Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-30 / 152. szám
SZABADIDŐ Az EszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. JÚNIUS 30. Házi Gazda GAZDÁTLAN (Jattnak még juhok} Dobos Klára Olvastam egy hírt a Kistermelők Lapjában. Arról szól, hogy egy amerikai cég olyan berendezést tervezett a juhok védelmére, amely meghatározott területet képes figyelni, szabadban vagy istállóban. Ha a villanypásztorral körülvett területhez kilencven méter távolságban nagytestű állat vagy ember közelít, esetleg negyven méteren belül kisebb testű állat, kutya, róka (meg a farkaskoma)„fenyegeti”a bárányokat, a riasztó jelez. Egyidejűleg bekapcsol egy tv- monitort, amelyen a lopakodó idegent a gondozó megfigyelheti... Ez már igazán komoly. De sajnos legalább annyira messze van tőlünk, mint a szarvasmarhák tejleadásának számítógépes feldolgozása, vagyis pont mint Makó Jeruzsálemtől... Az anyagi csak az egyik oldal, tény, hogy túl nagy lenne a befektetés, s a mai jövedelmezőség mellett nem igazán érné meg. Az igazi kérdés azonban, ami megállít minket egy ilyen berendezés vásáriár sóban, az az, hogy hol vannak a juhok? Egen-fóldön sehol. (Bocsánat, az égen még csak-csak előfordulnak a bárányok - felhők alakjában. Persze most azokat is jó lenne megfejni, kellene egy kis eső...) Abaújt járva egyetlen gazdánál találkoztunk birkákkal, mégpedig Selyeben. S a gazda rögtön panasszal kezdte. Elmondta, hogy nevetségesen kevés pénzt kapott a gyapjúért, szinte nem többet, mint tíz évvel ezelőtt. Már 74 éves, fogy az ereje. ,A-mit leadtunk birkát, Nyéstáig is elérne”-mondja, ezzel indokolva, hogy miért tartja most is a több mint százállatot,miértképeskihajtaniőket a legelőre, ahelyett, hogy pihenne... O sem feji az állományt, erre is kora meg az ideje a magyarázat. Pedig ajuhtej jó exporttermék, s a tejirányú szakosodás elkerülhetetlen. De - megintcsak - honnan vegyük ehhez az állományt? Na jó, persze hogy nem csak ez a 114 birka él Abaújban. De egy biztos: óriási állományokat számoltak fel. Nem csoda, hogy a gazdák is - így az újságíró is - feketében látják az ágazat jövőjét. Jó dolguk van a bárányoknak, mert az ő szemük kékben érzékeli a világot. Nekünk még idő kell ahhoz, hogy ha ne is rózsaszínnek, de legalább „kéknek” lássuk a jövendőt, mint ők.. Állatparadicsom Miskolc (ÉM - DK) - „El tetszik hinni, hogy nekem puszit is ad a Fáni?” Miért ne hinném? Azonban ez a válasz nem elégíti ki a gazdát, bizonyít is. „Adj puszit apukának” - hajol oda Fánihoz, a „fricc” szarvasmarhához, aki erre a felszólításra odanyomja az orrát Lénárt József vállához. Fáni nemrég ellett, a kis borját eladták. „Muszáj minél hamarabb, mert ha hozzánő az emberhez, akkor már nem lehet” - mondja. Majd azt meséli, hogy mikor beteg volt az állat, kint aludt vele az istállóban... Fáni nincs egyedül, rengeteg állattársa él vele és a nyugdíjas vasutassal az Egyetemváros szélén. Számlálhatatlan kutya, még több macska, röfik, nyuszik. A disznóólnál álldogálva becéző szavakat mond az állatoknak, simogatja őket. Önkéntelenül adódik a kérdés, nem sajnálja-e levágni? „Dehogynem” - válaszolja. „Olyankor mindig részeg vagyok”... (Ez egy állatparadicsom, itt még a házipatkánynak is neve van, így jellemezte a helyet és a gazdát egyszer egy állatorvos.) „El tetszik hinni, hogy nekem ez az életem?” - kérdezi búcsúzáskor. Miért ne hinném?! Hiszen látom... Fejlesztés