Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994« Túlius 12., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Kiadó a rezidencia Budapest (MTI) - Horn Gyula ki­jelölt miniszterelnöktől olyan jelzés érkezett, hogy eskütétele után nem kiván beköltözni a miniszterelnöki rezidenciába. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal illetékes helyettes államtit­kárától tudta meg hétfőn az MTI. Szilvásy György elmondta, hogy eb­ben az esetben a Belügyminisztéri­um feladata az ingatlan hasznosítá­sa, így az sem kizárt, hogy átmene­tileg más célra használják a repre­zentatív épületet. A miniszterelnöki rezidenciát négy éve alakították ki, s abba később Antall József kormányfő beköltö­zött. A néhai miniszterelnök tavaly decemberi halála után özvegye ma­radt az épületben, miután Boross Péter nem kívánta igénybe venni a rezidenciát. Antall Józsefné nemrég kiköltözött, így a ház most lakatlan. Természetesen őrzéséről gondos­kodnak. Bőd Péter ÁJkos Bázelbe utazott Budapest (MTI) - A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) soros ülésére Bázelbe utazott Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke - tájékoztatta a jegybank sajtó- osztálya hétfőn az MTI-t. A közpon­ti bankok vezetői mostani ülésükön elsősorban a kelet-európai pénzügyi rendszerek átalakulásáról tanács­koznak. Horn és Lendvai a 3SAT-on Bécs (MTI) - A német 3SAT ma­gántelevízió is sugározza e héten a Horn Gyulával készült ORF-inter- jút. A félórás beszélgetés, amelyet Lendvai Pál, magyar származású Kelet-Európa szakértő új sorozatá­nak indulóportréjaként készített, a csütörtök esti ausztriai adásban igen nagy figyelmet keltett. A kije­lölt magyar kormányfő most először adott a választási győzelme után ilyen átfogó, minden kérdésre kiter­jedő, stílusában pedig újszerű, kö­tetlen inteijút. Másrészt Horn be­mutatása, új szerepkörében megfo­galmazott céljai azért is tartanak nagy érdeklődésre számot a német nyelvterületen, mert az új magyar miniszterelnök beiktatása után nem sokkal, a jövő héten Bonnba, utána pedig - egyelőre nem rögzí­tett időpontban, de még júliusban - Ausztriába látogat. A 3SAT kedden késő este, éjfél után néhány perccel tűzi műsorára a Horn Gyulával ké­szült beszélgetést - tájékoztatta az MTI tudósítóját Lendvai Pál. Bécsben is Westel 900 Budapest (MTI) - Bécsben is hasz­nálható hétfőtől a Westel 900, s így már 6 európai országban telefonál­hatnak a Westel 900 GSM előfizetői saját mobil telefonjaikkal - tájékoz­tatta Pete József, a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. műszaki igazgatója az MTI-t. A magyar GSM szolgáltató hatodik külföldi partnere Ausztria, ahol egyelőre csak Bécsben működnek a mobil te­lefonok, de az év végére már minde­gyik osztrák nagyváros bekerül a rendszerbe. A magyar GSM telefo­nokat már eddig is lehetett használ­ni Svájcban, Németországban, Dá­niában, Finnországban és Svédor­szágban. Magyarországon is tovább bővül a Westel 900 hálózata, a hét vége óta már a Velencei-tó környéke is elérhető az előfizetők számára. Olaszok nyerték a pályázatot Budapest (MTI) - Az olasz CO.GE.CO cég nyerte meg a MÁV Rt. hat vonalszakaszának, villamo­sítására kiírt koncessziós pályáza­tot - tájékoztatta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hétfőn az MTI-t. A május 4-ei határ­időig hat külföldi pályázó nyújtotta be ajánlatát. Az előzetes feltételek szerint az olasz cég Magyarorszá­gon koncessziós társaságot jegyez­tet be, amelyik saját hitelfelvétellel 1997-ig valósítja meg az érintett pá­lyák villamosítását és a MÁV közre­működésével üzemelteti a villamos­vontatási hálózatot. A beruházás összköltsége 190 millió svájci frank, melyet a MÁV tizenhét év alatt fizet vissza. Egyeztetés az MTV érdekvédőivel A szakmai szervezetek elfogadják az eddig ismert „neveket” Vajon lesz-e egyszer béke a Szabadság téren? Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (MTI) - A televízió szakmai érdekvédelmi szervezeteinek az elő­zetes tárgyalások eredményeként semmiféle ellenérzése nincs az intéz­mény élére jelölt három személlyel szemben - jelentette ki Jánosi György MSZP-alelnök, médiaszakér­tő hétfőn azután a tárgyalás után, amelyet a szocialisták és a szabad- demokraták folytattak hat szervezet képviselőivel. Jánosi György hozzá­tette: úgy tűnik, hogy mind a három I 'elölt rendelkezik azzal a bizalmi tő­iével és hitellel, amelyre munkájuk megkezdéséhez feltétlenül szükség van. (Mint ismeretes, a sajtóban már megjelent, hogy Horváth Adóm, Szé­kely Ferenc és Somosi Péter neve ke­rült szóba a Magyar Televízió három vezetőjeként.) A szocialista politikús arról is be­számolt: az érdekvédelmi szerveze­tek minél hamarabb és minél rész­letesebben szeretnék megismerni a vezetőjelöltek koncepcionális elkép­zeléseit, s igényt tartanak arra, hogy ezek megvalósítása során a szakmai szervezetekkel folyamatos egyeztetésre kerüljön sor. Egyetér­tettek azzal is, hogy a televízió mű­sorstruktúráján, szervezeti felépíté­sén változtatni kell, s a létszámleé­pítés elkerülhetetlen - mondta Já­nosi György. A szervezetek képvise­lői azonban kérték, hogy olyan volu­menű döntések ne szülessenek, amelyek később veszélyeztetik a médiatörvény elfogadását és érvé­nyesítését. Hozzátette: alapvető ér­dekként fogalmazódott meg, hogy a televízióban a törvény elfogadásáig súlyos, mély és visszafordíthatatlan folyamatok ne induljanak el. Jánosi György azt is közölte, hogy a koalíci­ós pártok még a hétfői nap folya­mán egyezségre kívánnak jutni a rádió vezetőjeíöltjeiről. Molnár Péter, aki a megbeszélésen az SZDSZ-t képviselte, a sajtó mun­katársainak elmondta: még mindig nem kívánják nyilvánosságra hozni a televízió vezetőjelöltjeinek nevét, mivel velük tárgyalások folynak működésük feltételeiről. A szabad- demokrata politikus azt is elmond­ta, hogy hétfő este megkezdődik az egyeztetés az ellenzéki pártokkal is. Molnár Péter szerint rendkívül ne­héz megfelelő jelölteket találni, mert azoknak olyanoknak kell len­niük, akik biztosítják a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió közszolgá­lati, politikailag független, pénzü­gyileg átlátható, ellenőrizhető mű­ködését, magukénak érzik azt az el­képzelést, hogy a két intézménynek nemcsak mértékadónak kell lennie, de méretüket is csökkenteni kell. Hozzátette: a jelöltelmek rehabili­tálniuk kell a törvénytelen és mél­tánytalan intézkedések során eltá­volított munkatársakat. Ezzel kap­csolatban a szabaddemokrata poli­tikus azt is hangsúlyozta: a koalíci­ós pártoknak vagy a leendő kor­mánynak ugyanakkor nem az a dol­ga, hogy az új vezetőkkel megbe­széljék a részletkérdéseket, hanem az, hogy olyan személyeket találja­nak, alak képesek ezeket a problé­mákat megoldani. Molnár Péter be­számolója szerint az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott megbeszé­lésen szóba került az is, hogy a két intézménynek a későbbiekben mi­lyen arányban kell közszolgálati jel­legű műsort sugároznia, s mennyi pénzt lehet számukra úgy biztosíta­ni, hogy ezzel a kormánynak vagy a kormánytöbbségnek ne legyen lehe­tősége politikai nyomást gyakorol­ni. Molnár Péter az SZDSZ részéről azt is hangsúlyozta, hogy a média- törvény megszületése után meg kell szűnnie a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió monopolhelyzetének. Mint mondta: ha továbbra is egyet­len olyan televízió lesz Magyaror­szágon, amely a lakosság többsége számára sugároz magyar nyelvű híradót, akkor fennmarad a „hisz­téria” akörül, hogy kinek a javára és mennyire elfogult a televízió. A két intézménynél Molnár Péter szerint nem várható „leszámolás” egyes személyiségekkel, bár konfliktusok­ra a néhány hónapig hiányzó mé­diatörvény miatt lehet számítani. FKgP: a Házszabály és a program A „szocialista realizmus szürke optimizmusa érvényesül” Budapest (MTI) - A Független Kisgaz­dapárt nem tudja elfogadni azokat a drákói szigorúsagú előírásokat, ame­lyeket az uj Házszabály tervezete tar­talmaz - mondta el az MTI kérdésére Gyimóthy Géza, a párt alelnöke hét- jon. Hozzátette: a kisgazdák legkevés­bé o^al értenek egyet, hogy a terve­zet büntetni kívánja a plenáris és bi­zottsági ülésekről hiányzó honatyá­kat. Ez a szigorúság indokolatlan, hi­szen a képviselőknek nem csak a par­lamentben kell képviselniük szavazóik érdekeit. Gyimóthy Géza a kormányprogram kapcsán kijelentette, hogy a doku­mentumban a „szocialista-realiz­mus szürke optimizmusa” érvénye­sül. A kormányprogram általános­ságokat tartalmaz, hiányoznak be­lőle a konkrétumok. A kisgazdákat leginkább a mezőgazdaság jövője foglalkoztatja, a koalíció programja azonban - a magántulajdon ígért dominanciája helyett — a kolhoz-tí­pusú termelőszövetkezetek újbóli megerősödését vetíti előre. Az FKgP véleménye szerint a magyar nemze­ti érdek kiárusítását jelenti az az el­képzelés, hogy az MSZP és az SZDSZ tervei szerint a jogi szemé­lyek is vásárolhatnak majd hazánk­ban termőföldet. így megnyúlik az út a külföldiek előtt is, ezt pedig a kisgazdák határozottan ellenzik. A program esélyegyenlőséget ígér a gazdáknak, de ezt nem támasztja alá semmiféle konkrétan. A részle­tes tervezetben nem találni azokat a választási ígéreteket sem, ame­lyek az állami kiadások csökkenté­sét és a bürokrácia lefaragását je­lezték előre; a programban nem lát­hatóak azok a források sem, ame­lyek fedeznék például a munkanél­küliség csökkenését - tette hozzá az alelnök. Gyimóthy Géza rámuta­tott: a Független Kisgazdapárt a do­kumentumból hiányolja az elmúlt négy év rablóprivatizációjának felülvizsgálatát, és nehezményezi, hogy a tervezetben nem találni uta­lást a szükséges felelősségre voná­sokra. Az alelnök a külpolitikai irányelvek kapcsán leszögezte, hogy a kádári időszak tézisei olvashatóak ki abból a gyakorlatból, amely a szomszé­dokkal kötendő kétoldalú alapszer­ződéseket erőlteti. - A Független Kisgazdapárt már a magyar-ukrán alapszerződés vitájakor rámutatott, hogy elhibázottnak tartja az ilyen lépéseket - mondta végezetül Gyi­móthy Géza. Az MSZP-frakció az ülésre készült Bemutatkoztak a miniszter- és államtitkár-jelöltek Budapest (MTI) - A szocialisták ked­den megbeszélést folytatnak a társa­dalombiztosítási önkormányzattal a nyugdíjemelés végrehajtásának mód­járól és mértékéről, s az MSZP parla­menti frakciója e vélemény ismereté­ben szerdai ülésén alakítja majd ki végleges álláspontját ez ügyben. Az viszont már most bizonyos, hogy a szocialisták azon lesznek: az or­szággyűlés még ezen a héten tűzze napirendre a nyugdíjemelés ügyét és nyomban a kormány megalakulása után, még pénteken hozzon is erről döntést -közölte Szekeres Imre frakci­óvezető az MSZP képviselőcsoportjá­nak hétfői, mintegy kétórás ülése után. Hozzátette: az a tervük, hogy az ide­gen haderők magyarországi gyakor­latozásának engedélyezésével kap­csolatosan szintén pénteken dönt­sön az országgyűlés. Szekeres tájékoztatott arról, hogy a kormányprogram vitája volt a frak­cióülés másik fő témája. Bemutat­koztak a képviselőknek azok a poli­tikusok, akiket az MSZP és az SZDSZ miniszternek, illetve politi­kai államtitkárnak jelölt. A frakció döntött arról, hogy a kormányprog­ram csütörtöki és pénteki vitájában mely témában kik szóljanak hozzá a szocialista párt nevében. Ügy foglal­tak állást, hogy ne a miniszterek és államtitkárok fejtsék ki véleményü­ket, hanem olyan képviselők, akik az adott témában szakemberként is komoly gyakorlatra tettek szert, Az oktatásügyi kérdésekről például Orosz István professzor a debreceni egyetemről, ifjúsági témákról Mol­nár Gyula, a XI. kerület korábbi al­polgármestere, környezetvédelem­ről Nemcsók János, a Bay kutatóin­tézet vezetője, az érdekegyeztetés és érdekképviselet kérdéseiről pe­dig Nagy Sándor mond majd véle­ményt. A határon túli magyarság ügyeiről a szocialisták szintén szót kívánnak ejteni, mái- csak azért is, meid az RMDSZ minapi állásfogla­lása erre külön felkérte őket. E té­ma szószólója Annus József, a Ti- szatáj főszerkesztője lesz. A frakcióülésen Szekeres Imre tájé­koztatása szerint áttekintették a Házszabály tervezetét is. Kívána­tosnak tartják, hogy augusztus 31- ig megszülessen az országgyűlés új működési szabályzata. Ezért még a héten hatpárti egyeztetés lesz, s az ezzel kapcsolatos munka koordiná­lásával Bihari Mihályt, az alkot­mányügyi bizottság alelnökét bíz­ták meg. A frakció működéséhez szükséges technikai teendők áttekintése során a képviselők elhatározták, hogy még a hétfői nap folyamán megala­kítják a frakció munkacsoportjait, s az egyes műhelyek megválasztják vezetőiket. A 15 munkacsoport felállásában nagyrészt követi majd a parlamenti bizottságok szerkezetét. Úgy dön­töttek továbbá, hogy a képviselőcso­port szerdai ülésén megválasztják a frakcióvezető-helyetteseket, vala­mint a frakcióigazgatót. Az MTI ér­tesülése szerint Orosz Sándor, Lampert Mónika, Tompa Sándor és Antalóczy Attila neve vetődött fel a helyettesi posztokra. Veszélyben a Szamos vízminősége Nyíregyháza (MTI) - Másodfokú vízminó- ségvédelmi-készültséget rendelt el a Szamo­son a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hétfőn — tájékoztatta az MTI-t Balogh Árpád igazgató. A felügyelőséget a szatmárnémeti román társszervezet értesítette arról, hogy vasárnap rendkívüli vízszennyezés történt a folyón. A Szamos vízfelszínén sárgás-barna, olajfilm­szerű foltok úsznak, amelyek a romániai Szat- már megye felső határától láthatók. A folyó magyar szakaszán, Szamosbecs térségében volt a legnagyobb vízminőség-változás, de hal- pusztulást szerencsére még nem észleltek. Az elrendelt másodfokú készültség keretében a szakemberek a Szamos határszelvényében és a tiszai torkolata előtt, illetve a Tiszán, fo­kozottan ellenőrzik a víz minőségét, hogy szükség esetén azonnal beavatkozhassanak. A magyar és a román környezetvédelmi felü­gyelőségek telefonon tartják a kapcsolatot, rendszeresen tájékoztatják egymást a helyzet­ről. A szatmárnémeti szervezet közlése sze­rint a szennyeződés a dési papírgyárból kerül­hetett a folyóba, de elképzelhető az is, hogy Kolozsvár térségében került olaj a Szamosba. Rendkívüli közgyűlés előtt Budapest (MTI) - A június 30-ával hatályba lépett akadémiai törvény kötelezi a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy négy hónapon belül tartson rendkívüli közgyűlést, amely el­fogadja az új alapszabályt, mondta el az MTI- nek adott interjújában Harmathy Attila, az Akadémia főtitkár-helyettese hétfőn. Rámu­tatott: a törvény egyik újdonsága, hogy a köz­gyűlésnek — az akadémikusokon kívül - már tagja lesz az a 200 nem akadémikus is, aki a tudományos minősítéssel rendelkezőket kép­viseli. Harmathy Attila ismertette: az Akadé­mia új alapszabálya rendelkezik majd a köz- testületi tagság kérdéséről, az Akadémia szer­vezeti felépítésének és működésének rendjé­ről. Az alapszabály-tervezet elkészítése a tu­dományos osztályok, a kutatóintézetek, a rek­torok, a szakszervezetek és a területi bizottsá­gok bevonásával folyik. A rendkívüli közgyű­lés érdemi munkájához feltétlenül fontos, hogy a közgyűlés tagjai időben megismerked­jenek az új alapszabály-tervezettel, és bekap­csolódjanak a szövegkialakítás munkájába, így az előkészítő bizottságnak ki kellett dol­goznia a nem akadémikus tagok megválasztá­sának módját. A törvény értelmében az Aka­démiának, mint köztestületnek, tagja minden akadémikus és a magyar tudomány feladatai­nak megoldásában részt vevő tudományos mi­nősítéssel rendelkező személyek. Őket képvi­seli a közgyűlésben a 200 választott nem aka­démikus kutató. Az előkészítő bizottság fela­data egyrészt a 10 ezer tudományos kutató megkérdezése: kíván-e a köztestület tagja len­ni; másrészt rájuk vár annak kidolgozása is, hogy miként lehet megválasztani azt a 200 nem akadémikust, akik a tudományterületek minősített kutatóinak arányában képviselik tudományterületüket. Felmérések alapján ki­derült, hogy a természet-, a társadalom- és az élőtudományok minősített kutatóinak száma nagyjából azonos. A miniszterek még nem beszélnek Budapest (MTI) - A Honvédelmi Minisztéri­um Sajtóosztálya hétfőn közleményben tudat­ta, hogy Keleti György az új kormány honvé­delmi miniszter-jelöltje találkozott Deák Já­nos vezérezredessel, a Magyar Honvédség pa­rancsnokával, vezérkari főnökkel. A tájékoz­tatás szerint a találkozóra kölcsönös igény alapján került sor, amelynek során szó esett a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetéről, a honvédelmi tárca átadása kapcsán a honvéd­séget érintő kérdésekről. A Magyar Honvéd­ség Parancsnokságán lezajlott megbeszélésen az érintettek megállapodtak a további folya­matos kapcsolattartásban és a szükséges in­formációk biztosításában. Az MTI információi szerint szerdán várhatóan létrejön az első Keleti-Für találkozó, de csak a Honvédelnú Bizottság ülésén - amelynek Für Lajos leköszönő miniszter is tagja lett - abból az alkalomból, hogy a testület meghallgatja az új miniszterjelöltet. Für Lajos és Keleti György esetleges személyes eszmecseréjéről, amelyen az átadás-átvételről lenne szó, azon­ban továbbra sincs hír. Keleti György, a honvédelmi tárca váromá­nyosa hétfőn este az MTI érdeklődésére el­mondta: találkozót kezdeményezett keddre Für Lajos leköszönő miniszterrel, hogy az áta­dás-átvételről tárgyaljanak, de a miniszter­nek az időpont nem felejt meg. Ezért szerdán délelőtt a Honvédelmi Bizottság ülése előtt ta­lálkozik négyszemközt Für Lajossal. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents