Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994» Túnius I., Szerda Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 A jegyek a tőzsdén Budapest (ÉM) - A Budapesti Ér­téktőzsdén az elmúlt héten (május 24. és 27. között) 164 üzletkötésben 130,284 millió forintos forgalmat ér­tek el a brókercégek. Ez a forgalmi adat mintegy 170 millió forinttal maradt el az előző hét összesített adásvételének nagyságától. A ki­sebb forgalmat inkább az előző hét­hez képest szerényebb üzletmenet indokolja, mint az, hogy múlt hét­főn, a pünkösdi ünnepek miatt nem volt üzleti nap a tőzsdén. A múlt hé­ten egyébként a napi átlagos üzleti forgalom ajegyek piacán 32,57 mil­lió forint volt. A legnagyobb forgalmat május 25- én, szerdán érték el a brókercégek, ekkor 48 üzletkötésben több mint 36,3 millió forint volt a forgalom. A múlt héten a legkevesebb adás­vételt május 26-án, csütörtökön re­gisztrálták, amikor is 37 üzletkötés 27,314 miihó forintos forgalmat eredményezett. Az előző héthez képest újból esett a kárpótlási jegyek átlagára. A hét eleji 560 forintos átlagárról végül is múlt péntekre, május 27-ére 542 fo­rintra mérséklődött az átlagár. A Shell is emel Budapest (MTI) - A Shell benzin- kútjainál 2 forinttal emelkedik a motorbenzinek ára június 1-jétól mondotta Mosonyi György, a Shell Hungary Rt. vezérigazgatója. A cég vezetése hétfőn úgy döntött: érvé­nyesíti áraiban a megnövekedett beszerzési költségeket. A Shell kútjainál az árak helyen­ként kismértékben eltérnek. A cég kútjainál júniustól a 92-es oktán­számú motorbenzin ára 79 és 79 fo­rint 50 fillér között lesz. A 95-ös benzin 78 forint 50 fillér és 79 forint között, a 98-as 81 forint 50 fillér és 82 forint között, a 91-es pedig 76 fo­rint 50 fillér és 77 forint között mo­zoghat. A gázolaj változatlanul 61 és 62 forint között kapható a Shell­nél. Mosonyi György megerősítette: júli­ustól a fogyasztási adó növekedése miatt az ólmozott benzinek eseté­ben 4 forint 50 fillér és 5 forint kö­zötti újabb áremelésre kell számíta­ni. Az ólommentes benzinek ára ki­sebb mértékben, előreláthatólag 1 forint 50 fillérrel, illetve 2 forinttal emelkednek, a Shell üzemanyagtöl­tő állomásainál. Eladott Boeingek Budapest (ÉM) - A Malév Rt. 1993. évi mérlegével és a cégvezető­inek idei díjazásával foglalkozott többek között a részvénytársaság tegnap megtartott közgyűlése. A testület beszámolót hallgatott meg a tavalyi év üzleti és pénzügyi eredményeiről. Döntöttek az 1993- ban elért szerény, mindössze 56 millió forintos nyereség felosztásá­ról és az alapszabály esetleges mó­dosításáról is. Mbit ismeretes, a légitársaság úgy kerülhette csak el a tavalyi tetemes veszteséget, hogy a korábban vásá­rolt két tengerentúli üzemeltetésre alkalmas Boeing gépét eladta a Kaj­mán-szigeteken bejegyzett leány- vállalatának. így ugyanis a cég megszabadult a gépek vásárlásához felvett hiteleken jelentkező több mint 1 milliárd forintos árfolyam- veszteségtől. =Röviden /=■ Kalászos fajtabemutatót rendez június 8-9-én a kiszombori Dénes- majorban a Gabonatermesztési Ku­tatóintézet. A bemutató programé­ban - amelyre elsősorban agrár szakembereket várnak a rendezők - tájékoztató hangzik el a búzane- mesítési és termesztési kutatások eredményeiről, a vetőmag ellátás­ról; majd szántóföldi bemutatón ve­hetnek részt az érdeklődők. A Chinoin rendes évi közgyűlé­sén a napokban elfogadták az igaz­gatóság osztalékfizetési javaslatát, amely szerint a részvényesek 2780 forintot vehetnek át egyes papírjaik utón. Az elmúlt két esztendőben 20 százalék osztalékot fizetett részvé­nyeseinek a Zwack Unicum Rt. A társaság az 1993-as évet záró mér­lege szerint 441,2 millió forint ered­ményt ért el, s ebből 400 milliót fizet ki osztalékként. Lemondott az igazgatóság Válaszút előtt az egyetlen önkormányzati pénzintézet Miskolc (ÉM - ME) - Lemondott tiszté­ről a Rákóczi