Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
12 ÉSZAK-Magyarország Faluriport 1994« Június 14Kedd Község Miskolc város határában Gyöngyösi Gábor Ez a szirmabesenyői látogatás azért is történhetett volna, hogy megpróbáljuk felmérni, milyen hatást is gyakorol egy, a nagyvároshoz közel eső falura ez a földrajzi közelség, s egyáltalán hogyan befolyásolja az ott élő emberek sorsát. Szirmabese- nyőn ezt, azonban nem lehet lemérni. Nem azért, mert a városközelség nincs rá hatással, hanem azért, mert ez itt természetes, több évszázados, és soha nem jelentett valamiféle függőséget. A község soha nem tartozott a városhoz, mindig megvolt a maga saját vonzáskörzete, s a városközehségből legfeljebb akkor húzott hasznot, amikor a helyi munkalehetőségek fogytán — birtokelvétel, termelőszövetkezetesítés stb. - nincstelenjei a városban kerestek megélhetést. A lakosság egy része, így ugyan városba járó ipari munkás lett, de közülük is csak nagyon kevesen hagyták el végleg falujukat. A vándorlás, elköltözés iránya innen, tehát nem a város felé tartott, hanem inkább ellenkező irányú volt - a városiak költöztek szívesen ebbe a nagyon takaros és a városinál sok mindenben komfortosabb faluba. S a költözködés iránya ez ma is. Sőt, amint Fedor Vince, a község polgármestere meséli, évtizedek óta tart az a mozgás is, amelyik a Cserehátról, az otFedor Vince, a kohászból lett polgármester, eddig jó gazdának bizonyult tani községekből tölti fel új lakosokkal ezt a Sajó-parti községet, amelynek a lélekszáma mára már meghaladta az ötezret. Ez a lakossággyarapodás, a községek elnéptelenedésének korában már önmagában is figyelemre méltó, de mutatja valamelyest azt a történelminek mondható folyamatot is, amely ennek a községnek a nagyvárostól független fejlődését mindig is meghatározta. A község saját vonzerejét említve különben arra a történelmi folyamatra utalunk, amelynek során ez a község Alsókelecsényből, Besenyő- pusztából, Sajókeresztúr egy részéből és Sajóbesenyőből létrejött. No, meg arra, hogy miután A Szirmay-kastély a község jelképe lehetne - ilyen állapotban viszont, legnagyobb gondja a XVII. század végén a szendrői várbirtokhoz és vele együtt a Szepesi Kamarához tartozó Vá- mosbesenyó (akkoriban a sajói vámra felügyelő Sajóvámoshoz való közelsége miatt éppen így hívták) elnéptelenedett, a Szepesi Kamara jóvoltából sok tótot telepítettek ide. Mivel a Sajó menti Szirma árvízben szintén elpusztult, a Szirmay család révén - amely ekkor a falu kizárólagos birtokosává vált - pedig a szirmaikat is. Ekkortól kezdték a községet is Szirmabesenyőnek nevezni, miután Szirmai István I.Lipót királytól kiváltságlevelet eszközölt ki, egyrészt a szir- maiak átköltöztetésére, másrészt arra, hogy predikátumként (előnévként) használhassa a Szirmabesenyő nevet. A község fejlődése mindezek után a legszorosabban összefüggött a család vagyoni helyzetével, s azzal, hogy a lakosság idegen ajkúakkal töltődött fel, akik még e század elején is használták a szlovák nyelvet. Időközben a lakosság vallási összetétele is megváltozott, az evangélikus tótok az ugyancsak e tájban épült Szirmai - kastély körül egyre inkább katolikus hitre tértek át a magyar lakossággal együtt, akik többségükben a katolikus szirmai egyház fiaiként magukkal hozták hitüket. A község mindmáig egyetlen tornyos temploma is katolikus, bár a községben van református és görögkatolikus felekezet is, aki most készülnek