Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994» Túnius 14., Kedd A tankerület hírei- A Tankerületi Oktatásügyi Központ Szakmai Testületének megalakításáról már hírt adtunk az Észak-Magyarország április 19-i számában. Ezt követően körlevélben tájé­koztattuk az alsó és középfokú nevelési-okta­tási intézményeket az ezzel összefüggő tenni­valókról. A körlevélben leírtaknak megfelelő­en megalakultak a települési jelölőbizottsá­gok, amelyek a pedagógusok véleményét fi­gyelembe véve tették meg javaslataikat. Az erről szóló jegyzőkönyvek hozzánk beérkez­tek. A javaslatok feldolgozása után június 30- ig fog megtörténni a 23 tagú Szakmai Testület megalakítása. Az alakuló ülésen választják meg a tisztségviselőket, s összeállítják a mű­ködési rend tervezetét. A tervezetet a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium hagyja jóvá.- A hivatalos tankönyvjegyzéket 4 kötet­ben jelentette meg a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium 1994-95 tanévre. Külön is fel­hívjuk a figyelmet a negyedik kötetre, mely a nemzetiségi oktatás tankönyveinek listáját tartalmazza. A kiadók a következő tanévben a nemzetiségi oktatás tankönyveit támogatott áron forgalmazzák. A költségvetési törvény­ben meghatározott, más célra fel nem hasz­nálható tankönyvi támogatás összegét az is­kolafenntartók kapják. Az iskolák rendelései­ket - a tankönyvjegyzék és a rendelőlapok kézhezvételétől számított - két héten belül küldjék meg a kiadóknak, illetve a teijesztók- nek. Egyúttal jelezzék azt is, hogy az iskolai terjesztésben részt kívánnak-e venni, ahhoz csak helyet biztosítanak, vagy a kiadónak, il­letve terjesztőnek kell gondoskodnia az isko­lán kívüli terjesztésről.- Az etnikai és nemzetiségi kisebbségi fel­zárkóztató program szerint működő óvodák, alsó és középfokú oktatási intézmények, illet­ve osztályok működtetéséhez kiegészítő nor­matív támogatás igénylésére van lehetőség. Amely intézmények eddig még nem nyújtot- ták be igényüket, mielőbb nyújtsanak be pá­lyázatot a Művelődési és Közoktatási Minisz­tériumba, az intézmény fenntartójának egyet­értésével. Ehhez mellékeljék a felzárkóztató, illetve anyanyelvi programot. (Cím: MKM. Et­nikai és Nemzetiségi Kisebbségi Főosztály, Bicskei Edit fómunkatárs, 1884 Budapest, Szalay u. 10-14.)- Az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda július 4-től 8-ig tanfolyamot rendez Bu­dapesten, a Kós Károly Kollégiumban (Mo­gyoródi út 21.) a cigány etnikai program sze­rint dolgozó óvónők, tanítók és tanárok szá­mára. Részvételi díj: 3200 forint. Jelentkezni június 20-ig lehet a Szolgáltató Irodánál. Cím: Budapest, postafiók: 701/432. (Ügyintéző: Menyhárt Ildikó fómunkatárs).- Felsőfokú oktatási intézményekben to­vábbtanuló tehetséges cigány fiatalok támo­gatására kiemelt ösztöndíjat lehet igényelni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól. Cím: 1357 Budapest, postafiók: 2. Ügyintéző: Bogdán Béla főtanácsos. A kérelmeket a fenti címre, augusztus hó 5-ig kell megküldeni. Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatási Központ Az aranykönyv első oldalán Ónodvári Miklós A miskolci Bláthy Ottó Villamosipa­ri Szakközépiskola iskolaszéke úgy határozott, hogy létrehozza az isko­la aranykönyvét. Ezzel azok mun­káját ismeri el, akik az iskola jó hír­nevének öregbítéséért diákként, ta­nárként, szülőként kiemelkedőt nyújtottak. Cél az is, hogy nevük bejegyzésével a legjobbak például szolgáljanak az őket követőknek, le­endő Bláthy-soknak és tevékenysé­gük nyomát volt iskolájuk ilyen for­mában is megőrizze. Az idei Bláthy- napok gazdag eseménysorozatának emlékezetes pillanatai voltak, ami­kor a Rónai Sándor Művelődési Házban rendezett gálaesten beje­lentették: az iskolaszék egyöntetű szavazással úgy döntött, hogy az aranykönyv első oldalán Magyari István tanár úr, nyugalmazott igaz­gató neve kerüljön bejegyzésre. □ Tanártársai és a diáksereg dübör­gő tapsa kísérte, amikor a színpadra szólították, hogy beírja nevét az aranykönyvbe. Megkérdezhetem, mit érzett akkor ? • Az utolsó pillanatig nem tudtam semmiről, nem számítottam ilyen megtiszteltetésre. A meglepetéstől és meghatottságtól valóban alig tudtam néhány köszönő szót elmon­dani. Közben arra gondoltam, hogy miként érdemeltem ezt ki? Mit tet­ten én 1952 óta ezért az iskoláért? Tettem-e többet, mint a nevelőtes­tület többi tagja, akik jórészt mind arra törekedtek, hogy a „Bláthy” ta­nítványai az életben kitűnő ember­ként, szakemberként megállják a helyüket. □ A Bláthy-napok alkalmából ren­dezett iskolatörténeti kiállítás anya­gát Ön szedte össze, s rendszerezte. Majd a tárlatvezetésen lebilincselő előadást tartott. Ebből idézem azt a gondolatát, hogy: „fontos az épület; a műszerek és az oktatási eszközök, de ezek mellett nélkülözhetetlenek az el­hivatott pedagógusok.” Tanár úr, Önnek mi a pedagógiai ars poeticá­ja? • Nem szeretem a törekvéseket egy gondolatba tömöríteni, mert végte­lenül leegyszerűsödik és ugyanak­kor fellengzőssé válik. Én csak tet­tem a dolgomat, ami azt jelentette, hogy kötelességeknek tettem eleget. Úgy gondoltam, a nevelőtestület va­lamennyi tagjának az a kötelessége, hogy tanulóink jó szakemberré vá­lását megalapozzák nevelő, oktató, szervező munkájukkal. Megalapoz­zák, mert az iskola csak az alapo­kat, a készségeket képes nyújtani, a szakemberré válás az életben kö­vetkezik be. A szakemberré válás­hoz szükséges az általános és a szakmai műveltség, a szakma meg­Magyari István Fotó: ÉM-archív szeretése, az alapvető tudás, kés­zségek, gondolkodásmód elsajátítá­sa és elsősorban olyan erkölcsiség, amely képessé tesz a közösségi nor­mák betartására. □ Pedagógusi elhivatottságát mint szakkönyvíró, nagy sikerű könyvek­kel is kifejezésre juttatta, melyeket ma is használnak. Például az elekt­rotechnika tárgykörében írt munká­ja. Egyes vélekedések szerint ugyan­akkor a technikai forradalom meg­gyorsította a szakkönyvek „elévülési sebességét...” Ön is osztja ezt a néze­tet? • Ma a villamos gépek tárgyköré­ben írt öt tankönyveket használják, illetve négyet használunk itt az is­kolában is. Igaz, hogy a szakköny­vek és így a műszaki tankönyvek is tartalmilag részben hamar elévül­nek, vagy már a megjelenés pillana­tában sem korszerűek, de a tan­könyvek hordozta alapvető infor­mációk általában nem évülnek el, mert a jelenségek fizikai alapjai vál­tozatlanok maradnak és a működé­si elvekben sem történik változás. A változások a felhasználás, a gazda­ságosság, az automatizálás, a gyár­tási technológiák területén követ­keznek be. Szerencsére nem a tan­könyv az egyetlen hordozója a tana­nyagnak. A tanár hivatása és köte­lessége a tananyag egyes részeit ki­emelni, a szükséges módosításokat megtenni, a hangsúlyokat áthelyez­ni, a tankönyvet kiegészíteni. Ter­mészetesen ehhez a tanárnak nap­rakész tudással kell rendelkeznie, aminek megszerzéséhez idő, lelkiis­meretesség, szorgalom szükséges, valamint a legújabb eredmények­hez való hozzájutás lehetősége, ami sajnos már önmagában sem mindig adott. Vannak szakterületek és ezeknek tankönyvei, amelyekben a változás gyorsabb és mélyebbre ha­tó. Ezek az elektronikával, automa­tizálással, informatikával, számí­tástechnikával kapcsolatosak. Itt tényleg csak az alapvető fizikai je­lenségek terén nem történik válto­zás, minden más fejlődik, átalakul. □ Az elmúlt évtizedekben nem csak az intézmény elnevezése változott többször, de képzési „profilja” is. Ezeket a változásokat Ön az igazga­tói székben élte meg. Mint nyugdí­jasként ma is tanító pedagógustól kérdezem: a mostani elnevezés, illet­ve képzés a rohamos technikai fejlő­dést tekintve véglegesnek, legalább is hosszú életűnek tekinthető-e? • A képzés tartalmi változása tette szükségessé az iskola elnevezésé­nek változtatását. A villamosener- gia-ipari technikum, majd szakkö­zépiskola elnevezés a képzési cél szempontjából teljesen egyértelmű volt: az iskola a villamosenergia ipar: az erőművek, a hálózatok, a villamos energiát felhasználók szá­mára képzett szakembereket. Az erősáramú szakközépiskolai képzés már szélesebb körű volt, de kifeje­zetten elektronikai felkészítést ter­mészetesen nem tartalmazott. Ak­kor kellett az iskola elnevezését a még szélesebb képzési kört jelentő villamosiparira változtatni, amikor iskolánkban megkezdődött az elekt­ronikai képzés is. A mostani helyzet se tekinthető véglegesnek. Az elekt­ronika, számítástechnika, informa­tika életünket (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, szórakoztatás, stb.) át meg átszövi Egyre kevésbé lehet meg ezen ismeretek nélkül még egy hagyományosan erősáramúnak ne­vezett szakmában dolgozó szakem­ber se. És akkor még nem említet­tem az olyan szakmákat, amelyek kifejezetten az elektronika, az infor­matika alapos ismereteit igénylik. Ma sokat beszélünk az ipar szerke­zet-átalakításának szükségességé­ről is. Ez is csak a képzés átalakítá­sával lehetséges. Mindez nem azt jelenti, hogy nincs szükség villa- mosenergia-ipari, villamos gép és készülékgyártó, villanyszerelő, stb. erősáramú szakemberekre. De ne­kik is rendelkezniük kell elektroni­kai, informatikai ismeretekkel, vagy fordítva: olyan, az elektroniká­ban, automatikában, informatiká­ban jártas szakemberekre van szükség, akik ismerik azokat a vil­lamos erősáramú technológiákat, ahol az elektronikát, automatikát, számítástechnikát alkalmazzák. Mindez azonban a villamosipari el­nevezésbe belefér, de az iskola kép­zésének változtatására folyamato­san szükség vám □ Véget ért az 1993-94-es tanév. Kedves tanár úr, jó pihenést! Andrássy és a svájciak Miskolc (ÉM - DK) - A miskolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskolában már ha vélet­lenül arra jár az ember, akkor sem lepődhet meg, ha Svájcból érkezett oktatási szakembe­reivel találkozik. Az elmúlt héten Kurt R. Graf témavezető szakértőt látta vendégül az iskola. Kurt R. Graf négy évvel ezelőtt járt először az iskolában. Már akkor megfigyelte, hogy itt a műszaki képzés nagyon jó, a gazdasági vi­szont kevésbé. Pedig egyre inkább fontos, hogy a műszaki ismeretek mellett a diákok ta­nuljanak gazdasági, kereskedelmi manage- mantet. Ez volt az oka, hogy hosszabb előké­szítési szakasz után az elmúlt tanévben az ,Andrássy” egy osztályában már bevezették az üzletszervezói szakot. A gazdasági képzésre vonatkozó megállapítás általában jellemző a magyarországi iskolákra, ezt tapasztalták azon a körúton is, amelyen most jártak az iskola vezetői és a szakértő. Voltak Nagykanizsán, Székesfehérvárott, Bu­dapesten, Salgótarjánban, Szolnokon, Debre­cenben, hasonló profilú iskolákat kerestek, amelyek bekapcsolódnának ebbe a program­ba. Mert az Andrássyban folyó kísérleti kép­zést országos méretűvé szeretnék kiterjeszte­ni, a szakot más iskolákban is bevezetni. A ko­ordináló iskola természetesen maradna a mis­kolci szakközépiskola, az ó feladatuk a tartal­mi irányítás, segítségnyújtás és ellenőrzés, tanterv, tanmenet, vizsgafeladatok kidolgozá­sa, amihez a svájci minisztériumtól kapnak segítséget. Kurt R. Grálnak szívügye ez a képzés, reméli, hogy szakértőként továbbra is részt vehet a munkában. Nagyon fontosnak tartja az üzletszervezói szakot. Svájcban sok iskolában van ilyen jellegű szakképzés, de távoktatás formájában is vannak tanfolyama­ik. Hiszen nagy az érdeklődés a jó szakembe­rek iránt, de ez nem csak Svájcban, hanem Magyarországon is így van. A hitoktatás áz erkölcsi nevelésben n. Szabóné Borítás Marianna Szinte minden osztályfőnöki órán adódik lehetőség az erkölcsi neve­lésre. Számtalan téma - barátság, pénz, tulajdon, család, vallás, szere­tet, munka - alkalmas arra, hogy velük kapcsán erkölcsi szabályokat, erkölcsi törvényeket állítsunk ma­gunk elé, hogy ezeket megvitatva fogékonyabbá tegyük a gyerekeket minden szépre és jóra. Szókratész görög bölcselő (Kr. e.399) szerint az erkölcsös viselkedés alapja a jóra hsülé természet, a tanulás és a he­lyes magatartás gyakorlása. Most az utóbbira hívnám fel a figyelmet. Nem elég megtanítanunk, közel hoznunk a gyerekekhez a minden­napi életünket szabályozó erkölcsi normákat, azokat szigorúan be is kell tartatnunk velük. Az erkölcsi nevelés célját tehát az alábbiakban foglalnám össze: 1. Az erkölcsi igazságokat kell meg­tanítani. 2. Ki kell fejleszteni az erkölcsi érzé­ket, hogy a tanulók bármelyik hely­zetben különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz között. Ehhez szüksé­ges az erkölcsi törvények, a bűnök és erények ismerete. 3. Rá kell bírni az ifjúságot, hogy a jót válassza a rosszal szemben. Eh­hez be kell bizonyítanunk, hogy az erkölcsi rossz, az ember romlását okozza, a jó pedig a boldogulását. 4. Egy elérendő célt kell kitűzni az ifjúság elé. Ez az erkölcsi törvények szintje. A jelenlegi színvonaltól fel kell nőni az erkölcsi törvények szintjéig. 5. A helyes magatartás gyakorlásá­val el kell érni, hogy a gyerekekből egészséges lelkületű felnőttek válja­nak, akik az élet nehéz helyzetében is megállják a helyüket. Az embe­rek lelki ellenállóképességének hiá­nya jelzi, hogy ezen a téren sok a pó­tolni való. Eddig a nevelés célja a szakember- képzés volt. Ez ma már nem elegen­dő cél, mivel egy jó szakemberből is válhat ügyes betörő, erkölcsi tartás hiányában. Tehát ne csak szakem­bereket neveljünk, hanem becsüle­tes embereket is. Ennek érdekében olyan új érték­rend alapján kell átgondolni és áta­lakítani a nevelési gyakorlatot, amelyben a szeretet, az együttmű­ködés, a bizalom és a teljesítmé­nyértékek visszanyerik emberfor­máló funkciójukat. Itt értékelődik fel a keresztény értékek közvetíté­sének a jelentősége. Az iskola egyszerre gyújtó- és gyúj­tópontja a világnézeti másságoknak akkor, amikor értékek továbbadása történik, hídépítés a múlt és jelen között. A személyiség gazdagításá­ban, az egyetemes értékek továbba­dásában rangos helye és szerepe van a kereszténység értékeinek. Az iskolának olyan történelmi hely­zetben kell teret engednie a keresz­tény értékeknek, amikor kicsúszik az ember kezéből a saját életének, környezetének az alakítása, amikor naponta átéljük, hogy fölébünk nő­nek a technika eszközök, amikor szinte végérvényesen tönkret­esszük természeti környezetünket, ökológiai katasztrófák sújtják Föl­dünket, amikor a tömegkommuni­káció manipulálja a vágyainkat, szétzilálódnak legalapvetőbb embe­ri kapcsolataink, amikor nem va­gyunk képesek sem külön-külön, sem együtt befolyásolni, megérteni, irányítani környezetünk változása­it, amikor atomjaira hullott társa­dalmunk és emiatt tökéletes kiszol­gáltatottság fenyeget mindannyi­unkat, amikor általános erkölcsi válság jelei mutatkoznak a társa­dalmi kapcsolatokban, amikor a magányos emberi teljesítmények időszaka lejárt. Az iskolának vá­laszt kell találnia ezekre a kihívá­sokra is. Az egyházak és a hitokta­tás jelentős szerepet kaphatnak az előbb felsorolt érték vesztő folyama­tok kompenzálásában. Egy lényeges dologról azonban haj­lamosak vagyunk elfelejtkezni. A humanizációs folyamatban segítsé­gül hívott egyházak többnyire ugyanolyan káros örökséget hordoz­nak, mint az iskola. Az elmúlt negyven-ötven esztendő tehertétele az egyházakat sem hagyta érintetlenül. A kommunista hatalom évtizedei szétzúzták a val­lási lokális közösségeket, és az önte­vékeny szervezeteket, a lakosság szekularizálódott, az egyházi szer­vezetek meggyengültek. A II. világháborút követő politikai és társadalmi változások folyama­tában a protestáns és katolikus egy­házak általában konzervatív állás­pontot foglaltak el, és gyakorta ki­szolgáltatták magukat a hatalom­nak. Nem jutottak el e szövetség kritikai átértékeléséhez. Ez a mél­tatlan szövetség sokáig tartott. Kér­dés, hogy a rendszerváltással telje­sen fölbomlott-e. A megyei pedagógiai intézet információi Középfokú képzési lehetőségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel tájékoztató füzetet adott Iá a megyei pedagógiai és közművelő­dési intézet A kiadványban elsősor­ban érettségizett fiatalok és szak­munkásbizonyítvánnyal rendelke­zők részére kínálnak továbbtanulá­si lehetőséget. A tájékoztató füzet a megyei pedagógiai és közművelődé­si intézetben kapható. (Miskolc, Andrássy u. 96.) Megjelent a Hírlánc, a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet tájékozta­tó füzetének június-júhusi össze­vont száma. A kiadvány - többek között - nyári továbbképzési lehető­ségeket, szakmai konferenciákat kí­nál a pedagógusok részére, közli a 'S különböző megyei és országos szak­tárgyi versenyek díjazottjainak • névsorát, az „Éneklő Ifjúság” minő­sítő hangversenyeinek eredmé-, nyeit. Pedagógiai programok készíté­sének elve és gyakorlata címmel 1994 szeptemberében tanfolyam in­dul a középfokú iskolák vezetői szá­mára. A két és fél napos kurzus hoz- : zásegíti a résztvevőket a helyi prog­ramok összeállításakor nélkülözhe­tetlen ismeretek elsajátításához. Az érdeklődők jelentkezését június 30- ig várják. (Sándor Katalin, Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai - és Közművelődési Intézet 3534 Mis­kolc, Andrássy u. 96.) A Fórum Filmalapítvány Vissza­térés című dokumentumfilmje - _ mely többek között egy erdélyi ma­gyar házaspár életének problémáit elemzi - eljutott a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet médiatárába. Az érdeklődők kikölcsönözhetik a Miskolc, Széchenyi u. 35. szám alat­ti filmtárból. (Telefon: 46/354-811) Az összevont tanulócsoportban i tanító pedagógusok országos talál- 1 kozóját nemrégiben rendezték meg Miskolcon. A március eleji összejö­vetelen Zala, Somogy, Vas, Fejér, - Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye * összevont tanulócsoportban tanító nevelői elhatározták, hogy egyesü­letet hoznak létre. Az új szervezet „ elnöke Nagy Jánosné sajólászlófal- vai nyugdíjas pedagógus lett. Az - egyesület munkájához a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté- ' zet a Széchenyi u. 35. szám alatti helyiségében biztosít helyet. i A Lovász-módszerrel tanító pe­dagógusok részére szervezett felké- I szító tanfolyamot a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Inté­zet. Az 1. osztályban tanítók to­vábbképzése június 21-én és 22-én, a 2. osztályban tanítóké pedig júni- i us 23-án lesz. A foglalkozások reg- 1 gél 9 órakor kezdődnek. A tanfolya- mok helyszíne: 21. Számú Általános \ Iskola, Miskolc, Tóth Árpád u. 12. j Előadó: Balog Ákosné tanítónő. Tolerancia - szeretet - nevelés : címmel konferenciát rendez június i 22-én és 23-án a Karacs Teréz Kol- j légiumban (Miskolc, Győri kapu ! 156.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Me- , gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. A szakmai fórumon Ranschburg Jenő pszichológus A to­lerancia és intolerancia nevelésié- : lektani gyökerei; Szekszárdi Fe- rencné, az OKI Iskolafejlesztési Központjának munkatársa A peda­gógiai gyakorlat jellegzetes konflik­tusai; Bölcskey Gusztáv, a Refor­mátus Teológiai Akadémia pro­fesszora A tolerancia keresztény ér­telmezése; Zrinszky László, az EL­TE Pedagógiai Tanszékének pro­fesszora A pedagógus értékorientá­ló szerepe; Kun János a debreceni Ady Endre Gimnázium tanára, a Szeretet, szerelem, szexualitás cí­mű tankönyv szerzője Az érzelmi - szexuális nevelés lehetőségei cím­mel tart előadást. Megjelent a Fókusz, a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet művelő­dési és közoktatási lapjának legú­jabb száma. Néhány cím a tarta­lomból: Üjszászy Kálmán emlékeze­te, Közoktatási statisztika és jövő­kép, Humor az iskolában. Á

Next

/
Thumbnails
Contents