Regionális Bank Rész­vénytársaság igazgatósága. Történt ez annak ellenére, hogy az ország egyetlen vidéki székhelyű, önkor­mányzati pénzintézetének nincsenek kétes kinnlevőségei, 23 millió forin­tos osztható nyereséggel rendelke­zik, amelyből a kisrészvényesek 19,5 százalékos osztalékot kapnak - derült ki az rt. tegnap tartott közgyű­lésén. A lemondás okáról Vadas Attila, a bank vezérigazgatója elmondta; sem ő, sem pedig az igazgatósági tagok nem értenek egyet a fő tulaj­donos, a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank (MBFB) átalakítási szándékaival. E szerint; az MBFB alaptőke emeléssel 51 százalékra kívánja növelni - jelenlegi 43,63 százalékos - tulajdoni hányadát, majd úgynevezett regionális fejlesz­tési társaságot hozna létre. A leköszönő vezérigazgató hangsú­lyozta: az 1991-ben - megyei köz­gyűlési határozattal - megalakított intézmény bankrendszerű műkö­désre hozták létre, nem pedig beru­házások támogatására. Hozzátette még, hogy szakmailag, közgazdasá­gilag bebizonyított a szóban forgó befektetési társaságok működés- képtelensége. Példaként az ország­ban már funkcionáló hét befektetési társaságot említette, amelyek közül az élen álló békéscsabai egy év alatt mindössze három üzletet hozott. További problémaként értékelte Vadas Attila, hogy nem ismert az átalakítás konkrét koncepciója, így a betétesek nem adják be pénzüket, illetve a kisbefektetők (90 önkor­mányzat) igyekeznek a már megle­vő részvényeiktől megválni. A bank másik nagytulajdonosa, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés. Szabó György, a testület elnöke megerősítette azt a korábbi véleményét, amely szerint egyetért az MBFB tőkeemelési törekvései­vel, illetve az intézet regionális be­fektetési társasággá alakításával. - Azért van szükség egy regionális befektetési társaságra, hogy hosz- szabb távon megtérülő beruházá­sokhoz adhassák pénzüket az ön- kormányzatok - mondotta. A közgyűlés - miután elfogadta az igazgatóság lemondását - megvá­lasztotta az új igazgatósági tagokat. Az elnöki tisztet dr. Tolnay La­jos tölti be, a tagok dr. Nyíri Attila, dr. Halmos Péter, Matusz Tamás és dr. Szemán Róna lettek. Sikertelen évek után most már siker Hejőcsaba (ÉM - I S.) - Túljutott az évek óta tartó recesszión a Hejőcsa- bai Cement és Mészipari Részvény- társaság. Az e heti közgyűlésen a részvényesek megelégedéssel vehet­ték tudomásul: egy év alatt a cég eredménye több, mint 580 millió fo­rinttal javult, az 1992-es 280 millió forintos veszteséget 1993-ra 302 millió forint nyereségre fordították. Bár az igazgatóság nem, de a köz­gyűlés mégis úgy döntött: az ered­ménytartalékból 45 millió forintot osztalékként kifizetnek. Bár messze nem termel annyi ce­mentet a hejőcsabai gyár, mint a- mennyit tudna, de az, hogy eredeti tervüket 50 ezer tonnával-550 ezer tonnára - megfejelték, jelzi: ta­valy az építési, beruházási piacon érezhetővé vált a konjunktúra. Per­sze, ez még messze nem az igazi.- A kilencvenes évek elejére nagyon visszaesett az országban a cement­felhasználás - mondotta érdeklődé­sünkre Nagy István, a társaság el­nök-vezérigazgatója -, a korábbi évi ötmillió tonna helyett jó, ha fele ve­vőre talál. A hejőcsabai gyár évek óta kapacitásának negyven százalé­kán dolgozik, 1,2 miihó tonnáról a termelés lement 520-550 ezer ton­nára, elsősorban emiatt 1991-et és 1992-őt összességében mintegy fél- milliárd forint veszteséggel zártuk. Az elmúlt évben azonban valami el­kezdődött... Illetve muszáj volt elkezdődnie, ha a társaság talpon kívánt maradni. A gazdálkodás középpontjába a fi­zetőképesség megőrzését, a racioná­lis költséggazdálkodást, a takaré­kosságot helyezték. Bár Északke- let-Magyarországon még pang a pi­ac, az építőipari fellendülés nem ér­te el régiónkat, de Budapesten és környékén, valamint a Dunántúlon ■már érezhető a fellendülés. A hejőcsabai gyár kapacitásának negyven százalékán dolgozik i- i I « í* I« Nagy István:- A fővárosban, illetve tájékán a tervezett 50 ezer tonna cement he­lyett 134 ezer tonnát adtunk el, Nyugat-Magyarországon 50 ezer tonnát, Szeged térségiében 69 ezer tonnát. Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont tovább mélyült a krízis, az egy főre eső cementfelhasználás 35 kilóval csökkent. Egyébiránt azt is meg kell említeni, hogy az import cementre bevezetett kvóta is kedve­zően hatott értékesítéseinkre. Min­dent összevetve a belföldi piac csak­nem negyede hejőcsabai cementet használ, s talán az sem mellékes, hogy Ausztriába is exportáltunk. Az idei esztendőről szólva: az 51 százalékban még az Állami Vagyon­ügynökség tulajdonában lévő gyár 530 ezer tonna cement és 80 ezer tonna mész értékesítésével számol, negyedmilliárd forintot kívánnak beruházásra fordítani (automatizál­ják többek között a csomagolóüze­met, megkezdik a mészhidrát és a habarcs gyártását), bővítik a ter­mékválasztékot, bevezetik a nem­zetközi minőségbiztosítási és ellen­őrzési rendszert, az ISO 9000-est. És persze ami talán a legfontosabb: két, eredménytelen forduló után ta­lán ebben az évben végre sikerül a privatizáció. A gazdaság kulcsfontosságú ágazata Budapest (MTI) - Az agrárgazda­ság problémáit politikamentesen és a lehető legnagyobb szakszerűség­gel kell megvitatni és megoldani. A jövőben is szükség lesz azonban a gazdasági szerkezet sokszínűségé­re, mind az üzemnagyság, mind pe­dig a termékszerkezetet tekintve - hangzott el a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület által szervezett, s rendkívül nagy érdeklődés mellett, kedden megtartott agrárértelmisé­gi fórumon. A rendezvényen felvetődött annak igénye is, hogy belátható időn belül szülessék egy nemzeti közmegegye­zésen alapuló agrárorientációs tör­vény. Erre azért lenne szükség, mert megkönnyíthetné a magyar agrárgazdaság csatlakozását a fej­lett nyugati országokhoz. Lakos László, a Magyar Szocialista Párt agrárszakértője, a leköszönő parlament mezőgazdasági bizottsá­gának alelnöke a fórum szünetében az MTI munkatársának elmondta: a jelenlévő agrárértelmiségiek és a szocialisták programja megegyezik abban, hogy az agrárgazdaságot kulcsfontosságú ágazatként keze­lik. Az MSZP-nek részletes és ki­dolgozott elképzelései vannak a tu­lajdonra, a piacszervezésre, a támo­gatási rendszerre, valamint az ér­dekképviseletek bevonására vonat­kozóan. Ám azt is látni kell, hogy az agrár­ágazat - beleértve az irányítást is - megosztott, így a válságból csak összefogással lehet kilábalni. Oly módon kell a feladatoknak eleget tenni, hogy a változások eredmé­nyeként a mezőgazdaság tisztes megélhetést biztosítson a vidéken élők számára. Az AEGON-é lesz valamennyi részvény Miskolc (EM) - Az AEGON hollan­diai központú biztosító csoport két esztendővel ezelőtt, 1992 májusá­ban vásárolta meg az Állami Bizto­sító Rt. részvényeinek 75 százalé­kát. A napokban jelentették, be, hogy az AEGON csoport és az Álla­mi Vagyonkezelő Rt. megállapodást kötött, amely szerint az AÉGON megvásárolja az ÁV Rt. tulajdoná­ban lévő valamennyi ÁB-AEGON Általános Biztosító részvényt. A tranzakcióhoz a magyar kormány is hozzájárulását adta, így a részvé­nyek megvásárlásával az AEGON tulajdonosi részesedése csaknem 100 százalékosra nő.- Az ÁV Rt. a tulajdonában lévő részvények eladásával kifejezi az AEGON elkötelezettségébe vetett bizalmát, így az ÁB-AEGON Általá­nos Biztosító Rt. a jövőben is a ma­gyar biztosítási piac kiemelkedő szereplője marad - mondotta érdek­lődésünkre dr. Kepes Gábor, az ÁB- AEGON vezérigazgatója. - A meg­állapodás ugyanis lehetőséget te­remt arra, hogy az AEGON további, több mint 1,2 milliárd forint tőke emeléssel erősítse az Általános Biz­tosítót. Ezáltal a tőke nagysága elé­ri az EK normák szerinti tőkemeg­felelési követelések szintjét, miként azt az új magyar biztosítási törvény is előíija. Ezzel a tőkeemeléssel az AEGON befektetései társaságunk­ban meghaladják a 10 milliárd fo­rintot. Fontos tudni azt is, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. az úgynevezett aranyrészvény birtokosaként - amely feljogosítja többek között ar­ra, hogy egy-egy főt delegáljon a tár­saság testületi szerveibe, valamint a társaság stratégiai irányainak meghatározásában való részvételre - továbbra is részvényese marad az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt.-nek. A folytatódó érdekeltség a társaság működésében lehetővé teszi az ÁV Rt. számára, hogy támogassa és ösztönözze a sikeresen működő ma­gyar biztosítási piac kialakulását. MTESZ-VOSZ megállapodás Budapest (MTI) - Együttműködési megálla­podást kötött a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségi Kamarája, és a Vállalkozók Országos Szövetsége. Ä doku­mentumot hétfőn a MTESZ széliházában írta alá a két érdekképviseleti szervezet elnöke, Náray-Szabó Gábor, valamint Kovács István. A megállapodás lényege: mindkét szövetség kiemelt feladatának tekinti a vállalkozások, a vállalkozók, a reálértelmiség |zakmai infor­mációs szolgáltatásának bővítését. E cél érde­kében a közeljövőben összehangolt számítás- technikai rendszer országos kiépítésére és kö­zös működtetésére kerül sor. A MTESZ és a VOSZ megyei, helyi szervezetei a megállapo­dás alapján kidolgozzák és folyamatosan egyeztetik az információs rendszeren kívül felmerülő egyéb együttműködési témákat is, különös tekintettel a vállalkozók képzési és továbbképzési programjaira, közös konferen­ciák szervezésére. A megállapodás kitér arra is, hogy a két érdekvédelmi szervezet a jövő­ben megkülönböztetett figyelmet kíván fordí­tani a szakmai érdekképviseleti feladatok, ja­vaslatok összehangolására, a közös fellépésre. Szorgalmazzák a parlamenti, a kormányzati döntéseket előkészítő szakértői véleményezés­ben való szabályozott részvétel megteremté­sét. A megállapodásban rögzítetteket a két szervezet évenként felülvizsgálja, és az új ak­tuális témákkal kiegészíti. A sör a folklór része * Prága (MTI) - A kisebb sörfőzdék adójának csökkentését fontolgatja Ivan Kocamik cseh pénzügyminiszter, mert értékelése szerint a sör a cseh nemzeti folklór része - jelentette a Reuter. Kocamik a Lidove Noviny című lapnak adott, hétfőn megjelent interjúban kifejtette, hogy ő ugyan liberális közgazdász, s mint ilyen nem híve az adócsökkentésnek, ám a sör, pontosab­ban a kis történelmi sörfőzdék léte különleges ügy, ezek a történelem részei, s ha megmenté­sük egyetlen lehetséges eszköze az adócsök­kentés, akkor kivételt kell velük tenni. A vég­ső döntés ugyanakkor a parlamenté — tette hozzá. Az adócsökkentésben esetleg részesülő sörfőz­dék egyébként a cseh sörtermelésnek csupán az egy tizedét adják. Közülük számos komoly pénzügyi nehézségekről panaszkodik már egy ideje. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 195 üzletben 125,652245 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma 144 promt kötésben névértéken 28,3840 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) máj. 31-én: 1555,45 -11,82 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. május 31. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 153,14 156.14 154,64 MMMÉP*' '74,81: 76,15 7 Belga és lux. frank*299,91 305.41 Páti korona ) . 15,76 16.06 fönn marka 18,72 19,06 Skancia.frÉo®,. «.05 18,39 gJMtgm Holland forint 55,05 56.09 55,63 ír font !|* 150.42 153,22 Japán yen* 97.25 99.11 Kuvaiti dinar 310.32 346,98 mrni rnmá MM' ' Norvég korona . 14,24 14,o2 ■HP * 63.64 mm' m Osztrák schul.* 877,46 894,16 mW* 59,19 60,88 eta* 74,88 76.34 r 72,40 n,n i Svéd korona ^ 13,10 : 13,34 ÉCUlKP) " 118,82 121,06 12Ö7ÖT A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban t *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents