Anémetek er­dei vendégfogadóiból nem űzi ki tekinteté­vel a pincér a saját csomagból falatozót ott sem, ahol a csupa faépület plafonjáról drá­ga csillárok csüngitek alá, és szőnyegezett a belső tér minden millimétere. Az osztrák sógoroknál sem szúr szemet a bakancsos, tagadhatatlan viszont, hogy az étlapra, az árakra tekintve, leemelve tiroli kalapját, té­len sem veri ki a hideg veríték a vendég homlokát. Valuta Vétel Eladás 154,52 157.52 . 72.50 , 73.84 310.61 316.11 16,28 16,66: 19,29 19.63 18,66. 19,00 ' 57,10 - 58,34 153,29 156,09 100.74 102.60 ;|71J0 .:- 73,22; Bt Iga frank* Finn márka Holland forint Japan yon' Kuvaiti dinár Norvég korona---------ÁRFOLYAMOK---------­B udapest (MTI) —A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 208 üzletben összesen 1360,1907 millió forint forgalmat bonyobtott le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi nap. Tőzsde .................... I ndex (ideiglenes) júl. 18-án: 1464,29 +1,08 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. július 18.. Pénznem Angol font Deviza Középári. Os/.trak srhill.' 910,03 926,7^ 9Í<M9*^ Spanyol poseta’ 77,24 78.70 78/24 Svéd korona 12.81 15,05 ‘ 12*9S ECÜ (Ki!- 122,25 124’,«^ 123^P A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Fonds MII IS«. Co No«us Első Urokof. Kkiw York BnjhtM. IMI.nil Qröhnr-. m 65 S 60 ■<i' 50 j “* tőzsdei eladésiétlagár-görbe nőm volt kötés minimális vótelárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális oladasiar-aiánlata 40 -MifmiYiTfii Tfi ilTf iVilliíi m iTiilTriiTf iiTf iiTTn 55 = 2: &

Next

/
Thumbnails
Contents