Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-11 / 161. szám
8 A t I i I f ABAIJJI PORTRÉ A fazekas Fotó: Buzafalvi Győző Gönc (ÉM - B.Gy.) - Veress Lajos gönci fazekasmesternek volt kitől örökölnie a mesterséget, hiszen édesapja 1947 óta okleveles fazekasmester. Veress Lajos ekkor került haza a 27 hónapos orosz fogságból. Három kilométerre volt kilencedmagával a német határtól 1945. március 28-án. Elfogták őket és a Kazántól 40 kilométer- - re levő Zelenadolfba hurcolták. Tőzeget termeltek, vasgyárban, kolhozban és hajógyárban dolgozott. A lágerben a háromezer ember közül mindössze ötven maradt meg. Csalánlevest ettek, a tífusz sorra szedte áldozatait. Veress Lajos se gondolta, hogy valaha is hazajut. 1947. Péter-Páljakor szerencse érte: betegsége miatt visszatolon- colták. Egy ideig édesapja mellett korongolt, majd megnősült. Feleségül vette Szombati Júliát 1948. október 2-án. 27 hold főiddel gazdálkodni kezdett. Teljesen alaptalanul kuláknak minősítették. Öt hold földet „felajánlott” az államnak, így sikerült felmentenie magát a ku- lákság vádja alól. Ettől függetlenül rendszeresen jelentkeznie kellett a tanácson. 1960 belépett a téeszbe, majd a kor szellemének megfelelően kilépett, s 1962-től ismét gazdálkodó lett. A Sátoraljaújhelyi-, majd a Miskolci Háziipari Szövetkezetben vállalt fazekasmunkát: virágcserepeket és csibeita- tót csinált 1976-ig, nyugdíjazásáig. Fia, felesége, sőt a nagynéni is besegített, 4 sztk-t fizetett. Kivette a fazekasipart. 1300 forinttal ment nyugdíjba, érthető, ha a háztájiban is tevékenykedett, mert három gyereküket, Lajost,'Júliát és Évát szépen akarták felnevelni, támogatni. Az a bánata, hogy senki se készít már tejes köcsögöket, virágcserepet, csibeetetőt Göncön. A családban sincs szakmai örököse. A fazekasság is kihalóban, akárcsak a hordókészítés. Nincs aktív kádármester sem Göncön. Pedig érdeklődés még ma is van. Ott- jártunkkor éppen a Taksony Vezér Általános Iskolából járt nála Varga Anikó tanárnő, aki a taksonyi gyerekek érdekében kérte, hogy mutassa meg nekik az ősi mesterség műhelyfogásait. Itt-Hon 1994. Július 12., Kedd Lovasnapok voltak Bükkalján A lovasbemutatóknak mindig, mindenütt nagy sikerük van Fotó: Fojtán László Kisgyőr (ÉM - N. J.) - A vártnál lényegesen nagyobb sikere volt az elmúlt évben rendezett Bükkalja Kupának, a lovassport-rendezvény iránt hihetetlen érdeklődés mutatkozott meg. A tavaly július 17-18-án tartott, nagy elismerést hozó programot az idén háromnapos követi a sorban, mintegy megalapozva a kifejezetten hosszú távra tervezett lovastradíciókat. Mivel a rendezvényre távolról is érkeznek versenyzők, meghívottak, ezért a községnek ilyenkor igencsak össze kell szednie minden lehetséges szállástartalékát az idegenek elhelyezésére. Az ugró lovasok, a fo- gatosok sátrakkal érkeznek és kell-e szebb, jobb elhelyezés, mint a Harsányi Petőfi Tsz Szappanos majorja. Ezen kívül az öregek napközi otthona is segítséget nyújt ilyenkor, jó néhány résztvevőnek ott adnak szállást. Ezen felül a Református egyház „Bétel” elnevezésű, általában gyermekeket fogadó épülete is rendelkezésre áll majd, ezt a lehetőséget az egyház ajánlotta fel a verseny idejére. Ehhez jön még néhány hely a lovassport iránt elkötelezett családok részéről, úgymond csere alapon, hiszen nemcsak Kisgyőrben rendeznek lovasnapokat. Amint ezen a szervezésen túl vannak, túl jutottak a nehezén is. Egy biztos, ha ez a sorozat folytatódik - márpedig ennek a valószínűségé igen nagy - akkor előbb- utóbb gondoskodni kell majd a településnek önálló szállásról, szállodáról is, amit persze nemcsak ebben a két-három napban tudnak majd hasznosítani ebben a festői környezetben. A versenyről: ez a területi lovasszövetség által kiírt területi bajnokság második fordulója lesz, egyben a második Bükkalja Kupa is. A feltételek a községben, a község határában rendkívül kedvezőek. A szép marathon pálya az erdőn vezet keresztül a Hársas-bér- cen és amerikai mintára „egy helyen” lesznek majd az akadályok. Ennek helyszíne a Petres- tó völgye, ahol már most minden készen áll a versenyzők fogadására. A hét akadály egy helyen történő elhelyezése lehetővé teszi, hogy a közönségnek nem kell követnie nagy területen a kedvenceit, szinte egy helyről szemmel követhető a résztvevők szereplése. A verseny többi részét a fogatok díj- és akadályhajtását a sportpályán rendezik meg az úgynevezett Kakasváron. Itt lesznek majd az ugrószámok is. A készülődés ezekben a hetekben teljes, és a többnyire már magánkézben lévő lovasklubok komolyan veszik a kisgyőri vetélkedőt. A startengedéllyel rendelkező jó lovak felkészítése már ugyancsak a finisnél tart, a résztvevő lovasok reménykednek abban, hogy éppen Kisgyőrben hozzák majd kedvenceik a csúcsformájukat. így gondolja ezt a két hazai pályán versenyző lovas, Hulyák István és Selmezczki Zoltán is. Hulyák a helyi polgármesteri hivatal műszaki csoportvezetője, társa pedig Miskolcon dolgozik az APEH-nél. Gyerekek honi rajzasztala Úszkálás a tengerben A hatéves Zsebesi Nelli rajza (Szikszó, Központi Óvoda, Waldorf-csoport) Nem változott a szellem! Az előző táborok növendékeinek legkiválóbb munkáiból rendezett tárlat az Encsi Városi Galériában Fotók: Buzafalvi Győző Encs (ÉM - B.GY.) - Az I. Országos Amatőr Képzőművészeti Alkotótábort a Népművelési Intézet támogatásával hirdették meg Telkibányára. Szat- máry István encsi amatőr festő rendkívül aktív szervező munkájával jött létre, aki 1981- ig volt a tábor vezetője. Művészeti vezetőnek Fajó János Munkácsy-díjas festőművészt kérték fel, aki az elmúlt évtized alatt nagymértékben hozzájárult a művésztelep szakmai, szellemi koncepciójának kialakításához, fejlesztéséhez. A telep alkotói 1977-től festő, grafika, szobrász, 1980-tól kerámia, 1984-től pedig építész szekcióban is alkothattak. Az érett korába lépett alkotótábort július 5-én Krózser János encsi polgármester nyitotta meg több mint száz művészetbarát és alkotni vágyó, többnyire fiatal jelenlétében. A hazai vendégek mellett érkeztek németek, szlovákiai magyarok, franciák és svájciak. Szakmai megnyitójában Fajó János a 18. Encsi Országos Amatőr Képzőművészeti Alkotótábor vezetője azt fejtegette: „ha nem lett volna Szathmáry István és széles háta, amely elbírta Csikyt, Deimet, Fajót 1976-ban (!), bizony első évein is alig jutott volna túl ez az alkotótábor. A múvésztelep cél- és feltételrendszere évek óta változatlan. Az önkifejezés megteremtésének a szükségessége létérdekünk. Ezt csak a kialakított műhelymunka teremtheti meg. Ebben az egyén képes arra, hogy személyi karaktere kialakuljon. A szekciók ezért nem merevek. Mindenki ott próbálhatja ki alkotóerejét, amely számára a legmegfelelőbb és legalkalmasabb. A mindenhonnét jött fiatalok frissek, nyitottak. Vannak visszatérők, akik igazi közösséget alkotnak. Tanulás-, munka-, teljesítménycentrikus életformáció a jellemző rájuk, s a döbbenetes nyitottság, fogékonyság és felfokozott elsajátítási dinamika. Varázslat ez a javából, amint munkánk kezdetén a rideg iskola üres falai megteltek műről-műre tisztuló, egyre világosodó gondolatokkal. Életfunkció-letapintás a célunk, de ezalatt korántsem csak a tárgykultúrát - a designed; - értjük, hanem a pszichikai funkciót szolgáló par exa- lance festményt, plasztikát, mint a XX. századi tárgykultúra szellemi bázisát. Az 1976 nyarától működő művésztelep Telkibányáról Göncre, majd Encsre költözött. Változott a helyszín, de nem változott a szellem”. Továbbra is ugyanazok a művésztanárok vezetik a szekciókat. Encsen jók a munkafeltételek és az ellátásra se lehet panasz. Urbánné Tóth Edit ügyes gazdája a telepnek. A szervezőknek az a legnagyobb elismerés, hogy igen sokan visszajárnak”. Az előző táborok növendékeinek legkiválóbb munkáiból rendezett tárlat július 18-ig tekinthető meg az Encsi Városi Galériában. A nagyközönség is bepillanthat július 15-16-án, a nyitott nap alkalmával a 18. alkotótábor műhelymunkájába és hétköznapjaiba. Lovasnapok Bükkalján... Háromnapos Bükkalja Kupa lovasnapokat rendeznek Kisgyőrben (8. oldal)- A TARTALOMRÓL Éjszakai bál Erdőbényei fiatalok kis csoportja elhatározta, kitalálnak valamit, ami némi „életet” varázsol a nemcsak Erdő- bényéré jellemző sivár napok egyhangúságába, rohanó világunk idegfeszültségének oldására. Jött az ötlet: mint szerte Európában, meg kellene ünnepelni itt is az év legrövidebb éjszakáját. (2. oldal) Egy katona tragédiája Csánki János őrvezetőt Göncön nyilvánosan kivégezték, mert szembe szegült a nyilas rendszerrel. Hősi halottnak számít, mégsem kíváncsi rá senki, még a testvére és szülőfalujának, Kőteleknek a polgármestere sem. Megérdemelné, hogy a gönci iskola és a cserkészek a sírját rendbehozzák, fejfával lássák el és a későbbiekben gondozzák. (2. oldal) Nincs várakozó Európai, sőt világszínvonalú az encsi- ek telefonnal való ellátottsága. Június 30-án szép csendben újabb 400 telefonvonalat kapcsoltak be Abaúj fővárosában, s ezzel az encsi lakások 87 százalékában (!) crossbar-rendszerű telefonhálózat működik. (3. oldal) Abaúj betegeinek Az infarktusos, vagy vérző betegeket ezután nem kell Miskolcra szállítani. A Semmelweis-nap alkalmából ugyanis július elsején adták át a szikszói II. Rákóczi Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézetben korszerű orvostechnikai gépekkel, berendezésekkel ellátott ötágyas, vegyes funkciójú intenzív osztályt. Az osztály jelentős saját „erőből” és holland támogatással jött létre, vezetője dr. Czingler Katalin. (5. oldal)
