Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-03 / 129. szám

1994- JÚNIUS 3., PÉNTEK Hírek - Tudósítások ÉSZAKÁMagyarország 3 Puskás Imre tárlata Tiszaújváros (ÉM) - A tiszaújvá- rosi Derkovits Művelődési Központ Kisgalériájában Puskás Imre festő­művész lciállítását nyitja meg júni­us 3-án, pénteken délután 5 órakor Czikora János igazgató. Ünnepi Könyvnapok Mezőkövesden Mezőkövesd (ÉM) - Mezőköves­den az ünnepi könyvnapokat június 3-án, pénteken délelőtt fél 10-kor a Zeneiskola térzenéjével nyitják meg. Ezután Kovács Gabriella éne­kel matyó dalokat, majd Cseh Ká­roly és Hegyi Imre köszönti az ün­nepi közönséget. A Matyófóld költő­inek (Kiss Gyula, Juhász József, Pap János, Pető János) versei után a Bárdos Lajos Általános Iskola kó­rusa énekel, majd Farkasné Gábor Erzsébet szavalja Laboda Kálmán, Dudás Sándor, Pázmándi László és Cseh Károly verseit. A könyvvásáron a legújabb helyi ki­adványokat, Benkóczy György A te- tejetlen fa és Oláh Pál Kékfényes vakáció című könyvét is megvásá­rolhatják az érdeklődők. Szemétszállítási szerződés Tiszaújváros (ÉM) - Módosította a köztisztaságiul és a települési szi­lárd hulladék gyűjtéséről szóló ren­deletet tegnapi ülésén a tiszaújvá- rosi képviselő-testület. Ennek egyik lényeges pontja, hogy a szemétszállítás ellenőrizhetősége érdekében mind a magán, mind a jogi személyeknek írásos szerződést kell kötnie valamely szállító társa­sággal. A szerződésekben egyebek mellett rögzíteni kell a szabványos gyűjtőedények, kukák, konténerek minimális űrmértékét is, amelyek biztosítani tudják a kommunális hulladék elhelyezését. A szerződé­seket egyébként a Közterületfelü­gyelőség ellenőrzi majd, s ha szük­séges, szankciókat alkalmaz. A szi­lárd hulladékokat, építési törmelé­keket csak a városi szeméttelepen, illetve az erre külön kijelölt városi teiüléteken szabad elhelyezni a megalkotott rendelet szerint. A lakáskultúra napja Miskolc (ÉM) - Magyarország - ezen belül az országos Kereskedel­mi Szövetség - két és fél éve tagja a FENA-nak, az Európai Bútorkiske­reskedők Szövetségének. A szövet­ség minden esztendőben megrende­zi a lakáskultúra napját. Idén 8 tag­országban - köztük hazánkban is - tartanakjúnius 4-én a lakáskultúra formálásával kapcsolatos rendezvé­nyeket. A program célja, hogy az Európai Unió tagországai azonos elképzelé­sek szerint állítsák a figyelem kö­zéppontjába az európai színvonalú lakáskultúrát. Ez is egy lépés a sok közül, ahhoz hogy Magyarország minél hamarabb elnyerhesse az Eu­rópai Unió rendes tagsági jogát. A legfontosabb rendezvények Buda­pesten lesznek. Miskolcon többek között a Royal Bútorkereskedelmi Rt. áruházai várják az átlagosnál magasabb színvonalú bemutatójuk­kal szombaton 8-16 óra között az érdeklődőket és a vásárlókat. A cég nagykereskedelmi raktára június 1-10. között árkedvezményekkel segíti a vásárlókat. Király Bélát díszdoktorrá avatták Washington (MTI) - A City Uni­versity of New York neves intézete, a Brooklyn College szerdán dísz­doktorává avatta Király Bélát, aki történésztanárként húsz évig okta­tott az egyetem falai között. 1956. nemzetőrségének parancsno­ka kelet-európai történelmet és hadtörténetet tanított az intézet­ben. Tanszékvezetővé is megválasz­tották. Hibás nyomtatvány Miskolc (ÉM) - A Mezőbank Rt. Miskolci Igazgatósága, Miskolc, Déryné u. 10. hibás nyomtatványt alkalmazott egy ügyfél esetében, ér­tékpapír értékesítése során. Ezért felkérik az MB 355-395-től MB 355- 407-ig terjedő sorszámú értékpapír tulajdonosát, hogy saját érdekében minél elpbb szíveskedjék az igazga­tóságot felkeresni. Kamarai fórum Lillafüreden Fotónkon régiónk gazdasági kamarájának képviselői, Tömöri Zol­tán és Záród István a holland kamara igazgatójával, Robert Hend- richssel és a Bihar megyei kamara elnökével dr. loan Giajaruval Fotó: Laczó József Lillafüred (ÉM) - Fórumot rende­zett tegnap a lillafüredi PalotaszáL- lóban a gazdasági kamaráit szere­péről az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara. Az eseménynek az adott különös jelentőséget, hogy a parlament hosszas vita után a kö­zelmúltban fogadta el a sokait sze­rint legfontosabb gazdasági tör­vényt, a kamarákról szóló jogsza­bályt. A tegnapi rendezvényen holland, német, szlovák, ukrán, román és magyar előadások hangzottak el, a felszólalók beszámoltak a kamarák országuk gazdasági életében betöl­tött szerepéről. Itt és most ismétel­ten elhangzott: régiónkban megala­kultak a kereskedelmi és ipar-, a kézműves-, és agrárkamarák ideig­lenes szervezőbizottságai. A három, egyenként tizenegy tagú bizottság feladata a gazdasági ka­marák létrehozása, a cégek regiszt­rálása, besorolása az egyes kama­rákba, valamint a kamarai szakosz­tályok megalakítása. Ez a bizottság lmja majd össze a közgyűlést, amely megválasztja a kamara elnö­két, elnökségét. A kamarák megalakításának törvé­nyi határideje október 31-e. Az új, önkormányzati elven működő gaz­dasági kamarák feladatai közé tar­tozik majd - többek között - a gaz­dasági tevékenységhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, a műsza­ki fejlesztés és innováció elősegíté­se, a kereskedelemfejlesztés, a vá­sárok, kiállítások, konferenciák szervezése, a gazdasági partnerke­resés, a tag- és cégnyilvántartás, az ipaijogvédelem, a gazdaságot segítő intézkedések kezdeményezése. Gyáriparosok és a régió válsága Az ország északi felében egyre mélyül a gazdasági válság Miskolc (ÉM - Sz.D.) - A kormány, a politika ismeije eljelentse ki vég­re, hogy az ország északi, északke­leti felében egyre mélyül a gazdasá­gi szociális válság, hogy az ország­nak ez a régiója válságövezet - hal­lottuk tegnap Miskolcon az Észak- Magyarországi Gyáriparosok Szö­vetsége kibővített ülésén, amelyre számos vállalkozót, közéleti tiszt­ségviselőt, politikust, országgyűlési képviselőt hívtak meg a rendezők, s mert gazdaságról, válságról, illetve a válság kezelésének lehetőségeiről volt szó, nem hiányoztak a pénzvi­lág, a bankok képviselői sem. Mert mi is szükséges tulajdonkép­pen a válság kezeléséhez? Minde­nekelőtt természetesen pénz, s ha ez meglenne, kellene egy válságke­zelő program (vagy programok) amire érdemes pénzt adni, ami nem nyeli le a tőkét, és szükségeltetne még a pénzt és a programot összee­gyeztető intézményrendszer. Ez utóbbi feltételes módban fogalma­zott mondat nem véletlen, hiszen a válságról folytatott eszmecsere résztvevői is jobbára feltételes mód­ban fogalmaztak, hiszen csupán csak egy valami ami bizonyosság: a válság. Amelynek mélységét, sú­lyosságát igen érzékletesen vázolta fel dr. Csornai Zoltán, az ÉGYSZ el­nöke, aki szerint az ország keleti és nyugati fele közötti szakadék egyre szélesedik. Amíg a nyugati ország­rész gazdagodik, illetve a gazdasági felemelkedés lehetőségei ott megte­remtődnek, addig az északkeleti ré­gió mind gyorsabban elszegényedik. Az országba eddig beáramlott 8 mil­liárd dollárnyi nyugati tőke 90 szá­zaléka ugyanis a nyugati ország­részbe invesztálódott. Ami melles­leg nem is csoda, hiszen a tőke oda megy, ahová különféle kedvezmé­nyekkel csalogatják. Tény, hogy azok akik a dunántúli térségbe in­vesztáltak, adómentességet, vagy adókedvezményt kaptak a kor­mánytól, ám az északi régió, ahol egyébként 2 millió ember él, ilyen kedvezményben nem részesült iga­zán. Nem is olyan régen még Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye adta az ország összes ipari termelésének tíz százalékát, mára az itteni terme­lőstruktúrák válságba kerültek, egyes városokban 50 százalék fölé emelkedett a munkanélküli ráta. A 24. órában vagyunk - hangsúlyozta nem kis nyomatékkai az elnök. A választások után megalakuló kor­mánynak mindenekelőtt ki kell mondania: az ország északkeleti ré­giója válságövezet és ennek megfe­lelően kell cselekednie. A válságke­zelés ugyanis - tekintve mélységét és méreteit - nem képzelhető el kor­mányzati beavatkozás, segítség nél­kül, ám nemcsak szépen hangzó szavakkal kell deklarálni, hogy a kormány, a politika vállalkozásba­rát. Adókedvezményeket kellene adni a vállalkozóknak, fejleszteni az inf­rastruktúrát. Újra kellene például gondolni az autópálya építését, amit az ÉGYSZ szerint Miskolctól kellene építeni Gyöngyös, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, az ország keleti határa irányába. S mert min­dennek mozgatórugója a pénz, a ré­gió válságkezelésében kiemelten fontos szerepe van a bankoknak, a bankrendszernek is. A bankokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy in­vesztíciós készségük megerősödjön, hogy kedvezményes, jó hiteleket ad­janak az itteni, vagy az itt befektet­ni akaró vállalkozóknak. Az eszmecserében résztvevő banká­juk - Bartha Árpád, a Külkereske­delmi Bank Rt. vezérigazgatója és di'. Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója - hangsú­lyozták: egyetlen üdvözítő megoldás nincs, kisebb megoldások sorozatá­ig van szükség, hogy a térségben megpezsdüljön a gazdaság. Am ne­héz, majdhogynem reménytelen helyzetbe kerül minden olyan kez­deményezés, £mű a költségvetést akaija megterhelni, megcsapolni, tekintettel a költségvetés katasztro­fális hiányára. Pénz tehát nincs, a költségvetéstől nem várható; fontos viszont, hogy kialakuljon egy egysé­ges kormányzati politika, koncepció a térség válságkezelésére. Mégis mi az, amit kérni lehet? A bankárok szerint teljes adómentes­séget semmiképpen nem, lehet vi­szont adómentességet^vagy kedvez­ményt kérni invesztíciókra, vagyis: érdemes lenne szorgalmazni az in­vesztíciós pénzvisszaforgatást célzó adókedvezményeket. Ami pedig a bankokat illeti, a bankkonszolidáci­ók után kiszámíthatóbb lesz visel­kedésük, óvatosabb, európaibb lesz magatartásuk, valószínűsíthető a biztonságosabb pénzkihelyezés. Ez utóbbi viszont kikényszerítheti a ré­gióban bizonyos kockázatot viselő helyi garanciaalap létrehozását, ami a bankokat ösztönözné a foko­zottabb invesztícióra. Magyar Bálint a koalícióról Személyi feltételekről egyelőre nem beszél az SZDSZ Budapest (ISB) - Tegnapi lapunkban Szekeres Imrével, az MSZP ügyve­zető alelnökével olvashattak be­szélgetést koalíciós elképzeléseik­ről, és a miniszterelnök jelólt szemé­lyével kapcsolatos bizonytalansá- okról. E témában most az SZDSZ ampányfőnökének, Magyar Bálink nak a véleményével ismerkedhetnek meg. □ Még a választások második fordu­lója előtt nyilatkozta, hogy elképzel­hetetlen az SZDSZ részvétele egy Horn vezette kormányban. E kijelen­tését pártja más vezetői azonban se nem erősítették meg, se nem cáfolták egyértelműen. • Arról, hogy az SZDSZ milyen fel­tételekkel vesz részt, vagy egyálta­lán részt vesz-e egy koalícióban, majd a hét végi küldöttgyűlés dönt. Kuncze Gábor egyébként e téma kapcsán megjegyezte már, hogy a személyi feltétel a koalíciós tárgya­lásokra vitt csomagnak csak egyik része. Viszont minden feltételt egy­forma súllyal kell kezelni. □ A szabad demokrata vezetők nyi­latkozataiból úgy tűnik, nem minde­gyikük veti fel olyan kategorikusan a személyi feltételek kérdését, mint ahogy az az Ön fogalmazásából ki­tűnt. Meg tudja-e erősíteni, hogy lé­tezik az SZDSZ-en belül ez a kettős­ség? • Nem tudom megerősíteni, mert erről a kérdésről nincs tárgyalás a párton belül. □ A párt elnöke sajtótájékoztatón nyilatkozott arról, hogy amennyiben az SZDSZ koalícióra is lép az MSZP-vel, koalíciós partnerként nem statiszta szerepet kíván magá­nak, és hogy a győztes pártnak ön­mérsékletet kell tanúsítania, s nem választási matematika szerint elosz­tania a kormányzati pozíciókat, A választások második helyezettje, az abszolút többséget megszerző, nyer­tes pártnak diktálhat-e ilyen formá­ban? • Amennyiben az MSZP koalícióra kíván lépni az SZDSZ-szel, akkor tudnia kell, hogy csak egy partneri viszonyra épülő politikai koalíciót tudunk elképzelni, és ez nem lehet matematikai koalíció abban az érte­lemben, hogy szorosan követni kel­lene a parlamenti arányokat. □ Reálisan elvárható ez az önmér­séklet az MSZP-tői? ® A német szabad demokraták pél­dául jóval szerényebb eredményt érnek el rendszeresen, mint mi a mostani választásokon, viszont a súlyuk a mindenkori koalícióban meglehetősen befolyásos, a parla­mentben kialakult arányoknál jóval nagyobb. □ Az esetleges koalícióra lépés esetén milyen személyi feltételeknek kell mindenképpen megvalósulniuk az SZDSZ szerint?- A kormány vezetésében minden­képpen olyan személyeknek kell részt venniük, akiket a koalíciós partnerek egységesen elfogadnak. □ A négy liberális párt által kötött választási szeiződés mire kötelezi az SZDSZ-t abban az esetben, ha az MSZP-tői koalíciós felkérést kap? • Csak a Fidesszel érvényes a meg­állapodásnak az a része, miszerint, amennyiben egyikőnk koalíciós tár­gyalást kezd, a másik felet meg kell kérdeznie arról, kíván-e egy ilyen tárgyaláson részt venni. Ennyire kötelez bennünket a liberális meg­állapodás, semmi többre. Meglepetésként a NAT Miskolc (ÉM - CsM) - Valószínűleg pedagó­gus napi ajándéknak szánta a minisztérium a tegnap kezdődött NAT-konferenciákat (négy vidéki nagyváros, köztük Miskolc a szúihely, majd az országosé szombaton Budapest), hi­szen olyan régen kérték-követelték a tanárok, hogy végre láthassák a székesfehérvári orszá­gos vita után sarkából kifordított Nemzeti Alaptanterv-tervezetet. Hogy ajándék lehet, az is bizonyítja, meglepetésszerűen zúdították a NAT követelményrendszerét a résztvevők nyakába: délelőtt megkapták a nyolc darab fü­zetet, majd előadás következett, délután pedig már véleményt is kellett mondaniuk a szekci­óüléseken. Méghozzá az egész struktúráját éppúgy áttekintő, mint az esetleges részlet- kérdésekkel, pontatlanságokkal is foglalkozó véleményt; meg kellett mondani, a munkacso­portoknak sikerült-e valóban fontos és pontos alapokat lerakniuk és ugyanakkor elegendő szabadságot adniuk az iskoláknak. Pedig érthetetlen ez a nagy' sietség. Nemcsak azért, mert ha eddig nekik nem volt sürgős, akkor miért pont a pedagógusokat kényszerí­tik kapkodásra, de azért is, mert szeptember­nél hamarabb nemigen folytatják a munka- csoportok érdemben tevékenységüket. Ráadá­sul, hogy ezek a füzetek legalább az utolsó pil­lanatban a tanácskozók kezébe kerüljenek, már májusban nyomdába kellett adni a kézi­ratokat, több területet nem sikerült addigra teljesen kidolgozni. Mára azonban már igen - de ez a haladás a konferencia-füzetekben nem jelentkezik. A miskolci tanácskozás előadója, dr. Ballér Endre, a követelményeket összeállító bizott­ság elnöke még ezeken kívül is rámutatott né­hány problémára. Például, hogy nem sikerült maradéktalanul összehangolni (és ez még sa­ját bevallása szerint is enyhe kifejezés) a sze­mélyiségfejlesztési követelmények struktúrá­ját a képzési területekkel, a képzési területe­ket egymással, és a különböző (korosztályi) szinteket, szintén egymással. Nem sikerült mindig megragadni (ez is enyhe kifejezés) a valóban legfontosabb és az adott területen leg­inkább fejlesztendő képességeket, és bizonyá­ra vannak benne olyan részek, amelyeknek nem annyira a NAT-ban, mint inkább útmu­tatókban, mellékletekben lenne a helyük. A Fidesz oktatási elképzelései Budapest (MTI) - A Fidesz szerint az okta­tásügy közeljövöbeni feladatai között kell ren­dezni a közalkalma: itti bérrendszert és ezzel összefüggésben a pótköltségvetés ügyét. Egye­bek között eiTól beszélt csütörtöki tájékoztató­ján Pokomi Zoltán, a párt oktatási kabinetjé­nek vezetője. Pokomi úgy értékelte, hogy az új bérrendszer bevezetése felemásra sikeredett, aminek ered­ményeként számos munkaügyi per zajlik az országban. Másrészt az is indokolja a kérdés napirendre tűzését hogy ideiglenes jelleggel működik a bérrendszer finanszírozása. Erre 1995. január 1-től végleges megoldást kell ta­lálni. Az oktatásügy anyagi helyzetét érintve kitért arra is, hogy a tandíj bevezetésének el­maradása miatt a tárca 800 milliós bevételtől esik el, s ez is abba az irányba hat, hogy pót­költségvetésre lesz szüksége az oktatásügy­nek. A kudarc elemzése Alcsútdoboz (MTI) - Egyetlen napirenddel, a választási kudarc elemzésével foglalkozott kihelyezett szerdai ülésén a Fidesz Elnöksége. Az egész napos, a pártelnök falujában, Alcsút- dobozon tartott tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az Országos Választmány hét végi ülé­sén e témában két előterjesztést hallgat meg: Kövér László frakcióvezető politikailag elemzi a történteket, míg Ader János ügyvezető alel- nök a kampányt veszi górcső alá. Erről Deutsch Tamás tájékoztatta az MTI-t. A Fidesz alelnöke ugyanakkor kitért azelól, hogy az eszmecsere során elhangzott megálla­pításokat ismertesse. Annyit azonban elárult, hogy meglátása szerint a tanácskozást a ko­rábbinál is önkritikusabb hangulat, a hibákat felmutató megközelítés jellemezte, nem pedig a kifelé mutogatás. Deutsch beszámolt arról is, hogy csütörtök délelőtt a párt székházában találkozott az új parlamanti frakció. Az esz­mecserén szó esett a parlament új bizottsági struktúrájának kialakításáról és a tisztségek elosztásáról, illetve a frakción belüli munka megszervezéséről. A frakció Kövér Lászlót és Szájer Józsefet, az Országos Választmány el­nökét hatalmazta fel arra, hogy az ezzel kap­csolatos parlamenti konzultációkon a Fideszt képviselje. A fiataldemokraták stratégiai iránynak tekintik a gazdaságot és az oktatást, s az e két területtel foglalkozó bizottságokban különösen fontosnak tartják a részvételt. A parlament alakuló ülésének előkészítéséről folytatott tárgyalások Deutsch Tamás szerint fokmérőt jelentenek az MSZP megítélése szempontjából, hiszen elválik, hogy a szocia­listák valóra váltják-e korábbi ígéreteiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents