Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-04 / 130. szám
Június 4., Szombat ÉM - riport ÉM-bétvége III „Ő adott a Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet” Zsigmond gyámi teendői közben megismerkedett- természetesen - az özveggyel, Alaghy Bekény Judittal, akit a gyászév letelte után feleségül vett. A harcostársi végakaratból így aztán rengeteg birtok és töméntelen kincs jutott Rákóczi Zsigmond kezére. Többek között Munkács vára... Fájdalom, Judit hamarosan meghalt. Zsigmond, újranősült. Ezúttal egy előkelő erdélyi család leányát, Gerendi Annát vette nőül. Lévay Györgyi Egy gyerek nemrég megkérdezte, miért a fejedelemről és miért nem az ükapjáról, Rákóczi Zsigmondiéi nevezték el iskolájukat. Hiszen Zsigmond ebben a kastélyban született és ugyanitt hajtotta örök álomra fejét. A dicső fejedelem csak látogatóba érkezett ide hébe-hóba. (Igaz, nagy örömmel: „Hazámban lelem egyetlen gyönyörűségem”.) Okos a gyerek, forog az esze, tanára meg is dicsérte okvetetlenkedéséért. Válaszolt is neki természetesen. Azért nem Felső-Vadászi II. Rákóczi Zsig- mondról nevezték el a felsővadászi iskolát, mert a névadás idején még nem nyúltak olyan mélyre a család történetének kutatásában és úgy gondolták, az egész Rákóczi családnak tisztelegnek, ha a legismertebb saijat, II. Rákóczi Ferencet választják névadóul. Nincs is hiba a névadás körül, de a gyermek kérdése mégiscsak telitalálat. Kísértenek a jó szellemek Dr. Papp Lajos és felesége, Klára asz- szony 27 éve él e történelmi falak között. Hiába zümmög a fürdőszobában az automata mosógép, hiába villog a televízió képernyője a hálószobában, itt azért élénken kísértenek a Rákócziak. A falakból, a sokrétegű vakolat sem tudja száműzni a régmúlt leheletét. Tegyük, hozzá, nem is törekszik rá senki.- A hely szelleme kötelez és késztet minket, akik itt élünk, itt dolgozunk, hogy egy pillanatra se feledjük el, hol is vagyunk. Kötelességünk ápolni ennek a nagy, magyar családnak az emlékét. Vágyunk, hogy minél többet adjunk át azoknak a gyerekeknek, akik ebben a kastélyban tanulják meg a betűvetést, a történelmet, a számítógép kezelését, akik itt érzik meg a zenét, aztán innen indulnak el az életbe, amely mostanában egyre távolabb esik Felsővadásztól- mondja az igazgató úr. Felsővadászi látogatásunknak az az apropója, hogy az idén ünnepel(het)jük II. Rákóczi Zsigmond születésének 450. évfordulóját. A születésnap ismeretlen ugyan, de úgysem az az érdekes.- Kutatásai során milyen embernek ismerte meg e férfiút?- Rendkívüli embernek. Tehetségesnek, sokoldalúnak, nagyvonalúnak, lenyűgözően ravasznak.- Láthatóan szereti Rákóczi Zsigmondit.- Rajongok érte. O adott a Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet. Ó virá- goztatta'föl gazdaságilag a köznemesi családot, de mindenütt virág termett, ahol csak megfordult. Holott élete és szereplése a török idő legválságosabb, legviharosabb korszakára és az ellen- reformáció idejére esett. Szendrő várának kapitánya lett 1578-ban, 34 éves korában. De ezt ki kellett érdemelnie. A sárospataki Magyar Krónika számol be az 1577. november 11-i vadnai összecsapásról, ahol Zsigmond vitézei magyar foglyokat szabadítottak ki és tetemes zsákmányt szereztek vissza a fiileki bégtől. Márton-napi vásár volt Szikszón, az emberek vagy a prédikációt hallgatták a templomban, vagy a vásárban alkudoztak, amikor a békés tömegre lecsapott a török. Másnap aztán, igen sikeres csellel fordították a helyzeten Rákócziék. Haltak érte az özvegyek- Miként lett ebből a nem túl tehetős köznemesi családból dúsgazdag, főrangú família?- A szendrői főkapitánynak adósa maradt a kamara, merthogy Zsigmond- nak volt annyi pénze, hogy megelőlegezze a hadfiak zsoldját. A tartozás fejében zálogbirtokot kapott. Ügyesen élt ezzel a lehetőséggel, ily módon szerezte meg többek között Szerencset. Amint, megszerezte, bekapcsolódott egy nagy haszonnal járó „üzletbe”, a borkereskedésbe. Szerencs jövedelme néhány év alatt megduplázódott, amiből bőséggel jutott a főkapitány zsebébe is. A kutatások szerint daliás, jó kiállású, vonzó férfi volt a nagyfejedelem ükapja. Robosztus megjelenésének kellemes kontrasztot kölcsönzött a lelke. Amely lírai volt, kellemes és gyöngéd. Verseket írt! Senki se csodálkozzék, hogy „haltak érte” a nők. A férjesek is titokban, hát még az özvegyek, akik ki is nyilváníthatták érzelmeiket! Sok volt bizony az özvegy a török időkben és e sok árván hagyott asszony, sorra a vitéz Zsigmondra hagyományozta kőházát Szendrőtől Csenyétenig, meg még arrább is. Dr. Papp Lajos telefonját e század elején gyártották. Nincs másik. — A csatákban verekedő társa, Észak- Magyarország egyik leggazdagabb főura, a 300 ezer holdas dommium gazdája, Mágócsi András őt nevezte ki - végrendeletében - gyermekei gyámjává, vagyona kezelőjévé. Zsigmond gyámi teendői közben megismerkedett természetesen az özveggyel, Alaghy Bekény Judittal, akit a gyászév letelte után feleségül vett. A harcostársi végakaratból így aztán rengeteg birtok és töméntelen kincs jutott Rákóczi Zsigmond kezére. Többek között Munkács vára... Fájdalom, Judit hamarosan meghalt. Zsigmond újra nősült. Ezúttal egy előkelő erdélyi család leányát, Gorendi Annát vette nőül, aki által Erdélyben jutott nagy vagyonhoz és kitűnő összeköttetésekhez. Három gyermekük született: György, a későbbi fejedelem, Zsigmond és Pál. A második feleség sem élt soká. A harmadik asszony Thelegdhy Bora lett, aki ismét csak vagyonhoz és újabb kapcsolatokhoz juttatta hites urát. Harmadik házasság- kötésének évében Eger várának főkapitánya lett. Báróságot kapott. Csata Sixónál Az élete persze nem volt nyugodalmas, egyre gyakoribbakká váltak 1580 és 1590 között a török betörések, az emberrabló rajtaütések. A Cserehát addigi történelmének legnagyobb csatája A kastély, amely 1956 óta iskola Fotók: Farkas Maya 1588. október 8-án Szikszónál zajlott le. Akkor aztán igazából alkalma nyílt Zsigmondnak, hogy bebizonyítsa, nagy sereg vezetésére is alkalmas.- Miként zajlott a „sixói” csata?- Oly fényesen, hogy a legfelsőbb körökben is felfigyeltek rá. Hangay Zoltán, Zsigmond történetírója szerint „már 1588 szeptemberében híre kelt, hogy a budai Szinán pasa büntetőhadjáratot szervez Szikszó ellen, mivel a város évek óta 1000 arannyal tartozik neki. A készülő támadás hírére - mivel Szikszónak nem volt vára - a templomot építették ki erősséggé, ami köré magas kőfalat vontak és körbe vizesárkot ástak. A székesfehérvári parancsnok, Kara Ali bég kapta a megbízást Szinántól a sereg vezetésére. A négy ágyú felvonultatása és a janicsárokkal történt erősítés félelmetessé tette a törököt. A nők a gyerekekkel, az öregek nagyrészt elmenekültek”. Kara Aliék október 8-án délután 3 órakor nyugati irányból törtek a városra. Éppen megkezdték az ostromot, amikor 5 órakor megérkeztek a magyar és német felmentő alakulatok. Zsigmond azonnali támadást rendelt el. Iszonyú csata dúlt az égő templom lángjának fényénél. Szó mi szó, Rákócziék lovassága a Sajóig üldözte az ellent. Hatalmas túlerővel szemben győztek. Zeneoktatás van. Hangszeres. Ez is ritka, még ma is a „végeken”. Számítógép... Angol és német nyelvoktatás...- Nem akarunk mi zseniket nevelni, csak a lehetőséget próbáljuk megadni. Igen nagy szerencsénkre, többszakos, kiváló tanáraink vannak. Talán őket, a fiatal kollégákat is a miliő vonzza hozzánk. Az a célunk, hogy a kevésbé jó képességű gyerekekből is becsületes, munkaszeretó, boldog embereket he- veljünk - mondja dr. Papp Lajos. Nem tudnak jövőt mutatni Komenda László polgármester úron látszik, szívesen elmereng a falu dicső múltján. Nem sok ideje marad rá, de most, végül is ünnep van, születési évEzt a tájat védték Rákóczi vitézei forduló. Mennyivel kellemesebb, mint egy halálozási dátum! Komenda László is tud adalékot Zsigmond és a Rákócziak életéhez. Isten bocsássa meg neki, amiért most mégis lehangolt. Nem csoda, fogy a falu, a fejkvóta nem elég a legfontosabbakra.- Baj van, elszegényedtünk. A falu 90 százaléka munkanélküli. Eszközök híján nem tudjuk megművelni a határt. Hitéllel tengetjük magunkat A fiataloknak nem tudunk jövőt mutatni. Papp Lajos azt úja kis monográfiájában: ,A Rákócziak példája kötelességtudásra, nehéz helyzetekben való helytállásra buzdít.” Sokkal több helytállást már nem bírnak a kastély körül élők. Zsigmond birtokgyarapító, üzemgazdász, kereskedő szelleme adjon nekik erőt! És lett Vizsolyi Biblia A sikeres hadvezérnek, várkapitánynak, nagyúmak nem egy irigye támadt vécéi között. Egész sereg pert zúdítottak a fejére. Rugalmasan védekezett: ha úgy gondolta, veszíthet, inkább kiegyezett. E milliónyi teendő között időt szakított arra, hogy nyomdagépet hozasson a nyitrai Galgócsról, papírt szerezzen és szakembereket szerződtessen Vizsolyba. És kinyomtatták a Bibliát! Adott az otthonára is. Kedvenc színe, a zöld dominált lakhelyén és ennek a hagyománynak áldoztak utódai is.- Mikor, miként halt meg Felső-Vadászi II. Rákóczi Zsigmond?- Hatvanhárom éves volt, amikor Erdély fejedelmévé választották. Beteges volt már. Fejedelemsége alatt jelentős esemény nem történt. Birtokbeli kárpótlása után hamarosan lemondott a fejedelemségről és visszavonult ide, családjának ősi fészkébe. Itt, ebben a dongaboltozatú szobában halt meg 1608. december 5-én. Abban a szobában, ahol született. Az öles alapfalak között most 131 gyerek tanul. Az 550 főt számláló Felsővadásztól nehéz lenne elvárni ennyi nebulót, ide járnak természetesen a környék apró falucskáinak apró polgárai is. Az iskola rafigos, erről azok a középiskolai tanárok tudnának többet mondani, akik középiskolás fokon oktatják e kastély növendékeit. Különös hangsúlyt kap az iskolában a magyar nyelv.- Megszerkesztettük - mondja Klára tanárnő. - A legnehezebb szavakat összegyűjtöttük és elosztjuk a nyolc évre. így könnyebb megjegyezni. ■ ■