vágy visszafejlesztés Szénabehordás Viszló határában Abaúj (ÉM-D.K.) - A Debreceni Állattenyésztő Vállalattól Molnár István és felesége vette át a szikszói mesterséges termékenyítő állomást. Munkájuk két fő része: a kanok tartása, és a szaporítóanyag értékesítése. Molnár István 1957 óta naponta 46 aba- úji községbe jár inszeminálni. Egy ilyen „körre" kísértük el. Régóta járom a falvakat, így van összehasonlítási alapom - mondja. Mikor kezdtem, a 46 községben nyolcezer tehén volt, most 1500. Sok helyen az utóbbi négy évben megszűnt a tejcsamok. Anyakoca akkor 4500 volt, ma ötszáz, a nagyüzemiekkel együtt... Először Alsóvadászon, a téesz telepén állunk meg. Ugyan csak 86 a tehénlétszám, de ez most mégis nagy tehenészetnek számít. Kísérőm örömmel meséli, hogy itt nincs meddő tehén, figyelmesen selejteztek, fejlesztik és nem visszafejlesztik az állományt. De még sok idő kell ahhoz, hogy minőségben utoléljék a homrogdi telepet, amelyik a legjobb a megyében. Az állománynagyság 256, itt mindig extra minőségű a tej, a tőgyeket vizsgálják, a legjobban szervezett és a legjobban karbantartott telep. Az ivarzókat a szakemberek válogatják ki, a termékenyítést meg ennyi év után már el sem lehet rontani. Öröm ide bejönni, nem pusztulást lát az ember, hanem gyarapodást. De itt aztán vége is az örvendezésnek, bár Monajban van még vagy hetven „háztáji” tehén, és itt még a tejcsamokot sem szüntették meg. Selyeben a 74 éves Kriván Simon László már panaszkodik: - Csinálnám én, de egyre kevesebb az erőm. És olyan kevés pénzt kaptunk most a gyapjúért, hogy az már nevetséges. A birkák mellett két tehenünk van, ehhez vettünk még három borját a vásárban. Meg is kérdezték, hogy nincs nekem még elegem? Hát van, de annyira megszoktuk, hogy nem tudjuk abbahagyni. És van hat gyerek, legalább ne kelljen vásárolni. De egyáltalán nem éri meg. Közben Molnár Sándor az asszonynyal beszélget, hiszen az ivarzó állatot termékenyíteni hívták ide is.- Magyartarkával csináljam? - kérdezi a szakember.- Miért, milyen van még? Csinálja, Röfiék de vígan élnek - Gagy- vendégiben amelyikkel jónak lálja - hangzik a válasz. Aztán még néhány sóhaj, hogy igen, öregek már, de keserves lenne állatok nélkül lenni, meg hogy az aprólékkal, mindennel úgy szeret küszködni... Nyésta felé haladva, tehát adott a témánk az autóban. Igen, ez a mai magyar mezőgazdaság. Igazán szép, meg tiszteletreméltó, hogy az idős emberek újból foglalkoznak állatokkal, de erre nem lehet építeni. Ez így komolytalan... Nyéstán sehová nem kell mennünk, ezt abból a füzetből tudjuk meg, amely a polgármesteri hivatal előtt lévő telefon „dobozában” van, s arra rendszeresíttetett, hogy mindenki beírja ez irányú igényeit. (így alakult ki több községben.) Nyésta egykor gazdag falu volt. Ma összesen nyolc marha van itt, míg régen 140 volt, négy éve még negyven... Abaújlakon sincs munka, de elmegyünk a kaloda maradványai mellett. Ez azért érdekes, mert régebben annyi tehén volt, hogy nem az inszeminátor ment házról házra, hanem ide hozták le az állatokat. Gagyvendégiben Bodnáréknál egy tehenet kell termékenyíteni, Eleonórát. De itt inkább a malacokról beszélünk. A koca 15-öt fialt nemrégiben, mindet el is adták, nagyon szépek voltak. Ez köszönhető a jó szaporító anyagnak is, annak, hogy nem bíznak a zugkanokban. Gagybátorban Tamáséknál ismét panaszt hallunk. Szeretnének ők dolgozni, de gép nélkül hogyan? Azt meg ki tudja megvenni?... Viszlón van a környéken a legtöbb tehén. Itt ugyanis nem volt téesz, mindenki vitte tovább a saját gazdaságát. Az utóbbi négy évben itt is csökkent ötvennel az állományiét- szám, de még így is 130 a szarvas- marhák száma. A határban három kocsira is ráírják a szénát. Az egyik szekér tetején egy 64 éves asszony áll, s úgy dolgozik, mintha 24 lenne. - Éz nem is munka, ezt nem veszik semmibe - mondja. - Az emberek dolgoznak, mi meg csak rakjuk a szénát. Van öt tehenünk meg egy borjú, itt a környéken nincs más munkalehetőség, ebből kell megélnünk. Ráadásul nincs nyugdíj. Rakacaszenden azzal fogad Szaba- dosné, hogy mondja, „el vagyunk itt maradva”... Hogy mit csinálnak szabadidejükben? Az nincs nekik. Pedig milyen gyönyörű a környék! Néha kimehetnének szalonnát sütni. Ezt persze mondani sem merem nekik, bizonyára kinevetnének... Néhányat említettem csak a 43 faluból, de talán így is érezhető - az ismert - tendencia. Viszont Molnár István most bizakodik: - A változások leggyorsabban a mezőgazdaságban mutatkoznak meg. S az MSZP jobban ért a mezőgazdasághoz, mint az előző kormány... Takarmány pecsenyének, tojónak Kiss István szaktanácsadó A hazánkban tenyésztett baromfifélék kedvező tartási körülmények között - genetikai termelőképességük révén - megfelelnek a gazdaságos termelés feltételeinek. A baromfitenyésztés és a baromfihús-előállítás az egyik legnagyobb abrakmennyiséget fogyasztó ágazat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a takarmányfelhasználásra. A pecsenyecsirkék nagy növekedési erélyének kiaknázásához e képességük kibontakozását elősegítő takarmányokra van szükség. Ha a táplálóanyagokat a keveréktakarmányokban nem a csirkék életkorának megfelelő arányokban biztosítjuk, általában mindig az egyes komponensekben mutatkozó hiány határozza meg az állatok növekedését. Ha a csibék napi takarmányadagjuk energiaforrásaiból, elsősorban a szénhidrátokból és zsírból elegendő energiához nem jutnak, más táplálókomponensek, elsősorban a fehérjék kerülnek ilyen célra felhasználásra, ami a fehéijegazdálkodás szempontjából káros. Mivel a húscsibék takarmányfelvevő képessége behatárolt, energia- szükségletüket csak viszonylag magas energiakoncentrációval rendelkező ipari abrakkeverékekkel lehet kielégíteni. (3000-3400 ME, 71-76 kg/mázsa keményítőérték). A magas szintű energiaellátás természetesen csak abban az esetben lesz eredményes, ha az egyéb tényezőket is a csirkék igényének megfelelően biztosítjuk. A gazdaságos broiler-hústermelés előfeltétele, hogy a felhasznált indítótápok és nevelőtápok aránya a technológiai előírásoknak feleljen meg. Tojóhibridek esetén takarmányozási szempontból legkritikusabb időszak a termelés első 3-4 hónapja. A tojástermelés ebben az időszakban ugrásszerűen növekszik és az állatok növekedésükhöz is igényelnek táplálóanyagokat. A korszerű tojótyúk-takarmányozásban ezért alkalmazzák az úgynevezett fázisos takarmányozást, amely eltérő összetételű táp egymást követő felhasználásával alkalmazkodik a tyúkok változó igényeihez és gazdaságosabb táplálóanyag felhasználást is biztosít. Abrakevők barátságban Fotók: Dobos Klára Szarvasmarhákról Enying (MTI) - A tehénállomány csökkenésének üteme - a tej felvásárlási árának emelkedése és a te- henenkénti 20 ezer forintos állami támogatás eredményeként - mérséklődött ugyan, de a növekedés még nem kezdődött meg. A szarvasmarhaállomány az 1989-90. évi drasztikus csökkentés következményeként nem éri el az egymilliót, s azon belül a tehénlétszám mindössze 430-440 ezer. Mint az Enyin- gen rendezett tanácskozáson a szakemberek kifejtették, mivel a vemhes üszőállomány 45 ezer körül van csak az állomány fejlesztésére, az üres szarvasmarha-telepek újbóli betelepítésére kevés lesz a hazai szaporulat. A tenyészállatok nagy részét importból kell beszerezni, ami növeli a költségeket. Szávay Gábor, az Enyingi Agrár Rt. vezérigazgatója elmondta: a jelenlegi állami támogatás mindössze az állomány csökkenésének megállítására elegendő. Fejlesztésre már nem ösztönzi a gazdákat és a nagy tehéntartó gazdaságokat. Ennek következményeként az idei esztendő a szarvasmarha-ágazatban feltehetően még a stagnálás éve lesz, a növekedés csak a felvásárlási árak erőteljesebb emelkedésével, s a gazdaságosabb termelést segítő feltételek megteremtésével indul majd meg. A tejpiacon érződik némi fellendülés: megkezdődött a tejfeldolgozók versengése a termelők megszerzéséért, aminek árfelhajtó hatása is van. Garantált ár A földművelésügyi miniszter a 15/1994. (IV. 22.) FM-rendeletben szabályozza a vágósertés garantált áron történő felvásárlásának módját, feltételeit. A termelő az állami felvásárlás iránti igényét legalább 25 nappal a vágósúly elérését megelőzően kérelem- és nyilatkozat- nyomtatványon jelentheti be, a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál. A bejelentéssel egyidejűleg a termelőnek nyilatkoznia kell az állami felvásárlásra felkínált vágósertés darabszámáról, darabszám szerinti ütemezéséről, a vágósertés tartási helyéről. Nyilatkozni kell arról is, hogy vágósertését a garantált áron nem vásárolják fel, ezért kéri az állami beavatkozást. Az ily módon értékesített sertéseket az állami felvásárlást lebonyolító szervezet az EUROP-rend- szer szerint minősíti. A vágósertés súlyának megállapításakor a mérlegelt súlyból 5 kg-ot vonnak le. Az így megállapított súly képezi az elszámolás alapját. Ha a minősítés során megállapítják, hogy az állami felvásárlásra felajánlott vágósertés az E-U-R-köve- telményeknek nem felel meg, a vágott áru a felvásárlást végző szervezet őrzésébe kerül. Ebben az esetben a szállítás, a vágás, a feldolgozás költségeit a termelő viseli. Harminc nap elteltével az állami felvásárlást végző szervezet jogosult az árut értékesíteni. Az E-U-R besorolási osztályú vágósertések garantált ára kg-onként és minőség szerint 95, 90, illetve 82 forint. A garantált ár nem tartalmazza az általános forgalmi adót, illetve a kompenzációs felárat. (Kistermelők Lapja) „Turbótehén” Budapest (MTI) - Két héttel azután, hogy az USA-ban engedélyezték a géntechnikailag előállított BST tejhozamnövelő drog alkalmazását, a gyártó Monsanto Vállalat jó eladási eredményeket ért el. A cég az év végére el akaija érni, hogy minden tizedik amerikai tehenet ezzel a tejhozamnövelő szerrel etessenek. Közben kezd kialakulni a tejtermelők között a BST elleni tiltakozás. Félnek a tőgy-gyulladásra hajlamos „turbótehenek” tejének fokozódó antibiotikum megterhelésétől. Kaliforniában a tejfeldolgozo üzemek 80 százaléka utasította szállítóit, hogy ne alkalmazzák a BST-t. A tejdrog elleni bojkott megnehezítése céljából a BST-tehenek tejét vásárló tejüzemek kötelezték szállítóikat, hogy teheneiket fokozottan ellenőrizzék.
