Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-04 / 130. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Túnius 4., Szombat-----------APROPÓ----------F ekete bárány Dobos Klára A fiatalember bejött a gyönyörű iskolai aulába a könyvheti megnyitón. Rajta kívül sok fiatal és sok felnőtt volt már bent. De az ő bevonulása feltűnést keltett - valószínű, ezt is akarta -feje két oldala kopaszra nyírva, a középső csík copfba fogva. Megállt az egyik oszlopnál, elegánsan földre hajította az irodalmi, szöveggyűjteményét, a biztonság kedvéért egy kicsit arrébb is rúgta, aztán tétovázott, felvette és elment... Talán látta, biztosan látta őt néhány pedagógus is. Senki nem ment oda hozzá, nem mondta neki, hogy itt ünnepi könyvheti megnyitó zajlik, hogy versekről, irodalomról van szó, és igazán nem illik - még ha csak tankönyvként is - földre hajigálni ezt... Persze az is valószínű, hogy iskolájában tanárától tudta meg, hogy lesz egy ilyen rendezvény, ahol versekről, irodalomról lesz szó... Lehet, hogy kötelező volt eljönni, lehet, hogy nem, csak meg akarta, itt is mutatni magát. A sorokban rengeteg volt a fiatal, ők sem egyformák, de nekik bizonyára kevesebb gondjuk van a tanáraikkal. Vagyis a tanáraiknak velük. Mert ez mégiscsak kölcsönös dolog. Ha valaki kedveli azt az embert, aki tanítja, megpróbál még többet tanulni, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Ha pedig nem, hát félredobja, azt a tankönyvet, s kezdődik a „fekete bárány” játék. Hogy minderről miért pedagógus napon? Miért ne ?! Ez egy olyan ünnep, amikor egymásra talál tudásadó és „tudósodó”, amikor látványos a hála, mert a szokás és a kell ellenére mégis csak érzi a. diák, hogy igen, jó hogy ő is adhat, tanára megérdemli, sőt néha évközben is kellene... S ha ezen az ünnepen felbukkan egy „fekete bárány”, aki miatt olykor álmatlanok a tanári éjszakák, gyötrő a lelkiismeret, a tudván tudott kudarc mégis folyton reménybe vált, szóval, ha jön egy „fekete bárány”, tőle talán nagyobb öröm egy szál virág, mintha a „legötösebb” tanuló adná. Még ha esetleg a szomszéd kertből lopta is... Mockinpott úr Encs (ÉM - GYG) - A temesvári Csíky Gergely Színház Kisvárdáról, az ott folyó Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljáról ellátogat Encsre. Peter Weiss Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása című darabját június 6- án, hétfőn este 7 órától láthatja az encsi közönség. A darab, Peter Weiss drámaírói attitűdjére jellemzően amolyan történelmi parafrázis, amelynek igen korszerű áttételei vannak, s ezzel kapcsolatban a hazai néző igen sok egybeesést talál, akár napjaink történéseit tekintve is. A temesvári színház társulata különben a legrégibb romániai magyar társulatok egyike. Akkor hozták létre a Bánát három-, sőt négynyelvű fővárosában, amikor a világháború után létrejött úgynevezett népi demokráciák még komolyan vették a különböző, úgynevezett együttlakó népek közötti egyenlőséget. Működésének majd félévszázada alatt számos kiváló színészegyéniséget adott az erdélyi magyar színjátszásnak, köztük azt a nemrég elhunyt Szabó Lajost, akit több magyar filmből ismerhet a hazai néző. A temesvári társulat előadásán a színház olyan vezető színészeivel találkozhat többek között a néző, mint Szász Enikő, Makra Lajos, Higyed Imre vagy Mátrai László, akik az erdélyi magyar színjátszás legjobban csengő nevei közé tartoznak. Az előadást Laurean Öniga, a világhírű román színház egyik igen tehetséges rendezője állította színpadra. Megyei fúvósok Miskolc (ÉM) - Az ifjúsági fúvós- és ütőegyüttesek első megyei találkozóját rendezik meg június 4-én, szombaton délelőtt tíz órától a Gyermekvárosban (Miskolc, Egyetem u. 1.). A műsorban fellép a Diósgyőr-Vasgyári Szakmunkásképző és Szakközépiskola fuvószenekara, a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola ütőegyüttese, az Erkel Ferenc Zeneiskola emődi fiókiskolájának fuvószenekara és ütőegyüttese, a kazincbarcikai Kodály Zoltán Zeneiskola Ro-Tom- Tom együttese, a miskolci Gyermekváros Ifjúsági Fúvószenekara, az edelényi 1. Sz. Általános Iskola gyermek fuvószenekara, az encsi Művelődési Központ furulyaegyüttese és a miskolci Egressy Béni Zeneiskola ütőegyüttese. A találkozót a Miskolci Szimfonikus Zenekar réz- fiívós kvintettjének műsora zárja. Ä rendezvény védnöke Kovács László karmester. „Hibrid” könyv a megyéről Régi fejfa az aggteleki református temetőből Repró a könyvből Miskolc (ÉM - DK) - Régóta nem született könyv a megyéről. Vagy ha mégis, az turisztikai vagy politikai jellegű volt, de semmiképpen nem egy „reprezentatív összegzés a megyéről, egy olyan munka, amely szakmai igényességgel, óm közérthetően mutatja be a régió jellegzetes tájait, e tájak és az itt élő ember kapcsolatának történetét, a kulturális és művészeti értékeket". A most napvilágot látott Megyekönyv pontosan ilyen, bizonyítja ezt az is, hogy az idézet a könyvben szerepel, Szabó György, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ajánlásában. Nem volt tehát egy olyan minta, amelyre a szerkesztők felépíthették volna a koncepciójukat, így a műfajt is nekik kellett „kitalálni”, mégpedig egy olyat, amelyben integrált ismeretanyagot adhatnak közre, átívelhet a tartalom a történeti földrajztól a művelődés történetéig, környezetvédelemtől a gazdaságig. Am nagyon fontosnak tartották azt is, hogy a könyv szép legyen, a kötet képanyaga ne csak egyszerűen illusztrálja a tartalmat, hanem önálló egységet alkosson (a könyv- és borítótervet, a tipográfiát és a fényképeket Fejér Ernő készítette). Végül is egy „keverék” műfajban egyeztek meg, egy monografikus jellegű tanulmánykötet és egy fotóalbum „keresztezéséből” született a kiadvány. Ám a legfontosabb alapelvük tényleg az volt, amit Szabó György is kiemelt, hogy szakszerűnek, tudományosnak kell lenni az összeállításnak, úgy, hogy a nem szakemberek is szívesen olvassák, jól értsék. Ehhez a feladathoz kellett a megfelelő embereket megtalálni, akik szakmailag is kiválóak, viszont közérthetően tudják közreadni gondolataikat. Tegnap délelőtt, a Megyeháza Szász-termében rendezték meg e kötet szakmai bemutatóját, ahol ott voltak ezek a szakemberek - a szerzők - is. A szerkesztőktől, Viga Gyulától és Porkoláb Alberttól megtudtuk., hogy szeretnék, ha könyvük hosszú ideig aktuális maradna, ezért nem terhelték túl adatokkal. Olyan tér és idő metszetet szerettek volna bemutatni, amellyel érzékeltetik, hogy egy közigazgatási határok között létező területről van szó, viszont túl is fut a köztigazgatási határokon. Sőt az államhatárokon is. Nem akartak hivalkodóan a történelmi Gömörben vagy akár Tornában gondolkodni, de nem is kerülték ki az ilyen jellegű kérdéseket. Nem vitatták a szerkesztők, hogy lehet, egyes településeken egyes olvasóknak csalódást jelent majd a könyv, mert nem látják meg benne saját magukat. Pedig benne vannak, hisz’ a megyében élnek, de nem találják a képeken a szomszéd házát, vagy településük hangsúlyos méltatását. De ezt nem lehet a kötet hibájaként felróni, hiszen ahhoz, hogy ez - többé-kevésbé megvalósulhasson, egy többkötetes monográfia lenne szükséges. S tudjuk, a megyében több mint háromszáz település van... A szakmai bemutatón a szerzők röviden ismertették az általuk írt részek lényegét. Frisnyák Sándor: A tájak és az emberi tevékenységi formák című részben bemutatja a tevékenységeket, az alkalmazkodást és a kömyezetátalakítást a honfoglalástól napjainkig, geográfiai szempontból. Gyulai Iván az élő környezetről ír, arról, hogy az ember is képes építeni, alkotni, de amit a természet felépített, azt az ember nem tudja újra megismételni. Hogy mégis kétarcú a megye, egyrészről a „mocskos” Miskolc, az iparvidékkel szemben még mindig ott a másik, a mosolygó természet arca, a hihetetlen gazdag élővilág, ennek sem az az oka, hogy mi jól meg tudtuk azt őrizni... Eredetileg nem akartak a kötetben külön régészeti fejezetet, ám miután a megyében olyan gazdag leletanyag van, mégiscsak felkérték a szerkesztők Révész Lászlót érmék megírására. Csorba Csaba Az Árpád-kori vármegyéktől Bor- sod-Abaúj-Zemplénig című részben a közigazgatástörténet, politikatörténet egy szeletét tárja fel. Kárpáti László Egyházak és művészetük címmel arról ír, hogy megyénkben valamennyi magyarországi történelmi egyház él a mai napig, nagyon gazdag az emlékanyag. És - mert úgy véli, hogy egy ilyen könyvnek ez is szerepe - műemlékvédelmi feladatokat sugall, leírja, milyen állapotban van például a védelemre érdemes tarcali, vagy a megyaszói zsinagóga. Kováts Dániel fejezetének címe: A művelődés évszázadai. A történelmi folyamatokat követve beszél témájáról, s mindent alá is támaszt adatokkal. Barta Imre feladata a megye gazdaságának feldolgozása volt. Talán a legnehezebb, hiszen ezt a fejezetet már akár néhány hónapon belül is újra lehetne írni... Am - ha kellene is — talán nem lesz gond, hiszen az utánnyomás lehetősége megvan. És mert a kiadvány hiányt pótol, mert minden szerző büszke a megyére, hiszen az örökség értékes és hatalmas, mert örömmel forgathatják a középiskolások és a külföldiek, mert a Bíbor Könyvkereskedés jóvoltából nem csak Miskolcon lehet hozzájutni, talán tényleg lesz utánnyomás... Szerzők és szerkesztők a bemutatón Fotó: Dobos Klára A törvénytelen közművelődés Szakmai tanácskozás a művelődési házak találkozóján Kazincbarcika (ÉM - FG) - Lehef-e törvénybe foglalni a szerelmet, az ég kékjét, a boldogságot?! A költői kérdést Hidy Péter szociológus, művelődéskutató tette fel tegnap délelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei művelődési házak és közösségek találkozóján rendezett szakmai tanácskozáson. A résztvevők köréből már seiteni lehet, hogy a kérdés a közművelődésre, az ú| közművelődési törvény szükségességére vonatkozott. A közművelődésben dolgozó szakemberek, a művelődési házak vezetői már láthatták a január elején kiadott új közművelődési törvénytervezet vitaanyagát. Mielőtt ennek értékelésével foglalkozott volna az előadó, a korábbi szabályozásról, a párthatározatból lett törvényről, annak hibáiról, képtelenségéről beszélt. Mint mondta, ha valamit törvénybe foglalnak, az feltételezi a szankcionálást is. De mi történik akkor, ha az állampolgár nem akar „közművelódni”. Bár Mózes is törvénnyel vette rá a tisztálkodásra népet, de a felismert jót, példáid Mozart hallgatását sem lehet központilag kötelezővé tenni. Mielőtt közművelődésről vagy az újabb szó- használat szerint szabadművelődésről beszélnénk, először is tisztázni kell a fogalmakat. S még ezek után ott van a kérdés, hogy lehet-e, kell-e ezt törvénnyel szabályozni. Persze az a közvélekedés: ha valamivel magas szintű jogszabály foglalkozik, az csak fontos ügy lehet, az nyilván támogatást érdemel. S ha központilag eldöntik, mit lehet megtűrni, mit lehet támogatni, vagy esetleg lehetetlenné tenni, azzal már a hatalom próbál meg uralkodni a lelkek felett. Pedig a kultúrát nem lehet a politikának alárendelni. A hosszas elemzés után Hidy Péter arra a következtetésre jutott, hogy szükség lehet a törvényre, de annak nem a közművelődés vagy a szabadművelődés tartalmáról kell szólnia, hanem az adott intézmények jogait, törvényi kötelezettségeit kell szabályoznia. A találkozó másik előadója Fodor Tamás lényegében egyetértett a Hidy Péter által elmondottakkal. De mint mondta, más a politikai állásfoglalás és más a gyakorlat. Dilemmát jelenthet például az új kezdeményezések, az úgynevezett alternatív törekvések beillesztése ebbe a rendszerbe, de nagyon sok problémát vet fel a finanszírozás kérdése is. Az állami támogatásra szükség lesz, viszont meg kell találni a karnyújtásnyi távolságot, amikor se vállon veregetni, se fejbe verni nem tudja és nem akarja a hatalom a kulturális élet terén dolgozókat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, az Egressy Béni Művelődési Központ és a helyi önkormányzat által szervezett találkozón ma délelőtt a pályázatok, alapítványok működéséről hallhatnak előadásokat az érdeklődők, majd az önkormányzatok és a művelődési intézmények valamint a civil szervezetek és a művelődési intézmények kapcsolatáról lesz szó. A vasárnapig tartó találkozó keretében vidám műsorokkal, zenés felvonulással szórakoztatják az érdeklődőket. A megyei művelődési házak csoportjai, öntevékeny művészeti együttesei ma este hat órától gálaműsort adnak az Egressy Béni Művelődési Központban. Képesműhely Miskolc (ÉM) - A Miskolci Képes Műhely kiállítása (az Új Bekezdés miskolci látványlírikusainak alkalmi tárlata) nyílik ma, szombaton délután öt órától a Miskolci Galéria Művészklubjában (Déryné u.). Megnyitja Urbán Tibor képzőművész. Á megnyitó után Fecske Csaba: Valami üzenet című kötetét mutatja be Cseh Károly költő. Este hattól Zene és hangköltészet címmel Kárpáti Zsolt és a Kos duó (Sőrés Zsolt, Kovács Zsolt) adja elő műsorát. Szintén az Ünnepi Könyvhét keretében június 6-án, hétfőn délelőtt 11 órától a Századvég kiadó napja lesz a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A könyvkiállítást és -vásárt Sajó László igazgató rlyitja meg. Az irodalmi délelőtt vendége: Csukás István író. Színes napok Hejőcsaba (ÉM) - Az elmúlt hétvégén, a gyermeknapon sok iskolában sok színes program várta a diákokat. A hejőcsabai Gárdonyi Géza Általános Iskola is egész napos programmal köszöntötte a gyerekeket. Kulturális műsorukra - melyben szerepelt bábelőadás, mese- és versmondás, felléptek a színjátszó szakkörök, furulyások, az énekkar - meghívták a Sütő János és a Mésztelep úti óvodásokat. Ekkor rendezték meg a Ribo Kft. által támogatott Gárdonyi Kosárlabda Kupát amit a görömbölyi iskola nyert meg. * Miskolc (ÉM) - A Leszih Andor úti Napköziotthonos Óvoda tízéves jubileumát a héten rendezvénysorozattal ünnepelte. Ebből az alkalomból rajzversenyt, sportversenyt, más játékos versenyeket rendeztek. T. Asztalos Ildikó polgármester asz- szony felavatta az ovi játszóterét, s még azon a napon volt családi sport- vetélkedő és tábortűz is. Pénteken a nagycsoportosokat búcsúztatták, ekkor tartották a közös évzáró ünnepséget is. Ma este hét órától szülő-nevelő találkozót rendeznek. * Miskolc (ÉM) — A megnyitó után Kossuth vetélkedővel kezdődnek június 6-án, hétfőn délelőtt 9 órától az V. Diósgyőri Általános Iskolai napok. Amíg a nagyok Kossuthról vetélkednek, a 6-10 éves tanulók Kisiskolások egymás közt címmel mérik össze tudásukat, játékos versenyben. Kedden sportnap lesz, majd a versenyek után délután öt órától tábortűz. Szerdán tanulmányi kiránduláson, csütörtökön bükki túrán vesznek részt a diákok. Pénteken kirándulás a Csanyikba. A programsorozatot - és a tanévet - június 11-én délután öt órától csengőbúcsúval zárják be. * Felsőzsolca (ÉM) - Szent István- napok kezdődnek hétfőn délelőtt 9 órától a felsőzsolcai Szent István Általános Iskolában. A programok között szerepel az iskola színjátszó körének előadása, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című színművét mutatják be. Délután 3 órakor kiállítás nyílik az iskolagalériában Pa- zár Éva művésztanár grafikáiból. Június 7-én, kedden tanár-diák vetélkedő és sportviadal lesz, szerdán délután öt órától az alsósok mutatkoznak be a Művelődési Házban. Csütörtökön délután öt órától a fel- sótagozatosok teszik ugyanezt. Nosztalgiakoncert Lillafüred (ÉM) - A lillafüredi Palotaszálló kertjében ad koncertet június 12-én délután 5 órától a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Az Ifjúsági és Szabadidő Ház által rendezett hangversenyre a kisvasút kiliá- ni végállomásáról 4 óra 20 perckor induló zenés „nosztalgia-vonattal” lehet eljutni. Műsoron Kodály, Csajkovszkij, Erkel, Strauss és Balogh Sándor népszerű dallamai szerepelnek. Vezényel Kovács László. _____ F ogadalomtétel Miskolc (ÉM) - A19. Számú Bükk és a 784. Számú Erő Cserkészcsapatok június 5-én, vasárnap délután négy órától tartják újoncaik ünnepélyes fogadalomtételét a Majálispark melletti Köpüs-völgyben. Az egész napos rendezvény délelőtt akadályversennyel kezdődik, majd számháború következik. Délután négy órától ökumenikus tábori istentiszteletet tartanak, majd a fogadalomtétel után tábortűz zárja a napot. A Lévay József Gimnázium és a Bükk Cserkészcsapat öregcserkészei baráti találkozót is tartanak.
