Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Május 24.. kedd--------------------------TÉKA-------------------------F orrás 94/5 Horpácsi Sándor Az irodalom - egyik - nagy kérdése hogyan is tükrözze a valóságot. Kicsit félve írom le a kifejezést, mert a marxista esztétika lejáratta, de az is kétségtelen, hogy a rendszerváltás óta az irodalom mintha elveszítette volna a kapcsolatot a valósággal, s az olvasóival is. A paradoxon éppen az, hogy a hajdan virágzó tényirodalom: a szociográfia, az irodalmi riport veszett ki lapjainkból. A dolog nem menthető azzal, hogy ezeket a műfajokat, szerepeket átvette a napilap, mert nem vette át. Sőt, mintha onnan meg az irodalom szorult volna ki. A kecskeméti Forrás azzal vívott ki rangot, markáns arcéit még a hatvanas években, hogy nívós szociográfiákat közölt. Emlékeztetőül elég legyen itt csupán Zám Tibor nagy port felvert szociográfiájára (Szeszmesterkedések) utalni, amelyben a házilag kotyvasztott pálinka - maffiákra hívta fel a figyelmet. Mert az alkoholizmusban nem csupán a mennyiség a gond, de a vedelt ital minősége is. A Forrás most mintha megint magára találna, illetve vissza a már említett úthoz, műfajhoz. Folytatásban (2.) közli Dobozi Eszter szociográfia-riportját Tíz körömmel a kárpótlás végrehajtásáról, gondjairól. Régóta vártuk ezt, vagy hasonló írást. Ma már tételszerűen kimondhatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság, s egyáltalán gazdaság csődjét a hajdani téesze- sítés, a magántulajdon eltörlése, üldözése, az alattvalói létbe szorítás okozta. Önállótlanná tette az embereket, kiszolgáltatta a fosztoga- tó-osztogató „gondoskodó” államnak. Ez rontotta le a munkamorált, nyomorította meg az államot, növelte a szociális-társadalmi feszültséget, amely végül is a. „létező szocializmus” bukásához vezetett. Azt már a reform- kommunisták is tudták, hogy ezen változtatni kell. De hogyan? Nos, az elmúlt négy év politikai-parlamenti viharai, törvényei kétségtelenül elkezdtek valamit, de addig nem rejtett, ismert új konfliktusokat is termelt. Az alapkérdés ugyanis az, hogy milyen mezőgazdaságot akarunk? A nosztalgia és a türelmetlenség hajlamos arra, hogy mindent idealizáljon, ami a téesz előtt volt, holott éppen az említett műfajok tárták fel korábban (például Szabó Zoltán: Tardi helyzet, Nagy Lajos: Kiskunhalom stb., stb.) a paraszti lét nyomorúságait. Egyetértéssel idézem Erdei Ferencet, aki már a harmincas években azt írta, hogy a parasztság ne sors legyen, hanem szakma. Azaz ne determináljon sorsokat az a tény, hogy valaki örökölt X hold földet az apjától. Nos, sok rosszat el lehet mondani az elmúlt évtizedekről, de azt senki se vitatja, hogy a földművelésben megjelent a szakszerűség, sőt a tudományosság. A mezőgazdaságnak is - eladható! - árut kell termelni, s ehhez ma már nem elég a tapasztalás útján megszerezhető foldismeret. Járatosnak kell lenni a világpiacon, a pénz-jo- gi-közgazdasági stb. viszonyokban is. Nos, ismerve a magyar paraszt leleményességét, él- niakarását, nyilván meg fogja szerezni ezeket az ismereteket, jártasságokat is, ám most még csak a káosz látszik. Dobozi Eszter Izsákon beszélgetett az átalakulásról. Az emberek tele vannak robbanó feszültséggel, várakozással, bizonytalansággal. Hasonló témakörben vizsgálódott a Jászságban Pethő László összegezve: még sok minden nincs kitalálva. A hitel és pénzviszonyok, a garanciák, amelyek a termelést, vállalkozást segítik. Ezek megoldása természetesen nem az irodalom feladata, de akkor segíti a kibontakozást, ha ismét közelebb lép a valósághoz. S végezetül nem fontos, de jellemző: Dobozi Eszter is, Pethő László is gyakorló pedagógus, mégis vállalták ezt a rendkívül idő- és munka- igényes feladatot. Újságírók, „főhivatású írók” helyett, ha úgy tetszik. Őslények Miskolc (ÉM) - A Rónai Sándor Művelődési Központ mesemozijában ma, kedden délelőtt 9-től és fél 11-től, valamint délután 2 órától az Őslények országa című színes amerikai rajzfilmet láthatják az érdeklődők. TÁRLAT Topor András festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás május 25-én, szerdán délután 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben (Barcsay tér 2-4.). A tárlatot Birizdó Gabriella festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. Nagy érzelmek, szép érdekek Istvánnal A szerető bemutatója előtt Találkozás Verebes Miskolc (EM - FG) - A szezon végén, mintegy ráadásként a Miskolci Nemzeti Színház műsorára tűzte Bródy Sándor A szerető című színművét. Az évadtervben nem szerepelt ez a darab, így mindjárt adódna a kérdés: miért kell ezt most bemutatni? De hogy ne hangozzék ennyire banálison, hívjuk segítségül az elismert színházi szakembert, Németh Antalt: „Nincs még egy művészet, mely olyan belső kapcsolatban élne a közönséggel, mint a színház. A tömegek teátrális ösztöne keres kielé- qülest benne... A közösség nem tudná megmondani, mit és hogyan akar látni, csak lelkesedik és visszautasít. A kapcsolat a színház és közönség közt nem hajszolható. Ha a színházvezefő nem érzi idegei rezdülésében, vére lüktetésében a kollektí- vumot, nem csalja be semmiféle trükkel a színházba a közönséget. Benne kell hogy tudatosodjanak a tömejgek öntudatlan teátrális vágyai." Mindezek után kérdezzük meg Verebes Istvánt, a nyíregyházi Móricz Zsiq- mond Színház igazgatóját, a miskolci Bródy-bemutató vendégrendezőjét, miért kell ezt a darabot most bemutatni?! • Már régóta készülök erre a bemutatóra. Szeretem ezt a történetet. Tulajdonképpen egy érdekes anekdotára épül, bár ez még egy operett- szüzséhez is kevés lenne, mégis rendkívül sokrétű kapcsolat bomlik ki ebből a mésalliance-történetből. Persze, ha ez a nő egy metresz volna, akkor valóban lapos kis darab lenne a Bródy-mű. De itt szerelemről van szó, az érdekek és az érzelmek erősségének, viszonyának megfelelően alakul a nő magatartása. Egzisztenciális és erkölcsi jóvátételért folyik a harc, miközben valódi érzelmek is vannak. Korszerűnek érzem, mert itt világosan látszik,hogy kapcsolataink érdekelvű- ek. Éppen azért vallunk kudarcot, mert mindig érzelmileg indokolunk, az érdekekről pedig hallgatunk. Azért is izgatott ez a darab, mert Bródy felismerve a lényeget, egyetemes képét adja a női sorsnak. Azt mondja, amikor azt az ígéretedet, azt az erkölcsi tőkédet feladod, ami a te ártatlanságod, női érintetlenséged - attól kezdve elvesztél. Ebben a darabban addig tartja magát a nő, és addig vannak igazi individuális értékei, amíg nem adja fel önmagát. Amikor enged a csábításnak, akkor vége. Az erkölcsökben nem lehet hibázni, nem lehet megalkudni. □ Ezért kellene most bemutatni A szeretőt1?! Verebes rendez • Most és bármikor. Én nem hiszem,hogy egy színház műsortervét - és most beszélek a saját színházamról is - a konkrét társadalmi eseményekhez kellene kötni. Nyilvánvalóan egy-egy olyan darab is műsorra kerülhet, amely megszólítja saját korát. De vannak olyan színdarabok, amelyek a közönség várakozásának, és a színház, a művész önbecsülésének felelnek meg. Úgy tapasztalom, hogy a rendezők, a színészek egyre inkább a magántörténetek felé fordulnak, mert az emberek kezdenek törődni a saját civilszférájukkal. Elegük van a hatalomból. De nem is tudnánk újat mondani a hatalomról, viszont az emberről igen. Azt hiszem, olyan fordulatos darab az egész drámairodalomban nincs, mint a mai magyar valóság. A szeretőt viszont újra és újra műsorra kell tűzni. Biztos, hogy tízévenként másképpen, másféle vérmérséklettel kell eljátszani. A mi előadásunk mai lélektannal próbálja elmesélni ezt a biedermeie- res esetet. Kihívást jelent számomra is, hogy a leghitelesebb, a legszárazabb, és mégis attraktív eszközökkel mondjunk el egy rendkívül dús, érzelmekkel, indulatokkal telített történetet. □ Két ember viszonyáról, a férfi, és a nő kapcsolatáról, a szerelemről születtek ennél örökérvényűbb darabok is! • A Bródy által megírt történetben más kasztokból, más élethelyzetekből érkező szereplők találkoznak. Ezek a kapcsolatok nagyon is átszövik a mi szocializációnkat. Ma egy bácskai menekült polgárlány és egy menő yuppie kapcsolata körülbelül ugyanilyen. A vulgáris érzelmeken túl egyszer csak jönnek az egziszFotó: Strassburger Alexandra tenciális konfliktusok, a szerelmet is átható érdekkülönbségek. □ „Két önzés titkos párbaja minden egyéb...” - mondja Szabó Lőrinc. • Igen, erről van szó. Köszönön. □ Ön szerint nincs is érdek nélküli szerelem?! • Én nem hiszek benne. És egyáltalán - szerintem - semmi sincs érdek nélkül. Szép érdekek vannak, humanista érdekek, nagyformátumú érzelmi érdekek, de még a gyerekeinkhez, a szüléinkhez, a szerelmünkhöz is érdekek kötnek. Ezt nem szabad, és egy színházban különösen nem szabad eltakarni, mert a különféle érdekek konfliktusáról szól minden színdarab. □ A szerető kapcsán nemcsak fenn- költ érzelmekről, hanem botrányról is beszélhetnénk. Hiszen annak idején, 1917-ben a hatóság leállította a főpróbát, csak a cenzúrázott változatot láthatta a közönség. Ilyesmire ezen a bemutatón nem számíthatunk. És egyáltalán vannak-e még színházi botrányok? • Ilyen jellegűek nincsenek. A köznapi erkölcsöt nem tartják ilyen módon kordában a színházak. A színház nem tud szabadosabb lenni, mint a valóság. A helyzeti fordított, a művészetnek kell erkölcsileg kordában tartania, megítélnie a köznapokat. Akkoriban a Habsburg-ház felbomlásának pillanatában, még függve a birodalomtól a színházigazgatók rettegtek egy ilyen darabtól. Hasonló eset persze ma is megtörténhet, meg is történik, csak inkább a rádióban és a televízióban. A hatalom mindig bele akar ugatni a kommunikációba, a közönség és a művészet, az animátorok kapcsolatába. Beleugat, és akármennyire is mondja, hogy nem, ezután is bele fog ugatni. Múzeummentő totó diákoknak A „kohász" lányok Fotó: Dobos Klára Lillafüred (ÉM - DK) - Ismert a tény: a Dimag értékesíteni próbálja, magyarul - hogy méginkább ráerősítsünk - el szeretné adni a tulajdonában lévő múzeumokat, a Budapesti Öntödei Múzeumot, a lillafüredi Kohászati Múzeumot és az Ómassai Öskohót. Tavaly decemberben még olcsón adták volna, mindössze egyetlen forintot kértek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, ám az üzlet nem jött össze, mert közben az élelmes gazdasági vezető úgy gondolta, többet is lehetne kapni... És bármilyen izgalmas, a múzeum történetének ezt a szálát most el kell engednünk: egyrészt, mert a pályázatok elbírálása csak a hónap végén lesz, másrészt mert más „szál” szólított a minap a kohászati múzeumba. Két diáklány hívott oda sajtótájékoztatóra, akik persze szintén arról beszéltek, hogy a múzeumot meg kell menteni, csak egészen más irányból közelítettek. Takács Eszter és Szől- lősi Edit, a miskolci Kilián György Gimnázium harmadéves tanulói, utazás és turizmus fakultációra járnak. Az Iskolafejlesztési Alapítvány által kiírt Egy helyi múzeum marketing tervének elkészítése című országos pályázatra küldtek be egy munkát, melyben a Központi Kohászati Múzeum forgalmának fellendítésére készítettek tervet. Ezzel - mint mondják - a múzeum továbbélését akarják segíteni, hiszen Miskolc múltjában, jelenében és jövőjében is jelentős szerepet játszik a kohászat. A pályázatot megnyerték. Bár a kohászat túlzottan nem érdekli őket, de a múzeum sorsa nagyon. Szponzorokat keresnek, alapítványban gondolkodnak, s nagyon fontosnak tartják a népszerűsítést, hiszen az alapítványt is akkor támogatják az emberek, ha tudnak róla.. Dolgozatukat történelmi visz- szatekintéssel kezdik, majd rátérve az érdemi részre többek között leírják: „A múzeum fejlődését egyértelműen a látogatók számának a növekedése mutatja, ezt pedig reklámozással, ismertetéssel, hirdetéssel lehet elérni... Az általános iskola 7. osztályos és a gimnáziumi első osztályos technikai tananyagban szerepel az acélgyártás. Mi annak idején ezt száraz és unalmas anyagnak véltük. Ha tanáraink szántak volna időt, hogy elvigyenek minket ebbe a két múzeumba, talán könnyebben megértettük volna ezt az anyagrészt, és ezen felül nagyszerű élményben lett volna részünk. Ráadásul, mindkét múzeum helyben van. Úgy gondoltuk, ezen változtatni kell, ezért a gyerekek számára elkészítettünk egy a múzeummal kapcsolatos totót, aminek pontos kitöltéséhez fel kell keresniük a múzeumot. A kérdőívet a látogatáskor kapják meg. A megfejtéseket helyben is leadhatják, vagy később elküldhetik az iskolánk címére. Természetesen díjakat kapnak a helyes megfejtők, amihez szponzorok segítségét kéijük. Gondoltuk még az Intercity vonatokon elhelyezett fotókra, szórólapokra...” A díjukat is szívesen felajánlották volna a múzeum javára, ám az egy kis kirándulás, így ezt nekik kell hasznosítani. Természetesen kíváncsian váiják, kié lesz a múzeum, de remélik, hogy további munkájukat (melyben tanáraik, Szeszák Sán- dorné, Buzdemé Taszner Valéria és Mándyné Kerékgyártó Katalin is segítik őket) nem befolyásolja bármi legyen is az eredmény. Szálkai-iskola Szálka (ÉM) - A „Szálka a Művészetért” közcélú alapítvány az idén is megrendezi a Szálkai Képzőművészeti Szabadiskolát. Az augusztus 21-től 31-ig tartó alkotótáborba a következő címen jelentkezhetnek az érdeklődők: Bányai Béla, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 79. 6800. Miskolczi-találkozó Sajószentpéter (ÉM) - A színlelni boldog szeretőt, a Mindenki mással csinálja, a Hazudni boldog hitvest, a Harangoznak, a Miskolczi Miklós szeretői című művek szerzőjével, a Kiskegyed főszerkesztőjével, Miskolczi Miidóssal találkozhatnak az érdeklődők május 25-én, szerdán délután 5 órától a sajószentpéteri Lévay József Városi Könyvtárban. Keramikusok Ózd (ÉM) - Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművészek alkotásai láthatók június 17-ig, hétköznapokon reggel 8-tól este 6 óráig az ózdi Általános Művelődési Központ galériájában. A művelődés adója Miskolc (ÉM) - A Művelődésszervezők Megyei Egyesülete május 25- én, szerdán délután 2. órától váija tagjait és a művelődési házakban dolgozó népművelőket az Egyesületek Házába (Miskolc, Széchenyi u. 35.). Az összejövetelen az intézményekben folyó tevékenységek adózásáról és a szerzői jogdíjak változásáról tartanak tájékoztatót. Nyári programok Miskolc (ÉM) - Sokféle nyári program közül választhatnak az idén is, akik a Vörösmarty Művelődési Ház által szervezett szünidei programokra jelentkeznek. Az úszónapközibe június 20-tól augusztus 12-ig két hetes turnusokban váiják az általános iskolásokat. Az Augusztus 20 strandfürdőben úszóedzők irányításával vesznek részt a gyerekek az úszásoktatásban. Ugyanebben az időpontban a mozgásművészeti napközis táborban a társastánc és dzsessztánc alapjait oktatják. Az angol és német nyelvet kezdő és haladó szinten tanuló 8-14 éveseket várják július 4-től július 15-ig, július 18-tól július 29-ig szerepjátékokkal, társalgással, beszédcentrikus módszerekkel fejleszthetik tudásukat a gyerekek. Mindhárom táborban reggel 6 órától este 6 óráig felügyelnek a gyerekekre. Felsőtagozatosokat és középiskolásokat várnak a tini varroda és a tini tánciskola foglalkozásaira, melyek június 20-tól július 7-ig, július 11-től július 28-ig és augusztus 1-től 18-ig lesznek. A napközis táboroktól eltérően csak délutáni szakmai foglalkozások keretében oktatják a szabás-varrás titkait és a modern tánc, mozgáskultúra alapjait. A sátortáborba Szentiélekre július 18-tól 24- ig, július 25-től 31-ig az általános iskolásokat, augusztus 1-től 7-ig a középiskolásokat várják, ahol remek táborozási és tárázási lehetőség keretében ismerkedhetnek a résztvevők a Bükk növény és állatvilágával, emlékhelyeivel. Az éjszakai túrázások, tábortüzek emlékezetessé teszik a hét programját. Az érdeklődőknek a 357-421-es telefonon bővebb információt adnak a művelődési ház dolgozói. Balassiról Esztergom (MTD - A magyar Amphion címmel tudományos konferenciát rendeznek május 24. és 28. között Balassi Bálint halálának 400. évfordulója alkalmából Esztergomban. Az európai rangú magyar líra megteremtője 1594. május 30- án, Esztergom falai alatt halt hősi halált a törökök ellen vívott csatában. Az ötnapos tanácskozáson irodalomtörténeti előadások hangzanak el Balassi Bálintról, akit egyébként Rimay János nevezett emlékversében magyar Amphionnak, utalva arra, hogy a görög mitológiabeli Amphion aranylantjának zenéjére Théba városának fala a szerteszét heverő kövekből magától felépült. A konferencia mintegy kétszáz résztvevője május 26-án emléktúrán vesz részt. Felkeresik Balassi Bálint születési és temetkezési he- lyét, a szlovákiai Zólyomban és Hib- bén. A tanácskozás a költő szobrának megkoszorúzásával zárul. j.
