Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
1994. Június 14., Kedd 6 B Itt-Hon PÉNZTÁRGÉP és IRODATECHNIKA JÚLIUS 1-től KÖTELEZŐ, NE HAGYJA AZ UTOLSÓ PERCRE! SAMSUNG 250-es 30 000 Ft SAMSUNG 2610-es 34 000 Ft NCR 50 000 Ft Hordozható pénztárgép MINIKÓ 35 000 Ft Pénztárgép és írógéptartozékok nagy választéka. Pénztárgép szervizelés, javítás. Ózd. Vasvár u. 10. Tel.: 48/372-342, 48/371-499 Miskolc, Vörösmarty u. 45-47. Tel./fax: 46/353-894, 412-352 Miskolc. Lányi E. u. 7. Tel./fax: 46/335-748, 370-166 Eger, Tel.: 36/413-958 I KÁRPÓTOLTÁK FIGYELEM! n , Sulák Áruházainkban tapéta, szőnyeg és padlószőnyeg vásárlásakor kárpótlási jegyét 80 %-on számítjuk be. Készpénzzel fizetők 20 % árengedményt kapnak. Centrum Color Áruház Miskolc, Sajó u. 14. Telefon: 46/356-8% | Ne feledje, a Sutákkal jól jár! TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! r f smerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak ^ úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntesi forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. I 1994. Június 14., Kedd Itt-Hon B 3 A nemzeti alapítványok a bázisok Mészáros István Nagymihály (EM) - A Kárpátok Eurorégió másfél évvel ezelőtt alakult, s a közelmúltban a szlovákiai Nagymihályban tartotta soron következő ülését. Öt ország (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és hazánk) határmenti megyéi rövid idő alatt hozták létre ezt a regionális szervezetet, melynek főtitkára dr. Virágh Pál tájékoztatta lapunkat az együttműködésről, a mostani, immáron nyolcadik tanácskozásuk eredményeiről. □ Főtitkár úr, a Kárpátok Eurorégió megalakulása óta nem sok idő telt el. Mégis, arra kérem, röviden foglalja össze, milyen eredményeket értek el ez idő alatt? • Önmagában az a tény, hogy létezik a Kárpátok Eurorégió, már eredménynek minősíthető. A múlt évben befejeződött a szervezeti építkezés, így idén - a februári, debreceni ülést is beleértve - már az érdemi munkát kezdtük el. Lassú, apró lépésekkel haladunk előre. Elsődleges eredménynek tekintem, hogy minden döntés a résztvevő országok delegátusainak a közös konszenzusán alapul. Az eredmények sorában a következő, hogy a határ menti megyék lakói, intézményei, vállalkozói között elkezdődött a két- és többoldalú kapcsolatteremtés, mely természetesen majd évek múltán fogja igazán mutatni hatását. Új határátkelők nyitását szorgalmazzák □ A mostani tanácskozásukon az egyik legfontosabb témakör a határok kérdése volt. • Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy a határok kellőképpen átjárhatók legyenek. Most egy olyan, három évre szóló programot fogadtunk el, melyben kezdeményezi a Kárpátok Eurorégió tanácsa új határátkelő- helyek megnyitását, a régiek korszerűsítését. Mindezt azért, hogy még szélesebb körű legyen a határok mentén élő emberek kapcsolatrendszere. A határátkelők megnyitása érdekében a Kárpátok Eurorégió is pályázni fog, hogy ezzel is erősítsük a kormányok Európa Tanácshoz benyújtott projektjeit. □ A nagymihályi ülésen még egy - a Kárpátok Eurorégió működését, jövőjét nagyban befolyásoló - kérdésről is tárgyaltak. Ez pedig a nemzeti alapítványok ügye. • Minden résztvevő nemzet létre kívánja hozni azokat a nemzeti alapítványokat, melyek anyagi alapot teremtenek majd működésünkhöz. Ezen a tanácskozásunkon már arról számoltak be a delegátusok, hogy saját országukban hogyan állnak ezek szervezésével, meddig jutottak el. Van olyan ország, ahol már a bejegyzési procedúra is megkezdődött, s van, ahol még a kezdetlegesebb stádiumnál tartanak. Szeretnénk elérni azt, hogy a nemzeti alapítványok létrejötte után az országok kormányai is támogassák mindazon folyamatot, melyeket az együttműködésünk során szeretnénk megvalósítani. Számítanak a kormányokra □ A Kárpátok Eurorégióban érintett megyék nagyrészben nehézségekkel küszködnek: hiányos az infrastruktúra, nagy a munkanélküliség, hogy csupán kettőt emeljek ki. Figyelembe veszik mindezt, mikor meghatározzák, hogy mik legyenek a fő célkitűzések? •Ha egy kertészeti hasonlattal élhetek, azt mondom, hogy ezeket az országrészeket öntözni kell, fényt kell adni nekik, hogy fejlődhessenek. Természetesen a mi tevékenységünkhöz is elengedhetetlenül szükséges a kormányok támogatása. Eddig ez többnyire erkölcsi volt, kivéve a magyar kormányt, melytől nagyobb rendezvényeinkhez anyagi segítséget is kaptunk. Mint már említettem, a nemzeti alapítványok létrejöttével lehetőségük lesz az adott országok kormányainak is megfelelő anyagi juttatást biztosítani. □ Hogyan alakulnak más, hasonló nemzetközi szervezetekkel kapcsolataik? • A bázeli régióval már felvettük a kapcsolatot. Azt tudni kell, hogy ennek a szervezetnek igen szép