Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. Július 12., Kedd 4 A ItT'Hon Körvezetők országos tábora Rakaca-Karola (ÉM) - Az egyhetes anyanyelvi tábort követően a festői környezetben lévő Rakacai-tó partja közelében levő karolai kastély ismét rangos eseménynek adott otthont. A „Beszélni nehéz” körvezetők országos táborát itt rendezték június 27. és jú­lius 2. között. Szikszó Város Önkor­mányzatához tartozó karolai kastély­ban mintegy harminc magyar nyelv- és irodalom tanár gyűlt össze. Céljuk a kölcsönös tapasztalatcserén túl az volt, hogy az anyanyelv iránt ér­zett felelősségről eszmét cseréljenek. Többek között Bene László és dr. Kab- debó Lóránt professzorok, valamint Borsos Árpád minisztériumi főtaná­csos tartottak előadást a tanároknak. Ünnepi, jubileumi hangverseny Szerencs (ÉM) - Fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját ünnepi, ju­bileumi hangversennyel ünnepelte a szerencsi Rákóczi-vár történelmi falai között a Hegyalja Pedagógus Kórus. Az ünneplésre érkezett publikumot és a dalosokat a házigazdák nevében Várhelyi Csaba, a Szerencsi Városi Kulturális Központ igazgatója köszön­tötte, majd ezt követően bemutatta műsorát a Cukorgyár Rt. Férfikara és természetesen az Abaúji Pedagógus Vegyes Kar, valamint a görögországi Polijirosz Város Vegyes Kara is. Az elmúlt negyedszázad történetét a jubiláló Hegyalja Pedagógus Kórus ün­nepi műsora előtt Nagy János, a kó­rus örökös tiszteletbeli elnöke elevení­tette fel. Bakonyi Béla abaújszántói ének-zene tanár - rendszeres tudósítónk -, aki az encsi járásban 1958-ban hozta lét­re az Abaúji Pedagógus Vegyes Kart - vezetésével elhatározták, hogy Hegy alján is létrehozzák példájukkal is nevelő pedagógusok énekkarát. 1969 őszén dalolással kezdődött a premier­jük, így indult be a Szerencsi Járási Pedagógus Kórus élete. Ennek egy ide­ig maga Bakonyi Béla volt a vezetője, s természetesen 80 éves kora ellenére a fiatalokat megszégyenítő frissessé­gével részt vett a jubileumi ünnepsé­geken. A jubiláló együttesnek a Városi Kul­turális Központ zászlót adományozott. Magda Gábor szerencsi polgármester az önkormányzat nevében „Pro űrbe Szerencs” kitüntetést nyújtott át, a Pe­dagógusok Szakszervezete Országos Vezetőségének „Kodály Emlékérem” elismerését is átvehette a kórus, va­lamint a Pedagógusok Szakszervezete megyei vezetőségének pénzjutalmát. Nevelési alternatívák Abaújban IV Waldorf-pedagógia - szabadságra nevelés az óvodában Szikszó (ÉM) - „Nem az a fel­adatunk, hogy a felnövekvő ge­nerációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segí­tenünk, hogy a saját ítélőere­jét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a sa­ját szemével nézni a világban... A mi vélekedéseink és meggyő­ződéseink csak a mi számunk­ra érvényesek. Az ifjúság elé táljuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzé­tek most már meg ti is, milyen­nek mutatja magát nektek. Ké­pességeket ébresszünk fel és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságunkban higy- gyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.” Az idézet a Waldorf-könyvek sorozat 2. könyvéből való és Rudolf Steinertől származik. A könyv címe: Szabadságra nevelés. A Waldorf-pedagógia nem csu­pán egy alternatív irányzat. Tudni kell, hogy egy életmű ré­sze, a Rudolf Steiner-i világ- szemlélet láncszeme. Antropo- zófia ennek a filozófiának az el­nevezése, mely emberről szóló bölcsességet, bölcseleti tudást jelent, középpontjában az in­dividualitás, az individum sza­badsága áll. Ennek az ember- központú gondolkodásmódnak a talaján valósult meg számos más tudományág, melyek ki­dolgozásában maga Rudolf Stei­ner is alkotó módon részt vett. Néhány ezek közül: Biodinami­kus mezőgazdaság - Antropo- zófiai orvoslás klinikai hálóza­ta - Weleda gyógyszergyárak - Gyógypedagógiai intézmények, a híres Champhill-mozgalom - Euritmia, egy sajátos mozgás­művészet - Organikus építé­szet - Szociális vizsgálódások eredménye a hármas tagozódá- sú társadalomról szóló steine- ri tan - Waldorf-pedagógia, mint a nevelés művészete. Most, hogy megpróbáltam nagy vonalakban és meglehetősen röviden megmutatni hol is fog­lal helyet a Waldorf-pedagógia, essék szó részletesebben az óvodáról. Azért erről, mert Szikszóról négyen is részt vet­tünk az első magyarországi Waldorf-óvónóképzésen, mely 3 éves volt és tavaly ért véget. Három tanéven át tanulmá­nyainkkal egyidóben a gyakor­latban is együttéltünk ezzel a pedagógiával. Lassan halad­tunk és mindig csak annyit lép­'■ J tünk, amennyi bennünk meg­érett és valósággá tudott válni. Először megértettük, hogy együtt kell gondolkozni - dol­gozni a szülőkkel. Azokban az országokban, ahol már 60-70 éve él ez a pedagógia és jól ki­alakult rendszere, gyakorlata van - a szülők maguk igénylik és hozzák léti’e gyermekeik szá­mára ezeket az intézményeket. Hozzánk Magyarországra is így érkezett még. Sok helyre az or­szágba azonban már mi, peda­gógusok „hordtuk szét” a hírt és adunk lehetőséget arra, hogy aki megérti és megszereti ezt a pedagógiát, az választhassa is. Nagyon sok szülői estet tartot­tunk ismertető jelleggel, ahol beszéltünk a módszer sajátos­ságairól, s közben készítettük a játékokat az alakuló csoport­jaink számára. Igen, készítet­tük, mert a Waldorf-óvodában csak kézzel készített játékok vannak. Erről is, mint minden másról, beszélgetnünk kellett. Miért jó az egyszerű, félkész (de igényesen és nagy gonddal el­készített) játék? Most már a gyermekek játéká­ban látjuk igazolódni mindazt, amiről akkor csak beszélni tud­tunk. Fantáziagazdag, csodála­tos világokat építenek a gyöke­rekből, faágakból, leplekből, selymekből, fátylakból. Elmé­lyült, napokig tartó témák ural­kodnak a játékukban, s ehhez néhány kötött állatka, manócs- ka, fafigura, faautó, kavics, ás­vány, kagyló, toboz, gyapjúlep­ke, szárazvirág... elegendő. Ha a kisgyermek ennyire alkotó le­het, s fantáziája szabadon dol­gozhat, akkor a későbbiekben is ez az alkotó, kutatási vágy fogja jellemezni. Mert milyen is a 3-6 éves ko­rú gyermek? Csupa érzékszerv, mindent beépít önmagába, amit a környezetében lát, hall, érez. Utánzásban tanul. Ezért hát igen nagy a felelősségünk. A Waldorf-pedagógia úgy fogal­maz, hogy utánzásra méltó kör­nyezetet kell teremtenünk. S mivel a kisgyermek cselekvés­ben tanul, a felnőtt viselkedé­se és példája is követésre mél­tó kell legyen. Az óvodáskorú kisgyermek még egy kicsit me­seszerűen beleálmodja magát a környezetébe. Ehhez az állapot­hoz és a lassú ébredéshez kell kialakítani az őt körülvevő kör­nyezetet, biztosítani a rácsodál- kozás, a tapasztalás lehetősé­gét. Életszerű, valós tapaszta­lást nyújtanak a természetes anyagok. Termünkben sok a textília, melyek színe, minősé­ge harmóniát, lágyságot ad. Sá­tor-kuckók, paravánok biztosít­ják az elkülönülés lehetőségét, a meghittséget. Minden ünnepünkre családok­kal együtt készülünk, s ezek tartalmáról, a kisgyermekek számára közvetíthető üzenete­iről is beszélgetünk. A Waldorf- pedagógia éves ritmusát a ke­resztény ünnepek és az azok­ra készülés adja. Az ide kapcso­lódó jelkép- és szimbólum-rend­szerünkre a tiszta képalkotás, a gyermekek szintjén való meg­jelenítési forma a jellemző. Hosszú lenne elmondani, hogy a mindennapokban hogyan al­kalmazkodik a Waldorf-óvoda a gyermek valódi testi, lelki szükségleteihez. Ehhez el kel­lene mesélnünk, hogyan zajlik egy nap nálunk, s így talán a gyakorlaton keresztül ponto­sabban megvilágíthatnánk mit is jelent az „állandóság”, a „mindig ugyanúgy”. Miért,jén”- erősítő a mese, mit tartalmaz a reggeli közös, ritmikus játék. De mesélni kellene az ünnepe­inkről is, arról hogy egy-egy időszakban milyen erkölcsi mi­nőséget tudunk közvetíteni. Miért használunk méhviaszt gyurma vagy agyag helyett, vi­aszkrétát zsírkréta helyett. Mi­ért akvarell technikát alkalma­zunk a festéskor, s mit jelent a kisgyermek számára gyapjú­képet készíteni? Tehát annyi kérdés, annyi ki­fejtésre váró téma. Csak akkor alkothatunk a módszerről, al­ternatíváról pontos képet, ha alaposan, kellő nyitottsággal megpróbáljuk megismerni. Én most ebben szerettem volna se­gíteni, s remélem akinek felkel­tette érdeklődését a Waldorf- pedagógia, az tovább érdeklő­dik iránta. 1994 nyara, Szikszó, Liptákné Molnár Nóra 1994. Július 12., Kedd Itt-Hon A 5 Ajándék Abaúj betegeinek Saját „erőt” is igénybe vettek a holland segítség mellett Dr. Czingier Katalin és dr. Tóth Imre kórházigazgató-főorvos Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Az in­farktusos, vagy vérző betegeket ezután nem kell Miskolcra szál­lítani. A Semmelweis-nap alkal­mából ugyanis július 1-én adták át a szikszói II. Rákóczi Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézet­ben a korszerű orvostechnikai gépekkel, berendezésekkel ellá­tott ötágyas, vegyes funkciójú intenzív osztályt. Az osztály je­lentős holland támogatásnak kö­szönhetően jött létre - tájékoz­tatott dr. Tóth Imre kórházigaz­gató-főorvos. Az intenzív osztály 6 és fél mil­lió forintos beruházással való­sult meg. Kétmilliót az építke­zésre, 4 és fél miihó forintot pe­dig a berendezésekre fordítot­tak. A vegyes funkciójú inten­zív osztály létrehozásában je­lentős érdemeket szerzett a hol­landiai Leyden közelében levő Leider dorf városának kórháza, amely berendezési tárgyakat, gyógyászati segédeszközöket küldött. Ez nem csekély segít­ség, hiszen egy intenzív terápi­ás ágy 300 ezer forint körüli áron szerezhető be hazánkban. Két-három esztendeje egy egészségügyi miniszteri rende­let kimondta, hogy minden 300-nál több beteget ellátó kór­háznak intenzív terápiás osz­tályt kell létesítenie. Szikszón az anyagiak mellett természetesen megteremtették a szakmai hátteret is. Több ápolónőjüket iskolázták be in­tenzív terápiás képzésre, az utóbbi években két anasztezi- ológussal is gyarapodott a szak­embergárdájuk. Az osztály megbízott vezető főorvosa is anaszteziológus, és intenzív te­rápiás szakorvos végzettséggel és gyakorlattal is rendelkezik. Ezzel az új létesítménnyel nemcsak a szikszói II. Rákóczi Ferenc Megyei Kórház-Rende­lőintézet lesz gazdagabb, ha­nem egész Abaúj. Az infarktu­sos, vérző és súlyos betegeket ezután nem kell többé Miskolc­ra szállítaniuk, hanem helyben biztonságos körülmények kö­zött láthatják el. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Nagy Géza, a Semmel­weis Kórház anaszteziológus és intenzív terápiás szakfőorvosa, aki az intenzív terápia elismert szaktekintélye megyénkben. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy szakmája hátrányos hely­zetben van hazánkban. Az in­tenzív ellátás feltételeinek meg­teremtése Szikszón - ahol or­szágosan is jegyzett, kima­gasló operatív tevékenység fo­lyik - viszont nagy előrelé­pést jelent. Dr. Czingier Katalinnak átad­ták az ünnepségen a főorvosi kinevezését. O példaképének egyébként a szombathelyi Mar- kusovszky Kórház intenzív anaszteziológiai osztálya nyu­galmazott főorvosát, a szakma egyik legkiválóbbját, dr. Széli Kálmánt tekinti. A professzor úr szellemiségére jellemző mondat: ,Az intenzív betegellá­Fotó: Buzafalvi Győző tó osztályon nem az orvosoknak vannak betegei, hanem a be­tegeknek orvosai”. A főorvosnő is ezt érzi hitvallásának és Rus- kin J. ezen gondolatát: „Három dolog kell ahhoz, hogy az em­ber örömet leljen a munkában: odaadás, mértéktartás és siker­érzés”. Dr. Czingier Katalin megfogalmazta azt is, hogy a most létrehozott intenzív osz­tály vezetése éléről szeretne nyugdíjba menni (erre persze még jócskán van ideje!) azzal a tudattal, hogy egy jól műkö­dő és kimagasló eredményeket felmutató intenzív osztályt hagyhat maga után. A Semmelweis-nap alkalmából vette át dr. Popovics Tibor se­bész, dr. Meskó László és dr. Bikki Béla szülész-nőgyógyász az adjunktusi kinevezését. Az osztály szakápolóit Kosztyó Ferencné vezeti. Az ápolónők három műszakban dolgoznak és hármasával vált­ják egymást. A kivitelezés munkálatainak vezetésével Breitembach Sán­dor főmérnököt bízták meg, aki elmondta, hogy a holland segít­ség mellett jelentős saját kór­házi „erőt” is igénybe vettek. A végső felszereltsége a kórhá­zi ágyaknak egyenként 2 mil­lió forintba kerül majd. A szakipari munkák nagy ré­szét egyébként a kórház mű­szaki osztályának karbantartói végezték, s ezzel nagyon sok költséget lehetett megta­karítani. Aktívák találkozója Encs (ÉM) - A Magyar Szocialista Párt Abaúji Szervezete hivatalos for­mában, ünnepélyes keretek között is megköszönte mindazon aktívák és szimpatizánsok tevékenységét, akik a választási kampány időszakában se­gítették a párt munkáját és hozzájá­rultak annak eredményességéhez, s ezért választási találkozót szervezett az elmúlt hónap közepén az encsi Ka­zinczy Ferenc Általános Iskola aulájá­ban. A mintegy száz résztvevő a bejá­ratnál elhelyezett asztalról könyvaján­dékokat vehetett át. Ezt követően Sza­bó Dénes elnök köszöntötte a népes hallgatóságot, majd Vadász István és Mező István országgyűlési képviselők köszönték meg a bizalmat és rövid programbeszédet mondtak. A találko­zó kötetlen, baráti eszmecserével fe­jeződött be a piros szegfűvel feldíszí­tett fehér asztaloknál. Színesdiploma Miskolc (ÉM) - A Rónai Sándor Mű­velődési Házban tartotta június 23- án a Pedagógusok Szakszervezete a megyei színesdiploma átadó ünnep­séget, amelyen sok évtizedes hűségü­kért átvehették a pedagógusok arany-, gyémánt-, rubin- és vasdiplo­májukat. Régiónk pedagógusai közül arany diplomát kapott a rozsnyói Ba­kos Béla és a göncruszkai Hriczó Mi- hályné. Gyémántdiplomás novajidrá- nyi Rétlaki Laci bácsi. Szanticska építészete Szanticska (ÉM) - A miskolci Kis­házban Szanticska építészete címmel nyílt kiállítás. A tárlatot egyébként az Ybl Miklós Műszaki Főiskola hallga­tóinak alkotásaiból, felméréseiből, fej­lesztési javaslataiból állították össze, amelyek az „Európa Falufelújítási Díj­jal” kitüntetett festői szépségű telepü­lés megmentésére készültek. Kerékpárosok öröme Abaújszántó (ÉM) - A vidéken oly közkedvelt közlekedési formának, a kerékpározásnak a feltételeit terem­tették meg Abaújszántón, amikor a Tüzép-teleptől a gázcseretelepig a Me­zőgazdasági Szakközépiskola előtti ré­szen kerékpárút építésébe kezdtek. Az 1,7 millió forintos beruházásnak a fe­lét az útalapból pályázta meg sikere­sen az abaújszántói önkormányzat, a másik részét pedig saját erőből finan­szírozta. Az átadás július közepére várható a kerékpárosok nem kis örö­mére.

Next

/
Thumbnails
Contents