Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-20 / 143. szám
4 Z Itt-Hon 1994. Június 21., Kedd Sólymok, ölyvek (ÉM-KL) - Természeti szépségei miatt, nemcsak a gyalogos vagy autós turisták keresik fel mind gyakrabban Cserépfalut, elhagyva a déli-Bükk legszebb és legérdekesebb területét, a Hór-völgyét, hanem növény- és állatvilága miatt a botanikusok és a zoológusok is. Változatos és gazdag kutatási lehetőséget kínál ez a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó terület. Növényvilága viszont jobban ismert, mint állatvilága, pedig ez is rendkívül gazdag. A Dél-Bükk madárvilágáról viszonylag gyér adatok találhatók, ámbár ezekből is kitűnik, hogy alapos kutatást érdemel. Mert a szórvány adatok is rendkívül változatosságára és gazdagságára utalnak. Ezért is védik, tartják megfigyelés alatt, nehogy illetéktelenek fészekrablással gyérítsék a ritka állományt. A vidék kiemelkedő természeti értékét képviselik a ritka, éppen ezért fokozottan védett ragadozó madarak. Ezek közül - ha valaki óvatosan és türelmesen lesi meg röptűket - számos fajt figyelhet meg, melyek rendszeresen köröznek a völgy fölött. Ezek közé tartozik például a kerecsensólyom, mely már annyira ritka hazánkban, hogy szinte csak a szakemberek ismerik és tartják számon. Az Ódorvár környékén, amely ennek a vidéknek legszebb kilátópontja, a türelmes megfigyelő, ha szerencséje is van, elgyönyörködhet a parlagi, valamint a törpesas reptében, magasban kerengő példányaiban. Viszonylag könnyebben megfigyelhető az egerésző ölyv, amelyből több példány is fészkel ezen a tájon, csakúgy mint a darázsölyvből. Ezek a fajok már csak azért is kedvelik ezt a vidéket, mert a nagyobb kiterjedésű, kirándulók nem zavarta erdőkben költhetnek. Az ember nem járta erdőségekből kiszállva táplálékukat zömmel a nyűt területeken szerzik. Bankrablók pechje Van homoki és hegyi árvalányhaj is Fotó: Farkas Maya déli lejtőkön a szélesebb levelű, a pusztainál magasabbra növő úgynevezett csinos árvalányhaj tenyészik, az Alfóldön viszont a pusztai árvalányhaj található. Valamikor csokorszámra szedték a karsztvidéken és árulták azt a barlangvidékre látogatóknak, akik emléktárgyként szívesen vásárolták. Amióta azonban védett növény lett, szedése és árusítása tilos. A piacokon fel-feltűnik mégis csokorba szedve, ez azonban nem vadon tenyészik, hanem a házikertekben meghonosítva termesztik, szedik és árusítják. Gyöngyösi Gábor Kevés olyan nagyvárosa van a földnek, ahol a modern város- rendezés elképzelései annyira szembeötlőek lennének, mint Barcelonában. A katalán főváros - Madrid után spanyolhon legnagyobb települése - a Montjuic és a Tibidabo hegyek között terül el, közepén azzal a nagyjából negyven négyzetkilométeres belső városrésszel, amelyet aranynégyszögnek neveznek. Katalónia, amely magát büszkén Catalunyának nevezi, valóban nemzetiségi terület, olyan része az országnak, amely nehezen kivívott jogait féltékenyen őrzi, ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához. Azt is mondhatnánk, külön világ ez Spanyolországban, amely nemcsak egy csomó zsenit termelt ki magából, de olyan életfelfogást is képvisel, amely nélkül sokkal szegényesebb lenne a spanyol életpaletta. És erre a katalán ember roppant büszke. Büszke Gaudira, Miróra, Dalira,s arra, hogy ezen a földön disznó és naposcsibe helyett bikát nevel a parasztember, a vasárnapi bikaviadalok számára. Ami pedig az emlegetett zseniket illeti, közöttük is talán Gaudi az, aki leginkább rajtahagyta kézjegyét ezen az országrészen. Barcelonát ma, el sem lehet képzelni ennek a furcsa építésznek, építőművésznek, építőzseninek a hátrahagyott épületei nélkül. Antoni Gaudi i Cornet (1858-1926.) A La Sagrada Família, a Szent Család templom, amelynek csak tornyai vannak Fotó: ÉM - archív ugyanis olyan épületeket hagyott a világra, amelyek éppen az építészet egyik legfontosabb irányítóelvét, a funkcionalitását, helyesebben a jól funkcionálásét tagadják, de hangsúlyozzák az elfogulatlanság és az őszinteség elvét. Tette ezt éppen akkor, amikor Gropius, Le Corbusier s mások építőművészetében a jól funkcionálás mindennél előbb szerepelt, amikor az új építőanyagok, például a beton a legcsúnyább, lecsupaszított külsejű, de állítólag jól funkcionáló épületek tömegének felépítését tették lehetővé, amelyben azonban az ember már úgy érezte magát, mint a tágassághoz szokott háziasszony, a 6 négyzetméteres úgynevezett müncheni-konyhá1994. Június 21., Kedd Itt-Hon Z 5 Mentőállomás és rendőrőrs Összesen nyolcmillióba került a két intézmény A rendőrőrs és a mentőállomás egy épületben kapott helyet Fotó: ÉM-archív Tiszalúc (ÉM - K.S.) - A település jellegzetes földrajzi helyen található, a valamikori Zemplén megyének, amely Magyarország leghosszabb megyéje volt, a legdélibb településeként. Ugyanis ez a megye Ti- szalúctól a lengyel határig tartott. Sok mindenben kapcsolódtak Szerencshez és a szerencsi járáshoz, ugyanakkor Miskolcra jártak el dolgozni az emberek s a fiatalok jelentős része is ott folytatta középiskolai tanulmányait. A környéken az egyik legnagyobb település öte- zer-háromszázhatvankét lakosával. Valamikor, a folyók szabályozása előtt fontos átkelőhely volt a Tiszán, korábbi történelme a hajdú-települések közé emeli. Napjainkban is méltó helyen van a nagyközség, és nemcsak a történelmi hagyományaiból adódóan, hanem jelenlegi tevékenységük eredményeként is. Ebből a szempontból figyelemreméltó a mentőállomás és a rendőrőrs, amit az elmúlt időszakban adtak át. Egy épületben helyezték el a két új intézményt, melyek közül az egyik a rendőrőrs helyi feladatokat lát el, a másik a mentőállomás, regionális intézmény. Nánássy Miklós polgármester tájékoztatójából megtudjuk, hogy a rendőrőrs kialakítása kétmillió forintba került, a mentőállomás 6 millióba. Ezen túl mindkét intézményben a fenntartási és üzemeltetési költségeket az önkormányzat biztosítja. A rendőrőrsön jelenleg négy fő teljesít szolgálatot, terveik szerint a teljes létszám a későbbiekben nyolc lesz. A közbiztonság és a vagyonvédelem megoldott a településen, oly módon, hogy az ön- kormányzat alkalmaz még négy faluért és három fegyveres mezőőrt. A polgárőrség egyesületként működik. A mentőállomás Dél-Zemplénben - Kesznyétentől Sóstófalváig - tíz településen biztosítja az ellátást. Az Országos Mentőszolgálat ilyen központokat alakított ki még Cigándon, Göncön és Tiszalúcon is, melyeknek az a lényege, hogy a hívást követően tizenöt percen belül megérkezzék a mentőkocsi. A tiszalúciak szeretnék továbbfejleszteni mentőállomásukat, oly módon, hogy a hétvégi orvosi ügyeletet is ellátná a mentőszolgálat. Az épületet már ennek az elképzelésnek megfelelően alakították ki. Remélik, hogy tervük megvalósul, amire jó is az esélyük, hiszen ezt a programot támogatja többek mellett például dr. Budaházi Emil az ANTSZ igazgató főorvosa és dr. Breitenbach Géza a Megyei Mentőállomás igazgató főorvosa is. Letette a krétát a tanító néni Tállya (ÉM) - Vége a tanévnek, és vége egy pedagógus pályafutásának. Június 14-én bensőséges kis ünnepség keretében a Tállyai Általános Iskola alsótagozatos tanítónői búcsúztatták kolléganőjüket a Mailloth-kastély egyik tantermében. Kiss Imréné 35 éves pedagógusi múlt után tette le a krétát - végleg. Huszonnégy évig tanított Tállyán, készítette fel lurkóit a további tanulásra. Milyen volt a katedrán? Nem tudhatom, csupán sejtéseim vannak. Gyakran megfordultam az iskola környékén a nap különböző időszakaiban és láttam azt a rajongó szeretetet, amivel „gyermekei” várták iskolába menet, vagy éppen az órák közötti szünetekben. Galambszelídséggel, nagy-nagy türelemmel, óriási tudásanyaggal lehet jellemezni Tériké tanító nénit. Kolléganői fotózni hívtak a szerény összejövetelre, megörökítendő a búcsút. Amikor „beálltak” a gép lencséje elé és átnéztem a keresőn, átvillant fejemben egy gondolat. Ez a néhány ember, ez a kis team bizonyára szoros barátságban töltött el éveket, amit most bizonyítottak fizikailag is. Hiszen eddig talán nem álltak egymáshoz ilyen közel a katedrán. Elvillant a vaku és a hideg fény kiemelt valamit a tanítónő szemeinek sarkában, mintha apró gyémánt csillant volna. Majd leültek a padokba, csak Kiss tanító néni maradt az asztal mögött, kezében egy szál virággal, háta mögött a fekete tábla, amelyen még ott van a tanítványok által felírt örömszó: vakáció! Serfőző László Tállya A Zemplén Televízió heti műsora Június 21. (kedd) 15.00 Szív TV 19.00 Hétfői HTV 30 ismétlése Június 22. (szerda) 18.10 Saját adás - „11-es” közéleti vitaműsor - Városkép - Cukrász portré - Kisvállalkozók - Játék határok nélkül 19.00 HTV 30 filmek - Mének. Rajzfilm. - Don Quijote 21. r. - Falu rossza. (1937) Magyar film. Június 23. (csütörtök) 18.00 Szerdai adás ismétlése 19.00 HTV 30 ismétlése Június 24. (péntek) 19.00 HTV 30 filmek - Nagy Bújócska. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora - Meghökkentő mesék 19. r. - Nap- fogyatkozás. Olasz film. Június 25. (szombat) 8-16.00 Agro Tv adásai Június 26. (vasárnap) 18.00 Saját adás - Nemzetiségi műsor - Sportösszefoglaló - Horgász percek. 18.30 A pénteki HTV 30 ismétlése Június 27. (hétfő) 15.00 Szív TV 19.00 Vasárnapi adás ismétlése 19.30 HTV 30 filmek - Édes forrás. Rajzfilm. - Brémai muzsikusok XXVI/2. - Nincs menekvés II/2. Olasz film. Vigyázz, létra! (ÉM - K.E .) A háztartásokban bekövetkező balesetekben az egyik főszereplő a létra. Vagy inkább a használója. A... csak nem dől el..., onnan kinyúlva még elérem..., ezért az egy cserépért nem teszem arrébb - indokú- ak okozzák aztán a zúzódásokat, töréseket, belső vérzéseket, és évente néhány esetben a halált. Gyakori hiba, hogy a megtámasztott egyágú létra túlságosan magasra nyúlik az elérni kívánt szint fölé. Ezért, amikor arról oldalvást a tetőre, ágra kíván lépni a használó, a létre - vele együtt - átfordul vagy oldalt dől. A másik gyakori baleseti ok, hogy az egyágú létrát túl meredeken támasztják meg, s emiatt a rajta felkapaszkodottal együtt hanyatt kidől. Ha meg túl laposan áll, nem lehet rajta járni, csak kapaszkodni, kúszni, s hajlamos lesz a behasasodásra, belengésre. Ezért az egyágú létrát a vízszintestől számított 78-65 fok közötti dőléssel kell felállítani. S mert nem igen já- runk-kelünk nagy méretű szögmérővel, egyszerűbb módszer használatos ennek az ideális szögnek a megközelítő méréséhez. Kincsek az aranynégyszögben Világörökséggé nyilvánított épületek tucatja Barcelonában ban. Azaz, szűkösen és rosszul, bár funkciója szerint minden a keze ügyében, elérhető távolságra volt tőle. Ezzel szemben Gaudi épületeiben még háromszögletű szobák is előfordulnak, ahogyan a látványnak is nagyszerű épületek belső kialakítása eredményezte. Van bennük viszont levegő, tér, díszítés, és minden ami a környezet élvez- hetőségét szolgálja. Mondják, hogy a Casa Milában, vagy a Batllo-házban egyszerűen nem fárad el az ember. Az épület a lakót nem „dolgoztatja”, hanem szolgálja, s így öröm benne élni. Ezeknél a világörökséggé nyilvánított épületeknél is érdekesebb viszont a La Sagrada Família nevű templom, ami nem is templom, bár ha valaminek van templom kinézése, akkor ennek az épületnek, helyesebben toronyegyüttesnek valóban van és valóban kultikus célokat kellene szolgálnia, azzal együtt, hogy nincs úgynevezett teteje. Az épületet még 1883-ban kezdték építeni, Gaudi haláláig, 1926-ig mindössze négy tornya épült fel, s azóta is szakadatlanul épül adakozók jóvoltából, hogy így, félkészen is a város szimbólumává váljék. A toronyegyüttesnek különben máig 8 tornya készült el, 10 még hiányzik, de így is a világ egyik legnagyobb látványossága, amely feltételezhetően még évtizedekre munkát ad a barcelonai építőművészeknek, építőmunkásoknak. Hegyen csinos, alföldön pusztai (ÉM - K. L.) - A közvélemény általában a róna virágának tartja az árvalányhajat, amely az Alfóldön a virágzás idején, ezekben a hetekben mint valami aranyos fövény inog a szélben. A pázsitfélék családjába tartozó árvalányhaj (botanikai nevén stipa) nemzetségét mintegy 250 faj alkotja. Megtalálhatók változatai a trópusokon, szub-trópusokon, valamint a mérsékelt égövi tájak füves pusztaságain is. Az Alföld homokpusztáin állományalkotó a homoki árvalányhaj. Nálunk, az Északi-középhegység Aggtelek környéki karsztvidékén viszont a hegyi árvalányhaj található. A botanikusok megkülönböztetik például a bozontoslevelű, a csinos, a hosszú ' levelű, a kukorgó valamint a pusztai árvalányhajat. Az Aggtelek környéki sziklás, köves- Sajnos, öregem, gyalog kell menekülnünk, mert lejárt a jogosítványom...
