Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

8 Z Itt-Hon 1994. Május 24., Kedd r- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Csikai István Tiszaladány (ÉM - KS.) - Milyen ér­zés ma polgármesternek lenni, ott, ahol oly sok a gond? - kérdeztük Csi­kai Istvántól.- Megtisztelő és komoly feladat, de igazából nem a rang nagyságát érzem, hanem azt, hogy az itt élő nyolcszáz­harminc embernek elviselhető és meg­felelő életkörülményeket biztosítsunk. Itt nőttem fel, közülük való vagyok, maguk közül választottak meg az em­berek. Szüleim és őseim is tiszaladá- nyiak. Napjainkban valamennyi ladá- nyi gondjával foglalkoznom kell, el kell járnom az ügyeikben, segíteni kell a mindennapi megélhetési gondokban. Nem érzem magam a szó hagyomá­nyos értelmében igazán nagy polgár­mesternek, inkább az ügyeket segítő és intéző embernek. Csikai István 1949-ben született. Édesapja földműves volt. Az általános iskola elvégzése után a tokaji gimná­ziumba került, majd ezután a vízügy­nél helyezkedett el. Közben techniku­si szakképesítést is szerzett, miután a Miskolci Vízügyi Igazgatóságnál dol­gozott. Hívták több helyre is, több vá­lasztási lehetősége kínálkozott, de nem ment el, hanem visszatért az ismerős környezetbe, Tokajban helyezkedett el. Egy kis kitérő után itt is a szakmájá­ban dolgozott. Mindaddig ott volt, amíg szülőfaluja vezetői fel nem keres­ték és 1988-ban hazahívták tanácsel­nöknek. Elvállalta a feladatot, majd 1990-ben indult az önkormányzati vá­lasztáson. Látványos, nagy dolgok nem történ­nek most Tiszaladányban, de a polgár- mester eredménynek tekinti azt is, hogy működtetni tudják intézmény- rendszerüket, valamint tudtak alkal­mazkodni fennmaradásuk érdekében az új viszonyokhoz. Gazdakört és Le­geltetési Bizottságot alakítottak, meg­indult a mezőgazdasági gépek vásár­lása. Csikai István nős, két gyermeke van. Egyik fia egyetemi hallgató, a KLTE-n matematika-fizika szakon, a másik pe­dig növénytermesztő gépész lesz. Hóbortos ötletek, pihent agyak (ÉM) - A fejlődés útja kanyar­gós, mint a zabolázatlan folyó- ké. A tudomány története szá­mos példával igazolja, hogy az ígéretes kísérletek és a nagy öt­letek nem minden esetben ju­tottak el a megvalósulás siker­élményéhez. Mint ahogy arra is akad bőven példa, hogy a „nagy találmányok” később in­kább lila gőznek bizonyultak, íme néhány. Zenélő csokoládé A száj és a fül édes élményét kívánta összekapcsolni egy né­met feltaláló, amikor 1903-ban szabadalmaztatta a zenélő cso­koládét. A működési elv a kö­vetkező volt: a csokoládét borí­tó sztaniolra rögzítették a ze­nét, miáltal a csokoládét le le­hetettjátszani. A piac azonban nem értékelte az ötletet, a gye­rekeket ugyanis jobban érde­kelte a béltartalom, mint a kül­ső zaj... Az ötlet azonban az idő haladtával módosult. Egy lon­doni hölgy, 1937-ben szabadal­mat nyújtott be a gyermek­gyógyszerek között is közutá­latnak tartott csukamájolaj el­fogadtatására: az irtózat italát csokoládéból készült kanálban kell beadni. A kis beteg így ju­talomból a kanalat is megehe­ti! Szárnyas golflabda Egy angol feltaláló nevéhez fű­ződik a golfpályákon oly sok bosszúságot okozó hibás ütések kiküszöbölésére benyújtott sza­badalom. Szenvedélyes golfjá­tékos és egyben a találmányi hivatal tisztviselője, bizonyos Arthur Pedrick hosszas kísér­letezés után eljutott a nehézke­zű sporttársak kudarcainak megszűntetéséhez. Találmánya szerint csuklós számyacskákat kell szerelni a golflabdákra. Ezek az ütés után a levegőben kinyílnak és a golyót biztosan vezérlik az óhajtott lyukba. Atommeghajtású repülőgép A modern kor nagy találmá­nya. Az ötvenes években ugyanis, amikor a jövőt a nuk­leáris kor jegyében képzelték, napirendre került az atomnak repülőgép hajtóanyagként való felhasználása is. Az amerikai General Dynamics programja keretében utasítást adott egy atommeghajtású bombázó ter­vezésére, illetve elkészítésére. Elképzelés szerint ennek a gép­nek csak addig kellett volna ha­gyományos motorral repülni, amíg az előírt magasságot elé­ri, ott az energiát már a speci­ális uránium-üzemanyag bizto­sította volna. A gép tervei el is készültek, sőt szélcsatornában ki is próbálták, ám közben olyan problémák merültek fel, hogy 1961-ben a programot le­állították. Víziók Figura 1: Középkori feltaláló önjárója, a mai utcai cirkálók őstípusa. A hajtóerő maga az utas, aki fogaskerék áttétellel működteti a járművét oly mó­don, hogy a hengerekre csavart kötélzetet rángatja. Figura 2: Sisakba épített ön­védelmi fegyver. A szabadal­mat nehéz időben, az első vi­lágháború alatt nyújtotta be az amerikai Albert Pratt. A fejvé­dő viselőjének csak annyi a dol­ga, hogy a tüdejéből levegőt fúj a szája előtt lévő csőbe, ami fel­tölt egy kis tartályt a sisakban, miáltal az működésbe hozza az elrejtett pisztoly ravaszát. Figura 3: Ki ne hallott volna a legmodernebb és legtitkosabb repülőgépről, a lopakodóról, melyet hiába keres a légelhárí­tás, nem képes elkapni... Egy angol mérnök, Jim Reuter ne­véhez fűződik az autósztrádák lopakodójának elkészítése, ami­vel szemben viszont minden rendőrségi radar tehetetlen! Gyerekek honi rajzasztala Tavasz pillangókkal Rajzolta: Kretovics Glória 6 éves, Füzér Mi otthonában is ITTHON vagyunk! Tavaszi délelőtt — újhelyi utcán Csendes, mondhatni szinte kihalt az újhelyi utca reggelente. Később aztán beindul a forgalom mindenki igyekszik a dolgára: a diákok iskolába sietnek, nehogy elkésse­nek az első óráról, akinek van munkahelye, oda. Fotó: Mészáros István Vámszabad terület határnyitással Lácacséke (ÉM) - Az, hogy a Bodrogköz jelenlegi nehéz hely­zetének híre eljutott az Európa Parlamentbe is, nem kis dolog. Nyilvánvaló azonban, hogy ön­magában ez a tény nem sokat jelent a bodrogközi emberek­nek, ők sokkal inkább valami­féle gazdasági fellendülést sze­retnének tapasztalni. Ennek egyik lehetőségeként 1992-ben elhatározták egy vámszabad terület megvalósí­tását - határátkelőhely meg­nyitásával együtt. Az eltelt idő­ben ez ügyben volt már tárca­közi bizottsági ülés, különféle felméréseket végeztek szakem­berek a kivitelezést illetően, s legutóbb elkészült egy tanul­mányterv a megvalósítás érde­kében. Három település részvé­telével létrehoztak egy önkor­mányzati társulást, melynek feladata a kereskedelmi és gaz­dasági fejlesztési lehetőségek feltárása. Fő céljuknak tekin­tik, hogy a belföldi és a külföl­di tőke bevonásával, a már meglévő kapacitások kihaszná­lásával munkahelyeket teremt­senek, infrastruktúrát fej­lesszenek s elindítsák a térség általános fejlesztését. A geszto­ri feladatokat az Agora Kft.-re bízták. Idén május elejére elké­szült egyébként egy tanul­mányterv, melyet már továbbí­tottak az illetékes főhatóságok­nak, továbbá az Európa Parla­ment elnökének is. A bodrogközi elképzelések egyik sarkalatos pontjaként fogható fel, hogy ez a terület - fekvése révén - az egyik bázis lehetne a keletre nyitási elgon­dolás-csomagban. Mint N. Si­pos István, Lácacséke és Sem- jén jegyzője elmondotta, az el­képzelések szerint Lácacséke és Dámóc térségében alakíta­nák ki a vámszabad területet, mely kapcsolódna a szlovák - még ugyancsak elképzelés szin­tű - vámszabad területhez, va­lamint a szomszédos ukrán te­rülethez. Ha ez megvalósulna, jelentős mértékben tehermen- tesítódne a záhonyi csomópont. Ugyanakkor Királyhelmecen egy nagy gyümölcsfeldolgozó üzem épül, mely felvevőhelye lehetne a Bodrogközben és Sza­bolcsban megtermelt gyümöl­csöknek is. A kérdéskörhöz tartozik még, hogy Lácacsékén is megnyílna egy határátkelő. N. Sipos Ist­ván véleménye - és gazdasági felmérések - szerint ennek megvalósítása mindenképp in­dokolt. Hogy mindeme tervek­ből mikor lesz valóság, nos e kérdés napjainkban még min­dig nyitott. A jó kenyér meg a pék lelke Olyan kenyér készül itt, melyhez nem tesznek semmiféle „mű-anyagot”. (3. oldal) A TARTALOMBÓL Fogadj örökbe egy patakot Napjainkban ugyancsak romlott a ta­vak, patakok, folyók vízének minősé­ge. Ezért több magyarországi környe­zetvédő csoport elhatározta, hogy fel­derítik a szennyeződések okait, s er­ről folyamatosan tájékoztatják az il­letékeseket. (2. oldal) Szent Pál templom Ha minden a tervek szerint halad, rö­videsen átadják és felszentelik a pál- házi, most épülő templomot, melynek védőszentje Szent Pád lesz. (2. oldal) Fölfedeztük Spanyolországot A magyar ember mindig is szeretett utazni. Nehéz ellenállni a hazai uta­zási irodák bőséges kínálatának. Hosszabb utakra, mint például Spa­nyolországba legkényelmesebb repü­lővel utazni, persze ez drágább mint az autóbuszos. Megérkezvén aztán bő­ségesen válogathat az utazó az ottani programokból, például részt vehet iga­zi lovagi tornán, ahol a feltálalt sült csirkét kézzel eheti. (4. oldal) Kossuth-előadások Kossuth halálának 100. évfordulója al­kalmából emlékülést tart a Kossuth Emlékbizottság az újhelyi Kossuth Múzeumban. Az előadók sorában több neves Kossuth-kutató is szerepel. (4. oldal) Tudósítások hazai tájakról Bolondos tavaszi idő övezte a baran­golást, melynek során megbizonyosod­hattunk arról, hogy bizonyára a Raka- cai-tónál gyűlik össze a legtöbb gólya. Bolyongásaink sorában most Bodrog- keresztúr környéke is szerepel. (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents