Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-20 / 143. szám
1994. Június 21., Kedd 8 B Itt-Hon i— BORSODI PORTRÉ — Idetartozónak érzi magát Fotó: Farkas Józsefné Mezőkövesd (ÉM - Sz.S.) - Közvetlen és kiegyensúlyozott. Dr. Nagy Gabriella főorvos asszony mondataiban kirajzolódik a család, a gyermekszeretet, az orvosi hivatástudat képe. Diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett. Első munkahelye az ózdi Városi Kórház-Rendelőintézet volt, ahol laboratóriumban dolgozott. 1970-től Miskolcon állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő, majd 1974-ben - családjával együtt - Mezőkövesdre költözött. Itt újra laboratórium következett, s a mai napig ennek osztályvezető főorvosa. A város képvi- selő-testülete 1994. április 27-i ülésén kinevezte a városi Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosává. Félje a helyi Szülőotthon vezető főorvosa, három gyermekük van. A család szereti a természetet, így gyakran járnak kirándulni. Fontosnak tartja, hogy gyermekei - e kirándulásokon keresztül is - megismeijék Magyarország történeti emlékeit, természeti adottságait, s így jobban kötődjenek a hazájukhoz. Bár „betelepültek”, mindannyian tősgyökeres Kövesdieknek érzik magukat. Mint elmondta, nagyon tiszteli Mezőkövesdet, az itt élő embereket, mert országos viszonylatban is ritka az olyan hely, ahol ennyi lokálpatrióta él. A matyó társadalmat zárt közösségnek tartja, ahol hagyományai vannak a generációk együttélésének, az idősekről való gondoskodásnak. Szerinte az „elszármazott” mezőkövesdiek is nagyon kötődnek szülőfalujukhoz, és - mint az egészségügyben is megfigyelhető - sokszor inkább vállalják a kedvezőtlenebb körülményeket, a kisebb jövedelmet, de hazajönnek dolgozni, ha erre lehetőségük nyílik. Nagy bánata, hogy az utóbbi években a gazdasági recesszió miatt romlottak az elhelyezkedési lehetőségek, s a fiatalok rákényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat, családjukat, ha dolgozni akarnak. A jövő nagy feladata, hogy mindenki aki akar és tud is tenni ebben az ügyben, fogjon össze, hogy a fiatalság - s ezen belül is a jövő értelmisége - itt maradjon, megmaradjon a város számára. Hóbortos ötletek, pihent agyak A „nagy találmányok” később lila gőznek bizonyultak (EM) - A fejlődés útja kanyargós, mint a zabolázatlan folyó- ké. A tudomány története számos példával igazolja, hogy az ígéretes kísérletek és a nagy ötletek nem minden esetben jutottak el a megvalósulás sikerélményéhez. Mint ahogy arra is akad bőven példa, hogy a „nagy találmányok” később inkább lila gőznek bizonyultak, íme néhány. Zenélő csokoládé A száj és a fül édes élményét kívánta összekapcsolni egy német feltaláló, amikor 1903- ban szabadalmaztatta a zenélő csokoládét. A működési elv a következő volt: a csokoládét borító sztaniolra rögzítették a zenét, miáltal a csokoládét le lehetett játszani. A piac azonban nem értékelte az ötletet, a gyerekeket ugyanis jobban érdekelte a béltartalom, mint a külső zaj... Az ötlet azonban az idő haladtával módosult. Egy londoni hölgy, 1937-ben szabadalmat nyújtott be a gyermekgyógyszerek között is közutálatnak tartott csukamájolaj elfogadtatására: az irtózat italát csokoládéból készült kanálban kell beadni. A kis beteg így jutalomból a kananalat is megeheti! Szárnyas golflabda Egy angol feltaláló nevéhez fűződik a golfpályákon oly sok bosszúságot okozó hibás ütések kiküszöbölésére benyújtott szabadalom. Szenvedélyes golf játékos és egyben a találmányi hivatal tisztviselője, bizonyos Arthur Pedrick hosszas kísérletezés után eljutott a nehézkezű sporttársak kudarcainak megszüntetéséhez. Találmánya szerint csuklós számyacskákat kell szerelni a golflabdákra. Ezek az ütés után a levegőben kinyílnak és a golyót biztosan vezérlik az óhajtott lyukba. Szuperbombázó A modern kor nagy találmánya. Az ötvenes években ugyanis, amikor a jövőt a nukleáris kor jegyében képzelték, napirendre került az atomnak repülőgép hajtóanyagként való felhasználása is. Az amerikai General Dynamics programja keretében utasítást adott egy atommeghajtású bombázó tervezésére, illetve elkészítésére. Elképzelés szerint ennek a gépnek csak addig kellett volna hagyományos motorral repülni, amíg az előírt magasságot eléri, ott az energiát már a speciális uránium-üzemanyag biztosította volna. A gép tervei el is készültek, sőt szélcsatornában ki is próbálták, ám közben olyan problémák merültek fel, hogy 1961-ben a programot leállították. Víziók Figura 1: Középkori feltaláló önjárója, a mai utcai cirkálók őstípusa. A hajtóerő maga az utas, aki fogaskerék áttétellel működteti a járművét olymódon, hogy a hengerekre csavart kötélzetet rángatja. Figura 2: Sisakba épített önvédelmi fegyver. A szabadalmat nehéz időben, az első világháború alatt nyújtotta be az amerikai Albert Pratt. A fejvédő viselőjének csak any- nyi a dolga, hogy a tüdejéből levegőt fúj a szája előtt lévő csőbe, ami feltölt egy kis tartályt a sisakban, miáltal az működésbe hozza az elrejtett pisztoly ravaszát. Figura 3: Ki ne hallott volna a legmodernebb és legtitkosabb repülőgépről, a lopakodóról, melyet hiába keres a légelhárítás, nem képes elkapni... Egy angol mérnök, Jim Reuter nevéhez fűződik az autósztrádák lopakodójának elkészítése, amivel szemben viszont minden rendőrségi radar tehetetlen! Gyerekek honi rajzasztala Hazafelé megy a két kismaci Hufóczki Vivien 3 éves, Köröm Köszönet az Egressy-barátoknak Kazincbarcika (ÉM - SzK) - A helyi kulturális élet irányítóit az amatőr művészeti csoportok és tanfolyamok vezetőit, a közönségszervezőket - a közelmúltban - kedves hangú levélben invitálták egy találkozóra. A megjelent mintegy 100 vendéget Sajó Attila igazgató köszöntötte azzal, hogy a meghívottakat „Egressy-barát”-nak tekinti, akik sokat tettek az elmúlt esztendőben is a kultúra fejlesztésében, majd így folytatta: Szükséges megállni, időt szakítani és az elmúlt időszakról beszélgetni. Itt vannak azok a vállalkozók is, akik az intézmény működését támogatták. A szakmai értékelésről szólva az igazgató a bérletes előadássorozatot jelentősnek minősítette, hiszen 2400 gyermek - további újdonságként ezer óvódás „ovis” bérlettel - látogatta az előadásokat. Mind a hangverseny, mind pedig a filmmúzeumi sorozat, a diákelőadások iránt nagy volt az érdeklődés. A művészeti csoportok, köztük az Izsó Miklós képzőművészeti kör szép sikereket ért el. Az öt citerazenekar félszáz tagja egy arany és két ezüst országos minősítést szerzett. A „Kincs” nevű bábcsoport nemcsak a városkörnyéki községekbe, de a szomszédos Rozsnyóra is eljutott. A Gyermekek Háza tevékenysége szépen fejlődik, a gyermektársadalom érdeklődésének megfelelően tanfolyamok sorát szervezték sikerrel. Mind a felnőtt, mind pedig a gyermekkönyvtár széles körben igényelt missziót teljesített. Ez utóbbi klubjellegű foglalkozásokat és kiállítást szervezett. A három kiállítóteremben a kortárs képzőművészeti alkotások folyamatosan jelen vannak. A nyelvi tanfolyamok ugyan kevesebb létszámmal, de hatékonyan működnek. A művelődési központ rendezvényeivel a városkörnyéki településekre is eljutottak. Kazincbarcika 40. évfordulójának ünnepi rendezvénysorozatáért, ennek megszervezéséért már eddig is sokat tettek. Az önkormányzati képviselő-testület az intézmény munkáját továbbra is fontosnak tartotta, tevékenységét három esetben tárgyalta, s nyújtott részére támogatást. Az igazgató a közeljövőre utalva szólt a Kazincbarcikai Nyár rendezvénysorozatról, kiemelve a XII. iß. Horváth István Nemzeti és Nemzetközi Színjátszó Fesztivált. Erre július 6-10 között öt külföldi - lengyel, német, spanyol, szlovák és török - valamint a nyolc legjobb hazai amatőr színjátszócsoport jelezte részvételi szándékát. Megkezdődtek az előkészületek az intézmény fennállásának negyedszázados megünneplésére, műsorral, meglepetéssel. Majd így fejezte be: Ez a köszönet napja. Azokat illeti, akik a város kultúrájáért önzetlenül, átlagon felül sokat tettek. Régi életképek Matyóföldről Csörgő koma, a béka, a Ráró meg az aludttej (3. oldal)- A TARTALOMBÓL f ontos a szülőföld üzenete A mezőkövesdi ünnepi könyvnapok megnyitója nem ígért hangos csinnadrattát, divatos show-músort. Csöndesen, meghitten szólt a vers, az ének, mezőkövesdiektől, mezőkövesdieknek. A köszöntő szavak után Hegyi Imre ünnepi beszéde következett, aki elmondta, hogy soha nem volt még ilyen gazdag a könyvkiadók kínálata. Az ünnepi könyvhéten közel félezer könyv látott napvilágot. De a hétköznapokon is ontják a nyomdagépek a kiadványokat, egyes számítások szerint az esztendő minden napjára legalább 10-12 új könyv jut. Kínálat tehát van bőven, az érdeklődés viszont nem olyan nagymértékű. (2. oldal) Családnevek - ragadványnevek Hadas település kisnemesi és jobbágy község volt. A kis falunak többsége a Medve, Maruzsi, Kocsik, Kovács és Csuhaj családokból áll. A ragadványneveket mindig a család- és utónév közé írták, kis kezdőbetűvel. Pl. Medve szakó Antal, Medve bera Zoltán. 1945 után elhagyták a ragadványnév kiírását, és csak a nagy kezdőbetűvel jelölték továbbra is a család- és utónév között. Az utóbbi években már ezt is elhagyták. A legtöbbnél már a személyazonossági igazolványban sincs nyoma. A temetőben a sírfeliratokon csak elvétve találni olyan feliratot, ahol a ragadványnevet jelölték. (4. oldal) Borsodi portré Dr. Nagy Gabriella főorvosasszony 1967-ben szerzett diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Első munkahelye az ózdi Városi Kórház- Rendelőintézet volt, ahol laboratóriumban dolgozott. 1970-től Miskolcon állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő, majd 1974-ben- családjával együtt - Mezőkövesdre költözött. Itt újra laboratóriumban helyezkedett el, s a mai napig e laboratórium osztály- vezető főorvosa. A város képviseló-tes- tülete 1994. április 27-i ülésén kinevezte a Városi Kórház-Rendelőintézet igazgató főorvosává. (8. oldal) Ismét véget ért egy tanév. Június 11 -ével elcsendesült az iskolák környéke, a zsivaj, a kacagas máshol folytatódik: táborokban, nagyszülőknél a rokonoknál. Vakáció! Ez a varázsszó haitik több ezer kisdiák szájából, s tíz hónap kemény munkáját átadva a „múltnak" önfeledt kikapcsolódás következik. A csöndes tantermekben, az asztalokra rakott székek, s a táblákra írt ábrák és szövegek emlékeztetnek arra, hogy kezdetét veszi egy vidám boldog nyár. Fotó: Fekete Béla
