Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

10 ÉLETMÓD — zzi Család — 1994. Május 25., Szerda-----------JEGYZET----------­A z utolsó fagyosszent Törő István „Komor, mogorva férfiú / Volt Orbán. / Bár olyan vidám hajnal pirult / Az or­rán...” - írja Petőfi Sándor egyik kis versé­ben. A sok jelző és a hangutánzó sejteti, hogy a név viselője nem akármilyen férfiú, mert maga a zordság megtestesítője. A nép­hit szerinti Orbán az utolsó fagyosszent, akinek ugyan nincs már akkora hatal­ma, hogy csak úgy megsemmisítse a ter­mést, mint jó néhány nappal elődei, a legen­dás Pongrác, Szerváé, Bonifác, de voltak időszakok, amikor fázósan toporogtunk Orbán napján. Változunk mi is, és velünk együtt minden, de főleg a környezetünk. Alakítjuk, szépít­jük és romboljuk. Előnyére és hátrányára, ahogy éppen érdekeink diktálják, ahogy sugallják hozzáértők és szakbarbárok. A pannon táj szőlősgazdái körében ma is ha­gyomány a szőlőjövés megünneplése, ami­kor is hosszas ceremónia közepette hálát adnak a teremtőnek, a szenteknek és min­denkinek (egymást is ünnepelve), hogy is­mét megmozdult a tőke, fürt is látható, ha... És a sok ha egyike a környezet. Az a kör­nyezet, amelyet súlyosan rombolunk, bele­rondítva „saját fészkünkbe”, a százötféle elem összes skáláját felvonultatva, főkép­pen a nehézfémeket, amelyek gondoskod­nak róla, hogy egyre kevesebb szőlőjövést jegyezzünk be, egyre kevesebb Orbán-nap- ra kupacoljuk körbe gyümölcseinket fű­részporral, hogy ha jön a, hajnali lehűlés „füstkabátba csomagoljuk”, bőven gondol­va a szőlőjövés áldására, esetleg hasonlít­va Petőfi Orbánjára, akiről írja:,, Temérdek borfélét ivott / meg Orbán, / Vidám haj­nal azért pirult / Az orrán.” A történelmi borvidéken, és más szőlőkul­túrákban megtalálhatók az Orbán-napi vi­gasságok, a borlovagrend ünnepségei. E lo­vagrend gyökerei korábbi időszakokra nyúlnak vissza, a szakma kiváló művelő­it, s mindazon személyiségeket, akik sokat fáradoztak a szőlő és bor hírnevének felvi­rágoztatásáért e nemes napon lovaggá ütik, belépnek a borlovagrend tagjai közé. Még akkor is nagy esemény az, ha a szőlős­gazdák ma sokat „szívják a fogukat” a ma­gas termesztési költségek miatt, amelyeket az eladási áraikban nem tudnak érvénye­síteni. A tulajdonviszonyokban bekövetke­ző bizonytalanságok és zavaró tényezők mi­att, és az eladatlan borkészletek következ­tében gyakorta patthelyzetbe kerülnek. De akik szeretik a sok-sok fürttel előtörő friss szőlőhajtásokat, ha csak rövid időre is, de elfelejtik ezeket a gondokat, és ünnepelnek. Inkább gondolnak Orbánra, és azonosul­nak vele.E legendák ugyan kiveszni látsza­nak. Mert a régi és a közelmúlt szép ma­gyar neveieltűnnek, nemzetköziesednek. Ki nevezné ma már Orbánnak egyetlen „szen­tjét”, mikor Norbert is lehet?! Gemkapocs és bajuszvédő London (MTI) - Ugyan milyen lenne min­dennapi életünk mosópor, golyóstoll, közleke­dési lámpa vagy éppenséggel hűtőszekrény nélkül? Ez a kérdés oly hosszú időn át foglal­koztatott egy angol szerzőt, amíg nyilván nem maradt más választása, minthogy könyvet írt korunk műszaki játékszereiről. A Találmá­nyok Guinness Könyve ugyan elsősorban azokkal a csekélységekkel foglalkozik, ame­lyek éppen annyira természetesnek tűnhet­nek számunkra, mint a gemkapocs, a mini­szoknya, vagy a sózott hasábburgonya. A most megjelent kötet jól láthatóan rávilágít a sze­rencse és a véletlen összejátszására, aminek számos műszaki újítás köszönhető. Hogy csak egy példát mondjunk: a mikrohullámú sütőt egy mérnök találta ki, aki rájött, hogy hideg napokon kezét a radar rendszer sugárzásán melegítheti. Ennek a felfedezésnek jelentősé­gét azonban csak akkor ismerte fel, amikor munka közben egy darab csokoládé megolvadt a zsebében. A gépírásnál ma már nélkülözhe­tetlen fehér fluid annak köszönhető, hogy egy nem túlságosan képzett titkárnő, aki rettegett attól, hogy elbocsátják állásából, cégérfestők­től fehér festéket vitt magával az irodába, hogy számtalan íráshibáját eltüntesse. A könyv függeléke azokkal a találmányokkal foglalkozik, amelyek inind a mai napig nem hoztak kasszasikert. így például az a bajusz­védő, amely megakadályozza, hogy a bajusz végére ételmaradék tapadjon, vagy az a ké­szülék, amelynek segítségével az ember pil­lantást vethet a saját fülébe. A főnök fakanállal és kötényben Brackó István Az első szenzációt. az jelentette, amikor felborult a vízibicikli. Két hölgy taposta a pedált, de nyilván rosszul navigált... A hozzátartozó bátor és úszni tudó férfinép rögtön menteni indult. A parton maradot­tak nekik szurkoltak, ám a szem­közti horgászok kaján kárörömmel nyugtázták az egyébként veszélyte­len balesetet. Ők nem tartoztak a „csapathoz”. A csapat, amely családnak nagy, vállalkozói kollektívának kicsi, a Dorgói-tó partján vert tanyát. Ra­gyogóan sütött a Nap, enyhe szellő lengedezett, a nádtetős esőbeálló asztala enni- és innivalót kínált. Minden adva volt egy kellemes pik­nikhez. Történt mindez május 22- én, pünkösd vasárnapján. Hagyomány már, hogy a Kusinszki és Társai Kft. tagjai évente egyszer, családostól a természetben múlat­ják az időt. A szerencsi székhelyű cég harminc dolgozójának ez az egyetlen napja, amikor mindenki ráér. A pékek, a boltosok, a gépko­csivezetők, az adminisztrátorok. Tavaly a Bodrog partján, a longi ré­ten töltöttek egy kellemes vasárna­pot, az idén a választás a Sárga bor­háztól iramodásnyira fekvő tavacs­kára esett. A hölgyek a délelőttöt napozással, pletykálkodással töltötték. A gyere­kek a labdát nyúzták vagy kerge- tőztek. A férfiak az árnyékba hú­zódtak, söröztek és a horgászokat nézték. Az első halat, már amennyire zsákmánynak lehet ne­vezni egy tenyérnyi keszeget, Kar­dos László, a pék fogta. A többiek (Varga György raktáros és Fábián Ottó mezőgazdasági szervező) szor­galmasan sneciztek, hogy legyen csali a csukázóknak. Pirosszámyú bőven akadt, de hiába került a ho­rogra, a ragadozónak nem volt étvá­gya. Napszálltáig mindössze né­hány keszeg került a haltartóba. A társaság éhen marad, ha előre meg­fontolt szándékkal halászlét rendel ebédre. A főnök főzött, gulyást, marhaláb­szárból. Ahogy az illik. A kft. néva­dója, András gazda, igazán jól vette ki magát kötényben és hatalmas fa­kanállal a kezében. Nem a vezető jogán, hanem szakácstudománya okán lett a séf. Az alapanyagot még otthon előfőzte, itt csak a krumpli és a finomító fűszerek kellettek be­le. Jóféle illatok töltötték be a tájat, s az asztalon, a patyolattiszta kendő alatt bevetésre várt a híres-neves bekecsi kenyér is. A kisvállalkozás péksége 15 Szerencs környéki községet lát el mindennapival. Nagy a konkurencia, de a csapat így készül a gulyás Fotók: ÉM állja a versenyt. Tóth Ili és Hegedűs Ferencné (Ági), a pénzügyek felelő­sei persze az anyagiakra panasz­kodnak. A 35 millió forintos évi for­galmú céget rengeteg adó terheli, s bizony 44 százaléknyi percentet kell befizetni a mostani parti kiadásai után is... De azért nem panaszkod­nak. Tisztes pénz keresnek, s egyenruhát is csináltattak maguk­nak. Pólót, sapkát, dzsekit. A családiashangulatú összejövete­len a gyerekeket könnyű beszédre bírni. A 15 éves Kardos Robi nem folytatja apja mesterségét, neki me­leg a kemence. Bádogos lesz, Mis­kolcon tanul. Nagyon büszke arany- fülbevalójára, amelyet a ke­resztanyjától kapott. Gombos Norbi viszont pék lesz. Elsős a szakmun­kásképzőben. Főzni nem szeret, de a kenyér az más... Harley Davidson sapkát és igazi Puma cipőt hord. If­jabb Fábián Ottó harmadikos a sze­rencsi általánosban, s háromtusá- zik. Számára a sport a jövő. A nagy család legifjabb résztvevőjét, Kalina Dávidot nem sikerült szóra bírni. Pedig apuka (szintén pék) váltig biztatta, de a másfél éves fiatalem­bert, egy szál liberóban totyogva, jobban érdekelték a lepkék. Közben elkészült az ebéd. Minden­kinek jutott hely az árnyékos tető alatt. Megszakadt a beszéd fonala. Csak a kanalak csörögtek, csak a poharak csendültek koccintásra. A főnök is levetette a kötényt, letette a fakanalat. Élvezte a sikert, ízlett a főztje... Aztán ő is szedett egy le- gényes adagot. Megdolgozott érte. Dicsérte is volna, ha nem ő sza­kács... Amint az várható volt, délután be­toppant a tó gazdája, Bodnár Imre is. Régi ismerője a csapatnak, ba­rátja a főnöknek. A hányatott sorsú Dorgói-tó, úgy tűnik, megszűnik a pletyka és privatizáció témája len­ni. A vállalkozó kedvű férfi először úszott egyet, aztán, csak úgy fürdő- gatyában nyilatkozott. Az alig másfél hektáros tó és kör­nyéke (német közreműködéssel) üdülőparadicsom lehet. Szálloda, kemping épül majd, de addig is ven­dégeket fogad a négy, összkomfor­tos faház, június közepén megnyílik a strand, s a horgászok számára ál­landóan nyitva a kapu. Estére elcsendesedett a táj. Csak néhány makacs horgász maradt, s a csapat - egy kellemes nap élményé­vel gazdagodva - sátrat bontott, s indult haza. A kéz és a kemence nem tétlenkedhet, kell a kenyér; képletesen és valóságosan is. Tájak, korok, pólyák és bölcsők Az asszonyi karokra nagy szükség volt Illusztráció: MTI Budapest (MTI) - A gyermek szü­letésének és nevelésének tárgyi esz­közei jelentős fejezetét képezik az emberiség történetének. A régi egyiptomiak és a spártaiak a csecse­mőket meztelenül nevelték, a görö­gök és a rómaiak már szalaggal te­kerték át az újszülötteket. A későb­bi évszázadokban a csecsemő ruhá­zata kibővült, bepólyázták az újszü­lötteket oly módon, hogy karjaik szabadon maradtak. Ezt az úgyne­vezett francia módot mutatja az 5. ábra. Az asszonyi karokra nagy szükség volt a mindennapi házi, mezei mun­kákban, így hozta a szükség a gyer­mekőrző szerkezetek kialakítását. Franciaország déli vidékein például a csecsemők tartására és hordozá­sára hosszúkás fűzfakosarakat használtak, hasonlókat a kenyérko­sarakhoz .Touraine vidékén vékony matracban tartották pólya helyett a csecsemőket. (8. ábra) A középkori Franciaországban a 9. században a primitív bölcsők készí­tésénél kettéfúrészeltek egy fatör­zset és kivájták azokat. Ézekben már el tudta ringatni az anya mag­zatát. A 15. századtól a fából készített böl­csőket hintaló-talpidomokkal láttak el Az 1. ábrán látható bölcsőt első­sorban a Jura hegyvidéken hasz­nálták, míg a 10. számú modellt in­kább Drome környékén. Ha a gyer­mek elérte azt a kort, amikor már ki tudott mászni a bölcsőből, járókára vagy amint a 2. képen látjuk, „ál­lókára” volt szüksége. Ez az állóka fatörzsből készült, és amíg a mama főzött vagy dolgozott, a gyereket eb­be állította bele. Ugyanezt a célt szolgálta a fűzfakosár állóka, a gye­rek mozgástere itt is enyhén szólva korlátozott, de legalább kissé szellő­sebb volt. (4. ábra) Egyes vidékeken az volt a szokás, hogy a babát pólyástól egy vastag rúdba vert szögre akasztották (5. ábra). Touraine vidékén miközben a mama főzte az ebédet, a konyhában a gyereket a 3. képen látható lova­cskára szíjazták, csak a kezeit tudta mozgatni. Amikor a baba elkezdett járni, szükség volt olyan szerkeze­tekre, amelyeket a földön csúsztatni tudott. A 9. ábrán látható járóka úgy néz ki, mint egy kas a kotlóscsibék szá- mára.Vesszőkből fonták, biztonsá­gos volt, de a baba nehézkesen tu­dott vele manőverezni. Franciaország csaknem minden ré­szén használták a kétrészes kosa­rat, de nem az ikerbabák hordozá­sára, hanem a falvakban, mezőkön, erdőkben otthagyott vagy elkóbo­rolt kisgyerekek begyűjtése céljá­ból. Egyszerre két gyereket „cso­magoltak” így, és rendszerint sza­márháton szállították be a men- helyre vagy a falusi dadához a meg- • rémült, kiéhezett, de még életben lévő gyermekeket. Jóval kevesebb az abortusz Budapest (MTI) - Nemzetközi vi­szonylatban is példátlan az a pozi­tív irányú változás, amely a mag­zatvédelmi törvény életbe lépése óta áz abortuszok számának alaku­lásában bekövetkezett hazánkban. A korábbi öt év átlagához képest ta­valy 17 százalékkal — több mint tízezerrel - csökkent a terhesség­megszakítások száma. A családvédelmi szolgálatok felállá­sa óta eltelt egy év jelentős eredmé­nyeket hozott az abortuszok számá­nak csökkenésében. A 19 megyében és Budapesten 1993-ban összesen 92 159 nő kereste fel a szolgálatot, 86,7 százalékuk terhességmegsza- kítási kérelemmel. A legtöbben - 20.769-en - Budapesten jelentkez­tek abortuszra, de a hatezret meg­haladta a terhességmegszakítási kérelmek száma Borsod-Abaúj- Zemplén és Pest megyében is. El­gondolkoztató, hogy igen magas a terhességmegszakításra jelentke­zők között a két-, három- vagy több- gyermekes nők aránya. A védőnők­kel való találkozást követően ugyanakkor a korábbi évekkel el­lentétben kettő helyett már a nők öt százaléka döntött úgy: mégis meg­tartja magzatát. így tavaly végül is 75 959 abortuszt hajtottak végre az orvosok - mondta az államtitkár, aki pozitív változásnak értékelte azt is, hogy egyre több azoknak a nőknek a száma, akik csak taná­csért fordulnak a szolgálatokhoz. Kiegészítő nyugdíjpénztár Budapest (MTI) - Kiegészítő nyug­díjpénztár létrehozását határozta el a szakmunkásképzők és szakközé­piskolák dolgozóinak egy része. Az 1100 intézményből eddig 53 csatla­kozott a pénztárhoz - jelentették be a szervezők. A dplgozók bérűit 5 szá­zalékát fizetik be a pénztárba és a munkaadók is oda utalják át a 44 százalékos társadalombiztosítási befizetés ezen 5 százalékra jutó há­nyadát. Havonkénti 1000 forintos befizetésnél a dolgozók 10 évet kö­vetően 250 ezer forint egyösszegű kifizetésére, vagy ennek megfelelő járadékra tarthatnak igényt. Gazdaasszonyok Vép (MTI) - Gazdaasszonyképző oktatási intézmények országos ta­lálkozóját tartották a közelmúltban a Szombathely melletti Vépen, amelynek célja az volt, hogy átte­kintsék az osztrák és német mintá­ra négy éve indult szakképzés ta­pasztalatait. A találkozó keretében országos szakmai versenyt is ren­deztek. Ezen 53 hazai iskola 59 ver­senyzője vett részt, összemérve el­méleti és gyakorlati tudását főzés­ben, sütésben, szabás-varrásban, háztartási ismeretekben .házibeteg ápolásban, csecsemőgondozásban, kereskedelmi ismeretekben, kerté­szetben és kisállat-tenyésztésben. A szakemberek úgy látják, hogy a je­lenlegi munkaerőpiaci helyzetben jó elképzelés volt bevezetni ezt a spe­ciális iskolatípust. Vita csak azon van, hogy a 8 általános iskolát vég­zettek, vagy a már érettségivel ren­delkezők részére ideális-e a képzés. A sokrétű ismeretet adó oktatás mindenesetre hozzájárulhat a leen­dő családok stabilitásához, a rész­és mellékfoglalkozások vállalásá­hoz, a falusi turizmus személyi fel­tételeinek megteremtéséhez. Álmodozók Budapest (MTI) - Kiről álmodik a férfi Angliában és az Egyesült Álla­mokban? Vagy inkább, ahogy a De­tails magazin föltette a kíváncsi kérdést: Ki lenne az a hölgy, akivel megosztaná a hálószobáját legalább egy éjszakára? Nos, ez a hölgy itt is, ott is azonos: Cindy Crawford, a vi­lág egyik legjobban fizetett fotómo- dellje, 28 éves, milliomos és egy filmsztár, Richard Gere felesége. A lap szerint a megkérdezett férfiak 95 százaléka erről a hölgyről álmo­dik. A húsz és a negyven év közötti szavazók a második, illetve a har­madik helyen ismert filmszínésznó- ket jelölték meg, Kim Basinger és Sharon Stone személyében. A2 utóbbiak főleg az angol urak ked­vencei, amiből a lap arra következ­tet, hogy a londoni City továbbra is ragaszkodik a hagyományos ízlés­hez. I I llllll—B 1 _________- ”111111 IlfIIIlii—>■ J obb ízű a falat, ha sokan ülik körül az asztalt

Next

/
Thumbnails
Contents