Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

1994- Túnius 8., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Alkotmánybírósági elutasítás Budapest (MTI) - Az Alkotmány- bíróság elutasította azt a kérelmet, amely az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény igazo­lás-kérésével kapcsolatos rendelke­zései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisíté­sére vonatkozott. Ugyanebben a ha­tározatban megszüntette azt az* el­járást, amely az 1994. május 8-ára kitűzött választás eljárási határidő­inek és határnapjainak megállapí­tásáról szóló BM-rendelet 10. pa­ragrafusa alkotmányellenességé­nek vizsgálatára irányult. Az indít­ványozó szerint a kifogásolt rendel­kezések alkotmányos választójo­guktól fosztják meg mindazokat a választópolgárokat, akik a válasz­tás második fordulójának időpont­jában a lakóhelyüktől távol vannak és nem kértek a választás első for­dulóját megelőzően igazolást. Az Al­kotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az igazolás ké­résével kapcsolatos korlátozás szükségességét a választás tisztasá­ga, a választási visszaélések mege­lőzése indokolja. Politikai fórum Balatonlelle (MTI) - A hat parla­menti párt vezető szakértőinek részvételével négynapos politikai fórum kezdődött Balatonlellén. A mintegy 150 önkormányzati vezető részvételével lezajló fórum első nap­ján Vastagh Pál, az MSZP or­szággyűlési képviselője, önkor­mányzati szakértő fejtette ki véle­ményét pártja közigazgatási elkép­zeléseiről. Mint mondta, semmi nem indokolja az ősszel esedékes választások elhalasztását. Feltétle­nül át kell gondolni, hogy milyen szerepe legyen az önkormányzati középszintnek, vagyis a megyék­nek. Rendezni kell a megyei önkor­mányzatok és a megyei jogú váro­sok közötti, sokszor ellenségeskedő kapcsolatot, erősíteni kell a polgár- mesterek szerepét, s azt is fontolóra kell venni, hogy milyen összetételű legyen a megyei közgyűlés. Az ön- kormányzati köztisztviselők helyze­téről szólva annak a határozott meggyőződésének adott hangot, hogy mindenki biztonságban érez­heti magát, aki szakszerűen, a jogi előírásokat megtartva dolgozik. Pungor Ernő Frankfurtban Bonn (MTI) - Pungor Ernő, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke hétfőn és kedden Frank­furtban a kémiai- és biotechnológi­ák 24. kiállításán tartózkodott. A nagyszabású rendezvény reményt keltőén mutatja az innovációra ala­pozott német gazdaság élénkülését - tudatták a miniszter közvetlen környezetéből. Pozsonyba utaznak Budapest (MTI) - A szlovákiai Má- rai Alapítvány meghívására szer­dán egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba utazik Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke és Ma­gyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. A két kampányfőnök előadást tart a határon túli magyar értelmiség képviselőinek a magyarországi vá­lasztások tapasztalatairól. Szekeres Imre a látogatással kap­csolatosan elmondta a távirati iro­dának, hogy az MSZP politikai ta­lálkozókat is a látogatás programjá­ba iktat. A szocialista küldöttséget fogadja majd Josef Moravcík miniszterel­nök. Megbeszélést folytatnak továb­bá Peter Weiss-szel, a Demokrati­kus Baloldal Pártja elnökével és Ja- roslav Volffal, a Szlovákiai Szociál­demokrata Párt elnökével. Baleset ismét egy sorompónál Kecskemét (MTI) - Kecskemét és Katonatelep vasúti állomások kö­zött - kedden fél tizenkettőkor - a jól működő fénysorompó tilos jelzé­se ellenére egy személygépkocsi rá­hajtott a sínelire, s a vonat nekiüt­között a járműnek. A balesetnél két személy életét vesztette. A karam­bol miatt három gyorsvonat 80 per­cet késett. A forgalom nem sokkal déli egy óra előtt ismét helyreállt. Bezárt az Industria ’94 A Diósgyőri Nemesacél Müvek Kft. termékei Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (MTI) - Az Industria ’94 szakkiállítás árucsoportjain jövőre se lován változtatni a rendező Hun- gexpo Rt. A cég megbízásából készí­tett közvélemény-kutatás alapján, a szakkiállítás 35 ezer látogatója elé­gedett volt a rendezvénnyel. A láto­gatók kétharmada visszatérő ven­dégként, 11 százalékuk külföldiül érkezett. Ezt Boros István, a Hun- gexpo Rt. vezérigazgató-helyettese hangoztatta azon a sajtótájékozta­tón, amelyen az Industria ’94 szak- kiállítás eredményeit összegezték az újságíróknak Budapesten. Idén az ötnapos rendezvényen 24 ország 992 kiállítója mutatkozott be. Az 504 hazai kiállító jelentős ré­sze külföldi érdekeltséggel is ren­delkező cég volt. Ez nagyi-észt csök­kentette a külföldi kiállítók számát, mivel a hazai vegyes vállalatok nagy száma miatt a külföldi ányacé- gek „eltűntek” a külföldi kiállítók közül. A Hungexpo Rt. erőfeszítései ellenére a FÁK-tagállamokból idén egyetlen kiállító sem volt. A Hun­gexpo célja továbbra is, hogy ezen országokból a jövőben is próbáljon kiállítókat toborozni. Külföldiek sorában kiemelt jelentő­ségű volt a díszvendég-ország Ausztria jelenléte. A közel ezer kiál­lító már tavaly is részt vett az In- dustrián, és a Hungexpo Rt. megke­resésére ez évben is a megjelenés mellett döntött. A cégek kétharma­da úgy tervezi, jövőre is részt vesz a bemutatón. A rendezők 1995-ben a kiállítás előkészítéseként a mosta­ninál jobban népszerűsítenék az In- dustriát a környező országokban, amelyet május 23-27. között ren­deznek meg. Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások Budapest (MTI) - Az MSZP és az SZDSZ június 24-éig kívánja tető alá hozni a közös kormányzás alapját ké­pező koalíciós megállapodást. Erről Horn Gyula, az MSZP elnöke tájékoz­tatta az újságírókat a kedden délelőtt megkezdődött koaliciós tárgyalások első fordulóját követően. Pető Iván, az SZDSZ elnöke az első egyeztetést rendkívül biztatónak és hatékonynak értékelte. A koalíciós t árgyalások első forduló­ján a szocialisták tárgyalódelegáció­jának tagja volt Horn Gyula pártel­nök, Szekeres Imre ügyvezető alel- nök, Jánosi György alelnök, Baja Ferenc alelnök, Vitányi Iván, az Or­szágos Választmány elnöke, Gál Zoltán frakcióvezető, Békési László, az MSZP gazdasági programjának kidolgozója és Kovács László, a párt külügyi ügyvivője. Az SZDSZ-t Pető Iván pártelnök, Kuncze Gábor ügy­vezető frakcióvezető, Hack Péter és Magyar Bálint ügyvivő képviselte. A zárt ajtók mögött folyt egyeztetés­ről a két pártelnök sajtótájékozta­tón számolt be. A szocialisták miniszterelnök-jelölt­je, Horn Gyula bevezetőben hang­súlyozta: kiindulópontjuk az volt, amit az SZDSZ-hez írt levélben is megfogalmaztak, vagyis hogy együttes, közös kormányzást aján­lanak kialakítani. Ez határozta meg a tárgyalások menetét. Nagy fontossággal bírt továbbá az a tény is, hogy a köztársasági elnök várha­tóan június 28-ra hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen már meg kell választani az Or­szággyűlés tisztségviselőit. Mivel ezen posztok elosztása is része a két párt koalíciós megállapodásának, legkésőbb június 24-ig parafáim kellene a két párt megállapodását. A koalíciós megállapodás előkészí­tésére 10 szakbizottságot hoz létre a két párt. A szocialista pártelnök szerint a megbeszélést a konstruktivitás, az egymás iránti nyitottság jellemezte és a két párt szinte azonos módon gondolkodott a témák többségéről. Hasonlóan pozitív mérleget vont Pető Iván, hangsúlyozva: a mögöt­tük álló forduló biztató és hatékony tárgyalást jelez előre, bár a tartalmi kérdésekben nyilván kemény és el­húzódó vitákra lehet számítani. A koalíció esélyét firtató kérdésre az MSZP elnöke úgy válaszolt: az el­ső tárgyaláson mindkét fél arra tö­rekedett, hogy a koalíció létrejöhes­sen, és ezzel egyetértett Pető Iván is. A Fidesz bevonása a koalícióba a tárgyaláson nem került szóba - tud­hatták meg az újságírók Hóm Gyu­lától -, eme most az MSZP egyéb­ként sem gondol, tekintettel ama, hogy a kongresszus csak az SZDSZ felkérése mellett voksolt. Ha mégis szóba kerülne, az MSZP akkor sem az SZDSZ-t kéri fel köz­vetítőnek, hanem egyenesen a fia­taldemokratákhoz fordul. Pető Iván ehhez hozzáfűzte: a Fi­desz a liberális együttműködési megállapodást a hétfői tájékozta­tással, hogy az SZDSZ koalíciós tár­gyalásokat kezd az MSZP-vel, befe­jezettnek tekinti. Személyi kérdé­sekről sem esett szó, ezekről ugyan­is csak akkor érdemes beszélni - vélte Pető Iván -, ha intézményi kérdésekben előrejutottak már a tárgyalásokban. Először ugyanis a kormány struktú­ráját kell kialakítani. Nem kizárt ugyan, hogy a kormány már június 28-án vagy 29-én, a par­lament alakuló ülésének napján vagy azt követően megalakul, te­kintettel azonban bizonyos adott technikai feltételekre és szabályok­ra, nem ez a cél - vélekedett a két politikus. Pető Iván hozzátette: a cél az, hogy az uj miniszterelnök jól ki­munkált kormányprogrammal je­lenjen meg a T. Ház előtt. Újabb magyar kötvények Ausztriában Budapest (ISB - D.Zs.) - Hazánk gaz­daságát stabilnak ítélik a külföldiek, ezért bizonyulhatott sikeresnek a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi kötvénykibocsátása - tudhattuk meg Hárshegyi Frigyes alelnöktől. A soirendben immár hatodik schil­ling kötvény értéke 1,4 milliárd. Hétéves futamidővel, évi 9 százalé­kos kamattal bocsátotta ki a jegy­bank. Ez az osztrák értékpapírok­nál kedvezőbb feltételeket kínál a befektetőknek. Az év folyamán ed­dig 5 értékpapírt dobott piacra az MNB: Németországban, Spanyolor­szágban, Japánban, Luxemburgban és most Ausztriában. Az alelnök szerint azonban a folyamat nem áll meg, s idén további akciókra kerül­het még sor. Mindenekelőtt Német­országban, illetve Japánban várha­tók újabb magyar kötvények. Az el­múlt négy évben egyébként össze­sen mintegy 9 milliárd dollár értékű kötvényt adott el a bank. Ezek kö­zül a legkorábbi 1998 januáijában jár le, a legkésőbbi pedig 2013 no­vemberében. Vagyis akkor kell visszavásárolnia a magyar állam­nak a külföldi befektetőktől, s akkor terheli meg az államkasszát ez a je­lentős kiadás. Az ország pénzügyi helyzetéről szólva Hárshegyi el­mondta, március végén a külföldi adósságállományunk bruttó értéke 25,5 milliárd dollár volt, ami nettó értékben 16,3 milliárdot tesz ki. Amit ebből idén vissza kell fizetni; az több mint 3,5 milliárd dollár. Devizatartalékunk 6,5 milliárd dol­lár. A költségvetési mérleg hiánya jelenleg 809 millió dollár, ami év végére elérheti a 3,2 milliárdot. A monetáris politika legfontosabb feladata idén a külső fizetési mérleg hiányának csökkentése, legalább 1 milliárd dollárral. Változások lesznek a külpolitikában Bécs (MTI) - Lesznek változások a ma- ar külpolitikában, miközben annak prioritása továbbra is a nyugati or­szágokhoz fűződő szoros kapcsolat és a nyugati integráció - mondotta az APA hírügynökségnek nyilatkozva Ko­vács László. A külügyi bizottság volt el­nöke, akit az APA lehetséges új kül- ügyminiszter-jelöltnek nevez, a válto­zást a szomszédos országokkal kap­csolatos külpolitikában tartja szüksé- esnek, azokra az országokra gon- olva, amelyekben népesebb magyar nemzeti kisebbség él. A szocialista politikus a beszélge­tésben indokolva e téren a változta­tás szükségességét, bírálta a kon­zervatív kormányt, amiért az - sza­vai szerint - az elmúlt négy évben a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokat a kisebbségi kérdés­nek rendelte alá. Emiatt a magyar külpolitika messze nem használta ki a párbeszéd lehetőségeit és esz­közét ezekkel a szomszédokkal. Ko­vács a gondolkodásmód megválto­zását, a bizalmatlanság falának le­bontását helyezte kilátásba. Ne­künk nincs küldetéstudatunk - idé­zi az osztrák hírügynökség, e szava­kat szintén az előző kormány kriti­kájának tekintve. A szocialisták a nemzetközi realitásokra kívánnak alapozni. Kovács bírálta azt is, hogy Budapest eddig a párbeszéd helyett nemzetközi nyomást próbált a szomszédokra gyakorolni, és elszi­getelni őket. A szocialistáktól ide­gen a gondolat, hogy megakadályoz­zák a szomszédos országok csatla­kozását Európához. A „bizalmatlanság falát” kezdemé­nyezésekkel és gesztusokkal akar­ják áttörni, a kétoldalú kapcsola­tokban döntő szerepet szánnak az egymásrautaltság felismerésének. A cél a jó kapcsolat megteremtése a szomszédos országokkal, ami egyes esetekben egyenértékű a megbéké­léssel. Az osztrák hírügynökségnek Antall József sokat vitatott kijelentésével kapcsolatban (mely szerint ő lélek­ben 15 millió magyar miniszterel­nökének tekinti magát) feltett kér­désére válaszolva Kovács leszögez­te: magyar miniszterelnök csak az országban élő 10,6 millió magyar képviselője lehet. Természetesen a magyar miniszterelnöknek szívü­gye a külföldön élő magyarok sorsa, de semmiképpen sem léphet fel úgy, mint az ő miniszterelnökük - tette hozzá. Kovács véleménye szerint az or­szágban élő nemzeti kisebbségek­nek parlamenti képviseletet kell biztosítani. - Mi nem fogjuk beérni azzal, hogy a parlament kisebbség- védelmi törvényt hoz — tette hozzá. A szocialisták a törvény végrehajtá­sát éppen olyan fontosnak tartják, mint a választási törvény módosítá­sát úgy, hogy az szavatolja a kisebb­ségek parlamenti jelenlétét - idézi az APA budapesti tudósítója Kovács Lászlót.----------JEGYZET----------­S átorfa Priska Tibor Brigitte Bardot szedi a sátorfáját és elköl­tözik. Sztárhoz illően a Riviéra leghíresebb üdülőhelyén lakik, nem pa nelházban, nem villamossínek mellett, nem gyárkémények, kavicsbányák közelében. Exkluzív, úri tár­saságban a legfelső körökben, hol is anda­lító muzsika, holdfény, a tenger diszkrét hulláminak zöngése, a válogatott partik bájos csevelye, a... Szetnét banda! Gyilko­sok! A vadászok mind gyilkosok! Mondot­ta BB. Ily módon jglölve meg költözésének okát. Brigitte ugyanis élharcosa az állatvéde­lemnek. Eme tisztes tulajdonságát a világ ismeri, elismeri, méltányolja. Kivéve lak­helyének polgármesterét, aki a színésznő személyes tiltakozása ellenére hozzájárult az üdülőhelyen egy hétvégi vadászkong­resszus megtartásához. BB szerint ez pro­vokáció, hiszen a vadászok azért vadász­nak, hogy lelőjék a vadat. Kijelentette, hogy amíg az ilyen galádságot, mármint a va­dászkongresszust megengedő polgármes­ter marad a hivatalban, addig ide be nem teszi a lábát, inkább elköltözik valahová egy tanyára. Az ember, itt a Kárpá t-medencében először is a száját tátja az ilyen mély hitvallás lát­tán. Ez a nagylelkű asszony képes otthagy­ni az általunk leginkább csupán filmeken látott Riviérát, annak kies tengerpartját, hullámduruzsolását satöbbijét és elmegy száműzetésbeegy tanyára. Aszájtátás meg­szüntetése után pedig aggodalom tölti el. Vajon van-e ott egyáltalán tanya i Például olyan, mint itt a Martintelep mellett, vagy Kistokaj közelében, netántán a Taktaköz- ben? Mert például ez utóbbi helyen betonút is visz a tanyára, meg telefon. Ha nincs ily tanya, hát majd építtet magának néhá­nyat. Ez nem gond. De azért egy tanya, az mégis csak tanya, nem a Riviéra. Végül pe­dig az ember belegondol szűkebb hazájába és lehajtott fővel bűntudatot érez. A Zemp­lén meredély részein, a Bükk völgyeiben, a Cserehát csendereseiben, az alföldi róna- ság lapályain gyakorta bóklásznak puskás egyének, kifejezetten vadászat céljá ból, köz­tük. a legkülönbözőbb külországipuskások is. Lehetséges, hogy éppen frankhoniak. És biz’ itt lődöznek, pufogtatnak. A pénzükért. Időnként el is trafóinak valamit. De hát mit. tegyünk drága BB? A fácánok nagyobbik részét már saját óljainkban ne­veljük föl, onnan hessegetjük a külországi vadászok elé, hát ezeket a fácánokat ne sze­retnénk? No ugye! Hát akkor? Mérgünk­ben tiltakozásul esetleg elköltözhetnénk in­nen - a Riviérára. Vizsgálat az MDF-központban Budapest (MTI) - Egyelőre nem vezetett eredményre az a vizsgálat, amelyet az MDF központjában folytat Rubovszky András párti­gazgató abban az ügyben, hogy hogyan kerül­hetett a sajtóhoz az elmúlt szerdai MDF-el- nökségi ülés jegyzőkönyve. A pártigazgató szerint két eset lehetséges: vagy a jelenlévő el­nökségi tagok valamelyikétől származik az in­formáció, vagy a Bem téri hivatal egyik alkal­mazottja jutott hozzá a dokumentumhoz, és küldte el azt a sajtónak. Eddigi vizsgálódásai szerint a biztonsági előírásokat, a szokásos hi­vatali szabályokat, a hivatali fegyelmet senki nem sértette meg. Földárverések Budapest (MTI) - Az elmúlt héten az ország­ban megtartott 157 kárpótlási földárverésen több mint 142 ezer aranykorona értékű terü­let talált gazdára. A liciteken 2140 kárpótlás­ra jogosult vett részt, akik közül 1898-an ju­tottak földtulajdonhoz. A legtöbb árverést, hu­szonkettőt Zala megyében tartották, az elár­verezett földek aranykorona értéke azonban Borsod megyében volt a legmagasabb, megha­ladta a 15 ezret. A legtöbb kárpótlásra jogo­sultat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vonzották a beitek, a legtöbben azonban 241- en Borsod megyében jutottak földtulajdonhoz. Az 500 forintról induló licitár Gyór-Moson- Sopron megyében érte el a legmagasabb érté­ket, ahol volt olyan földterület, melynek egy aranykoronájáért 57 ezer forintot fizettek. A fővárosban az elmúlt héten nem tartottak egyetlen licitet sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents