Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
1994. Június 14., Kedd 6 Ms Itt-Hon KÁRPÓTOLTÁK FIGYELEM! , Sulák Áruházainkban tapéta, szőnyeg és padlószőnyeg | vásárlásakor kárpótlási jegyét | 80 %-on számítjuk be. 1 Készpénzzel fizetők I 20 % árengedményt kapnak. | Centrum Color Áruház (p Miskolc, Sajó u. 14. I Telefon: 46/356-896 (j ______________________________ N e feledje, a Sulákkal jól jár! I MUNKAtársakat keres teljes betanítással (raktár. Iroda, eladás) nemzetközi nagykereskedelmi vállalatunk. Kezdő kereset már a betanítás ideje alatt is 38 - 42 000 Ft 18 - 35 év közötti, tanulni, fejlődni vágyó, ambiciózus fiatalok jelentkezését várjuk. i 379-456, 370-233, 379-404. | TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! smerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntesi forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: FtT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. HIRDESSEN AZ ÉSZAKMISKOLCI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 82.800.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 41.400.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.400.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.400.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.200.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt á Ügyfeleinket! 1 1994. Június 14-, Kedd Itt-Hon Ms 3 Tart a téglagyárak privatizációja Mályi (ÉM - N.J.) - Már jó ideje zajlik és még most is tart a volt Észak-magyarországi Tégla-és Cserépipari Vállalat privatizációja. Megvan még a sárospataki gyár, amelyik részben a hagyományos technológiájának köszönhetően nehezen értékesíthető. A gyár - kereslet híján - áll, a térség gazdasági helyzete általánosan ismert, nagyobb építkezések nincsenek a környéken. Putnok, illetve pontosabban Serényfalva, Mályi és Fehérgyarmat téglagyárára épül az rt. Amit lehetett, azt eladták, s így volt ez a mátraderecskei gyár esetében is. A szóba jöhető vevőkör persze kivár az első, a második meghirdetés után is, mert érthető módon a legolcsóbban szeretne hozzájutni a gyárhoz. Először is iiem pályázott senki, illetve nevetséges összegeket ígértek, végül is tárgyalások útján viszonylag jó áron sikerült eladni. A régi egri gyárat már régebben leállították, a másik viszont ugyancsak új gazdát talált. Garbóczi János Mindezeket Garbóczi Jánostól, az rt. vezérigazgatójától tudtuk meg, aki elmondta, hogy a megmaradt három gyár könnyűszerrel kielégíti az értékesítési körzetben jelentkező igényeket, hiszen a kapacitásúi együtt 150-160 millió tégla. Jelenleg így is hatvan-nyolcvan százalékos kapacitással mennek az üzemek A korábbi három műszakot két műszakra szervezték át. □ Azt mondják, a gazdaság élénkülését elsőként az építőanyagipar veszi észre, hiszen ha jut fejlesztésre, itt kopogtatnak a cégek és a magánépítkezők is. • Mi ebből egyelőre még nagyon keveset érzünk, bár kétségtelen, mutatkozik némi szolid felfutás az értékesítésnél. Ez azonban elsősorban nem a Az építkezések nagyszezonja - kelendőek a mályi gyár termekei Fotók: Farkas Maya lakossági vásárlásnál, hanem inkább a közületeknél jelentkezik. Iskola és tornaterem létesítéséhez, templomok építéséhez viszik a legtöbb téglát és persze lakásépítéshez is, de korántsem annyit, ami például szükségessé tenné a termelés bővítését. Minden terméket készítünk, amit a vevő igényel, bővítettük és kiterjesztettük a hőtakarékos téglák körét. Ehhez a poroton szolgált alapul. De födém téglát is előállítunk a mályi gyárban. □ Szerte az országban, közelebbről a megyében is jobbára cseréptetős házak épülnek. Talán szerencsés lett volna egy cserépgyárat meghagyni. • Lehet, ám a korszerűsítésre nekünk nincs pénzünk, anélkül pedig semmi értelme nem lett volna megtartani egy ilyet. A téglagyáraink technológiája is olyan, amivel jó, ha még négyöt évig lehet bírni a versenyt, utána azok is korszerűsítésre szorulnak. Ez is nagy feladatot jelent és csak fokozatosan tudjuk véghezvinni. Piac szempontjából változatlanul a mályi gyár helyzete a legjobb, nagy a vonzáskörzete, jó terméket gyárt, jó az alapanyag, az agyag, a technológia, a műszaki színvonal is. □ Minek köszönheti ezt a kivételes helyzetét, hogy szakemberellátottsága ilyen jó? • Ennek tradíciói vannak nálunk, és nemcsak a közeli egyetem magasfokú képzésére gondolok. Mert szerintem ezt a szakmát tökéletesen sehol másutt nem lehet megtanulni, mint itt a gyárban. Végzettsége alapján ki-ki magára szedi itt azt, ami a napi munkához nélkülözhetetlenül szükséges bármilyen beosztásban. így aztán érthető, ha a derékhad, akire már igazán jól lehet számítani, az a negyveneseké, akik itt kezdtek és végigjártak minden lépcsőfokot. Hasonló a helyzet a többi gyárunkban is, persze ott kisebb a létszám, kevesebb a műszaki is. A fejlesztések, a várható automatizálás a foglalkoztatás amúgy is súlyos gondjai ellen szólnak. Már nincs telente fagyszabadság, a létszám így is csökkent, de az igazi törzsgárda helyzete stabil és a jövőben is annak látszik. □ Most az értékesítés főszezonjában nem nagy raktári készlettel rendelkeznek, sőt, ha lehet mondani, felsöpörhetnék a mályi gyár udvarát, annyira fogy a tégla. • A fő gondunk az, hogy van egy készletszint, amit meg bírunk finanszírozni, erre be kellett állnunk. Ötven-nyolcvan millió forint az, amit meg tudunk finanszírozni. Erre a téli időszak termeléskiesése miatt van szükség. A piac megtartása érdekében inkább hitelt veszünk fel, de erről a tartalékról nem mondhatunk le. Ez ebben az évben be is jött, mert januártól, februártól már nagyobb kereslet jelentkezett, mint korábban. így tudtunk adni a vevőnek mindig téglát, sót Putno- kon és Fehérgyarmaton bizonyos biztonságra tudunk beren- c7 ízkedni. □ Kezdtük a privatizációval, fejezzük is be ezzel, hiszen lapzártakor már a beadási határidőn is túlleszünk. • Többváltozat is szóba jöhet, mi bízunk abban, hogy az rt. érdekeinek messzemenő figyelembe vételével zajlik le a közeb privatizáció. — HETI JEGYZET — Kamionnal a fürdőszobában Nagy József Valahogy így fejezte ki magát az a KRESZ-oktató, aki hallgatóságának figyelmét arra szerette volna felhívni, nincs könnyű helyzetben az, aki ma Miskolc belvárosában autóba ül, vagy motorkerékpár vezetésére adja a fejét. Szintúgy nem rózsásak a gyalogosok kilátásai sem, hiszen a Búza téren hely és sebesség gondokkal küszködő autóbuszok között kénytelenek lávírozni, de gyakran veszítik el türelmüket a sárgán villogó lámpák láttán a folyamatosan robogó járműáradatban is. Nincsenek jó esélyeik az ennek megoldására vállalkozó forgalomszervezőknek sem. Itt jött a hasonlat: olyan ez, mintha kamionok forgolódását kellene jól kiszámítani egy fürdőszobányi területen. Magyarul majdnem a lehetetlenre vállalkozik, aki ezt a közlekedés résztvevőinek teljes megelédettségére sikerre vihetné. Ha pedig ez a feladvány meghaladja a város lehetőségeit, új megoldásokon kell törni a fejünket. Már nagyon hiányzik és vélhetőleg még sokáig hiányozni is fog a várost elkerülő utak megépítése, ami azért egy csapásra új helyzetet teremthetne. Nem kényszerülne bejönni a város belső utcáira az, akinek az útja valójában másfelé vinne, ám a mostani útvonal-konstrukciók miatt még nem választhat magának kézenfekvőbb irányt. A forgalomszervezők elkövettek mindent annak érdekében, hogy a városon átvezető forgalom a lehető legkevésbé terhelje a legbelső utcák forgalmát, ez azonban a járművek számának gyarapodásával, a vállalkozások növekedésével, a szállítási igények emelkedésével csak kevésbé érezhető, mint ahogy azt várni lehetett. Persze ilyenkor mondjuk, hogy az egyik szemünk sír, a másik nevet, egyrészt örülnünk kell a gazdaság élénkülését egyértelműen jelző forgalom növekedésnek, másrészt a változtatások ellenére nem csökken a zsúfoltságérzetünk. Ami pedig a biztonságot illeti, azért nem mindig műszaki eszközökkel, jó forgalom szervezéssel kellene harcba indulnunk. Sokak szerint lényegesen javulna biztonságérzetünk a helyi közlekedésben, ha a résztvevők következetesebben betartanák az egyébként mindannyiunk-ra kötelező szabályokat. Az oktatót hallgatva ugyanis az is eszébe ötlik az embernek, hogy valójában nem is igazi, nem is játék kamionokra gondolt, hanem arra: némelyek bizony másokra való tekintet nélkül vesznek részt a napi forgalomban és idéznek elő másoknak javítható, esetleg maradandó sérüléseket. Kocsiban, és persze a lelkűnkben is.
