Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. Túnius 9., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Megemelt kamat Budapest (MTI, ÉM) - A Jegy­banktanács legutóbbi ülésén dön­tött arról, hogy június 15-ével 3 szá­zalékkal emelkedjék a jegybanki alapkamat. A testület megvitatta a gazdasági folyamatok alakulását, és ajánlásokat fogalmazott meg. Az ülésen egyetértés alakult ki arról, hogy olyan gazdaságpolitikai lépé­sekre van szükség, melyekkel csök­kenthető a fizetési mérleg hiánya. E lépéseknek az export növekedési ütemének gyorsítására és a belföldi felhasználás növekedési ütemének visszafogására kell vezetniük. A pénzügyi folyamatok tekinteté­ben a fő cél a belföldi megtakarítá­sok növelése, de elkerülhetetlen a felhalmozás - elsősorban a készlet- felhalmozás - ütemének lassítása is. Mindezek érdekében a Jegy­banktanács azt javasolja, hogy a gazdaságpolitika törekedjen a jöve­delemkiáramlás lassítására és a megtakarítások ösztönzésére. A tes­tület határozottan ellenzi, hogy en­nek fő eszköze a kiáramló jövedel­mek reálértékének az infláció gyor­sításával való csökkentése legyen. Fontos viszont, hogy csökkenjen az államháztartási hiány, mégpedig elsősorban a kiadások csökkentése révén. Az MNB vezető szerve elő­nyösnek tartaná, ha növekednének a privatizációs bevételek, és ezeket döntő mértékben az államadósság csökkentésére fordítanák. Ezzel összhangban a Jegybanktanács a beruházás- és exportösztönző javas­latokat akkor támogatja, ha azok rövid távon sem vezetnek a hiány növekedéséhez. Az ilyen lépésekre csak más kiadási tételek lefaragá­sával teremthető elő a pénz. A testület szerint a külső egyensúly helyreállítása kizárólag monetáris eszközökkel nem oldható meg, eh­hez javítani kell az államháztartás egyensúlyát. A tanács fontosnak tartja, hogy a gazdaságpolitikai kii­gazítás a költségvetési és monetáris politika megfelelő összehangolásá­val valósuljon meg. Továbbra is tö­rekedni kell arra, hogy a fizetési mérleg hiánya a tavalyihoz képest mintegy 1 milliárd dollárral kisebb legyen az idén, és lassuljon az inflá­ció. Ezért szűkíteni kell a jegybank finanszírozó szerepét, és ösztönözni szükséges a megtakarítások növe­kedését. A Jegybanktanács egyetér­tett azzal, hogy az MNB június 8-ával 2 százalékkal emeli a kama­tokat, és azt a véleményt alakította ki, hogy továbbra is az 1994-es mo­netáris politikai irányelvekben megfogalmazott árfolyampolitikát kell folytatni._________________ Borverseny Gyöngyös (MTI) - Száznyolcvan- kilenc induló bor közül, huszonegy szerzett aranyérmet hazánk egyik legtradicionálisabb borvidékének, a mátraaljai borvidéknek a napokban megrendezett borversenyén. Márkus István, a verseny szervező- bizottságának elnöke elmondta: a borvidék 18 településének képvise­letében 56 kistermelő, nyolc szövet­kezet és öt társaság nevezte be bo­rait a Mátraaljai Szőlő- és Borter­melők Egyesülete által megrende­zett versenyre, ahol az aranyérmek odaítélése mellett 67 ezüst és 70 bronzérmet, valamint három kate­góriában nagydíjat osztottak ki. A muzeális bor kategóriában Vaiju István nagyrédei kistermelő 1988- as évjáratú Ottonel muskotálya nyert. Óbor kategóriában, a Mátra- food Kft. 1991-es évjáratú Saovig- non bora lett a nagydíjas, a vörösbo­rok közül pedig Márkus János Gyöngyösi kistermelő 1992-es Ca­bernet saovignonját részesítette a legnagyobb elismerésben a zsűri. Az aranyéremmel díjazott termé­kek képviselhetik majd a tájegysé­get az augusztus végén, Pécsvára- don megrendezendő Országos Bor­versenyen, a nagydjjakkal járó érté­kes jutalmak átadására pedig szep­tember közepén, a Gyöngyösi Szü­reti Napokon kerül sor. ^Röviden A lakossági betétek több mint 65 százalékát kezelő OTP Bank Rt. Az idén 12-13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít. Egy százalékkal emeli kamatait ismét az OTP Bank Rt. A lakossági folyószámlánál az éves hozadék jú­nius 26-ától elérheti a 22 százalé­kot. Az átlagosnál nagyobb az eme­lés mértéke a hosszú távú leköté- _ seknél. A Hernád és a Bodrog fölött is... A hidászkonferencián kérdeztük az Év Hidászát Úszik a híd a Tiszán Fotó: Laczó József Sárospatak (ÉM - I.S.) - Az Ciaánd- nál átívelő majdani Tisza-híd adta az apropót annak, hogy ezúttal me­gyénkben rendezzék meg a hidá­szok találkozóját. A 35. Hídmérnöki Konferencia kétnapos tanácskozása tegnap kezdődött meg Sárospata­kon, a résztvevő csaknem 300 hi­dakkal foglalkozó szakember - híd- mérnökök, tervezők, kivitelezők - az előadások után a cigándi híd építési munkálataival is ismerkedett. A konferenciát Sztojanovits Iván, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitká- *ra nyitotta meg. Szerkesztőségünk Vastag Sándort, a Miskolci Közúti Igazgatóság hídszakági mérnökét - aki információink szerint az Év Hi­dásza cím várományosa - kérdezte a tanácskozás lényegéről. - Az a tény - mondotta -, hogy régiónkban egy, még országosan is igen látvá­nyosnak mondható hídépítés való­sul meg, különösen izgalmassá tette a tanácskozást. A másfél milliárd forintba kerülő beruházás révén hídhoz jut a Bod­rogköz, a szakemberek pedig vá­laszt kaphatnak arra: miképp lehet felhasználni egy, már használaton kívüli híd acélszerkezetét egy új építésére. Bár objektív okok miatt - az ár többször elöntötte a munkate­rületet - a kivitelezés késésben van, de nagy valószínűséggel mondható, év végén átgördíthetik a söröshor­dót. Különben megyénk igazán ki­érdemelhetné a hidak régiója címet is. Nem kevesebb, mint 732 kisebb- nagyobb híd ível át folyókon, pata­kokon, közutakon. A felújításokra, hídrehabilitációkra viszont megle­hetősen kevés pénz jut, a Miskolci Közúti Igazgatóság az idén mind- összesen 92 miihó forintot fordíthat erre. Ebből az összegből készül el Miskolcon a Gömöri felüljáró repa­rálása, de ebből kell jutnia a vizsolyi és a perei Hemád-hídra is. Az or­szág mintegy 13 ezer hídjának har­mada különben sem szélességében, sem teherbírásában nem felel meg a kívánalmaknak, a rehabilitációra szorul. Való igaz, a cigándi híd elkészülté­vel a Bodrogköz elzártsága oldódik, de a jövőben további beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy elmond­hassuk: a közlekedés terén léptünk előre. Elodázhatatlannak tűnik a 37-es számú úton a Hemád-híd áté­pítése, s Olaszliszka alatt is meg kell építeni a Bodrogon átívelő új hi­dat. Remények szerint az elköveti kező négy évben mindkettőre sor kerülhet. Tudósok, kutatók az energiáról Hatodik alkalommal: tudományos konferencia Miskolcon Miskolc (ÉM - Sz. D.) - Gyakorló energetikusok, tudományos Kutatók részvételével háromnapos nemzetkö­zi energetikai konferencia kezdődött tegnap délelőtt Miskolcon az Akadé­miai Bizottság székházában. Bíró At­tila professzor köszöntötte a megje­lenteket, majd Cselényi József, a Mis­kolci Egyetem rektor helyettese meg­nyitójában elmondta: a tanszékeken számottevő kutatóbázis alakult ki, az egyetem külföldi kapcsolatai a nyolc­vanas évek elejétől mindinkább ki- szélesednek, az európai egyetemek kutatói mind nagyobb számban vesznek részt az itt szervezett, a tu­dományt, a kutatást szolgáló konfe­renciákon. A Miskolci Egyetem kutatómunká­járól szólva a rektorhelyettes meg­említette, hogy az alkalmazott ku­tatás az ipari háttér visszaesésének ' következményeként visszafogottab­bá vált, ám az új helyzetben új kuta­tási stratégia alakult ki: az egyetem tanszékei, kutatói egyre inkább be­kapcsolódnak különféle hazai és nemzetközi projektekhez. Mint mondotta: egy kis ország számára fontos, hogy az egyetemeken folyó kutatómunka nemzetközi kapcsola­tokra épüljön. A rektorhelyettes megnyitója után, a Miskolci Akadémiai Bizottság szere­pe a régió tudományos életében cím­mel Terplán Zénó, a bizottság elnöke tartott előadást, majd Szabó Imre professzor a hazai energiaprogram kiemelt kérdéseiről, feladatairól szólva elmondta: A közelmúltban ki­dolgozott és elfogadott energiaprog­ram alapvetően jó hányba halad és alapkérdése úgymond: „az energiaá­rak helyére tétele”. Amíg a gazdaság más szektoraiban már elmozdulás következett be a piád árrendszer irányába, addig az energia ára még az inflációt sem követte. A professzor szerint a következő két évben a je­lenleginek két-háromszorosára szükséges emelni az energiaárakat, ami nehéz, a lakosság tűrőképessé­gét próbára tevő intézkedés lesz ugyan, de elkerülhetetlen. Az áremelés természetesen min­denkit közvetlenül érint és kizáró­lag közgazdasági szempontokat mérlegelve, alkalmazva tulajdon­képpen nem is képzelhető el. Az, hogy egy-egy országban mennyibe kerül az energia, s hogy mennyit és hogyan használnak el belőle, taka­rékosak vagyunk-e, vagy pazarlók, az nem az állampolgárokon múlik igazán. Inkább az energiafaló ipa­ron, gépeken, kazánokon, fűtési, tü­zelési eljárásokon, az alkalmazott technológiákon és sorolhatnánk még hosszasan. Tulajdonképpen a konferencia is erről szól, illetve erről szólnak az előadások. A konferenci­át pedig a Miskolci Egyetem Tüze­léstechnikai Tanszéke szervezte.- A tüzelés, hőtechnika témaköré­ben ez a hatodik konferenria, ame­lyen a tanszékkel kapcsolatot tartó hazai és külföldi szakemberek részt vesznek — mondja érdeklődésünkre dr. Mikó József tanszékvezető. - A konferendának különleges jelentő­séget ad, hogy ezúttal először vesz­nek részt a munkában nyugat-euró­pai szakemberek, s hogy a közös pi­ac anyagi segítségével rendeztük meg. A témakörök pedig—a tüzelés- technika, égés, égéselmélet, környe­zetvédelem — mind-mind összekap­csolódik egy lényeges dologgal: az energia hatékony felhasználásával, ami mindannyiunk, minden állam­polgár számára rendkívül fontos. Az energiaárak ugyanis folyamato­san növekednek, ezért a felhaszná­lás csökkentése mind gazdaságilag, mind pedig környezetvédelmi szem­pontból különös jelentőséggel bír, hiszen az az energia, amit megtaka­rítunk, azt nem kell elégetni, tehát nem is szennyezi a környezetet. Tu­lajdonképpen a konferenda vala­mennyi, összesen negyven előadása az említett témát öleli fel. Nyolc or­szágból 35 kutató, energetikai szak­emberjött el a konferenciára és ter­mészetesen a hazai kutatók, az egyetemeken, üzemekben dolgozó szakemberek. A konferencia jó al­kalom arra is, hogy megemlékez­zünk a régi idők, egyetemünk egyik kiemelkedő szakmai személyiségé­ről Diószegi professzorról, aki hu­szonöt esztendeje hunyt el és aki­nek emlékére a Miskolci Egyetem könyvtárában egy kiállítást nyi­tunk meg a nemzetközi konferencia első napján. ______________ A titok nyitja: a minőség és a reklám Domi Zsuzsa Budapest (ISB) - Sokat hallunk arról, hogy a magyar termékeket kiszorít­ják a piacról a külföldiek. A felméré­sek szerint a nagyobb városok üzle­teiben az árukészlet 30-40 százalé­ka, a kisebb településeken 5-10 szá­zaléka a határainkon túlról szárma­zó termék. Kirívó esetekben azonban a magyar áruk maradnak kisebb­ségben, s mindössze 10-15 száza­lékban vannak jelen a polcokon - ál­lapítja meg a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség legutóbbi jelentése. A külföldről származó italok, édes­ségek, konzervek, kávék, cigaret- ták, pékáruk, tejtermékek, bébiéte­lek általában jóval drágábbak, mint hazai „versenytársaik”, de ennek el­lenére nagyon is kelendőek a fo­gyasztók körében. Hogy miért? Mert jó a minőségük, kitűnő rek­lámmal csinálnak kedvet hozzájuk a gyártók, már a csomagolásuk is ínycsiklandozó és ráadásul olyan választék található belőlük az üzle­tekben, hogy vásárló legyen a tal­pán, aki ellenáll nekik! Kinek jutna eszébe ennyi szépség és praktikum láttán, hogy az eredetü­ket kutassa? Csak a szakemberek­nek tűnik fel, hogy olykor sem a gyártó, sem a származási hely, sót még a lejárati idő sincs feltüntetve a termékeken. Mindezek talán még a kereskedők előtt is titoknak számí­tanak! Ennek legfőbb oka, hogy az importkorlátok lebontásával az árubeszerzési gondok szinte telje­sen megszűntek. Minden behozható és minden továbbadható. Ez, egy­részt nagyszerű nekünk vásárlók­nak, hiszen óriási választék áll ren­delkezésünkre az üzletekben. Más­részt viszont kellemetlen, mert át­tekinthetetlenné teszi a beszerzési forrásokat. A kis- és nagykereske­déseken ugyanis annyi kézén megy keresztül egy-egy árucikk, hogy vé­gül már elvész az eredete, s még a közvetlen importáló sem állapítha­tó meg. A legtöbb szabálytalanságot a sze­szes italok forgalmazásában ta­pasztalták az ellenőrök. (Az italkí­nálat felét alkotják a külföldről származó palackok!) A tévhittel el­lentétben az üvegeken is fel kell tüntetni magyarul a legfontosabb információkat (összetevők, eredet, szavatossági idő stb.). A csokoládék, cukorkák 70 százaléka származik más országokból, s többnyire szin­tén hiányzik róluk a magyar nyelvű ismertető szöveg, valamint a minő­ségtanúsítás. A legjobb a helyzet a tejtermékek­nél. Mindössze 5,8 százalékuknál találtak jelölési hiányosságot az el­lenőrök. Végeredményben 495 ellenőrzés nyomán 70 esetben szabott ki pénz­bírságot a felügyelet, és a termékek 38,7 százalékának forgalmazását kötötte bizonyos feltételekhez. Ezek a következők voltak: magyar nyelvű tájékoztató szöveg feltüntetése, mi­nőségvizsgálat, illetve a minőségta­núsítás utólagos beszerzése. |------------JEGYZET----------­P uli és puli Brackó István Ebben apuli-farknyijegyzetben nemaked- ves, okos, szőrmék ebről lesz szó. A kutya- barátok abba is hagyhatják az olvasást, • mert semmi érdekességgel nem tudok szol­gálni, már ami a gazdikat illeti. A véletlen egybeesése, hogy csaknem egyszerre röp- . pent fői két hír, aminek csak közvetve van köze a szelíd négylábúhoz. A puli ugyanis jelképesen és valóságosan is bevonult a ma­gyar gazdaságtörténetbe, igazolva azt, hogy a kiskutya sem ugat hiába... Hogy melyik információ az első, az nem érdekes. Hogy melyik a fontosabb? Azt döntseelazolvasólAHódmezővásárhelyen gyártott, főként francia exportra szánt, vá­rosi autó első példánya (hol volt még akkor a Suzuki, vagy az Opel) bekerült a Közle­kedési Múzeumba. Negyvenvalahány év után ez az első, hazai gyártású gépkocsi, s még akkor is sokat nyom a latban, ha ki­sebb a bernáthegyinél, s nem annyira sza­pora, mint a tojásból kikelő csibe. Ez utób­bi utalás arra vonatkozik, hogy a 96-os Expo emblémája megváltozott, s a pelyhes szárnyas helyett a bolyhos kutyus lesz az ezredforduló előtti Magyarország egyik leg­nagyobb vállalkozásának szimbóluma. Hajrá puli, én. neked szurkolok! A puccos Bécs nemet mondott a monarchiát idéző együttes rendezésre, a magyar főváros kénytelen-kelletlen fogadta el a lehetőséget, de a többség hajlik arra, népszavazás hí­ján is, hogy két év múlva itt randevúzzon a világ. Ilyen sanszot nem lehet kihagyni! Olimpiát nem rendezhetünk, egy foci-vi­lágbajnokságra nemcsak az anyagiak, ha­nem a honi labdarúgók talentumából sem futná. Drága mulatság lesz, de a pulira es­küszöm, hogy megéri majd. Az ország, s ezen belül Tokaj, Miskolc, Mezőkövesd is készül a megmérettetésre, a kitárulkozás­ra. Történelmi léptékkel mérve - bár­mennyibe kerül is - deficites nem lehet ez a világparádé, a honalapítás 1100. évfor­dulóján. Csaholj, terelj, fuss, te puli. És ugass! Akkor talán halad a karaván is. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 236 üzletben összesen 482,279165 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (184 kötés) névértéken 51,9930 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 171,353410 millió forintot tett ki. Összesen 52 083 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegy árfo­lyamértékű forgalma 60,247475 millió forint, az államkötvényeké 100,850 millió forint. Kárpótlási jegy í Tőzsde Index' (ideiglenes) jún. 8-án: 1515,91 -19,61 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. június 8. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 154.26 157,26 75.14. : 76,48 Belga és lux. frank*298.45 303,95 —------------ 1S,«S 1 55,92 Finn márka Hoüan cl^for^ü Japán yen*] 18,86 18,32 55,81 55,30 99,09 ' 75,14? 346,26 18,52 17,98 iSljíÓ 153,60 - Jí52.mg 97.9$' ........................ Kuvaiti dinár 343,05 Német marka ' 61,10 Norvég korona 14,16 Dins* hr«*“ ifi" 63,27 Osztrák schill.* 872,92 ....... Iv59,22 e seta* 74,94 liiSÄS ist' 72,42 Svéd korona 12,89 ECU (KP) " 118,49 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 99.85 75.91 349.71 62.60 14,44 04,49 889.62 : 60.36 76.40 : 73.74 13,13 120.73 119.61 14,30 880,90 iÉ®«! 75.62 iHK 13,06

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents