Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

1994. Június 14., Kedd ZEMPLÉNI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. SÁTORALJAÚJHELY, DÓZSA: GYÖRGY U. 12. SZ. ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 71.300.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 35.650.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 34,500.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 17.250.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 8.800.-FÍ + ÁFA 1/8 oldal 4.400.-Ft + ÁFA híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! Ugyanitt műanyag vízvezetési csövek és kötőelemek 10-22 mm átmérőig megrendelhetők. Nyomáspróba 10 bar. REX BAU KFT. . Sátoraljaújhely, Hegy alj a u. 5/b. 1 Tel: 47/321-042 Fax: 47/322-720 * 4______; __________P K ISZÁLLÍTÁS ESETÉR CÉGEK ÉS VIUINUUDÍK RÉSIÉRE TBVÁISI áRERSEDMÉHY! | MEGRENDELÉS » (4SI 411 121 (FIX IS) ÉS I (OE SO) 351 2*7 TELEFIRRR. 1 RÉTKÖZXXF 7" ÉS IS ÓRA KÖZÖTT. Itt-Hon <JJ ÉPÜLETGÉPÉSZET!! Nagy választékban megrendelhetők PVC és Polietilén burkolatú rézcsövek. •- Méret skála: átmérő 10-22 mm.- A csövek nyomáspróbával: 30 bar-ral. Szerelésükhöz segédanyagokból kötőelemek teljes skálája áll rendelkezésre. TANKOLJON NÁLUNK! ] 6ÁZ01AJ 1 | 9?« ~j ««kék \ (ABAÁIÁIT MIBfcfe. CY0R5 KlSMLEÁlASI NYiTVATABTÁS: HÉTFMl FÖfTWB (-20 ÓRÁK, SZOMBAT 7-14 ÓRÁK MBKOLC, BESaiYÓI Él 24. tBÉM ÉffiHElP, A ZSABIAI MAC MHliTT] TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el meg­jelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örö­met okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON * (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. 1994. Június 14-, Kedd Itt-Hon Z 3 „Mi a szegénység ellen harcolunk” Beszélgetés Soós Győző országgyűlési képviselővel Mészáros István Sátoraljaújhely (EM) - Soós Győző a Magyar Szocialista Part színeiben indult az or­szággyűlési képviselő-választá­sokon. A választópolgárok több­sége úgy döntött, hogy ő az a {elolt, aki a legjobban tudja majd képviselni a 10. számú vá­lasztókerületben élők érdekeit, így aztán ő kapta a legtöbb sza­vazatot. Soós Győző 1948-ban született Miskolcon. A Földes Fe­renc Gimnáziumban érettségi­zett, majd Nyíregyházán a me­zőgazdasági főiskolán szerezte meg diplomáját. Tíz éve dolgo­zik a borkombináfnál, mely cég­nek a mai neve már Tokaj Ke­reskedőház Rt. Itt négy éve gaz­dasági igazgatóként tevékeny­kedik. Két hettel a második for­duló után, s egy nappal az MSZP sok mindent eldöntő kongresszusa előtt beszélgettünk az országgyűlési képviselővel. O Képviselő úr, hol tartózkodott május 29-én az esti órákban, amikor is az eredmények össze­sítése foly ti • Az újhelyi pártirodánkban voltam mintegy 50-60 emberrel együtt, akikkel feszülten lestük és vártuk az eredményeket. A választási bizottságokban vol­tak embereink, akik azonnal közölték telefonon a részered­ményeket. □ Mikor vált bizonyossá, hogy Ön lett a győztes1 • Úgy fél kilenc körül már lát­szott, hogy nagy előnnyel ren­delkezem, majd egy óra eltelté­vel már jelezték, hogy matema­tikailag is behozhatatlan az előnyöm. □ Hogyan fogadta ezt a hírtl • Természetesen örömmel és azonnal keletkezett bennem egy feszültség, hiszen rögtön a hogyan tovább jutott eszembe. Egyébként már négy esztendő­vel ezelőtt is én voltam az, akit a párt indított az országgyűlési választásokon, s most ismét egyértelműen engem jelölt az itteni alapszervezet. Természe­tesen ezen túl személyes indít­tatás is kellett, ám nem én to­lakodtam azért, hogy indítsa­nak. □ A családja mit szólt válasz­tási győzelméhez? • A gyerekek nagyon örültek és örülnek, a feleségemben azon­ban több az aggodalom, mert azáltal, hogy megválasztottak országgyűlési képviselőnek, eléggé szét fog szakadni a csa­lád. Hiszen engem a képvise­lői munka több napra elszólít egy héten Budapestre, s ez bi­zony nem lesz jó hatással csa­ládi életünkre. □ Mi lesz a jelenlegi munkahe­lyével? • Ezt az állást nem tarthatom meg, hiszen képtelen lennék a kettőt együtt csinálni. így kép­viselőségem ideje alatt fizetés nélküli szabadságon leszek. □ Mit tart a legfontosabb teen­dőnek, mint képviselő a Zemp­léni térségben, választási körze­tében? • Legfontosabb, hogy megmoz­duljon az ami négy év alatt nem. Pontosabban arról van itt szó, hogy munkahelyek ipari üzemek szűntek meg, s ezt a kedvezőtlen folyamatot meg kell állítani. Tehát az egy azon­nali feladat, hogy több munka­hely ne szűnjön meg. Ugyanak­kor intézkedni kell munkahely­teremtő beruházások térségbe való telepítéséről, annak érde­kében, hogy csökkenjen a mun­kanélküliség. Másik nagyon fontos teendő: az anyagilag le­csúszott emberek felemelése, hogy a napi súlyos megélheté­si gondjaik megszűnjenek. Az agrárgazdaságban is mielőbb meg kell szüntetni a bizonyta­lanságot, valamint a kárpótlást a jövő év végéig be kell fejezni. Mindezen fontos kérdések - egyebek mellett - természete­sen szerepelnek a párt gazda­sági programjában. □ A vidéken, s főleg a keleti or­szágrészben élő emberek úgy ér­zik, hogy másodrangú állam­polgárok. Egyesek már az or­szág két, illetve három részre szakadásáról beszélnek... • Ezt én is így értékelem. Ám nem csupán az ország, hanem a társadalom is három részre szakadt: vannak az egészen le- csúszottak, a viszonylag még talpon maradottak és a szuper elit. Ez utóbbiak olyan magas életszínvonalat értek el, ami ir­ritálja a megélhetési gondokkal küszködőket. Gyorsan hozzáte­szem, mi nem a meggazdago­dás ellen, hanem a szegénység ellen harcolunk, hiszen egy pi­acgazdaságban tudomásul kell venni, hogy vannak gazdag em­berek. De az legyen szociális pi­acgazdaság, hogy a lemaradot- taknak ne kelljen embertelen körülmények között élni. □ A térségben - s ez összefügg az előbbiekkel - meglehetősen nehéz helyzetbe van az ipar is. • Igen, például jártam Holló­házán, ahol nagyon súlyos stá­diumban van a porcelángyár. Bár megkapaszkodott, de még kötélen táncol. Aztán megtör­tént a Tokaj Kereskedöház Rt.- nek az adóskonszolidációja is, de nem az eredeti elképzelés szerint, tehát maradt adósság, nem biztosították a felvásár­lás forgóalapszükségletét. Ez is felemásan sikerült. Továbbra is bizonytalan helyzetben dolgoz­nak a meghatározó nagy vállal­kozások a térségben, amelyek­nek a helyzetét mindenképpen stabilizálni kell. □ Mivel most Sátoraljaújhe­lyen, e határszéli településen be­szélgetünk, elkerülhetetlen az, hogy szót ejtsünk a szlo­vák-magyar kapcsolatokról, a határátkelőhelyek megnyitásá­ról. • Tudom, hogy sok erőfeszítés történt a határátkelők megnyi­tásáért. Ez elismerésre méltó, de szerintem ezt az egészet glo­bálisan kell kezelni. Úgy gondolom, hogy az eddigi­eknél több határátkelő megnyi­tása csak úgy lehetséges, ha először is rendezzük a szlovák-magyar viszonyt, ha megkötjük az alapszerződést. A szlovák kormány kedvezően fo­gadta az MSZP hatalomra ju­tását, úgy néz ki, hogy a lehe­tőségek adottak arra, hogy nor­mális szomszédi kapcsolat ala­kuljon ki. Úgy ítélem meg: ne­kik is alapvető érdekük, hogy változtassanak az itteni térség határszéli helyzetén. Ezen úgy tudnak, tudnánk változtatni, hogy átjárhatóvá tesszük a ha­tárokat. Nevezetesen: a tőke áramolhasson oda-vissza, s a munkavállalók is szabadon mo­zoghassanak. Ez annál is fon­tosabb, hiszen több nyugati cég Újhelybe települt - ők már évekre előre gondolkodnak -, ami azt is jelenti, hogy ez a tér­ség lesz Kelet egyik kapuja. □ Képviselő úr, milyen érzések munkálnak most önben? • Az a bizalom amit a válasz­tóktól kaptam, jól tudom rész­ben nekem, illetve részben az IuSZP-nek szól. Ez nagy fele­lősségérzettel tölt el. Jól tudom, hogy a bizalommal nem csak hogy nem illik, de nem is le­het visszaélni. Teljesíteni sze­retném tehát a rám bízott fel­adatokat, megfelelni a válasz­tók elvárásainak, így a tettvágy az ami legjobban jellemzi mos­tani állapotomat. — HETI JEGYZET — Gyönyörködés Priska Tibor Igaz, az idősebb parasztember nem gyönyörködést mondott, az ő világában nemigen kedvelik a díszes, fellengzős szavakat, szemléletesen, utánoznivaló- an használják viszont az egyszerűeket, mindenki által érthető, tömör megfo­galmazásban. A kérdezősködőnek ez a falusi ember is valami ilyesfélét mon­dott: Jó nézni, amikor szépen nő vala­mi. Földről, annak megmunkálásáról esett szó, meg minden egyébről, ami ez­zel kapcsolatos. Az egykori gazda a kárpótlás révén most ismét tudott sze­rezni magának nehány holdat - ő to­vábbra sem hektárban számol - és dol­gozik, ültet, kapál, bár igazából már nem lenne rá szüksége. Más életforma alakult ki az elmúlt évtizedekben, de mindig is volt valamennyi fóldecske, melyet megmunkálhatott, amellyel „el­bajlódott”, mert a gyökerei onnan va­lók. Most a felnőtt gyerekek már más­sal foglalkoznak, valójában a rokon­ságban sem igen akad, aki jönne neki segíteni, „földet túrni”, így hát magad uram, ha szolgád nincs alapon gyakor­latilag csakis ráhárul minden tenniva­ló. Az idegen nem is nagyon érti, mi­ért fárasztja, töri magát, hiszen ráfér­ne már a pihenés és amúgy sincs rá­szorulva annyira arra a termésre, hát akkor miért? Erre válaszolta az idős ember: Jó nézni, amikor szépen nő va­lami. Nehezen is értheti ezt a varázs­latot a földtől idegen ember, nehezen érti, miért is lehet elgyönyörködni órá­kig is egy-egy határjáráson, csendben csodálni az éppen kikelt, máris ígére­tesen szép zöldbe öltözött vetést, mely­nek szemléléséhez az ember legszíve­sebben, ha nem restellné, kalaplevéve közelítene. Hogy jó órában mondjuk: a reménynek ez a zöld színe idén tény­leg tisztes, szép termést ígér. Már ott persze, ahol megkezdhettek, nekiláthat­tak időben, nem hátráltatta a kárpót­lással, kijelöléssel járó hol indokolt, hol nem indokolt huzavona. Az idei tavasz meghozta a már ki tudja hány éve várt esőt is, talán vége mégis az évtizedes aszálynak. Hányán panaszolták tehe­tetlenül tavaly is, meg az előző sok év­ben is: ki sem kelt, amit elültettek, vagy, ha igen, hát hamarosan elszá­radt, kipusztult. Talán vége már ennek az időnek, az idei tavasz, kora nyár mindenképpen jót ígér. Ezt a jót pedig majdcsak megérezzük a városok piacain is. Lehetséges, hogy annak idejében és nem szeptemberben tudunk lecsót főzni. Lehetséges, hogy hamarosan kilóra is vásárolhatunk paprikát, talán nem szégyenkezünk majd a külországtól vásárolt búza mi­att és egyáltalán ilyentájt bizakodik az ember. Mert tényleg jó nézni, amikor szépen nő valami.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents