Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

1994- Iúnius 1., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Késés nélkül, tömegbázissal Heteken belül MSZP-válasz a diósgyőri és ózdi problémákra Az utolsó műszak Tata (MTI) - Kedden délelőtt volt az utolsó műszak a Lakástextil Vál­lalat Tatai Szőnyeggyárában. Júni­us elsejétől ugyanis leáll a termelés, s bezáiják az egy híján 120 éves gyárat. Ennek az az oka, hogy fize­tőképes kereslet híján eladhatat­lanná váltak az ott készült szőnye­gek. Az 1992. évi csődeljárás során az eladósodott vállalat, illetve a gyár vezetői még meg tudtak álla­podni a hitelezőkkel, de 1993 októ­berében az APEH felszámolási eljá­rást indított a gyár ellen. Az 1875- ben alapított gyár a fénykorát a het­venes években érte el. Akkor 1200 embernek adott munkát, s terméke­ire Európa sok országán kívül Kö­zel-Keleten is akadt vevő. A gyen­gülő kereslet miatt az elmúlt évek­ben fokozatosan csökkentették a dolgozók létszámát, s a mostani gyárbezárással 140 embernek szűnt meg a munkaviszonya. Mihama­rabb meghirdetik a gyár privatizá­cióját, s ha ez sikeres lesz, akkor új­ból megkezdődhet a szőnyeggyártás Tatán. Miskolc (ÉM - U. J.) - A szocialis­ta a párt a választás után két nap­pal szembe találta magát két dilem- ' mával, amelyet az idő sürgetése el­lenére is a tagság teljeskörű bevo­násával kívánnak eldönteni. Az egyik köztudottan a miniszterelnök személyére, a másik a lehetséges koalíciós partnerekre vonatkozó ja­vaslat. A párt miskolci szervezeté­nek tegnapi, nyilvános értekezle­tén, a Rónai Sándor Művelődési Központban Tompa Sándor képvi­selő kijelentette: nem szabad a vagylagosságról vitatkozni. A két név közé csakis az és kötőszó kerül­het, azaz azon kell gondolkozni, hogy Horn Gyula és Békési László milyen kormány és pártpozíciókban használhat a legtöbbet az ország­nak. A koalíciós partnert tekintve a legtöbben az SZDSZ-t javasolták. A nyilvános pártértekezletet a válasz­tási eredmények elemzése, a szemé­lyi és a koalíciós kérdések megvita­tására hívta össze az MSZP miskol­ci szervezete. A találkozón ott volt a négy egyéni körzet nyertese: Ko- rinthus Katalin, Fedor Vilmos, dr. Koleszár Lajos és Tompa Sándor. A munkában részt vett a listáról a parlamentbe bejutott Tóth Pál szo­ciológus, miskolci önkormányzati képviselő. A tapasztalatokról, és a tennivalók­ról szólva Tompa Sándor, majd Fe­dor Vilmos elmondotta, az állam­polgárok nem a személyekre, ha­nem a párt programjára szavaztak. Egyetlen szocialista képviselő sem csalhatatlan és nem tartja kezében a bölcsek kövét. Ilyen arányú vá­lasztási győzelem szinte példa nél­kül áll Európában, de ez sem teheti önteltté, netán elbizakodottá már megválasztott képviselőket és a párt tagjait. Arra az MSZP-re sza-. vaztak a választók, amely nem utódpárt, hanem valódi szociálde­mokrata eszméket valló, s azok megvalósításara a lehető legszéle­sebb társadalmi összefogást kiépíte­ni szándékozó tömörülésről van szó. Idő nincs, az ózdi és diósgyőri prob­lémákra nem száz nap alatt, hanem heteken belül választ kell adni. A miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozóan az értekezleten — lapzártánk után - szimpátia szava­zást tartottak. Az MSZP készül a koalícióra Szombaton döntenek: kivel tárgyalnak, ki a kormányfőjelölt Útavató Győrött Győr (MTI) - Az elmúlt négy év a magyar infrastruktúra fejlődésének aranykora volt, hiszen minden eddi­ginél lendületesebben épültek út-, telefon- és vízvezeték-hálózatok - mondotta Schamschula György közlekedési miniszter kedden Győ­rött. A tárca első embere részt vett a Győrt Székesfehérvárral és Pápával összekötő 82-es és 83-as számú főu­tak győri közös bevezető szakaszá­nak elkészülte alkalmából rende­zett ünnepségen. Kolozsváry Ernő polgármester a beruházást méltat­va kijelentette: a belvárosban máris érezhető, hogy csökkent az átmenő forgalom, amely már-már az elvisel- hetetlenségig terhelte a környeze­tet. A mintegy 400 millió forint költ­ségű út a közlekedési tárca és a vá­rosi önkormányzat közös beruházá­sában épült meg. ______________ B udapest (MTI) - A szocialisták koalíciós tárgyalásokat előkészítő bizottsága eddigi munkájának ered­ményeként már számos háttéra­nyag elkészült és szakmai elképze­lés megszületett. A konkrét koalíci­ós tárgyalási pozíciók kialakítása azonban a jövő hétre marad. A mi­niszterelnök-jelölt személyéről ugyanis csak szombaton születik döntés, és nyilván a kiválasztott személy koordinálja majd e munkát - mondotta Szekeres Imre ügyveze­tő alelnök, a héttagú testület tagja. Két témát vitat meg szombati kong­resszusán az MSZP: egyfelől azt, hogy mely pártokkal kezdjék meg a koalíciós tárgyalásokat, másfelől azt, hogy ki legyen az MSZP minisz­terelnök-jelöltje. A koalíciós tárgya­lások politikai kereteit a februári pártkongresszus már körvonalazta és összefoglalta az MSZP által a leg­fontosabbnak tartott teendőket. Ezeknek a módosítását - mutatott rá Szekeres - nem tervezi a koalíci­ós tárgyalások előkészítésével fog­lalkozó bizottság. Ezért az előkészí­tő munkákat konkrétabb fázisban folytatják: a kormányzati struktúra átalakításával és a megalakuló új kormány első félévi tevékenységé­vel összefüggő feladatok összeállí­tásával foglalkoznak. Az előkészítő munka ugyanakkor személyi kérdé­sekre is kiterjed, hisz a koalíciós tárgyalásokon nyilvánvalóan téma lesz, hogy kik lássák el a kormány­zati, a politikai, a parlamenti tiszt­ségeket. Ez utóbbi kérdésben azon­ban nem a mostani, hanem a tár­gyalások befejeztével tartandó kö­vetkező kongresszus mondja ki a végső szót. A kormányzati és a par­lamenti szerepre kijelölt szocialista párti politikusok mellett a második kongresszusnak kell majd jóvá­hagynia a koalíciós megállapodást, beleértve az új kormány programját is. Ami a kormányzati struktúrát il­leti: az MSZP olyan szerkezetben gondolkodik, amelyben világos fele­lősségi és rendelkezési viszonyok vannak, minthogy ez biztosítaná, hogy a kormány integrált szervezet­ként működjön, ne pedig elkülönült miniszteri tárcák párhuzamos és egymáshoz nem kapcsolódó tevé­kenységét végezze. A kiüresedett feladatokat nyilván el kell hagyni, az azokra épített szerkezetet le kell bontani, az új teendőket pedig szer­vezetileg is biztosítani. Emiatt való­színűleg változni fog a jelenlegi mi­nisztériumok rendszere - mutatott rá Szekeres. Nyírségi expo Nyíregyháza (MTI) - Megnyílt kedden a IV. Kelet-Nyugat Nemzet­közi Kiállítás és Vásár Nyíregyhá­zán, amelyen 350 hazai és külföldi cég, illetve vállalkozó vesz részt. Európa valamennyi országa képvi­selteti magát, a közszükségleti cik­kektől, az orvosi felszereléseken át, a legújabb személygépkocsi típuso­kig, több tízezer terméket bemutat­va. A június 5-éig, naponta 10 és 19 óra között nyitva tartó vásáron a külföldi termékek eladását vámü­gyelet segíti, az üzleti megállapodá­sokhoz pedig tolmácsügyeleti szol­gáltatást vehetnek igénybe a tár­gyaló felek. Ma Minőségügyi Fórum várja a külkereskedőket és tanács­kozik a Kárpátok Eurorégió gazda­sági bizottsága. Június 2-án és 3-án Kelet-Nyugat Üzletember Találko­zót tartanak, június 4-én Német nap lesz a vásáron. Már csak zárjeggyel Budapest (MTI) - Mától a zárjegy­köteles cigaretták, kávék és szeszes italok csak zárjeggyel ellátva forgal­mazhatók. A zárjegy használata a gyártókra és az importőrökre már korábban is kötelező volt, azonban a kis- és nagykereskedők a törvény hatályba lépése után még haladé­kot kaptak, hogy értékesíthessék a tulajdonukban lévő készleteket. Azoknak, akiknek még mindig van tulajdonukban zárjeggyel el nem lá­tott zárjegyköteles termék, készlet­zárjegyet kell igényelniük. Az áruk­ról leltárt kell felvenni és azokat el kell zárni. A zárjegy nélküli termé­keknek egyébként nemcsak az áru­sítását, de a vásárlását is tiltja, il­letve bünteti a törvény. Búzafajta-bemutató Debrecen (MTI) - A legújabb, álla­milag minősített búza- és borsófaj­tákból tartottak szakmai bemutatót kedden, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) Debrecen melletti fajtakísérleti telepén. A bemutatók iránti nagy érdeklődést a minősítő intézet szakemberei a mezőgazda­ság átalakulásában látják. A hang­súly a minőségre helyeződik, mert a megtermelt búza és borsó csak kivá­ló minőségben értékesíthető. Őszi búzából jelenleg - hangzott el a be­mutatón — 52 államilag minősített fajta van az országban, a megter­melt gabonának azonban csak a 10 százaléka az exportálható. „Nem lesz alkotmányos diktatúra” A politológus szerint alkotmányjogilag nem kell a koalíció Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - Egy nappal a vá­lasztások második fordulóját követő­en az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem politológia tanszékének egyete­mi tanárától (egyben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Inté­zete Szociológiai tanszékének veze­tőjétől) belpolitikai helyzetünk érté­kelését kértük. Pokol Bélát először arról faggattuk: a választási eredmé­nyeket úgy értékelhetjük-e, hogy va­jon valóban ilyen széles tömegek áll­nak ma a Magyar Szocialista Párt mögött.- A szavazók közül ma már 2-2,5 millió adhatja tudatosan valahová a voksát - kezdte válaszát Pokol Bé­la. - A szavazók másik fele viszont „vándorol” egyik párttól a másik­hoz. Most az MSZP mellé csapódott ezen jelentős tömeg, s várhatóan előbb vagy utóbb tovább vándorol. Feltűnő volt, hogy még a választás két fordulója között is számottevően álltak az MSZP mellé! Kell hozzá egy-két skandallum, probléma, rossz intézkedés, s ez a tömeg azon­nal váltani fog. Nálunk még ilyen nagyszámú a bizonytalan szavazó. Nyugat-Európában is van 5-10-15 százalék, de azért a fejlettebb de­mokráciákban már jóval stabilabb egy-egy párt szavazóbázisa. Nos, Magyarországon ezért olyan nagy ma a szerepe a médiáknak, hiszen egy-egy reális magra épített skan­dallum kreálásával, tiüharsogásá- val egy ilyen bizonytalan szavazótá­bort könnyedén lehet egyik oldalról a másikra állítani! □ Meglepte Önt az MSZP ilyen ará­nyú győzelme? • Várható volt az MSZP nagyará­nyú győzelme, de ez ugyanúgy lehe­tett volna teszem azt 40 százalék. A nagy kérdés most mindenképpen a koalíció ügye. Ilyen helyzetben al­kotmányjogilag nincs szükség rá! A szocialisták ezzel az 54 százalékkal egyedül is tudnak kormányozni.- Csak hát ott vannak a kétharma­dos többséget igénylő törvények!- Valóban, de a kétharmados törvé­nyek elfogadtatásának áthidalásá­ra többféle technika is van. Nem vi­tás, hogy az MSZP-hez a parlamen­ti pártok közül egy sor programban az SZDSZ áll a legközelebb, s talán Pokol Béla Fotó: Nagy Gábor (ISB) az egyedüli, amelyik valamiféle haj­landóságát is mutatott a koalícióra. De a koalíció, a szilárd házasságra lépés mellett van más lehetőség is: ugyanezt folyamatos „szeretőkkel” megoldani. Hiszen ha az SZDSZ az ellenzékben maradna, akkor a két­harmadhoz az MSZP-nek mindig kellene kb. 50 szavazat. Témától függően mindig lehetne váltogatni a szövetségest. □ Vannak-e ilyen viszonyban ma a szocialisták a másik négy parlamen­ti párttal? • Az MSZP és a leendő ellenzék kö­zött közel sincs akkora gyűlölet, ami a korábbi ciklusban a legna­gyobb kormányzópárt és a legna­gyobb ellenzéki erő között fennállt. Ez a mélyről fakadó népi-urbánus vita az MDF és az SZDSZ között olyan szakadékot ásott, ami bizo­nyos kétharmados törvények meg­alkotását már akadályozta is. Ilyen helyzetben nem lesz az MSZP. □ A sajtó mintha a koalíciót erőltet­né... • A diktáló „szociálliberális” médi­ákban olvasható a felszólítás, hogy az SZDSZ-nek az MSZP-vel min­denképpen koalícióra kell lépni. Ideológiájuk szerint ugyanis az MSZP-nek csak formálisan, jogilag van abszolút többsége, de valójában nem szerezte meg azt. Ez pedig a legitimációját lerontja. Ha minden szavazatot összeszámolnánk, akkor olyan 40 százalék körül lenne az MSZP eredménye. Látható tehát, hogy a „média-értelmiség” affelé nyomja az MSZP-t, hogy szövetkez­zen az SZDSZ-szel. □ Nincs-e okunk tartani egy bármi­lyen összetételű 70 százalékos több­ségtől? • Ezt alkotmányos diktatúrának szokták mondani, de meggyőződé­sem, hogy nem kell tartani ettől. Ha valóban létrejönne, s a két párt együtt .tudna működni, abból sok jó dolog is születhetne. Például az Al­kotmányban rengeteg probléma van, nem véletlenül mondják toldo- zott-foldozottnak. Ennek a kiküszö­bölésére nem lenne rossz egy ilyen többség. De inkább politológiai ol­dalról közelítve én úgy látom, hogy ha az MSZP és az SZDSZ tényleg összeállna, fél éven belül számtalan probléma merülne fel. Hiszen a két párt között sok markáns eltérés van. Sőt, a pártokon belül is létezik annyi törésvonal, ami mindenkép­pen előbb-utóbb egy szakadást való­színűsít. □ Kérem, néhány konkrét példával jg éljen! • Az MSZP több mint 200 képvise­lője közül, sokakról még a vezetőik sem tudják, hogy kicsodák. Hajdú Jánosra jól emlékezünk, országos listájukon ott van Wiener György, aki annak idején a gazdasági re­form legnagyobb ellenzője volt. Azu­tán: teljesen nyilvánvaló, hogy a Bé­kési és a Nagy Sándor vonal rövide­sen ütközni fog. Ott vannak a népi szocialisták: Szűrös Mátyással, Géczi Józseffel az élen. Ezzel a vo­nallal az SZDSZ szociálliberálisai már kifejezetten szemben állnak... Az SZDSZ-en belül is léteznek tö­résvonalak, csak egyelőre ez még le van takarva. A pesti vezérkar és a vidéki tagság között azonban nyil­vánvalóan nagy a távolság. Szóval nagy kérdés, hogy ez a hetven szá­zalékos többség tudna-e egyszerre mozdulni. Véleményem szerint egy MSZP-SZDSZ koalíció esetén min­denképpen valószínűsíthető, hogy egy év múlva szakadások, platform­szétválások következnek. Minde­zekkel együtt azonban én bizonyos vagyok abban, hogy csak négy év múlva lesz a következő választás, még akkor is, ha addig a most kiala­kult erőviszonyok, koalíciók át is rajzolódnak. Szirénapróba Tisztelt Városlakók! Miskolc város alapvető biztonsági érdeke min­den szükség- és katasztrófahelyzetben a la­kosság pontos és gyors riaszthatóságának biz­tosítása. Ezen elvek alapján tervezzük a terü­letünkön lévő alapvető riasztóeszközök, a pol­gári védelmi szirénák részleges, hangos üzempróbáját. A szirénák megszólaltatását részben szakmai, részben kegyeleti esemény indokolja. 1994. jú­nius 2-án lesz 50 éve a Miskolc város elleni lé­gitámadásnak. Ezen katasztrófa emlékére az egykori mentőszervek jogutódai (Polgári Vé­delem, Tűzoltóság, Vöröskereszt) egy emlé­koszlopot állítanak az áldozatok és a mentés­ben résztvevők tiszteletére. Kérésükre szólal­nak meg a szirénák az egykori légitámadás időpontjában. Az esemény szakmai indoka az eszközök alkalmazhatóságának biztosítása és kipróbálása. Tájékoztatom Miskolc város lakosságát, hogy 1994. június 2-án, csütörtökön 9.10 órakor elő­ször a „Légiriadó” jele szólal meg, majd a „Lé­giveszély elmúlt” jelzés. A jelzések időtarta­ma: 1,5-1,5 perc. A szirénák megszólaltatása - mely a rendszer próbájára szolgál - semmi­lyen intézkedést nem igényel, s csak a belvá­rosban és a Búza tér környékén hallható. Kérem az oktatási, egészségügyi, szociális in­tézmények, a vállalatok, gazdálkodó szerveze­tek és társaságok vezetőit, hogy a gyermeke­ket és időskorúakat, alkalmazottaikat és munkatársaikat szíveskedjenek előre tájékoz­tatni a szirénapróbáról. Megértésüket és türelmüket előre köszönöm. T. Asztalos Ildikó Személyeskedő viták nélkül Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt jelentős győzelmet aratott a választásokon. Az FKgP ezután személyeskedő vitákba nem megy bele, kizárólag az ország sorsát befolyá­soló és javító előteijesztéseket kívánja tár­gyalni - mondta el Torgyán József. Június el­ső hetében tartja alakuló ülését a Független Kisgazdapárt új frakciója, július kilencedikén pedig az országos választmány ül össze, ame­ly megújítja a jelenlegi pártvezetés megbíza­tását és bizonyos változtatásokat hajt végre az FKgP alkotmányában. A nagyválasztmány dönt azok sorsáról is, akik szeretnének belép­ni a pártba. Torgyán hozzátette, csak azok csatlakozhatnak a párthoz, akik elfogadják az FKgP programját és politikai stílusát. A pár­telnök szívesen látná az FKgP-ben azokat a szervezeteket, amelyik tagjai a keresztény­nemzeti összefogásnak, a Piacpárt, valamint a MIÉP, a KDNP és az MDF tagságának egy ré­szét. Az elnök közölte, a párt erőfeszítéseket tesz azért, hogy megteremtsen egy olyan saj­tóorgánumot, amely úgy viszonyul az FKgP- hez, mint „a Népszabadság az MSZP-hez és az Új Magyarország az egykori kormánypártok­hoz”. G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök leszö­gezte, hogy a Független Kisgazdapárt nyit a szakértők és a segítem vágyók felé. A pártból kiűzik a kontraszelekciót; az FKgP a szakér­telmet helyezi előtérbe. Az alelnök beszámolt arról is, hogy a Független Kisgazdapárt csak 25 millió forintot költött választási kampá­nyára, amely végig pozitív volt; oktalanul és céltalanul nem támadtak senkit, a hangsúlyt a párt több évtizedes miiltjára helyezték. Tor­gyán úgy vélekedett, hogy az FKgP csak ak­kor köt együttműködési szerződést az'MDF- fel és a KDNP-vel, ha - úgymond - legitim ve­zetősége lesz a két pártnak. A Fidesz gyorselemzése Budapest (MTI) - A Fidesz Országos Vá­lasztmánya konzultációt folytat az utóbbi idő­szak történéseiről, s elvégzi a választási sze­replés gyorselemzését - nyilatkozta Kövér László a párt vezető testületének hét végi ta­nácskozása kapcsán. Az alapos elemzés a kongresszus feladata lesz, amelynek előkészí­tése szintén szerepel majd a napirenden. A testület harmadik napirendi pontként foglal­kozik majd az önkormányzati választásokra való felkészüléssel. Kövér László úgy vélekedett, minden kudar­cot vallott pártnak szükséges elemeznie, hogy hol rontotta el, milyen stratégiai és taktikai hibákat vétett. Saját pártja szereplését érint­ve úgy vélekedett, hogy mélyebb okokat is ke­resni kell, ami hosszas és alapos kutatást igé­nyel, s aminek keretében ki kell térni a nem­zetközi tendenciák, a régiónkban végbement változások vizsgálatára is. Kitért arra is, hogy a párt egy átmeneti periódusban vett részt a választáson, hiszen hozzáfogott a generációs jelleg feloldásához, s már nem volt igazi gene­rációs párt .Arra a kérdésre, hogy a kibonta­kozás körüli gondolkodás nem indíthat-e el egymástól elkülöníthető áramlatokat a Fide- szen belül, a frakcióvezető kifejtette: - Korai beszélni áramlatokról, noha ezt nem tarta­nám egészségtelen folyamatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents