Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-12 / 162. szám
1994- Túlius 12-, Kedd Katedra ÉSZAK-Magyarország 11 A megyei pedagógiai intézet Információi Intézetünk szeretne segítséget ajánlani az előttünk álló, 1994/95. tanév szakmai előkészítéséhez. Terveink és szándékaink szerint az iskolák igazgatói részére az augusztus 22-én kezdődő héten Miskolcon aktuális közoktatási tájékoztatót szervezünk. Eire igyekszünk a legilletékesebb országos szakemberek közül előadót, előadókat megnyerni, hogy valóban friss információkat nyújthassunk. A tájékoztató helyéről és idejéről augusztus 19-ig értesítjük az érdekelteket. Szaktárgyi napokat szervezünk a közép- illetve általános iskolák pedagógusai számára. A szaktárgyi tanácskozásokat augusztus 29-ére és 30-ára, illetve esetenként ettől eltérő időpontra tervezzük. A pontos programot ugyancsak augusztus 19-ig juttatjuk el az iskolákba. Szaktanácsadói hálózatunk mind az általános, mind a középiskolák esetében - az előző évnek megfelelő rendszerben működik az 1994/95. tanév I. félévében. A 10/1994. (V. 13.) MKM rendeletben előírt szaktanácsadói pályázatokat az őszre tervezzük kiírni. Szándékaink között szerepel, hogy 1995. április 10-én egész napos szaktárgyi továbbképzéseket tartunk az előző évek gyakorlatának illetve a kollégák kérésének megfelelően. Az 1994/95. tanév első félévére tervezett tanfolyamaink listáját - a várható új oktatáspolitikai döntések miatt - csak október elején tudjuk az iskolákhoz eljuttatni. A jövő tanévi szaktárgyi tanulmányi versenyekről még intézetünk sem kapott tájékoztatást. Az információkat folyamatosan fogjuk az iskolákkal közölni. A Hírlánc legközelebbi összevont számát szeptember elején tervezzük megjelentetni. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (1135 Budapest, XIII., Béke u. 26., Tel.: 270-1744. Fax: 149-0766, 149-1709) pályázatot hirdet tankönyvvázlatok megírására: Matematika az általános iskolák alsó tagozata számára; Társadalmi ismeretek 14 éveseknek; Földrajz az általános iskolák számára; Történelem 15 éveseknek. Környezetünk az általános iskola alsó tagozata számára. A pályázatok beadási határideje: 1994. augusztus 31. A benyújtott pályaműveket szakemberekből álló bizottság bírálja el. Az elbírálás határideje: 1994. október 31. A témakörönként kiadható díjak: 1. díj 100 000 Ft 1 db; 2. díj 75 000 Ft 1 db; 3. díj 50 000 Ft 1 db. A Fővárosi Pedagógiai Intézetben megalakult a Magyarországi Pedagógus Szaktanácsadók Egyesülete. Az alapító közgyűlés megválasztotta az egyesület elnökségét. Elnök: Kovács László (Budapest, Csepeli Pedagógiai Szolgáltató Szervezet); alelnök: Pavlik Oszkór- né (Fővárosi Pedagógiai Intézet), Szentpéteriné Kovács Katalin (B.-A.-Z. megye). Érdeklődő kollégák további felvilágosítást az egyesület székhelyén (Pedagógiai Szolgáltató Szervezet, 1215 Budapest, Csete Balázs u. 13. Tel./fax: 276-09- 64) kaphatnak. Erre a címre küldhetők a belépési nyilatkozatok is. Az UMIPE Észak-Magyarországi Régiójának B.-A.-Z. megyei bázisiskolája - a sárospataki Árvay József Gyakorló Általános Iskola - az ÉKP 1-3. osztályaiban tanító pedagógusok részére egynapos felkészítő tanfolyamot hirdet a következő tantárgyakból: embertan, egészségtan; ének-zene, furulyázás; testnevelés, sport; bábozás; néptánc; környezetés vizuális kultúra, tárgyi néprajz; barkácsolás. Időpont: 1994. augusztus 22. Helye: Árvay József Gyakorló Általános Iskola, 3950 Sárospatak, Bartók B. u. 2. sz. Részvételi díj ebéddel: 400 Ft. Részletes tájékoztatást a jelentkezések után küldünk. Jelentkezni lehet: 1994. július 15. az alábbi címen: Árvay József Gyakorló Általános Iskola, Batta Zoltánná irodavezető, 3950 Sárospatak, Bartók B. u. 2. sz. „A kisiskola él és világít” Iskolai ünnepség a Pitypalatty-völgyben Fotó: ÉM-archív Sajólászlófalva (ÉM - Cs.M.) - Nagy Jánosné, Olga néni 23 évig volt a $a- jólászlófalviak tanító néni|e. Hogy a megszólítás azóta sem kopott le róla, mióta nyugdíjba ment, nem csoda. Hiába nagy a körzeti iskola, és különösen a városi, sajószentpéteri általánosok vonzereje, a legtöbb gyerek az ő osztatlan 1-4. osztályában tanult meg írni, olvaspi. Gazdag tapasztalatait most az Összevont Tanulócsoportban Tanítók Országos Egyesületének elnökeként kamatoztatja. □ Úgy látszik, azok közé az emberek közé tartozik, akik nem tudnak a szó szoros értelmében nyugalomba vonulni. Az egyesületi elnökség azonban mégsem tanítás. Nem hiányzik az iskola? • Lehet, furcsán hangzik, de nem. Én is azt hittem, hogy jobban fog fájni, ám ’93 decemberéig volt tanulószobám, így megvolt az átmenet. Nem is kellett volna eljönnöm nyugdíjba, de a szervezetem figyelmeztetett. Az itt töltött 23 év alatt 9 napig voltam táppénzen -1993 elején. Ez alatt a kilenc nap alatt két helyettesítőm volt. Akkor megfogadtam, ha végig tudom csinálni azt az évet, eljövök. Jobb lesz nekem is, a gyerekeknek is, mert így nem kell esetleges helyettesítésekkel bajlódni. Most pedig biztosan érzem, már nem bírnék minden nap korán kelni, tanítani. Viszont évtizedek óta könyvtárosa is vagyok a falunak, ott találkozhatom a gyerekekkel. Szinte még hasznos is, hogy nyugdíjas vagyok, mert így végre volt időm és energiám - az önkormányzat támogatásával - megcsinálni az ifjúsági klubot: kedden a tinik, pénteken a kicsit idősebbek jönnek. □ Emellett már egy negyedéve az Összevont Tanulócsoportban Tanítók Egyesületének elnöke. Miért van szükség erre a szervezetre, hiszen az összevont tanulócsoportok ma már túlhaladott oktatási formának tűnnek? 0 Az oktatásügy mostohagyereke, de nem túlhaladott, sőt egyre több település viszi haza az alsó tagozatot, és az új iskolákban, ha nem is 1-4, de 1-2, 3-4 vagy 1-3, 2-4-es bontásban dolgoznak, mert kevés a gyerek. A kis iskola igenis él és világít, és világítani is fog. Az egyesület pedig - éppen a „mostohagyerek- ség” miatt - szakmai segítséget kíván nyújtani a tanítóknak. Itt ugyanis másképp folyik a munka. Igaz, az osztott iskolákhoz hasonlóan csak egy osztállyal foglalkozom hangosan, de addig a másik három önállóan dolgozik, és az ő feladataikat is visszakérdezni, értékelni kell. A tanítóképzők viszont nem készítik erre fel a hallgatókat. Igaz Kecskeméten már szeptembertől - Sárospatakon pedig talán később - foglalkoznak majd az osztatlan csoportokkal, viszont a már végzetteket is folyamatosan hozzá kell juttatni az önképzés lehetőségéhez, anélkül nem megy! Itt, a Pitypalatty-völgyben nekünk önálló munkaközösségünk volt, munkatervvel és bemutatóórákat tartottunk, mert gyakorlat nélkül lúába beszélünk. Nekem szerencsém volt, mert minden nyáron eljutottam az országos tanfolyamra, de nem lehet ott mindenki - ezért is kell az egyesület, továbbadni a tapasztalatokat és mindenkinek megteremteni a lehetőséget a fejlődésre. Mert aki tanít, annak lépést kell tartania az újjal. És nem is tökéletes az ember, így a munkája sem. Javítani való mindig akad. Ezért nem tartom én jónak ezt a nagy pedagógusszabadságot. Nekem annyi iskolalátogatóm volt, mint a fejemen a hajszál, de örültem neki, mert a jóban megerősítettek, a hibáimat kijavították. □ Ha csupa remekül felkészült pedagógus tanítana az osztatlan iskolákban, én akkor is korlátozottnak érez- ném a lehetőségeiket - így a gyerekekét is! 0 Számítógéppark biztosan soha nem lesz a kéttantermes sajólászló- falvi Egressy Gábor Tagiskolában, viszont a negyedikesekhez szakképzett nyelvtanámő jár ki Parasznyá- ról. Tanítottam az Esztergályos-féle könyvből, de tudok olyan osztatlan iskoláról, ahol a Zsolnay-, és olyanról is, ahol a Tolnai-féle módszerrel oktatnak. Itt minden szemléltetó- és segédeszközt megtalál. Persze csak a Pitypalatty-völgyről beszélhetek, a többiek helyzetét nem ismerem, de bátran mondhatom, ha szegények, akkor az az önkormányzaton múlott, nem használta ki lehetőségeit, mert a kisiskolák rengeteg támogatást kapnak. □ Ezt értsem úgy, Iwgy lényegében nincs különbség az osztott és osztatlan csoportok között? 0 Igen. A máshol már elsőtől, harmadiktól működő tagozatok természetesen tőlünk is csábítanak el gyerekeket. Viszont az is igaz, hogy nekem minden tanítványom legalább szakmunkásképzőt végzett. Az osztatlan iskolában tanítani művészet! Itt igazán megvalósítható az egyéni nevelés, a differenciálás - hiszen mindenki tehetséges valamiben. Nekem az magas, hogy a gyerek nem tanul meg olvasni! Én megtettem, hogy az egyiknek egy oldal, a másiknak öt sor olvasnivalót adtam házi feladatnak, de azt ugyanolyan színvonalon kérdeztem vissza. Volt olyan gyerekem, aki még óvodába sejárt, de félévkor ő olvasott a legszebben! Persze azt is el kell mondanom, hogy a hátrányos helyzetűekkel 200 százalékosan törődtem. Mikor két negyedikesem volt, izzadtak az óra végére, de mindent megtanítottam nekik. Könnyű dolgom volt, négy évet kaptam rá. És micsoda lehetőségek vannak a szemléltetésben! Itt van az iskola mögött a hegy, csak odáig kell kimenni, megmutathatom a növényeket, állatokat. Vagy például, ha valaki a differenciálás ellenére is hamarabb végzett a feladatokkal, mint gondoltam, akkor odamehetett a könyvszekrényhez, kiválasztott egy könyvet, abból is egy kis szemelvényt - és lerajzolta, amit olvasott. Csak ennek az egy mozzanatnak az értő olvasásra nevelés mellett száz más pozitív hatása van. Azután a gyereket beszéltetni kell. Itt amúgy is jut rá bőven idő, de mi beszédművelési gyakorlatokat végeztünk. Megtanulták, mi az élettani- és a beszédlégzés. Az a három perc, amíg ezt a különbséget a gyakorlatban „kipróbáltuk” frissítőként hatott a többiekre is... □ Úgy érzem, boldog pályát tudhat maga mögött. 0 Igen, sikeres volt az életem, a pályám. Egyedüli gyerek voltam, és a szüleim orvosnak szántak, de másfél év után már biztos volt, hogy nem bírom látni a vért. Azután jött az egri Gárdonyi Géza Tanítóképző, és biztos vagyok benne, jó helyre kerültem. Soha nem vágytam külső elismerésre, a gyerekek szeretete mmdent megadott. Nem vágytam kitüntetésre sem, de mikor megkaptam, magamban azt mondtam, Istenem, te tudod, megérdemeltem. Egy ilyen Ids településen hálás dolog pedagógusnak lemú - én családlátogatás nélkül is mindenkit ismerek. És a gyerekek! Négy fontos évig terelgethettem őket és jó érzés tudni, hogy mindegyik elvitt egy kicsi darabot belőlem. Hitoktatás az erkölcsi nevelésben III. Szabóné Borítás Marianna A kereszténység szerves része az európai és a magyar kultúrának korunkban is. Alapot és kihívást jelent egyszerre mint kollektív emlék és mérce, amely elsősorban a vallási kisközösségekben van hathatósan jelen. Az egyházi szervezetek napjainkban komolyan és hatásosan szolgálják az emberiséget, aktívan részt vesznek a társadalom életében. Mit kínálhat a mai megújulás alatt álló kereszténység a hitoktatás gyakorlatán keresztül? A továbbiakban erre a kérdésre keressük a választ. A hitoktatás fogalmának értelmezésével kapcsolatosan nem egységesek az álláspontok. A hitoktatásnak mint pedagógiai folyamatnak, hiányzik a pontos leírása a pedagógiai szakirodalomból. Ugyanígy fejlesztésének formáiról sincs kialakult elképzelés. Valamiféle kép azonban a szakirodalomból rekonstruálható. Ennek nyomán látható, hogy a hitoktatás nem csupán egy adott egyház hittételeinek, hitvallásának és hitgyakorlatának az átadása, hanem olyan pozitív értékközvetítő folyamatoknak az összessége, amelyek az emberi személyiséget és annak közösségi kapcsolatait erősebbé, fejlettebbé, magasabb szerve- zettségűbbé teszik. A magyar iskolákban a hitoktatásnak a kereszténység értékeinek segítségével erőfeszítéseket kell tennie a fiatalok értékorientációjának, interperszonális kultúrájának fejlesztésére is. Tehát például a tolerancia, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés propagálására, a kizárólagos fogyasztói mentalitás, a felesleges versengés, az anyagi teljesítménykényszer, a túlzott ingerkeresés és egoizmus negatív értékeinek ellensúlyozására. A hitoktatás didaktikai értelemben tehát sokféle jelenséget ölel föl. A vallás és hitélet elméletének és gyakorlatának közvetítését, továbbá ismeretek, készségek fejlesztését. Ez is mutatja a hitoktatásnak mint fogalomnak a komplexitását, hiszen a viselkedést befolyásoló, szabályozó erkölcsi normák itt ugyanolyan jelentősek, mint a hitéleti szerveződések és megnyilvánulások, illetve a kereszténység fogalomkörében tartozó szabályszerűségek elsajátítása. A hitoktatás helyzete a gyakorlatban az egyházi szervezetek és intézmények hálózatának fejlettsége és munkájának aktivitása, eredménye alapján ítélhető meg. A hatékony és tartalmas hitoktatás szempontjából az egyházi szervezeteknek a következő főbb feladatokban kell eredményt felmutatniuk: • A keresztény személyiség fejlődésének elősegítése a személyiségzavarok korrigálásával, az ártalmak okainak elhárításával. I Az emberi kapcsolatok kulturáltságának fokozása. P Kiscsoportos vallási-közösségi kapcsolathálózatok kialakítása. P A segítés, a tolerancia gyakorlatának kialakítása a deviánsok, a fogyatékosok és általában a hátrányos helyzetben lévők irányában. A hatékony hitoktatás tehát egy komplex rendszer működését és állapotát tételezi föl. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amelyik egyház, illetve helyi gyülekezet a fenti ismérvekkel nem, vagy csak hiányosan rendelkezik, az a hitoktatás területén sem büszkélkedhet kimagasló eredménnyel. A család nevelőereje Fehér Erzsébet 1994 a család éve. Érdemes visszatekinteni a múltba, elődeink közül is többen foglalkoztak a család életének emberibbé, tartalmasabbá tételének problémájával. Ezek egyik legkiválóbb hazai képviselőié volt De Gerando Antonina (1845-1914), nem mindennapi fordulatokban gazdag élete is érdemes a figyelemre. Jól ismert a XIX. századi család belső életének a rendje. A család feje az apa volt, kizárólagos tekintéllyel rendelkezett mind felesége, mind gyermekei felett. Fiai, leányai neveléséről végső soron ő döntött; az anyának csak a nevelés lebonyolítása körül adódtak tevékenységlehetőségei. Egészen másképpen vélekedett erről a XJX-XX. század fordulójának kiemelkedő pedagógusa De Gerando Antonina. Párizsban született 1845-ben. Édesapja August de Gerando francia író, édesanyja Teleki Emma, akinek testvére Teleki Blanka volt, a kiemelkedő jelentőségű iskolaszervező, aki az 1848- as magyar szabadságharc után Kufsteinben raboskodott. Nagynénje pedig Brunszvik Teréz, a hazai óvodák megteremtője. Antonina apja részt vett a magyar szabadság- harcban, a világosi fegyverletétel után a család visszaköltözött Párizsba. Apja korán meghalt. Antonina a gimnázium után a Sorbon- non folytatott egyetemi tanulmányokat. Itt 1864-bén felsőfokú tanári képesítést szerzett. 1872-ben visszajött Magyarországra. Először Budapesten tanított, majd 1880-tól az általa megszervezett kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatója lett, több mint két évtizeden át. Kolozsváron halt meg 1914-ben. De Gerando Antonina korszerű gondolatokat hangoztatott a családi nevelést illetően. Nézeteit főként a Nőtan, vagy az asszonyi hivatás tudománya című, Kolozsváron 1880-ban megjelent munkájában fejtette ki. Úgy vélte, hogy a család nem csupán az emberek természet adta közössége, nem is csak gazdasági együtt- lét, hanem az ember teremtő műhelye, az ember csakis a családban válhat igazán emberré. Kulcsfogalma: „az erkölcsi érzet”, vagyis az er- kölcsiség akarása, megvalósítása. „Ahol ez hiányzik, ott a társadalom látszólag anyagilag virágozhatik még egy darabig, de valójában gyors hanyatlásnak indul. Az erkölcsi érzet ugyanis csakis a családban fejlődhetik.” Alapvető gondolatait kívánta terjeszteni és tudatosítani kora magyar nótársadalmában, elsősorban a leányiskolákon keresztül. Erre - véleménye szerint - annál is inkább szükség van, mert az anyának a modem család életében központi szerepe van. V^jon miért? „Az erkölcsi nevelést - írja - azaz éppen azt, ami az ember lényegét képezi, csakis az anya adhatja tökéletesen meg gyermekének.” És ezt nem ésszel kell megértetni velük, hanem úgy, hogy „a jót a gyermekkel megéreztessük, megszerettessük”. De mi által lehet ezt elérni? „Csakis a legmelegebb és leggyöngédebb szeretet hatalmánál fogva, s üy hatalommal elsősorban az anya bír.” S a gondolatmenet konklúziója: „Hogy a kis gyermekből ekkor erkölcsös lény fejlődjék, okvetlen szüksége van az átható szeretetre, éppen úgy, mint a virágnak szüksége van a nap sugaraira, hogy szint és illatot nyeljen”. A csalód életében tehát az anyának meghatározó szerepe van, s ebből több következtetést von le a kolozsvári igazgatónő. Az első és talán legfontosabb: az anya maga nevelje gyermekeit, ne helyettesíttesse magát senkivel. A szere- tetet nem szabad összetéveszteni az álszeretettel, amely nem a gyermek érdekében cselekszik, hanem hanyagságból megengedi, hogy rossz hajlamok fejlődjenek benne. Ezzel kapcsolatos De Gerando Antonina merőben új gondolata a korabeli túlzott fegyelmezési eljárásokkal szemben. Az állandó büntetés félelmében lévő gyermek elkeseredett, alattomos, örökös lázadásban élő ember lesz. A nevelés egyik fontos eredménye annak elérése, hogy a gyermek tudjon magán uralkodni. „Ha ez meg van nyerve, a többi már könnyű lesz, önuralom nélkül viszont a nevelés sikertelen”. A modem családi nevelés egyik legfőbb alapelvét így olvashatjuk szerzőnk művében: amint a gyermek fejlődik, egyre több tevékenység-lehetőséget kell neld engedni. Hadd tanuljon meg minél előbb önálló lenni! Végül az anya kötelességeinek egyik legfonto- sabbja, hogy gyermekeit állandó ténykedésre késztesse, velük a munkát megszerettesse. Keltse fel érdeklődésüket az erejükhöz és képességükhöz ülő munkára, hogy a tevékenység a gyermekek második természetévé váljék. Ezáltal is nagymértékben biztosíthatja a boldogulásukat. így foglalta össze ez a vüágos gondolkodású, széles látókörű erdélyi magyar pedagógusnő a modem családban érvényesítendő anyaszerepet. 1880-ban, tehát több mint száz esztendeje írta De Gerando Antonina a korszerű gyermeknevelés ma sem elavult követelményét a gyermek szabadságáról (amikor még a gyermeki jogok chartája aligha jutott eszébe valakinek): „Az elnyomott gyermekben az egyéni szabadság nem fejlődhetik ki és felnőtt korában is mindig pórázon fog járni, amint azt élete kezdetén megszokta”. Az elnyomott gyermek „szolgalelkű lesz, aki később minden hatalom előtt gyáván meg fog hajolni”.
