Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-05 / 105. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994. Mátus 5., Csütörtök------------APROPÓ----------­F riderika Bánhegyi Gábor Annak idején szent elhatározással fogad­tam, többet egy betűt se az idei táncdalfesz­tiválról, mert a végén még kiderül, hogy az egy egészen jó kis rendezvény volt, pedig de­hogy. Ha elhatározás, akkor tartani is kell ma­gam ahhoz, így egy betűt sem írok arról, hogy az első elődöntő után volt zsűritag, aki visszalépett, mondván ő ehhez nem ad­ja a nevét, voltak kis hamiskás, csetlő-bot- ló fiúcskák, lány ócskák, harmatgyenge da­locskák, mekegő rímecskék, és hogy minde­zek dacára mégis győzött az igazság, mert végül csak a legjobb dal lett az ítészek sze­rint is a legjobb. Volt is felháborodás, mondván itt ez a senki által sem ismert Ba­yer Friderika, akinek úgy jár a keze, mint a Joe Cockernak, hangja se igazán van ne­ki (mármint Friderikának), ráadásul a dal maga egy pimfkis virágének. A hullámok lassan elcsitultak, az Euroví­ziós dalfesztiválig kimondták a csendet a résztvétel jogát kiharcolt nótácskákra, így nem hallottuk többet a virágéneket. Egé­szen április utolsó napjáig, amikor kilibe­gett az írországi színpadra huszonkettedik­ként egy időközben profivá vedlett Bayer Friderika, aki tudta, hol kell éneklés köz­ben kedvesen vagy sírásán mosolyogni, aki megtanulta kordában tartani a kezét, és aki - bizonyára kemény is kitartó munká­val - a hangját is fazonosította. Egészen annyira, hogy az értékelés első perceiben utcahosszal vezette a mezőnyt, és a végén is csak hat pontocskával maradt le a dobogóról. Most lehetne itt fanyalogni, hogy azért lett negyedik, mert a többi dal még annyira se, de inkább maradjunk annyiban, Magyarország nem bukott meg csúfosan első Eurovíziós megmérettetésén.-------------TÉKA-------------­2 000 Miskolc (ÉM - H.S.) - Jó oka van annak, hogy folyóiratainkban megszaporodtak az írá­sok a nacionalizmusról. Úgy tűnik, hogy a két XIX. századi eszmekörből, a marxizmus után ez a virulensebb. Természetesen a liberaliz­mus is ide sorolható, ám ez mindkét eszme­körrel vitában áll, s éppen itt Kelet-Közép Eu­rópában. A 2000 áprilisi számában három iz­galmas dolgozat boncolgatja ezeket a kérdése­ket. A legpikánsabb Mihhail Agursky írása: a Szovjet Kommunizmus, orosz nacionalizmus. Mindig is gyanítottuk, hogy a marxizmus, Le­nin idegen elem az orosz fejlődésben, illetve hogy a sztálini despotizmus nagyon is szerves folytatása a cárokénak. Az orosz nacionaliz­mus - noha mindig tagadták - úgy ütött át a marxizmuson, internacionalizmuson, mint vér a szöveten. Sibalin és az apparatcsik értel­miség akkor vették elő, amikor a II. világhábo­rúban mozgósítani kellett a tömegeket. A ro- gyina maty, az orosz anyácska eszméjével job­ban lehetett azonosulni, mint a steril, üres in­ternacionalizmussal. Ugyanakkor a bolseviz- mus egy percig sem tagadta, hogy orosz, hogy gyanakszik mindennel szemben, ami más et­nikum. A vezetést (a pártét, a hatalomét) egy percig sem adták át. Sztálin likvidálta a 17-es élcsapatot, amelyben baltikumi, kaukázusi stb. értelmiségiek is voltak. Szarajevó, a Balkán, teszi aktuálissá Geriru- de Húnmelfarb tanulmányát, a Sötét, véres keresztutak-at. Miért gyilkolássza a szerb a bosnyákot, horvátot - és viszont? Hisz’ egy nép, egy nyelv mind a három. De más vallás, más kultúra? így aztán az „etnikai tisztoga­tás” kifejezés is értelmetlen, abszurdum. Még szemléletesebb ez a probléma az íreknél, ahol a kezdetben valóban „csak” nacionalista moz­galom mára vallásháborúvá egyszerűsödött. De nem más, nem jobb a helyzet a Közel-Kele­ten sem, hisz ott meg sémita népek háborúz­nak egymással. Joggal vetődik föl a kérdés, hogy egyáltalán van-e megoldás. Miután ez­redvégünk egyik fő gondja lett a nacionaliz­mus, a nemzeti identitás, miközben Nyugat- Európa az integráció felé halad? Félig-meddig erre válaszol Sajó András (Nem­zetérzület és alkotmányosság) tanulmánya, hiszen Platon óta nagy kérdés, hogy bízhatjuk- e a világot a filozófusokra. Hans-Georg Gada- mer válasza (Filozófusok a politikában) is több mint elgondolkodtató. Tény, hogy a világ ma sem a bölcsesség által kormányoztatik... • A Lillafüred Alapítvány miskolci kortárs festők alkotásainak bemutatására galériát nyit a lillafüredi Palotaszállóban. Az első lóál­lítást és az új galériát május 6-án, pénteken délután 5 órakor T. Asztalos Ildikó Miskolc város polgármestere adja át a közönségnek. Piaci verseny felhangokkal Felvételünk csak annyiban kötődik az íráshoz, hogy ez is egy iskolá­ban készült - ahol tudják: mi illik és mi nem... Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - Bár még az idei tanév sem ért véget, de már megkez­dődött a tanszerellátók versenyfutá­sa a gyerekek, a szülők és az iskolák kegyeiért. A vállalkozók természete­sen igyekeznek minden eszközt be­vetni, különböző engedményeket ki- j nálnak a könyvekből, füzetekből, amely révén a szülők is jól járnak, de azért a vállalkozó sem megy feltétle­nül tönkre. Egy ilyen kedvezményes füzetvásárlási ajánlat miatt kereste meg szerkesztőségünket az Eszak-Pi- ért Rt. kereskedelmi igazgatóhelyet­tese, Tőzsér István: • Előre szeretném bocsátani, ezen a területen mi közvetlenül nem ál­lunk kapcsolatban az iskolákkal, nem is tartozik az alapvető felada­taink közé. Általában kereskedők­kel tartjuk a kapcsolatot, akiket mi nagykereskedelmi áron szolgálunk ki. Esetenként még a nagykerárból is tudunk engedményeket adni, így ők is kedvező árajánlattal kereshe­tik fel az iskolákat. Nagy a piaci verseny, sok a vállalkozó, tudomá­sul kell venni, hogy a vevők kegyeit ki kell érdemelni és természetes, hogy az marad talpon, aki a lehető legkedvezőbb árat, minőséget, ki­szolgálást tudja nyújtani. Ez a piaci verseny azonban nem lépheti túl a jó ízlés határait. A minap kaptam kézhez egy miskolci székhelyű vál­lalkozás levelét, amelyben az isko­lák első számú vezetőihez fordulnak azzal az ajánlattal: ha tőlük rende­lik meg a tanulók iskolai füzeteit, természetesen kedvezményes áron, akkor az illető igazgatót vagy igaz­gatókat ingyen és bérmentve elvi­szik egy öt napos párizsi utazásra, magyarán, ha a szülő kifizeti a füze­tet, akkor az igazgató ingyen nya­ralhat. Ez már nem verseny, hanem a szülők becsapása. Sajnos jelenség­gé kezd válni, hogy nem pedagógi­ai, hanem üzleti szempontok játsza­nak elsődleges szerepet. □ Hátha olyan kedvező ez az aján­lat, hogy a szülő nem bánja, ha emi­att az igazgató utazgat egy kicsit. • Az általam ismeretlen vállalko­zás többek között azt ígéri, hogy az A/4-es formátumú iskolai füzeteket 36 forintért adják a bolti 39,50 fo­rintos árral szemben. Természete­sen ez a fiizetenkénti kedvezmé­nyes 36 forintos ár tartalmazza az ÁFA-t és a kiszállítás költségeit. Hogy a miskolci üzletek mennyiért árulják ezt a füzetet, azt nem tu­dom, mert mi csak egy ajánlott árat kalkulálunk ki. Ennek a füzetfajtá­nak az általunk megszabott nagy­kereskedelmi ára 24 forint, az ÁFA-s nagykereskedelmi ára 30 forint len­ne, az ajánlott fogyasztói ára pedig 34,10 forint. Most nem akarom bo­nyolult számításokba bonyolódni, de a nagykerárból adott kedvezmé­nyekkel minden járulékos költséget is beszámítva ez a 36 forintos ár kö­rülbelül 6-8 forint hasznot tartal­maz füzetenként, ami elég jelentős árrés. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, engem az sem bánta­na, ha akár 31 forintért adják a fü­zetet, azt az eljárást tartom etikát­lannak, hogy a szülőkkel fizettessék ki az intézményvezetők külföldi utazását. * Természetesen megkerestük az ajánlatot tevő vállalkozás vezetőjét, aki a cég nevének mellőzését kérve a következő nyilatkozatot adta la­punknak. • Egy gazdasági vita véleményem szerint nem az újságban kell, hogy eldőljön, hanem a piacon. A cégünk azt vállalta, hogy még az idei tanév végéig a bolti árnál tíz százalékkal olcsóbban leszállítja a szülőknek a füzeteket úgy, hogy a szállítási költ­ségeket sem kell megfizetniük. * Végezetül felhívtuk három nagy miskolci papír-írószer boltját, mennyiért árusítják az A/4-es for­mátumú iskolai füzeteket. Ezek szerint a Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Soltész Nagy Kálmán út ke­reszteződésében lévő üzletben egy A/4-es füzet 38 forintba, a Városház téren szintén 38 forintba, a Széche­nyi úton (a villanyrendőr közelében) 36 forintba kerül. Tehetségkeresés és -nevelés Miskolc (EM) - Az Erdélyi János Tehetségkutató és Tehetségneveló Alapítvány pályázatot hirdet a me­gyében élő és tanuló, különösen te­hetséges fiatalok felkutatása és a velük való speciális foglalkozások támogatására. A pályázat célja: egyszeri anyagi tá­mogatással ösztönözni az alsó- és középfokú oktatási intézményben a tehetségkiválasztást és -nevelést; elősegíteni a módszerek kidolgozá­sát, fejlesztését, közkinccsé tételét, valamint a fejlesztő programok gya­korlati megvalósítását; honorálni a tehetséges fiatalokkal rendszeresen és eredményesen foglalkozó pedagó­gusok munkáját. A pénzeszközök korlátozott volta miatt a költséges - állóeszközök beszerzésével járó — programok finanszírozására még ebben az évben sincs lehetőség, s nem támogathatók olyan pályáza­tok, amelyek több évre terjedően igényelnek anyagi fedezetet, illetve munkaerő alkalmazásával járnak. Kiemelten támogatandó: fejlesztő programok készítése, az irányított önképzés formáinak kidolgozása; a hátrányos helyzetben élő, kiemelke­dő képességű fiatalok fejlődésének támogatása; szakértői támogatás kérése eredménymérésekhez és ké­pességvizsgálatokhoz. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó(k) nevét, címét, a pályázati cél leírását és indoklásé, a támoga­tás igényelt összegét, költségveté­sét, felhasználásának tervezett for­máját, a program (kísérlet, fejlesz­tés) kezdetének és befejezésének időpontját, nyilatkozatot arról, hogy milyen forrásból igényeltek vagy kaptak a programhoz támogatást e pályázaton kívül. A pályázatokat két példányban má­jus 20-ig kell benyújtani az alapít­vány kuratóriumának címezve a Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézetbe (3534 Miskolc, And- rássy u. 96. Telefon: 46/350-433.). Akik kiállták a „Hétpróbát” Miskolc (ÉM - FG) - A „hétpróbások" napjai meg vannak számlálva. Nem nagyon érnek már rá beszélgetni. Si­etni kell, hogy felkészülten allhassa­nak a nagy bizottság elé. És még bú­csút kell mondani a szabadságnak is. A „hétpróbások”, név szerint Szabó Zsolt, Székely Dóra és Tóth György Károly a miskolci Herman Ottó Gimnázium IV./l osztályos növen­dékei. Ók azok, akik a Magyar Rá­dió felkérésére részt vehettek egy rendhagyó „érettségin”. Ez a vizsga persze nem olyan volt, mint az igazi, de nem kis erőpróbá­nak számított, hiszen a húsz kivá­lasztott iskola versenyében - rend­kívül szoros küzdelemben - végül első helyen végeztek. Mint mondják a diákok, azért volt számukra nagyon hasznos ez a ren­dezvény, mert gyakorolhatták a nyilvános szereplést, és a játékos­ság ellenére is rendkívül komplex feladatokat kellett megoldaniuk. Szóbeli szereplésüket — mint az iga­zi érettségin - írásbeli előzte meg. Iskolájuk névadóját kellett rövid, szellemes, de megalapozott érvek­kel tűzdelt írásművei Nobel-díjra javasolni. A szóbeli „kérdező taná­ra” Antal Imre volt, a zsűri pedig az „érettségi vizsgabizottság”. Ezt az akadályt tehát sikerrel vették, de hátra van még az igazi érettségi, és a felvételi. Szabó Zsolt és Székely Dóra a Miskolci Egyetem Közgaz­A „hétpróbások" daságtudományi Karára, Tóth György Károly pedig a budapesti Bolyai Katonai Műszaki Főiskolára jelentkezett.- Nagyon jó buli volt ez a „hét- próbás” - összegezte a csapat véle­ményét Szabó Zsolt, aztán mentege- tődzött, hogy sietniük kell, mert nem szeretnének lemaradni az utol­só testnevelésóráról. De még arra volt ideje, hogy figyelmeztessen: a Fotó; Fojtán László felkészítő tanárok neve is kerüljön be az újságba. Következzék tehát a felkészítő ta­nárok névsora: Kiss Imréné, Ku- lyossa Zsolt és Pogonyi Lászlóné. Akik pedig szeretnék megtudni, ho­gyan érettségiztek a hermanos „hét­próbások”, május 7-én szombaton délelőtt 9 órakor kapcsolják be a rá­diót, és hallgassák meg a Kos­suthon a Gordiusz című műsort. Kórusfesztivál Miskolc (ÉM) - A Magyar Kórus­fesztivál Alapítvány, a Magyar Rá­dió és a Hassler Énekegyüttes idén is megrendezi a már hagyományos­nak számító Miskolci Kamarakórus Fesztivált. A rendezvénysorozat félhivatalosan május 6-án, pénteken délelőtt tíz órakor kezdődik Miskolcon, a Bar- tók-teremben, ahol kollégái és nö­vendékei emlékeznek meg Kardos Pálról, majd Kórusnevelés-kórus- hangzás címmel a Rozgonyi Éva és a Lauda Leánykar tart bemutató foglalkozást. A hivatalos megnyitót ugyanezen a helyszínen tartja délután háromkor Kobold Tamás, Miskolc város alpol­gármestere, ezt követően színpadra lép a miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola Leányka­ra, a Lauda Leánykar (Szeged) és a Fazekas Gyermekkar (Miskolc). Az első nap záróprogramjaként este fél nyolckor két magyarországi bemu­tatót is tartanak a miskolci Minori­ta templomban, ahol Orbán György Regina Martyrum és Hubert Stupp- ner Passió Hominis Secundum Prophetas című műve csendül fel (ez utóbbit maga a szerző dirigálja). Közreműködik a miskolci Bartók Kórus, a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar, Miklósa Erika (szoprán), Seiji Makino (tenor) valamint Clau­dio Danuser (bariton). Május 7-én, szombaton délelőtt tíz órakor szakmai konferenciát ren­deznek a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, amelynek keretében Reményi János karnagy tart bemu­tató foglalkozást Madrigálok, mo­tetták előadási problémái címmel. Délután három órakor a Bartók-te- remben lép fel a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház Gyermekkórusa (Ózd), a Miskolci Forrás Kamarakó­rus, az Associazione Coro Polifonico Casella (Olaszország), a Művelődés Háza Kamarakórusa (Sárospatak) és a Vox Camerata (Dunaszerda- hely). Ugyanebben az időpontban a Szerencsi Huszárvárban is feszti­válhangversenyt rendeznek a Rá­kóczi Zsigmond Általános Iskola Gyermekkara, a Hegyalja Pedagó­gus Kórus és a törökországi Ankara Coksesli Korosu részvételével. Még szintén szombaton este hét órától lép színpadra a miskolci Hassler Énekegyüttes, az Ankara Coksesli Korosu, a Kammerchor der Musika­kademie in Bydgoszcz (Lengyelor­szág), a Bach Énekegyüttes (Pécs) és a kecskeméti Ars Nova Éneke­gyüttes. A fesztivál zárónapján, vasárnap négy hangversenyt tartanak. Déle­lőtt tíz órakor Mezőkövesden, a Szent László-templomban ad kon­certet a Jézus Szíve-templom Ve­gyeskara, a Bárdos Lajos Általános Iskola Gyermekkara, a Közösségi Ház Pedagógus Nőikara, a' Gál Ist­ván Kórus valamint a Kammerchor der Musikakademie in Bydgoszcz. Ugyancsak vasárnap Sárospatakon a görög katolikus templomban ti­zenegy órakor tartanak hangver­senyt a helyi Művelődés Háza Ka­marakórusa, az Associazione Coro Polifonico Casella és a Vox Camera­ta közreműködésével. Délután há­rom órakor a miskolci Református Egyházkerületi Székházban lép fel az Ádám Jenő Általános Iskola Gyermekkórusa (Kazincbarcika), a Tiszáninneni Egyházkerület Ifjúsá­gi Kórusa, az Ánkara Coksesli Ko­rosu és az Associazione Coro Polifo­nico Casella. A záróhangversenyt Miskolcon, a Mindszenti templom­ban rendezik a Mindszenty Éneke­gyüttes, a Vox Camerata, az Ars Nova Énekegyüttes és a Kammer­chor der Musikakademie in Byd­goszcz részvételével, majd a feszti­vál hivatalosan dr. Lénárd Béla, a megyei önkormányzat oktatási-, közművelődési- és sportosztályának elnöke beszédével zárul. Német kultúra Kazincbarcika (ÉM) - A Kazinc­barcikaiak a Német Kultúráért Egyesület ma, csütörtök délután 5 órától tartja rendes évi közgyűlését a ÁFÉSZ-székház emeleti tanács­termében. Az összejövetelen Ivánfi Jenő egyesületi elnök az 1993-94. évben végzett munkáról tájékoztat­ja az egybegyűlteket, majd Horváth Gyuláné az egyesület ismeretter- j jesztő tevékenységéről, Nováki Lászlóné gazdasági vezető pedig a közösség anyagi helyzetéről tart be­számolót. A közgyűlésen fellép a Ságvári Endre Gimnázium kama­rakórusa. J-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents