Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-02 / 128. szám
ZABABIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. JÚNIUS 2. Idegenvezető Nem térkép e táj: Megyaszó i Hajdú Imre E sorozatunk célja a kezdetek kezdetétől az invitálás. Megyénk településeinek bemutatásával arra szeretnénk inspirálni olvasóinkat, hogy szabad idejükben kerekedjenek fet s fedezzék fel szőkébb pátriánk, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye értékeit. Mert sok ilyen értéket, kincset őriz ez a táj, ám mégis úgy tapasztaljuk, közülük csak kevés, csupán a „kirakatban lévők" kerülnek be a köztudatba. Itt van például Megyaszó, ez a szép lankákon elterülő ősi település. Ugyan eszünkbe jut-e róla olyasmi régi tanulmányaink, ismereteink alapján, amiért Megyaszót látni felkerekedünk? Ugye, hogy nem? Pedig Megyaszó megér egy misét. Akarom mondani, egy látogatást. Sőt, akár többnaposat is, mert - ez sem közismert - a település nevelő- otthonában, a 47 hektáros területen fekvő, hajdan Deréky Gyuláné, báró Győrffy Róza kastélyában előzetes bejelentés alapján 30 személynek szállást, étkezést tudnak biztosítani. Ami pedig a megyaszói látnivalókat illeti, mindenekelőtt a község legértékesebb műkincseiről, Fadrusz János szobrairól kell szólnom. Egyáltalán nincs a köztudatban, csak kevesek által tudott, ismert tény, hogy itt, Megyaszón a XIX. század egyik legkiemelkedőbb magyar szobrászának több értékes alkotása is fellelhető. A polgármesteri hivatalban, egy Megyaszó címere szép, üveges, barokk szekrénybe zárva például Mátyás király hófehér, alabástrom mellszobrát csodálhatjuk meg. Szakasztott olyan, mint a kolozsvári Mátyás-szobor feje. Almási Lászlótól, Megyaszó nyugalmazott vb-titkárától tudjuk, hogy a Mátyás-fej korábban a Harkányi bárók Újvilág-tanyai kastélyában volt. Azt a kastélyt ’45 után a fóld- osztó bizottság döntésére elbontották. Köveiből Megyaszón egy neoro- mán utánzatú katolikus templom épült Gál József plébános kezdeményezésére. Ebben a templomban található Fadrusz másik két műve, a Krisztus a feszületen és a Piéta. Előbbi egykoron Deréky Gyuláné, báró Győrffy Róza kastélyának kertjében állt, első félje Graelf József síremlékeként. Borovszky Samu Zemplén vármegye története című munkájában többek között a következőket úja: báró Harkányi Frigyesnek és Deréky Gyuláné báró Győrffy Rózának van itt nagyobb birtokuk, s az utóbbinak díszes kastélya, melyet a bárónő első félje, Graelf József, néhai Szabolcs megyei főispán 1872- ben építtetett. A kastély körül elterülő, szép parkban nyugszik Graelf József, kinek sírboltját Fadrusz János művészi Krisztusa díszíti...” Érdekes, a Fadruszról készült monográfiák sehol sem említik Megya- szót. A Krisztus a feszületen című alkotás bronz változatban a Magyar Nemzeti Galériában, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a művész síiján a Kerepesi-temetóben, Angliában, Exeterben egy magánkápolnában, gipsz változata pedig Pozsonyban, a virágvölgyi katolikus templomban és Székesfehérvárott a bencés templomban található. Ezeket említik a monográfiák, a me- gyaszóit viszont nem. Nyilván kétely támadhat, egyáltalán Fadrusz alkotás-e a most már a megyaszói katolikus templomban lévő Feszület? Az. Tanúsítja többek között egy levél. Maga Fadrusz írta Deréky Gyuláné báró Győrffy Rózának. íme a levél: „Édes Rózácskám! Igazán boldog vagyok, hogy tinéktek olyan nagy örömet szerezhettem legelső nagy munkámmal... a kétkedő ember minden kínszenvedésével csináltam. Azért kétkedtem és szenvedtem, hogy nem leszek képes megcsinálni azt, amit érzek, de csak addig, amíg a hozzávaló tanulmányokat csináltam, de már a munka maga olyan volt, mint egy nyolchétig tartó boldogságos láz, és semmi sem esett nehezemre.” Kérdezheti a Kedves Olvasó: hogyan került Fadrusz kapcsolatba a Deréky Annának volt a félje. Mindezt biztos forrásból tudom. Gyermekkorom óta kötődöm Mádhoz, ahová a Deréky-család az 1910-es évek folyamán költözött, mivel az elhalt Deréky Gyula örököse lett, ugyanis Győrffy Róza mádi házát és birtokát második félje, Deréky Gyulára hagyta. így nagyon jól ismertem a Deréky-családot, természetesen Annát is, aki a felszabadulás óta állandóan Mádon élt, és bár még egyszer féijhez ment, mint Fadrusz János egykori özvegye, a magyar államtól 150 forint kegydíjban részesült. Az ’50-es évek elején halt meg és most ott nyugszik a mádi temetőben, a Deréky-család sírboltjában, melynek első lakója Deréky Gyula volt. Még megemlítem, hogy Deréky Annával számos Fadrusz-emléket láthattam, sok képet a híres szoborról... Az értékes gyűjtemény további sorsát nem ismerem, a házat ’52- ben államosították és már senki sem él Mádon a család leszármazottai közül...” A megyaszói Fadrusz szobrok valódiságához én azt hiszem nem fér kétség. Van viszont egy másik szobor a helyi általános iskolában, egy Petófi-fej, égetett agyag, melynek oldalában a Stróbl név van írva. A híres szobrász Stróbl Alajos neve. A szobrot a Harkányiak egykori Újvilág-tanyai birtokán, egy istálló bontásakor a jászol alatt találták. Jó lenne, ha a szobrot művészettörténészek megvizsgálnák, s eldönte- nék: eredeti Stróbl-szoborról van-e szó, vagy sem?. Eredeti viszont Lavotta Géza egész alakos Mészáros Lőrinc faszobra, amelyet a szobrász 1991-ben készített a helyi általános iskolának. Mészáros Lőrinc az 1514-es Dózsa-féle Az egyik legöregebb „borház" a pincefaluban bárónővel? A választ évekkel ezelőtt jómagam Kuthi Lászlóné nyugdíjas középiskolai tanártól kaptam meg. O írta nekem levélben: „Fadrusz János, mint Deréky Gyuláné sz. báró Győrffy Róza sógora tartózkodott Megyaszón, ugyanis ő Deréky Gyula legifjabb húgának, ^ kastélyban nevelőotthon működik, de nyáron turistákat is fogad parasztfelkelés híres Lőrinc papja, ugyanis Megyaszó község szülötte, s az ó nevét viseli az általános iskola. A hagyományápolás szép jele az az emléktábla is, amelyet a megyaszó- iak 1987-ben állítottak a hajdan Megyaszón élő és munkálkodó tanár-író, református lelkipásztor, Zombori Gedő emlékére. S ha már az emléktábláknál, emlékműveknél tartunk, említsük meg, hogy méltó emlékművek hirdetik az I. és II. világháború áldozatainak emlékét is a református templom előtti téren. A református templom ugyancsak látnivalója a településnek. A templomot hajdan körülvevő erödfal egy- egy részlete ma is fellelhető, s szenteljünk időt a templom belső értékeinek megtekintésére is. Mindezek mellett ajánlom, látogassunk ki, ha már Megyaszón járunk, a pincesorra is. Ligetes környezetben valóságos pincefalu fogadja itt a látogatót, hol a föld alatt igencsak jól esik az e tájon termett nedű. Mi több, Váradi Imre bátyám pincéjében még képzőművészeti látnivaló is fogad bennünket. Egy ismeretlen román katona egyházi témájú faliképé, amely a II. világháború vérzivatarában született. Úgy látszik mégsem igaz, hogy fegyverek között hallgatnak a múzsák. Nézzék meg! Megyaszó várja Önöket! Fadrusz János szobrai Mátyás-fej a polgármesteri hivatalban Krisztus a feszületen. Fadrusz híres műve a római katolikus templomban Piéta a templom oldalkápolnájában A falu híres szülöttje Az 1514-es parasztháború híres Lőrinc papja A község református temploma, előtérben az első világháborús emlékművel Fotók: Fojtán László
