Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16 / 166. szám
Július 16., Szombat ÉM - riport ÉM-hétvége III Főiskola — körülvéve kétezer betegággyal Matulay Gertrud gyermek-gyógytornára szakosodna Lévay Györgyi Nagy volt az öröm 1987-ben, amikor felavatták az egészség- ügyi főiskolát. Újabb felsőoktatási intézmény Miskolcon! Nem kell Budapesten, vagy még távolabb tanulniuk azoknak a lányoknak, akik a védőnői, vagy a gyógytomászi hivatást választották. Örültek az önkormányzatok (akkor még tanácsok), hiszen joggal remélhették, végre kapnak védőnőt a faluba, városba. Lelkesedtek a kórházi osztályok: nem kell majd sorban állniuk gyógytornászért. A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának miskolci tagozatán azóta 112 gyógytornász és 130 védőnő kapott diplomát. És megkezdődött a máit őszön azoknak a védőnőknek a képzése is, akiknek 15-20 éves gyakorlattal a hátuk mögött az ötéves türelmi idő fogytán, a közalkalmazotti törvény értelmében kötelezően,el kell végezniük a főiskolát. Ók ugyanis annak idején még nem járhattak főiskolára, mert csak 1975 óta van Magyarországon egészségügyi főiskolai védőnőképzés. (Előtte kétéves képzők voltak.) A 45-50 éves családanyák, nagymamák körében nem volt osztatlan az öröm, amikor újra be kellett ülniük az iskolapadba, újra át kellett élniük a vizsgák izgalmait. A tárgyak is újak voltak, szociológia, szociálpolitika, a régiül ismerősek pedig hihetetlenül sok újdonsággal bővültek azóta. Ám mivel a többség nagyon szereti a hivatását, áldoz érte három kemény évet. * A nyár derekán vagyunk, de a főiskolán a múlt héten még ugyancsak pezsgett az élet. Gyakorlati idejüket töltik a hallgatók, az igazgatóságon pedig ekkor postázták a jó és a rossz híreket. • Harminc védőnő és ugyanennyi gyógytornász hallgatót tudunk felvenni. Az idén is túljelentkezés van, a hatvan helyre több mint 140-en jelentkeztek. A ponthatárokat is jóval magasabban állapítottuk meg, a gyógytomászi szakra minimum 94, a védőnői szakra 88 ponttal lehet bejutni. Nagy az érdeklődés a posztgraduális képzés iránt is, diplomás védőnők, közegészségügyi ellenőrök Szeretnének gyógytomászi diplomát szerezni - mondja dr. Molnár György tagozatvezető docens. □ Milyen illetőségű hallgatók jelentkeznek? • Elsősorban a környező megyékből, de jönnek a Dunántúlról is. □ Más pályákon is, de itt roppant fontos a rátermettség. Nem is lehet elképzelni, hogy egy hányaveti, rossz modorú, empatikus készséggel nem rendelkező, csak a diplomáért tanuló védőnő elesett emberekkel, veszélybe került fiatalokkal foglalkozzék. De a gyógytornászról sem, akinek mérhetetlen türelemmel kell rendelkeznie akár beteg gyerekkel, akár szenvedő felnőttel foglalkozik. A mostani felvételi rendszer figyelembe veszi-e a. rátermettséget? • Semmiképpen. Lezajlanak az írásbeli vizsgák, mi megkapjuk a már értékelt dolgozatokat. Középiskolai tanárok és a főiskola anatómus professzora előtt felvételi vizsgát tesznek a jelentkezők. És a pontszámok döntenek. Véleményem szerint teljesen fölöslegesek az ilyen jellegű felvétek vizsgák. Egyszer leérettségizik a diák fizikából és kémiából, aztán ugyanezekből a tárgyakból, ugyanabból a középiskolai anyagból újra vizsgázik a felvételűi szóban és írásban is. □ Ám, ha ön mint az intézet igazgatója, beül a felvételi bizottságba és elbeszélget a jelentkezővel, mégis csak lesz valamilyen véleménye a fiatalról. • Egyrészt nem ülök be, mert tiszteletben tartom a bizottságok függetlenségét. De, ha beülnék és nagyon megkedvelném egyik, vagy másik jelentkezőt, nem tudnék segíteni neki, akármilyen rátermett is, ha nem elég a pontszáma. Az én szubjektív véleményemet nem respektálja a felvételi rend és a számítógép. □ Mikor derülhet ki egy hallgatóról, vagy Isten ments, egy kész szakemberről, hogy alkalmatlan a pályára,? • Az első év nagyon kemény. Az alapozó tárgyak - anatómia, élettan, kórélettan — nagyon meggyötrik a hallgatókat. A gyógytornász például többet tanul az izomról, csontról, ízületről, mint az orvostanhallgató. Akár kimondjuk, akár nem, az első év a rosta. Harminc százalék bukik, 15-20 százalék évet ismétel, vagy itthagyja a főiskolát. A harmincból általában 4-5 hallgató nem jut el a diploma- osztásig. Igen ám, de nem biztos, hogy rátermettsége híján pereg ki. A pályaelhagyók aránya is magas, különösen a védőnők esetében. De róluk sem tudható, hogy azért mentek-e el, mert nem szerették a szakmájukat, vagy azért, mert nem tudtak megélni a fizetésükből. □ A Stefánia Szövetség idején a. védőnők élvezték a, társadalom, elismerését. Az ’50-cs években aztán kitalálták, hogy a szocializmusban nincs is szegény, meg elesett ember, elég, ha a védőnő csak az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozik. Ily módon kissé sematikussá vált a pálya. Most milyen a védőnők presztízse? • Helyük nincs rendezve. A foglalkoztatási jegyzékben még az sincs tisztázva, hogy mi az, ami kötelező a számára, mi az, amire jogosult, melyek az önálló feladatkörei. Átmenetinek remélem ezt a helyzetet. Mi minden esetre felkészítjük a hallgatókat az új problémákra. A drog-veszélyre, a munkanélküliség és a szociális gondok következményeinek a kezelésére... A múlt tanévtől kezdődően már négy év a képzési idő. Ezzel a plusz egy évvel igen sokat nyernek a hali- gatók. Alkalom nyűt alternatív képzésre, szakosodhatnak is például családgondozásra, ifjúságira. Ezt a diplomát már elfogadja Európa. Á három év után járóval legföljebb nörsz, vagy bébiszitter lehetett a mi védőnőnk Németországban. A korábban végzettek számára is tervezzük a felzárkóztató képzést. Törődtünk, törődünk az ismeretek frissen tartásával is. Minden öt évben eljött a védőnő, a gyógytornász, mert kötelező volt eljönnie, és mi egy hét alatt továbbítottuk a szakmák legfrissebb ismemivalóit. A tárca ezt most egy tollvonással keresztülhúzta. Eztán nem lesz kötelező e továbbképzési forma és fizetni is kell érte. □ Az önkormányzatok és a kórházigazgatók szociális munkások és ápolónők képzését kérik a főiskola miskolci tagozatától. • A szociális munkás szak - bár felkészültünk rá - lekerült a mi napirendünkről, mert a Miskolci Egyetem tervezi egy ilyen szaknak a beindítását. Áz egyetemmel egyébként szoros és kiváló a kapcsolatunk. Egyes szakok közös képzési lehetőségéről is beszélgetünk. Nagyon nagy az igény például pszichológusokból. Mi országos hírű pszichiátereket tudnánk felvonultatni, olyanokat, mint Vas József és Túry Ferenc, ők másokkal és mással járulnának hozzá. A diplomás ápolónőkre is nagyon nagy szükség volna. Már kidolgoztuk a tan- és óratervet, elkészítettük a költségszámításokat, de nincs helyünk. Centire ki van használva a területünk, túl kicsi az épület. Javaslataink vannak, de tulajdonjogi és egyéb okok miatt nem tudunk lépni. □ Gondolkoztak kórházon kívüli épületen is? • Óriási csapás lenne ránk nézve, ha kikerülnénk a megyei kórház területéről. Mi itt kétezer betegággyal vagyunk körülvéve, ha úgy tetszik, élesben taníthatjuk a hallgatókat. A főiskola 15 fős oktatói gárdája mellett a kórház nagytekintélyű, kiváló orvosai, professzorai tanítanak nálunk. A reggeli műtétek előtt, vagy azok után átszaladnak és leadják az óráikat. Nem biztos, hogy csekély honoráriumukért eljönnének hozzánk mondjuk az Avasra, vagy Diósgyőrbe. A főiskola jó eredményei, a tudományos diákköri konferenciákon elért sikerek és egyebek jórészt annak köszönhetőek, hogy itt vagyunk és nem másutt. * A főiskolai kollégiumban hatvan hallgatónak jut csak hely. Aki bejut, boldog, a havi térítési díj mindössze 600 forint. Ezért összkomfort jár a kétágyas szobákban és nagy kényelem. Pár lépésre vannak az előadók, pár méterre a kórházi osztályok. Tiszta szerencse, hogy az egyetem az összes sportlétesítményében szívesen látja a mozgásra vágyó főiskolás lányokat. Lányokat? Pár éve már férfi hallgatók is vannak a gyógytornász szakon. A nyírbátori Munkácsi Attila most fejezte be a második évet, a múlt héten az idegsebészeten, volt szakmai gyakorlaton. Éppen szelektív idegáramú kezelést végzett egy betegen, amikor találkoztunk. □ A fizioterápiához is értenie kell a gyógytornásznak ? • Természetesen. □ Ritka még a férfi gyógytornász. • Nincs a szakma nemhez kötve. Sportolok, futballozom, érdekel a mozgás és minden, ami akörül van. Nagyon tetszik, amit tanulok. Perge Ildikó egy pici faluból, Ipolyvecéről jött, szerencsésen túl van az első éven. □ Nehéz volt ? • Igen, de túl lehetett élni. □ Milyen a szakmai gyakorlat? • Az csodálatos. Az elmúlt héten a csecsemőosztályon voltam, most bölcsődében, aztán a Gyermekvárosba megyek és a negyedik héten az újszülöttekhez. Mindenképpen ifjúsági védőnő szeretnék lenni. Nem kizárt, hogy a saját falumban dolgozom majd, mert Vécének nincs még saját védőnője. Három éve kapta meg a diplomáját Katona Ildikó. Most az angiológián gyógytornász. □ Hogyan érzi magát a pályán? • Ó, nagyon jól. Szeretem. Bejött az, amire vágytam, a sikerélmények sorozata. □ Pedig itt lassú a gyógyulás. m Türelem az kell. Van hál’ isten és mivel sokat vagyok együtt a betegeimmel, átplántálom. Nekünk a lelkűnkkel is kell gyógyítanunk. A lelkűnkkel a beteg lelkét. Nekem való ez a pálya, mert minden öreg néniben a nagymamámat látom. □ Hogyan tud megélni a fizetéséből? • Nem vagyunk elkényeztetve, mi itt Miskolcon különösen nem. Az egykori évfolyamtársaim mind többet keresnek más megyékben. □ Paraszolvencia? • Nálunk az ritka. Nem is örülnék neki. Irritálna. Egyszer kaptam egy szép ajándékot egy betegemtől. Illatszert. Szó van arról, hogy Ildikót a következő tanévtől meghívja oktatónak a főiskola. A gyakorlatban eltelt három év alatt nagyszerűen bizonyított. □ Örül neki? • Igen, de a felelősség, amit azzal vállalok, óriási. A falujában szeretne dolgozni Fotók: Laczó József Üstökös csapódik a Jupiterbe Németh Csaba 1993. március 23-án az Egyesült Államok Polomar hegyi csillagvizsgálójában Eugene és Carolyn Shoemaker, valamint Darád Levy a 45 cm-es teleszkóppal a szokásos rutin üstökösvadászatuk során egy szokatlan égi objektumot fedezett fel. Pár nappal később a kontroll vizsgálatokra felkért Jim Scotti CCD kamerás képfeldolgozó egységgel felszerelt távcsövével meglepő képsorozatot készített az újonnan felfedezett üstökösről, amely huszonegy, jól elkülöníthető darabja egyfajta kozmikus gyöngysort alkotva kering á Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül. Az új égitest A felvételeken mért égi koordináták alapján a P/Shoemaker- Levy 9 néven bejegyzett, 1993e katalógus számú üstökös pályáját kiszámítva kiderült, hogy az igen elnyúlt ellipszis alakú pályán kering a Jupiter körül. Apogeuma, azaz pályájának legtávolabbi pontja majdnem érinti a Naphoz legközelebb keringő bolygónak, a Merkúrnak a pályáját. Az üstökös pályáján elfoglalt pozícióit az időben előre és vissza kiszámolva kiderült, hogy a felfedezése után pár hónappal, 1993. július 16-án pályájának a Jupitertől legtávolabbi, míg 1994 júliusában legközelebbi pontjába keiül. Ez utóbbihoz való megérkezése egyszersmind keringésének végét is jelenti, mivel ekkor a Jupiterbe csapódik. A számítások kimutatták azt is, hogy a korábban szerves egységet alkotó üstökös feldarabolódására akkor került sor, amikor az, 1992. július 7-én 21 ezer km-re haladt el az óriás bolygó mellett, amelynek roppant nagy gravitációs tere egyszerűen darabokra szakította az égitestet. A múlt év decemberében az űrhajósok által megjavított amerikai Hubble űrtávcső új bolygókamerájával (WFPC) éles, nagyfelbontású képeket készítettek a SL-9-ről. Ezek elemzéséből kiderült, hogy az egyes darabok átmérője 1-4 km közötti. Ütközés a Jupiterrel A SL-9 egyes darabjainak becsapódási sebessége 60 km/s, ami az üstökösökre nagyobb részt jellemző vízjég összetételt feltételezve azt jelenti, hogy a darabok mozgási energiája kb. egy-egy 10 millió megatonnás atombomba robbanási energiájával ekvivalens. (Összehasonlításul: a Hirosimára ledobott atombomba 20 kilotonnás volt). A becsapódó testek az óriás bolygó légkörébe kb. 250-300 km-es mélységig hatolnak majd be, ennek során az atmoszféra ilyen mélységeiben uralkodó iszonyatos nyomás hatására felhevült gázok hatalmas tűzgömbök formájában másodpercek alatt törnek majd a magasba. A lassú kihűlésük folytán feltehetőleg hosszú időn át láthatóak lesznek. A csillagászok remélik, hogy sikerül tudományos vizsgálatokat végezniük a feldobódó gázokon, tudniillik ezek eredményei feltárnák a bolygó alsóbb, eddig ismeretlen légrétegeinek kémiai összetételét. Mit láthat az amatőr csillagász A pályavégpont számítások szerint a becsapódás sorozat július 16-a és 22-e között, egy hét leforgása alatt megy majd végbe. a Jupiternek a Földdel átellenes oldalán, a peremvidékhez közeli tartományban. A becsapódások fényfelvillanásait Földünkről szabad szemmel semmiképp, de feltehetőleg amatőr csillagász műszerekkel se igen láthatjuk majd. A hivatásos csillagászok reménykednek abban, hogy a felvillanások tükröződnek majd a Jupiter négy legnagyobb, ún. Galilei-holdak valamelyikén, s azt érzékeny műszereikkel esetleg sikerül észlelniük is. A Jupiter igen gyors tengelykörüli forgásának következményeként a becsapódások területei kb. fél órával az esemény után fordulnak be a Föld felé, ennek ellenére a földi megfigyelések valószínűleg már csak a hatalmas tűzgömbök kialakulásának utolsó fázisaira, illetve lehűlésük nyomonkövetésére korlátozódnak majd. Nagy reményeket fűznek a csillagászok az 1989 óta úton lévő amerikai Galileo űrszondához, amely a SL-9 szónyegbombázásakor már megfelelő pozícióban lesz ahhoz, hogy kameráival a becsapódásokat is megörökítse, ám az űrszonda központi antennájának meghibásodása miatt a képek csak jelentős időveszteséggel továbbíthatók a Földre. A magyar amatőr csillagászok a századvég üstökösének kozmikus karambolját, illetve aimak következményeit az egyhetes észlelési ciklusban feltehetőleg csak akkor figyelhetik majd meg távcsöveikkel, ha egyes becsapódások hosszabb időn át megmaradó nagy kiteijedésű, fényességű elváltozásokat eredményeznek a Jupiter légkörében. A legfrissebb számítások szerint a SL-9 első darabja július 16-án közép-európai idő szerint 21 óra 28 perckor lép be a Jupiter atmoszférájába. Az esemény hazánkból történő megfigyelését korlátozza, hogy az észlelés kezdetén, július 16-án a Nap 20 óra 37 perckor nyugszik le, ami a rákövetkező egy hétben naponta egy perccel tolódik korábbra. A Jupiter az eseménysorozat időintervallumának kezdetekor közel egy órával, a végén pedig negyed órával éjfél után nyugszik. A bolygó megfigyelésére így csak az éjszaka első harmadában lesz mód a Szűz (Virgo) csillagképben. Ha a Földdel ütközne Abban az esetben, ha az SL-9 nem a Jupiterrel, hanem Földünkkel ütközne össze, a 60 km/s sebességgel közeledő, 1-4 km átmérőjű darabok a Föld atmoszféráján a súrlódást leszámítva akadálytalanul hatolnának át, s a felszínnel való ütközés elkerülhetetlenül bekövetkezne. A becsapódások össze- nergiája meghaladná a Földön felhalmozott nukleáris fegyverek robbanási energiáját, így nem nehéz elképzelni a SL-9 Földünkkel történő összeütközésének apokaliptikus következményeit. A légkörbe felkavarodó anyagtól elsötétült ég alatt, az óceánokból kilépő hatalmas víztömegek, az óriási földrengések és vulkánkitörések elpusztítanák az élet minden formáját, s több ezer évre lakhatatlanná tennék a kék K D Ny A júliusi égbolt