arra, hogy a község által rendelkezésükre bocsátott telkeken imaházat emeljenek maguknak. A község területe különben igen számottevő. Kül- és belterülete együttesen 1577 hektár, amelyből mintegy 179 hektáron fekszik a falu, azzal az újabb, főként fiatalok lakta falurésszel, Az egészségügyi központban két körzeti- és külön fogászati rendelő kapott helyet amelyet egyszerűen csak Újtelepnek neveznek. Ez, amely a hatvanas években kezdett épülni, igen mutatós családiházas része a községnek, amelyben ma pontosan 159 vállalkozó él elsősorban kereskedelmi és vendéglátói tevékenységből, de olyanok is vannak, akik ipari, termelő tevékenységet űznek, mint például a csak szirmabesenyői autóbontónak nevezett vállalkozás, amely arról nevezetes, hogy talán az ország egyetlen szombat-vasárnap is nyitva tartó úgynevezett szocialista autótípusokhoz való alkatrészbiztosító egysége, ahol a hétvégi szabadnapokon is tesztelnek, végzik a zöldkártyához a vizsgálatokat stb. Emellett, nemcsak érdekességként kell szóvá tenni azt, hogy ez a vállalkozás az, amely például a rendszeresen pünkösd ünnepén tartott hagyományőrző falunapon a tűzijátékot is biztosítja. A Pirotechniaki Kft. ugyan nem része ennek a Az Újtelep minden igényt kielégítő tágas, konfortos lakásai vállalkozásnak, de a vele való jóviszony már visszahat a község életére, hiszen ez az a tűzijátékot, látványosságot szolgáltató cég, amely, hogy úgy mondjuk, Szirmabesenyőről szolgálja ki Miskolcot, sőt a fővárost is, ha ilyenszerű igénye van. Az augusztus 20-i budapesti tűzijáték megrendezésének jogát is ez a cég nyerte el, azzal, hogy - ahogy a faluban hírlik - a versenytárgyaláson messze alá tudott menni a többi cég árainak. Persze, az élet nem minden nap egy tűzijáték, ezt Fedor Vince polgármester tudja legjobban, hiszen a gondok nála sűrűsödnek, mégsem panaszkodik. Nagy vállalkozásuk - amint mondja - ami hiányzik még a község teljes összkomfortossá tételéhez, a szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése. Ez, nem lesz olcsó mulatság, hiszen a támogatásokon kívül, mintegy félszázezer forinttal terheli meg a lakosságot, de a telefon is 40 ezerbe került, mégis kifizették. Mára a község telefonellátottsága sokkal jobb, mint az országos, vagy a fővárosi átlag. Szir- mabesenyőn, 52 telefonkészülék, illetve vonal jut száz lakosra, ami nagyon jó, mondhatni európai átlag. Ezért is meri azt mondani Fedor Vince polgár- mester, hogy a község intézményi ellátottsága jó. Van óvoda, iskola, 540 tanulóval, egészség- ügyi központ két körzettel és fogászattal, valamint minden olyan felszereléssel, amely a betegellátáshoz szükséges, van művelődési otthona, amelyben a napi tevékenység mellett formá- ciós tánctanfolyam, népdalkor, karate csoport, kézimunka gyűjtő kör, kábeltévé, anyák klubja s egy sereg egyéb működik, a falu 970 nyugdíjasának pedig külön idősek klubját üzemeltetnek, amelyet Zörgő Já- nosné irányít az öregek legnagyobb megelégedésére. Sőt, a községnek - ez sincs minden faluban - Tövis Ferenc személyében van saját kertésze is, akinek a teljesen pormentesített községi utcákon viruló mintegy 5000 négyzetméter park, viráaFotók: Farkas Maya ágyás, zöldterület rendben tartása a feladata. No és persze, van a községben villany, víz, 7-8 ABC, gyógyszer- tár, mint mindenütt itt is felfüggesztett privatizáltsággal, nagyon szép fedett buszmegállók, új ravatalozó, épül az úmaká- polna és lassan 5 éve folyik a kastély renoválása. A kastélyé, a báró Szirmai család kastélyáé, amelynek legnevesebb birtokszerzője báró Szirmai István 1707 ben kapott grófi rangot, s nevéhez ipszilont, ahogyan a későbbiekben már nevüket szirmabesenyői predik- tummal Szirmaynak írták, a községet pedig immár róluk Szirmabesenyőnek nevezték. Különben, ez az egyetlen dolog, ez a renoválás, ami Szirmabese- nyőn elakadt, s nem mozdul lassan két esztendeje. Ebben jelentős mértékben a Műemléki Felügyelőség is ludas, amely pénz Az úmakápolnán az utolsó simításokat végzik híján, nem tudja támogatni ennek a gyönyörű épületnek a felújítását. Amikor hozzáfogtak, megerősítették a lábazatot, felújították a födémet, levették a tetőt, de a munkálatok itt elakadtak, s lassan a felújított részeket is kikezdi az idő, s az innen sem hiányzó rombolási kedv. A födém ázik, az új tégla pótlásokat kiverik, a pinceboltozatokat könnyen átszakítják, egyszóval inkább romlik, mint javul az állag, bár ez az épület mindenképpen jobb sorsra érdemes. Annál is inkább, mert ez a község jórészt ennek a kastélynak, illetve urának köszönheti létét, évszázadokon át fennmaradását egészen a negyvenes évek végéig. Gróf Szirmay Eszter, az utolsó itt lakó birtokos korában (aki a kastélyt kiszolgáló, de még ma is élő öregek emlékezete szerint, nagyon kemény kézzel kormányozta a birtokot), három tehéncsorda is volt a faluban, ma pedig 20 tehén sincs. Czamkó Dánielné, aki maga is csordás, kondás volt fiatal korában, ezt pontosan tudja, mint ahogy Túróczi And- rásné is, aki - ahogy ő mondja, mosogató csutak volt a kastélyban, s a rengeteg pulykát is neki kellett ellátnia. De volt ott rengeteg sertés, meséli, s munka majdnem mindenkinek, aki a grófhő szigorúságát kibírta. Erről különben legendák keringenek, s emiatt nem is szerették a faluban az apró termetű, de igen energikus grófnőt, akinek magánéletéről is tudnak egyet- mást. Állítólag fiai szerelemgyerekek voltak, talán Dabasi Halász Zsigmondtól származtak. Amikor az ifjabbik fiú feleségét Miskolcon temették a volt ko- menciós cselédek, hajdani szolgálólányok elkísérték utolsó útjára. A szirmabesenyői Szirmay család tehát nem hullott ki még teljesen a község emlékezetéből. Hajdani birtokán - nem érte el az egyezer katasztrális holdat - birtok-visszaigénylő nem jelentkezvén, ma az átalakult termelőszövetkezet tagjai, s azok a Cserehátról beköltözött emberek élnek, akik lakóhelyük szerint itt nyújtották be kárpótlási igényeiket. A csereháti jövevényekből így szirmabesenyői gazdák lettek. A hajdani tót (szlovák) eredetet már esetleg csak nevükben hordozó családok mellett, megerősödtek tehát azok is, akik valamikor munkát keresni és találni jöttek a Cserehátról ide Miskolc határába, a munkalehetőséget kínáló városi üzemekhez mégiscsak közelebb, így él tehát ma, a nagyvároshoz közel egy teljesen önálló, közigazgatásilag független község. A tükör, amit Fedor Vince polgármester mutat a faluról, nem homályos, nem torzít és főként nem nagyít. Belenézve ugyanazt a nyugalmat és értelmes, szorgos tevékenységet látja mindenki, amit szóval is festenek róla. Szirmabesenyő egy prosperáló, már-már zavartalanul boldognak mondható pontja ennek a sok bajjal küzdő régiónak. Itt, a munkanélküliségtől sújtott városhoz karnyújtásnyira, annak ha árnyékában, akkor minden jel szerint a szélvédett oldalán. Régi, mutatóba maradt tornácos szirmabesenyői ház. Las* san eltűnik a jellegzetes utcaképből. ,
