Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-24 / 120. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés 1994» Mátus 24«. Kedd Vitás kártérítés Miskolc (ÉM) - Sztahon László miskolci olvasónk lételeme az autó, amely nélkül aligha hagyhatná el otthonát nagyfokú rokkantsága miatt. Ezért hát védi, óvja is kellőképpen gépkocsiját, amelyre 1992. október 11-én kötötte meg a Hungária Biztosító miskolci fiókjánál a Cascót. A gépkocsifosztogatók sajnos őt sem kímélték, március 8-án feltörték négykerekű útitársát, s minden mozdíthatót kiemeltek belőle. így többek között a riasztót is, amelyet elmondása szerint 357 márkáért (kb. 20 ezer forintért) vásárolt két évvel ezelőtt, s amelyet a biztosítási szerződés megkötésekor az üzletkötő 15 200 forintra értékelt fel. Ablaküvegkárát a biztosító a rendőrségi kivizsgálás lezárását követően rövidesen rendezte, bár a 6000 forintos előleg után háromszor kellett elfáradnia a teljes kárösszegért a számfejtés elhúzódása miatt. De leginkább azt sérelmezi, hogy értékes riasztójáért csak 3-4 ezer forintot hajlandó a HB fizetni. Panaszával megkerestük a HB Kárrendezési Fiókjának vezetőjét, dr. Horváth Gyulát, aki a következőkről informálta lapunkat. Többszörösen is kontrolláltuk, hogy milyen típusú készülék lehetett az autóban. így döntésünkben figyelembe vettük a rendőrségi jegyzőkönyvben rögzítetteket (mely szerint maga a panaszos nyilatkozott úgy, hogy riasztója szivargyújtóról üzemelt és belső térvédelmet biztosított), a forgalmazó cégek szakvéleményét, valamint kárszakértőink jelentését. Miután komolyabb, technikailag korszerűbb készülékre utaló nyomokat nem találtunk, így a típusnak megfelelően állapítottuk meg az új vételárat, a 6 ezer forintot, melyből szerződésünk szerint 20 %-ot levontunk. A két évvel ezelőtti 15 200 forintos felértékelés csupán egy megközelítő érték, amelyet ügyfelünk bemondása alapján rögzített az üzletkötő, s miután az extra tartozékok közül egyedül a riasztó után nem kell biztosítási díjat fizetni, a becsült összegnek nincs különösebb jelentősége. A kárt ugyanis az ellopott riasztó mostani beszerzési ára alapján kell megtérítenünk. Pro és kontra vélemények. Szerkesztőségünk nem hivatott az ügyben döntőbíróként fellépni, így panaszosunknak egyedül a bírósági utat javasolhatjuk. Egy szíves meghívás Fotó: Lakatos Edit Május 10-én a miskolci Nyugdíjasház idős lakóinak a meghívására vendégszerepeit a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének kultúr- csoportja. S bár a meghívók városi rendezvényekre is el-eljámak (színház, kiállítás), de mégiscsak az a legnagyobb öröm a számukra, ha a nyugdíjasház klubtermében fogadhatják a művészetek művelőit és pártolóit. A kultúr- csoport népdalokkal (köztük más népek dalaival), tánccal, versekkel szórakoztatta az egybegyűlteket, akik a színvonalas előadást nagy tapssal és hálás szívvel köszönték meg. Lenyűgöző, ahogyan csinálják - minősítették a fellépőket eképpen többen is, s különösen megnyerő elhivatottságuk. Van olyan énekes, aki vakvezető kutyával jár be Miskolcra a próbákra vagy egy-egy fellépésre. Valamennyien „adni” szeretnének, műsorukkal másokat megajándékozni, mintha nem is lennének maguk is rászorulók. A nyugdíjasház lakói estébe nyúló beszélgetésen ismerkedtek meg a csoport tagjaival, házilag sütött pogácsával és üdítővel kínálva meg őket. Búcsúzáskor egy nyári szalonnasütésre és újabb fellépésre invitálták meg a kultúrcso- portot. Iniláció-ó-ó A forint konvertibilitása, a valuták hivatalos árfolyamának közelítése a fekete árfolyamhoz az infláció csökkentésének egyik eszköze. De az árak csillagos égig való emelése, a fizetőképes kereslet csökkenése (a bérek és nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt) aligha ilyen előjelű. A gyógyszerárak az elmúlt három évben megkétszereződtek, ezzel szemben a statisztikák éves szinten 30 százalék körüli inflációról adnak számot. Nincs itt ellentmondás? Avagy Így játszunk” mi a számokkal? ' S.K Részvényjegyzési zarándoklataim Engedelmükkel: a 106-oska vagyok, alias Dili Vili. Mondhatnám úgy is, hogy a kedélybeteg, entellektüel-ül a deprimált, orvosilag a depressziós, államilag a kárpótolt, önkritikusan meg egy hülye trotli, akit ugratnak, legyen „tulajdon(ok)os”. Amíg csak ingem, gatyám volt, abban aludtam, mint a tej, most éjjelente, pontban 3-kor kilöknek a sorból, s mire szájonkapnám a könyöklőt, éppen felriadok. Hímrímeket költők, avagy rémhíreket keltek? Emberek! - SOS, mit tegyek? Béreljek a volántól kárpótlási járatot? 72 évesen hemperegjek bezsákolva, krumpliként a flaszteren, mint azt a miskolci Polgári Bank előtt láttam? Ugyanis május 2-án a 4.40-es első járatommal érkeztem egy 10 főt sem kitevő tömegbe 146-ként. Ráakadtam az 1-esre, mondja, előző nap 14 órától áll a vártán Traban- tostól. Volt ott még egy önkéntes társadalmi bíró, meg egy állnoka, vagy tán partjelzője, meg egy-két delikvens, a többi csak 7 óratájt adott életjelt magáról, odasodorta őket az áradat. Az OTP-s sorszámadagoló - mert ez volt a tetthely -, ha 7 előttól nyálaz- za a cetliket, s utána érkezési sorrendben, biztos megdádázzák, de őt csak 8-tól fizetik. Ekkor avanzsáltam 106-ossá, mert 40 eltérült más tájakra. Engem is fűtött a 19-es, egy 6 fős női brigád élén, amikor egy ezresért ajánlkozott. Nem felrovásként mondom, mert a mosolya is ért ennyit, hanem az OTP-s ügyintéző miatt, aki csak az 50-es sorszámig fogadott. Tudom, mert végigültem, a 176-os sörös felsülésem miatt. Akkor kedden, a riasztó újsághír miatt telefonon hívtam a KRP-st, hogy befáradjak-e? Ne fáradjak, lohasztotta le buzgalmamat egy női hang, túlontúl kapós volt, vitték mint a cukrot, az első áremelése előtt. Napok múltán meg az irigyeim cukkoltak: nem tudtad, hogy meghosszabbították? Lujza nejem is korholt, hogy írta az újság „a ... KRP első kísérleténél minden igényt ki tudnak elégíteni a részletfizetési és kárpótlási alrendszerben”, s amiért lemaradtam, ő sem kárpótol. Visszakanyarodva a Pannonplastra, ügyintéző másnapra ígérte a kielégítést, a 100-as sorszámig. 10.30-ra én is odasomfordáltam, de kapacitálha- tatlannak bizonyult. Elhárító kar- feltartásában egy Columbo tündökölt, de szerdáig szabadlábra helyezett. Alig vártam ezt a virradatot, s mentem mint a dringend-távirat. Odaérve, leállt bennem az ütő. Hárman testesítettük meg a 101-150-et. Mondja a 117-es (ha tévedek, helyesbítsen) tőle tegnap is elvették volna a paksamétát, de hibás volt egyik okirata. Eközben az ügyintéző épp úgy bólogatott, mint a Postabank reklámfiúja, mikor a +3 %-ot méltatja. Sőt, másoktól is elvette. Hogy ebéd utáni hangulatától szottyant-e rá kedve, vagy rákényszerült, azt nem kérdeztem, mert Surdával ellentétben nekem tojás főhetett volna az agyvizemben. Díjugratóként csörtettem a csop.vez.- hez, de - szerencséjére - ingázott. így - a coltos éberségét kijátszva - felsurrantam az emeleti titkárságra, de jobbra-balra ringlispilezó szemeim teremtett lelket sem láttak a főnöki szobákban, mert értekeztek valahol, valameddig, ami ugyebár hivatali titok. A titkárnői faggatás elől nem térhettem ki, de ők egy szót sem hittek el abból, hogy így jártam. Tudom, nem az On asztala ez, t. Nagy László úr, mégis megkérem, mert csak egy telefonjába kerül. 100 alatti részvényjegyző esetén nyilvánosan megkövetem, afelett viszont titkárnőit győzze meg valamiképp, hogy van ilyen a Nap alatt. Az is csak egy telefonjába kerülne, hogy hány ügyfelet fogadtak abban a picurka Budapest Bankban az első nap? Ettől viszont óva intem, mert restellni fogja magát. Elmondanám még április 15-i élményemet is. Akkor OTP-részvényjegyzés miatt őgyelegtem Önöknél, több mint egy műszakon át. Ugyintézőnő mondta, lassú a gép, én meg rávágtam, mert nem én csináltam a programot. Péntek lévén, aki 13 óra után kiment, mert a benti illemhelyét álcázták, annak visszaútra nem volt. Jelentem Önnek, hogy én, aki többeket védtelenül magukra hagytam. 17.30 órakor „tiszta, száraz érzéssel” távoztam. ígérem, jövőbeli tranzakcióim során a Szemere utcát csak tranzitként veszem igénybe, a páros oldal felé fordított fejjel. Egyébként maradok a bankszakma megértő tisztelője: viseltes nevemmel és vidéki címemmel a szerk.-ben „Képes levelezőlap” Bodrogolasziból Ha kitekint az utas a Miskolcot Sátoraljaújhellyel összekötő vonat ablakán, Szerencstől felfelé, kisha- zánkban alig látott ritka szép látvány tárul a szeme elé. Itt ölelkezik az Alföld a Hegyvidékkel - ahogyan Petőfi Sándor írta útileveleiben. Balról az elő-előbuk- kanó Bodrog folyó szeszélyes kanyarjaival, jobbról közelebb-távo- labb meg a hegyek. Előbb a Hegyalja nektárt termő hegyoldalai, a katonás rendben sorakozó szőlőlugasaival, tőkesoraival, hátrább meg az egyre haragosabban zöldellő, majd a távoli, kékesbe tűnő Zempléni hegység gyönyörködteti a szemet. Megnyugtatgatja még a háborgó lelket is... Ahogy döcög a „Hegyaljai Expressz” és megáll minden kis állomáson - görbefánál - Bodrogolasziban, közvetlenül a megálló tőszomszédságában furcsa, haranglábra emlékeztető építmény hívja fel a kitekintő figyelmét. Találgatják a rendeltetését. A harangláb valószínűtlensége annál is inkább, mivel nem kevesebb, mint négy torony magasodik a település fölé. Ebből három a három vallás felekezeté, egy meg a valamikori, volt hercegi kastély tornya. A harangoknak meg mégiscsak a toronyban lenne a helye. Meg azért is tűnik szokatlannak, mivel csak alig egy éve áll itt ez a különös építmény. A hősi emlékmű! Az idegenben, vagy idehaza, a világégések következtében elesettek szimbolikus temetője. Erre utal az előtte álló kopjafa is. Talán innen a harangláb gondolata is! Mementó! Emlékeztető! Lélekharang, a temetőben... Régi adósságát törlesztette a felállításával a falu lakossága, ön- kormányzata. A két világégés közös dokumentuma, objektuma. A harangláb alatti szürke márványoszlop három oldalán fekete színű márványtábla. Rajta tündökölnek a vésett aranybetűk. Az egyiken az első világháború elesettjei, a déd, meg ükapák alakjai. A másikon hosszú A hősi emlékmű sorban, harminc aranybetűkkel írt név, a másodiké. Mi idősebbek még emlékezünk valamennyiükre. A nevük olvasgatván felbukkannak a szemünk előtt. Talán még a szemük színe is, a hangjuk, a szavajárásuk is. A hozzátartozóik előtt meg egészen bizonyosan. A harmadikon meg a falu zsidó elhurcoltatottjai. A szürke márványoszlop, a kopjafa, a gondosan elültetett és ápolt piros tulipánok egyformán emlékeztetnek mindegyikre. Közös tulajdonunk hát ez a szimbolikus temető, Fotó: amatőr minden falusié, hiszen külön sírdombjuk egyikőjüknek sincsen kint a temetőben.A márványoszlop negyedik - a hegyfelőli - oldala még üres. Hála Istennek még üres! Ezért hát a haranglábra emlékeztető építmény. Meg alatta az égre meredő szürke márványoszlop. Az emlékezés, az üzenet, meg a fogadalom szimbólumai, hogy soha többé! Meg még a reményé is, hogy ez a negyedik oldal mindvégig üres marad... Matiszkó Károly ny. vasutas Rácz Ádám úti fák Miskolc (ÉM) - Pusztul a természet ezernyi ok miatt, s az okokat sajnos többnyire mi magunk szolgáltatjuk. Ki szándékosan, ki szándékán kívül, ám a végeredmény ugyanaz. Jó jel azonban, hogy sokak ellenérzését váltja ki akárcsak egy-két fának a kivágása, megtépá- zása is, amelyet az e témában érkező telefonok, levelek is bizonyítanak. A napokban egy miskolci olvasónk hívta szerkesztőségünket, s felháborodva közölte, hogy jó néhány nemesfától szabadulnak meg a Rácz Ádám utcai volt bölcsőde udvarán. Mint azt megtudtuk, a hír igaz, de mindösszesen két fáról van szó. (E témában úgy hisszük a túlzás, a túlzó aggodalom nem igazán róható fel senkinek.) A volt bölcsődei épületben az egyik miskolci idősek klubja mellett nemrégiben otthonra lelt a Szeretet Alapítvány Egészségügyi Gyermekotthona, ahol értelmi fogyatékos gyermekeket gondoznak majd. Az udvart is megosztotta a két intézmény egymás között. A fákat a gyermekotthon vágattatta ki önkormányzati engedéllyel, miután azok akadályoznák az áruszállítást. Az ÁNTSZ (Köjál) ugyanis ellenezte, hogy az élelmiszert ugyanazon az ajtón hordják be, amelyen a gyermekek nap mint nap bejárnak. Maradt hát e célra a hátsó kapu, s kényszerűségből a két „útonálló” kivágása. Jól jött ingázás Városunkban, Szerencsen, a nyíregyházi székhelyű KEMÉV Rt. iskolát, kollégiumot épít. Munkásait autóbusszal szállítja nap mint nap az építkezésre, majd este vissza a szabolcsi megyeszékhelyre. Az autóbusz így napközben kihasználatlanul áll. Magda Gábor polgármester úr megállapodott dr. Pethő Andrással, a KEMEV Rt. igazgatójával, hogy nyugdíjas klubunk havonta egyszer ingyen igénybe veheti a járművet kirándulásra, gyógyfurdőlá- togatásra. Örömünk leírhatatlan volt bejelentésüket követően, hiszen kisnyugdíjasaink talán másképpen el sem juthatnának ilyen helyekre. Első utunk április 28-án a nyíregyházi termál gyógyfürdőbe vezetett, onnan pedig a cég sóstói szállodájába, ahol valamennyiünket (45 fő) vendégül láttak. Az ebédhez személyesen kívánt jó étvágyat Pethő igazgató úr. Figyelmessége, segítőkészsége igen jól esett nekünk. Köszönjük polgármesterünknek és a szabolcsi építőknek, hogy gondoltak ránk, hogy törődnek velünk. Lukács Illés Fátyolozott expó Sok vihart kavart már közvéleményünkben az expó megrendezésének ténye, s úgy látszik, a felvert por csak nem akar elülni. Bent rekedt a Kárpát medencében és örvényként kavarog. Nyilatkoznak illetékesek, biztosok jönnek-mennek, költségek osztódnak, időnként bevillan egy-egy rendezés alatt álló terület képe, majd a felismerés, már 1994-et írunk. Most a kormányváltás miatt újabb szél támadt, mely azt fújja: lenni vagy nem lenni, megéri vagy nem éri...(?) Az expó hatása vitatott, no és főleg a pénz előteremtésének a mikéntje a szorító. Hogyan, honnan legyen? Külföldről nem igazán áramlik. De akkor a mi zsebünkből? A lyukasból? Mindeközben egy újabb lépést tettünk az expó felé. Mór kijelölték a jegyek árusítására hivatott céget. Szóval várják (várjuk) a bevételt és az azon osztozók is ismeretesek. De min fognak (fogunk) osztozni? Nyűt titok. De egyáltalán miért titok? Kinek áll érdekében titkolódzni? Ez nem közügy? A fátyoltáncot, a fátylakba burkolódzást hagyjuk meg a táncosoknak - és mondjuk ki végre mibe kerül az expó nekünk. Somossy Katalin Szerkesztői üzenet „Súlyosan fogyatékos” jeligére: A súlyos fogyatékosságot a szja-törvény az összjövedelem-csökkentő kedvezmények között értékeli. Az ilyen személy által igénybe vehető adóalap-csökkentő kedvezmény mértéke kedvező irányban változott: a havi 2000 forintos összjövedelem-csökkentő határ ugyanis 3000 forintra emelkedett. Aki tehát fogyatékosságát igazolni tudja és ez az állapot az adott hónapban legalább 1 naP’® fennállt, havi adóköteles jövedelme 3000 forinttal csökkentheti. L
