Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
8 Z Itt-Hon 1994. Július 19., Kedd r- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Komáromi Sándor Tárcái (ÉM KS.)- Azért maradt végleg tarca- li, mert nem tudott elmenni, mert visszavárta a táj, a környezet, a rokonok, a falu. Komáromi Sándor 1946-ban született Tarca- lon, négy gyermekes családban. Az édesapja a vasútnál dolgozott, az édesanyja háztartásbeli. A tarcali általános iskola után Nyíregyháza következett, ahol autószerelő szakmát tanult, majd szülőfalujában helyezkedett el, a jól üzemelő Kőbánya Vállalatnál. Jól ment a cégnek, így az ott dolgozók is jól érezték magukat. Szabadidejében élte a hatvanas évek fiataljainak életét, futballozott a község csapatában és esténként egy zenekarban dobolt. Eközben következett a katonaság. Leszerelés után, munka mellett szakmájában tovább tanult és elvégezte a gépipari technikumot, Miskolcon. Közben megnősült, felesége szintén tarcali, aki a főiskola elvégzése után szülőfalujába jött vissza tanítani. Vállalatánál leépítések következtek be, így munkahelyet keresett és talált Szerencsen, ahol ma is dolgozik, a Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola autószerelő szakma szakoktatójaként. Elvégezte a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szakoktatói szakát. Természetes, hogy új munkahelyén az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett, sokat foglalkozott a fiatalokkal tanórán kívül is. Naponta járt Szerencsre dolgozni. Később kedvezően alakultak a körülmények ahhoz, hogy Szerencsen telepedjen le és építkezni kezdjen - már a telket is megvásárolta a város közepén -, amikor mégis úgy döntött, hogy Tar- calon marad és továbbra is bejáró dolgozó lesz.- Nem tudtam végleg elmenni - mondja - Itt vannak a rokonok, a család. Ez a visszahúzódó erő tartott meg szülőfalumban. Megválasztották tanácstagnak, s a ciklus letelte után, négy évvel ezelőtt ön- kormányzati képviselőnek. Itt két bizottságnak is tagja, szakképzettségének megfelelően az oktatási és a szociális bizottságban dolgozik.- Ebben a megbízatásban az a legnehezebb, hogy kevés a pénz. Bár lakóhelye közéletében szívesen vesz részt, munkahelyén is vállal tanórán kívüli feladatot, így az iskolaszéknek és a közalkalmazotti tanácsnak is tagja. Két lány van a családban, akik a szülőkhöz hasonló pályát választottak, Ibolya francia-orosz szakos hallgató Nyíregyházán, Éva a miskolci bölcsészkar szociológia szakán kezdi tanulmányait ősszel. Október végén hordógörgetés... A cigándi Tisza-híd pilléreire felhelyezett elem (felvételünkön balról) és amelyik még utazik (jobbról) Fotók: Laczó József Cigánd (ÉM) - Bár az időjárás és a Tisza vízállása miatt jókora lemaradás volt tapasztalható a cigándi új Tisza-híd építésénél, ám az ott dolgozóknak köszönhetően ezt akár el is lehet felejteni. Persze keményen kellett és kell dolgozniuk, hiszen az átadási határidő (október vége) ugyancsak közeledik. Jelenleg a már megépült pilléreken nyugszik az egyik 106 méteres hídelem, melyet a Tiszán szállítottak fel Cigándig. Ugyanakkor szinte teljesen elkészült a borsodi részen a 280 méter hosszúságú ártéri híd a generál-kivitelező Strabag Hungária dolgozóinak köszönhetően. Egyébként rajtuk kívül jó néhány alvállalkozó dolgozik - néha még hét végeken is - az építési területen. A hídépítők a jelen állás szerint úgy néz ki, hogy tartani tudják a kiírt határidőt, s így nagy valószínűséggel őszszel átgörgethetik a hordót a kész hídon. Hivatal Tokajban — hajósoknak Tokaj (ÉM) - A megyei közlekedési felügyelet a napokban nyitotta meg Tokajban hajózási hivatalát. A hivatalhoz 800 kilométernyi folyó, szakasz, valamint harminc rév- és kompátkelő tartozik, mely végeredményben három megye területét jelenti: Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Hajdú-Bihar. Az új hivatalhoz kell fordulni azoknak, akik például kishajóvezetői, révész képesítővizsgát akarnak tenni, továbbá azoknak, akik hajóikat, vitorlásaikat szeretnék üzembe helyezni, vizsgáztatni. A hajózási hivatalhoz tartozik még a vízi sportpályák, és a kikötői tervek engedélyezése is. Az átadáskor azt is megtudhattuk, hogy mostantól kezdve közösen ellenőrzik a vízi utakat, a vízi rendészettel. Felhelyezik a hivatal falára a cégtáblát Gyerekek honi rajzasztala Játszó gyerekek Rajzolta: Behina Dóra 4 éves, Pálháza Emlékezetes rendezvény Pácinban Negyvenöt kiállító az első Bodrogközi Napokon A szlovák-magyar árubemutatón egyebek közt mezőgazdasági kisgépeket is vásárolhattak a látogatók Fotó: Laczó József Pácin (ÉM - M.I.) - Három olyan nap volt ez - mondta egy helybéli -, ami sokáig emlékezetes marad számunkra... Talán ez is volt a fő célja az idén először megrendezett Bodrogközi Napok rendezvénysorozatának. Barati Attila pácini és Jakus Péter nagykövesdi (Velky Kamenec) polgármesterek nem titkolt szándéka ugyanis az volt, hogy felhívják a figyelmet a Bodrogközre, erre a meglehetősen elmaradott térségre, s arra, hogy a határ két oldalán élőknek szükségük van az együttműködésre, nem csupán a hangzatos szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is. Nem véletlen hát, hogy a július 8-9-10-én megtartott árubemutató és kiállítás, valamint a sok-sok kulturális program vonzotta a határon innen és a határon túl élő embereket. S most még csak nagy kerülőt sem kellett tenniük (az újhelyi határátkelő felé), hiszen erre az időszakra megnyitották - ideiglenesen - a már régebben elkészült pácini határátkelőt. S mint az a rendezvény megnyitóját követő sajtótájékoztatón elhangzott, remélhetőleg már nem sokáig kell várni a végleges nyitásra sem: Barati Attila bejelentette, hogy információi szerint augusztus elején végre felnyílhatnak a sorompók. Attól az időponttól kezdve még könnyebb lesz az ilyesféle rendezvények tető alá hozatala, mert a mostanin ugyan negyvenöt kiállító vett részt, ám ezek közül csupán hét volt a szlovák területről érkező. Jakus Péter szerint ennek egyik oka az volt, hogy a szlovákok még nem ismerték fel súlyának megfelelően a reklám szerepét. Más úgy vélekedett, hogy a határátkelő távolsága riasztotta el a vállalkozókat (Pácinnál nem lehetett árukkal átkelni). Most már persze, teljesen mindegy, ám akik részt vettek a vásáron, bizonnyal nem bánták meg. Göncz Árpád - aki elvállalta a rendezvény fővédnöki szerepét - levelében kiemelte: a két szomszédos település kapcsolata egyfajta jelkép, mely követendő példa az ország más vidékei számára is. Az árubemutató keretében vállalkozói fórumot, míg a harmadik napon - két helyszínnel - ökumenikus istentiszteleteket tartottak, melyeken ezrek vettek részt. A pataki néptánc negyven éve Eltelt néhány esztendő és a szakma is felfigyelt rájuk (3. oldal) |— A TARTALOMBÓL — Porcelánserleg a tállyaiaknak A bogácsi Nemzetközi Dalos és Nemzetiségi Folklórfesztiválon részt vett a tállyai Népdalkor és az Orbán Balázs Citerazenekar is. A legjobb hat fellépőnek - köztük a két tállyai együttesnek - porcelánserleget adtak át. (2. oldal) Ritka, mint a fekete gólya A fekete gólya, ellentétben a fehér gólyával, csak ritkán kerül a természet- járók szeme elé. Megyénkben két fészkelőhelye van: a Bodrogközben és a Hór völgyében. A Bodrogközben a vízjárta területen bőségesen talál magának és fiókáinak táplálékot, így nem is igen hagyja el fészkelőhelyét. (2. oldal) A szlovák-magyar együttműködésről A napokban Abaújban és Zemplénben járt a kassai főpolgármester, dr. Rudolf Bauer. Látogatásának fő célja volt, hogy a már kialakult kapcsolatokat tovább fejlesszék, illetve az, hogy tájékozódjon, a kassai régió hogyan tudna kapcsolódni a ’96-os Expo rendezvényeinek előkészítésébe, lebonyolításába. Vele készítettünk inteqút. (4. oldal) Köszönjük a jó bort, a jó szót! A tokaji Pap Miklós neve - nem túlzás - szerte a világon ismert. Pincéje, mely egykoron a Szemere család birtokában volt, érdekes feliratokkal teli. Természetesen, Miklós bácsi mindegyiknek tudja az eredetét, történetét. Mint ahogyan Tokaj-Hegyal- jának, a tokaji bornak is, amikről több könyvben írt már. (5. oldal) Kajak maraton ’94 A tokaji kajakosok a közelmúltban vettek részt egy győri versenyen, ahol értékes bajnoki pontokat gyűjtöttek (7. oldal)