múltja van. Náluk tapasztaltuk azt a követendő példát, mely az egyetemek együttműködésére vonatkozik. Mostani ülésünkön — kívülről jött kezdeményezésre - elhatároztuk, hogy megkeressük az Alpok-Adria munkaközösséget kapcsolatfelvétel ügyében. Az Európa Parlamentbe való felvétel is napirenden van, itt jelenleg most tájékozódunk. Gyorsabb eredmények □ Milyennek ítéli meg a Kárpátok Eurorégió eddigi tevékenységét? • A résztvevő országok - s ezt nem bántó szándékkal mondom, hanem mint tényt állapítom meg - a demokrácia fejlettségének különböző szintjén vannak. Éppen ezért időigényes a munkánk. Különben a tagországok delegátusainak munkáját színvonalasnak ítélem. A munka- bizottságok tevékenységében azonban meglátásom szerint nagyobb aktivitásra lenne szükség. □ Főtitkár úr, mit hoz a jövő? • Abszolút bizakodó vagyok a jövőt illetően. Jóllehet a különböző országokban az elkövetkezendő helyhatósági választások után előfordulhat, hogy más emberek tevékenykednek majd a szervezetben, ám az meggyőződésem, hogy az elkezdett munkánkat folytatni fogják, folytatni kell. Bízom abban is, hogy az elkövetkező években gyorsabb, látványosabb eredményeket tudunk majd elérni a Kárpátok Eurorégió keretén belül. Tárlat az általános iskolában Kazincbarcika (ÉM) - Ma még minden bizonnyal szokatlan dolog, hogy egy ismert képzőművész alkotásait kiálhtják egy oktatási intézményben, ráadásul nem egy előkelő főiskolán, egyetemen, hanem egy „közönséges” általános iskolában. Hiszen gondoljunk bele általában hiú emberek a művészek, s szeretik műveiket minél előkelőbb környezetben látni, így üde színfoltnak számít Ma- jercsik János festőművész képeinek bemutatója Kazincbarcikán az Árpád Fejedelem téri Általános Iskola Galériájában, amelyet Hadobás Sándor az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház igazgatója nyitott meg június 2-án délután. A szokatlan tárlat június 20-ig tekintik tó meg, nemcsak gyerekek számára! Még sok ilyenre van szükség, hogy ebben a sivár világban egy kis esztétikai érzéket, ismeretet sikerüljön az erre fogékony gyerekekbe csöpög- tetni. Reméljük a nyári szünet után folytatódik a művészek és alkotásaik bemutatása. — HETI JEGYZET — Gyönyörködés Priska Tibor Igaz, az idősebb parasztember nem gyönyörködést mondott, az ő világában nemigen kedvelik a díszes, fellengzős szavakat, szemléletesen, utánozni valóan használják viszont az egyszerűeket, mindenki által érthető, tömör megfogalmazásban. A kérdezősködőnek ez a falusi ember is valami ilyesfélét mondott: Jó nézni, amikor szépen nő valami. Földről, annak megmunkálásáról esett szó, meg minden egyébről, ami ezzel kapcsolatos. Az egykori gazda a kárpótlás révén most ismét tudott szerezni magának nehány holdat - ő továbbra sem hektárban számol - és dolgozik, ültet, kapál, bár igazából már nem lenne rá szüksége. Más életforma alakult ki az elmúlt évtizedekben, de mindig is volt valamennyi fóldecske, melyet megmunkálhatott, amellyel „elbajlódott", mert a gyökerei onnan valók. Most a felnőtt gyerekek már mással foglalkoznak, valójában a rokonságban sem igen akad, aki jönne neki segíteni, „földet túrni", így hát magad uram, ha szolgád nincs alapon gyakorlatilag csakis ráhárul minden tennivaló. Az idegen nem is nagyon érti, miért fárasztja, töri magát, hiszen ráférne már a pihenés, és amúgy sincs rászorulva annyira arra a termésre, hát akkor miért? Erre válaszolta az idős ember: Jó nézni, amikor szépen nő valami. Nehezen is értheti ezt a varázslatot a főidtől idegen ember, nehezen érti, miért is lehet elgyönyörködni órákig is egy-egy határjáráson, csendben csodálni az éppen kikelt, máris ígéretesen szép zöldbe öltözött vetést, melynek szemléléséhez az ember legszívesebben, ha nem restellne, kalaplevéve közelítene. Hogy jó órában mondjuk: a reménynek ez a zöld színe idén tényleg tisztes, szép termést ígér. Már ott persze, ahol megkezdhettek, nekiláthattak időben, nem hátráltatta a kárpótlással, kijelöléssel járó hol indokolt, hol nem indokolt huzavona. Az idei tavasz meghozta a már ki tudja hány éve várt esőt is, talán vége mégis az évtizedes aszálynak. Hányán panaszolták tehetetlenül tavaly is, meg az előző sok évben is: ki sem kelt, amit elültettek, vagy, ha igen, hát hamarosan elszáradt, kipusztult. Talán vége már ennek az időnek, az idei tavasz, kora nyár mindenképpen jót ígér. Ezt a jót pedig majdcsak megérezzük a városok piacain is. Lehetséges, hogy annak idejében és nem szeptemberben tudunk lecsót főzni. Lehetséges, hogy hamarosan kilóra is vásárolhatunk paprikát, talán nem szégyenkezünk majd a külországtól vásárolt búza miatt és egyáltalán ilyentájt bizakodik az ember. Mert tényleg jó nézni, amikor szépen nő valami.
